permafroszt
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- Szibéria
- üvegházgázok
- metán
Õsi, 15 ezer éves vírusokat találtak az olvadó tibeti gleccserekben
Õsi lények bújnak elõ az olvadó permafroszt „hûtõkamrájából", szinte mintha egy horrorfilmbõl léptek volna elõ: a hihetetlen módon konzerválódott kihalt megafaunától kezdve a gyapjas orrszarvúhoz hasonló, 40 ezer éves óriásfarkas maradványain át a 750 ezer évnél idõsebb baktériumokig. És ezek közül nem mindegyik halott.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Bármikor rászabadulhat a világra egy halálos „zombivírus”
Évek óta közismert tény, hogy több olyan vírus is található jégbe fagyva az Északi-sarkon, amelyek ellen a ma élõ emberek immunrendszere nincsen felkészülve. Egyes vírusok akár több ezer, vagy több millió évesek is lehetnek, és hatalmas bajt okozatnak, ha kiszabadulnának - írta a Bors.
Veszélyes lények szabadulhatnak ki a jég fogságából, és hatalmas bajt okozhatnak
Õsi kórokozók olvadhatnak ki az örökké fagyott talajból, a permafrosztból, és a modern mikrobaközösségekbe bejutva megváltoztathatják azok összetételét, végül pedig domináns törzzsé válhatnak. A kutatók szerint ennek a folyamatnak beláthatatlan következményei lehetnek.
46 ezer évig szunnyadt ez a szibériai örökfagyból feltámadt fonálféreg
Az õsi fonálféreg a késõ pleisztocén óta szunnyadt egy megkövesedett mókusüregben, ami a szakemberek szerint rávilágít arra, hogy ezek a férgek több tízezer évvel tovább képesek életben maradni, mint azt a tudósok vélték.
Itt az új veszély: zombi vírusok támadtak fel, és pusztító járványt okozhatnak
A szibériai permafroszt mélyén közel 50 000 éves vírusokat találtak. Ami különösen rémisztõ, hogy ezek a kórokozók még mindig aktívak, azaz fertõzõképesek. Kutatók egy csoportja tudományos céllal most felébresztette õket – írja egy új tanulmány.
Újabb vírus veszélyezteti az emberiséget: "Sok minden ad okot az aggodalomra"
A meleg hõmérséklet folyamatosan olvasztja fel a fagyott réteget a föld alatt az Északi-sarkvidéken, aminek hatására olyan vírusokat éledhetnek újra, amelyek veszélyeztethetik az állatok és az emberek egészségét.
- címkék:
- permafroszt
- vírus
- Északi-sark
- Címkefelhõ »
A régészek versenyben vannak, hogy feltárják a rejtett kincseket az olvadó gleccserek alatt
A gyorsan olvadó jég az Alpokban mindenféle õsi leletet napvilágra hoz. A kutatók versenyt futnak az idõvel, hogy megvédjék ezeket az antikvitásokat, mielõtt túl késõ lesz.
Egy barlangi oroszlánkölyök a jégkorszak legjobban megõrzött állata
Egy közel 28 ezer éves barlangi oroszlánkölyköt találtak a szibériai permafrosztban megfagyva, amely olyan jó állapotban õrzõdött meg, hogy még mindig ki lehet venni minden egyes bajuszszálát.
48 ezer éves félelmetes kórokozót ébresztettek fel
Több mint 48 ezer éve a jég fogságában szunnyadó vírust ébresztettek fel a kutatók. A kísérlet kockázatos, a szakértõk szerint azonban mégis szükséges, mert a felmelegedéssel az állandóan fagyott talaj, a permafroszt lassan, de biztosan felenged, ez pedig az egész világra kockázatot jelent.
Svájc eltûnõ gleccserei veszélyeztetik Európa vízkészletét
A svájci gleccserek több, mint fele eltûnt kevesebb, mint 100 év alatt, és az idei hosszú, forró nyár gyorsította az olvadást, ezt mutatja egy új tanulmány. - hívja fel a figyelmet a BBC tudomány magazinja.
Klímaváltozás: Hat fordulópont, amin valószínûleg áthaladunk
A melegedés jelenlegi mértéke mellett fennáll a veszély, hogy a Föld átlép hat veszélyes klíma fordulópontot, egy új analízis szerint. - írja a BBC News Science, a BBC tudomány magazinja.
Ha kiolvadnak fagyott tõzegföldek, nagy bajban leszünk
Korábban azzal számoltak, hogy a fagyott tõzegföldek a 2070-es évekig stabilak maradnak, de egy új analízis azt állítja, hogy már a 2040-es években elkezdõdhet az intenzív kiolvadásuk.
Szinte hihetetlen: 42 ezer év után újra életre kelt egy jégbe fagyott féreg
A fonálférgekrõl közismert kiváló túlélõképességük, de az, hogy a pleisztocén utolsó nagy eljegesedési periódusában hibernizálódott példányuk kedvezõ körülmények közé kerülve 42 ezer év elteltével is képes feléledni és reprodukálni magát, több mint figyelemre méltó körülmény. A szenzációs felfedezés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a sarkkör környéki örökké fagyott talajnak, a permafrosztnak az általános felmelegedés miatti kiolvadása eddig ismeretlen „alvó" mikroorganizmusok kiszabadulását eredményezheti. Hogy ezeknek milyen hatásuk lehet a környezetükre, illetve a jelenkori ökoszisztémára, az egyelõre még megválaszolaatlan ...
A klímaváltozás miatt a vírusok új gazdákat fertõzhetnek meg az Északi-sarkon
Egy kanadai tóból származó genetikai anyag tanulmánya azt sugallja, hogy a klímaváltozás lehet, hogy növeli annak kockázatát, hogy a vírusok képesek új gazdákat megfertõzni az Északi-sarkon.
A Föld 20 éven belül eléri az 1.5 Celsius-fokos klíma limitet, közli az IPPC jelentés
Várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a klímaváltozásnak köszönhetõen a következõ 20 éven belül, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat, mind az öt fõ forgatókönyv szerint, amit a tudományos jelentés megvizsgált.
Nagy mennyiségû metánt szabadított fel a szibériai hõhullám
Nagy mennyiségben szabadult fel klímakárosító metángáz Oroszország egyes permafroszt, vagyis örökké fagyott talajú területén az egy évvel ezelõtti szélsõséges meleg hatására - állapították meg német kutatók.
Felfedezték Szibéria legrégibb örökké fagyott talaját
Felfedezte Szibéria legrégibb permafroszt (örökké fagyott) talaját egy nemzetközi kutatócsoport. Az 50 méter mélyen fekvõ talajréteg 650 ezer éve fagyhatott meg - közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) kedden.
- címkék:
- Szibéria
- permafroszt
- olvadás
- Címkefelhõ »
Rekordmagas volt a permafroszt hõmérséklete tavaly a svájci Alpokban
Az elmúlt 20 évben 2019 szeptembere és 2020 október között volt a legmagasabb a permafroszt hõmérséklete a svájci Alpokban - közölte csütörtökön a svájci permafroszt megfigyelõ hálózat (PERMOS).
Több mint félmillió éve szokatlanul meleg volt az Arktisz
A mainál melegebb volt az Északi-sarkvidék az 588-549 ezer évvel ezelõtti idõszakban: a világot ekkor jellemzõ hideg periódus ellenére ebben a régióban enyhébb volt az idõjárás - állapították meg az Innsbrucki Egyetem kutatói.
A legnagyobb hidegben olvadt a permafroszt talaj az Alpokban
Olvadt a permafroszt (állandóan fagyott talaj) a legutóbbi jégkorszak legerõteljesebben jegesedõ idõszakában a dél-karintiai Obir-cseppkõbarlangok felett - állapították meg innsbrucki geológusok a barlangokból származó kis kalcitkristályokon végzett vizsgálataik alapján.
- címkék:
- permafroszt
- hideg
- Alpok
- Címkefelhõ »
Kihalt gyapjas orrszarvú maradványai kerültek elõ Jakutföldön
Orosz tudósok egy nagyjából 12 ezer éve élt gyapjas orrszarvú jó állapotban fennmaradt maradványaira bukkantak a szibériai Jakutföldön.
Jó állapotban megmaradt mamutcsontvázat találtak egy szibériai tóban
Jó állapotban fennmaradt gyapjas mamut csontvázat találtak egy szibériai tóban. A csontvázhoz helyenként még az ínszalagok is hozzátapadnak - számoltak be róla az orosz paleontológusok.
Az Északi-sark rendkívül gyorsan melegszik
Az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet, amely szerint az elmúlt hónapban a szibériai átlaghõmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot, a rendkívüli hõhullám pedig hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemû olvadásához.
Egyre melegebb a permafroszt a svájci Alpokban
Egyre melegebbek a svájci Alpok állandóan fagyott felszíni rétegei (permafroszt), a jelenség oka az elmúlt évek magas nyári hõmérséklete lehet tudósok szerint.
Újabb üzemanyagömlés volt Norilszk térségében
Mintegy 45 tonna kerozin ömlött ki a sarkkörön túli Norilszktõl 100 kilométerre nyugatra található Tuhard településnél a Nornickel orosz bánya-és fémipari vállalat egyik olajvezetékébõl.
Ez az élõlény 42 ezer évig aludt, most felébresztették
Negyvenkétezer éve jégbe zárt férgeket szabadítottak ki kutatók. Az állatok teljesen egészségesek.
Növényevõ állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása
Az észak-sarki tundra nagytestû növényevõ állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelõk ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.
Az õskori klíma farkasordító mínuszaiban keletkeztek a barlangrajzok
Az Urál-hegység karsztbarlangjaiban lévõ, eddig kevésbé vizsgált kalcitkristályok segítségével mutatták ki a régió klímájában bekövetkezett õskori változásokat innsbrucki és orosz kutatók.
Farkasnak hitték a 18 000 éves tetemet, aztán jött a fordulat
Páratlan állapotban megõrzõdött kutyaszerû állatot találtak a szibériai fagyott talajban a tudósok. A még kölyökkorban elpusztult ragadozó látszólag õsi farkasnak tûnik, ám a helyzet ennél sokkal bonyolultabb.
- címkék:
- Szibéria
- permafroszt
- kutya
- tetem
- farkas
- Címkefelhõ »
A kiolvadó mamuttetemek agyarai lehetnek Szibéria új aranya
Hideg, permafroszt – állandóan fagyott állapotban lévõ talaj –, és hatalmas aranytartalékok: ezek a leginkább kézenfekvõ jellemzõk az Oroszországhoz tartozó szibériai térség kapcsán. Van azonban egy olyan vonatkozás, amely mindezeket sajátos módon egyesíti, egyúttal új gazdasági irányvonalat jelentve a rideg vidékeken élõknek – derül ki a The Guardian beszámolójából. Szibéria új aranya lehetnek az õsi mamutok megfagyott, részben vagy egészben megmaradt tetemei, melyek csontjaira máris sokan úgy tekintenek, mint az elefántagyar helyettesítõjére. Óriási üzlet készülõdik a távoli tajgákon.
A klímaváltozás fenyegeti a régészeti lelõhelyeket is
Nem csupán a helyi ökoszisztémákra, hanem Grönland történelmére is komoly fenyegetést jelent a globális felmelegedés, amely elpusztítja a sziget régészeti lelõhelyeit.
Sokkoló felfedezést tettek a tudósok a kanadai sarkvidéken
A tudósokat megdöbbentette, hogy az elõrejelzésekhez képest 70 évvel korábban kezdett felolvadni Kanada északi-sarkköri vidékének permafrosztja, vagyis az állandóan fagyott talaja.
- címkék:
- klímaváltozás
- permafroszt
- olvadás
- Címkefelhõ »
Egy negyvenezer éves óriás farkas bukkant fel Oroszországban
A helybéli egy farkas levágott fejére bukkant Oroszországban, amely az azóta elvégzett vizsgálatok szerint több mint negyvenezer évvel ezelõtt élhetett a területen. Az orosz férfi tavaly Tirekhtyakh-folyó partján sétált Yakutiaban, amikor a szörnyû látvány tárult a szeme elé: az õsi vadállat hatalmas feje. A leletet az állandóan fagyott altalaj kitûnõ állapotban õrizte meg, a szõrzettel és a hatalmas agyarakkal együtt.
A világ egyik leggyorsabban melegedõ térsége a Spitzbergák
Az Északi-sark és Norvégia közötti térségben fekvõ Spitzbergák szigetcsoport a bolygó leggyorsabban melegedõ területei közé tartozik - állítják norvég kutatók, akik szerint a térségben megszaporodó hólavinák, esõzések és egyéb természeti jelenségek "pusztító" változásokat hozhatnak 2100-ra.
Tovább melegszenek a Föld permafroszt térségei
Melegszenek a Föld permafroszt térségei, vagyis azok a területek, ahol tartósan fagyott állapotban van a talaj - állapították meg a kutatók, akik szerint egy évtized alatt átlagosan 0,3 Celsius-fokkal emelkedett ezekben a régiókban a talaj hõmérséklete.
Újabb fagyba dermedt jégkori tetemekre bukkantak
Jégkori rénszarvas és farkaskölyök mumifikálódott maradványaira bukkantak aranybányászok Kanada nyugati részén, Yukon-földön - adta hírül kedden a Live Science tudományos-ismeretterjesztõ hírportál.
Újabb képek az õskori csikóról
Az Északkeleti Szövetségi Egyetem által közreadott képen egy csikó 30-40 ezer évesre becsült megkövesedett maradványát vizsgálják tudósok az egyetem Mamut Múzeumában 2018. augusztus 23-án. A Jakutföldön, állandóan fagyott földben, azaz permafrosztban tökéletes állapotban megtalált csikó feltehetõleg két hónapos korában pusztult el.
- címkék:
- Jakutföld
- permafroszt
- õskor
- csikó
- Címkefelhõ »
Szõröstõl-bõröstõl került elõ a 40 ezer éves csikó
Egy tökéletes állapotban megõrzõdött, 30-40 ezer éves csikó fosszíliáját találták meg Szibériában.
Minden eddiginél gyorsabban olvad az északi-sarkvidéki permafroszt
Minden korábbinál gyorsabban olvad az Északi-sark állandóan fagyos földje, a permafroszt.
Megállíthatatlan az állandóan fagyott talajú területek eltûnése
A klímaváltozás miatt megállíthatatlan a hideg, állandóan fagyott talajú területek csökkenése, 2100-ra szinte teljesen el fognak tûnni a kutatók szerint.
Tûz és füst kísérte két hatalmas kráter kirobbanását
Két hatalmas lyukat hozott létre Szibériában a föld alól kirobbanó metángáz – állítja szemtanúk elbeszélése alapján a Siberian Times és az Orosz Tudományos Akadémia.
Egy egész alaszkai falut költöztetnek át a klímaváltozás miatt
Évente háromméternyi partszakaszt veszít a globális felmelegedés miatt az alaszkai Shishmaref – a probléma most vált olyan mértékûvé, hogy azonnali beavatkozást igényelt. Az apró szigeten álló falu 600 lakosát át kell elköltöztetni, hogy ne történjen katasztrófa.
Rossz hír a globális felmelegedés frontjáról
Osztrák kutatók mûholdas adatok elemzése alapján megállapították, hogy az arktikus területeken az eddig számítottnál lényegesen nagyobb a kiolvadt, vizenyõs területek aránya.
A klímaváltozás megnyitotta az „alvilág átjáróját”
A helyiek csak „az alvilág átjárójaként” hívják azt a Szibériában található óriási krátert, mely a közelmúltban jelent meg a globális felmelegedés hatására. Az emberek nem mernek a közelébe menni, a szakértõk szerint pedig helyesen is teszik, hogy félnek tõle.
Elolvadhat Szibéria állandóan fagyott talajrétege
Folyamatosan olvad a permafroszt, a kutatók szerint az észak-szibériai Jamal-félsziget régiójában 2100-ig teljesen felolvadhat a talaj állandóan fagyott rétege.
Lesznek-e pálmaerdõk ismét a Dunántúlon?
A Kárpát-medencét elárasztó, most tapasztalható szaharai hõség egyre kevésbé számít elszigetelt jelenségnek. Az elmúlt évtized csúcshõmérsékleti rekordja és az évrõl évre egyre forróbbá váló nyarak a feltartóztathatatlan globális felmelegedés nyilvánvaló tünetei. A szélsõséges klímaingadozás azonban egyáltalán nem egyedi esemény a földtörténetben.
Gázbombává válik Szibéria örökké fagyott talaja
A furcsa kráterek megjelenése csak a kezdete az olvadó talaj okozta kellemetlen meglepetéseknek. A folyamat az egész Földre kihat, ha felgyorsítja a klímaváltozást. Mennyi üvegházhatású gáz szabadulhat fel Alaszkában, Kanada északi részén és Szibériában?
Gázrobbanás üthette a szibériai lyukakat
Már három olyan krátert fedeztek fel Szibéria északi részén, amelyekrõl egyelõre nem tudni biztosan, hogyan keletkeztek. Korábban hatalmas jéglencse összeomlására gondoltak a kutatók, most a felgyülemlett metán robbanását valószínûsítik.
Kinyitják Pandora szelencéjét az oroszok a sarkvidéken
Mennyi kõolaj és gáz van az Északi-sarkkörön túl? Ahhoz nem elég, hogy sokáig éljünk belõle, de ahhoz elég, hogy ráerõsítsen az ökológiai katasztrófákra, és bebetonozza Oroszország szerepét a nemzetközi földgázpiacon.
Õsi gázt pöfög az Északi-sark
Lassan múlt idõben kell emlegetni a sarkvidék örökfagyos talaját. A jég alól óriási mennyiségben szivárog az üvegházhatású metán. "Komoly gond, hogy az erõsen üvegházhatású gázzal maga a felmelegedés gyorsítja a felmelegedést" - mondja a Londoni Egyetem kutatója.
Közel áll a Föld a forrponthoz
Nincs messze a földi klíma attól, hogy elérje azt a pontot, amely után visszafordíthatatlanná válik a felmelegedés. A mostani évtized kritikus jelentõségû lesz az éghajlatváltozás kordában tartásában, mondják Londonban tanácskozó klímakutatók.
Gyanús jégrépák - sarkkutatók saját képei az Arktiszról
Zöld sarkifény-függöny az iglu fölött, ivóvizet lapátoló inuitok, a permafroszt talaj olvadását jelzõ jégrépák - mindezek egy több éves sarkkutatási program fotódokumentumain láthatók. A tudósok saját felvételeiken mutatják be eredményeiket, Budapesten is.
Orvosi gázok, égõ avar - ezek az új klímakockázatok
Annyira fokozzák az üvegházhatást az orvosi használatú altatógázok, mint amennyire egymillió autó károsanyag-kibocsátása - jelentették be dán kutatók a Cancúnban (Mexikó) zajló klímaváltozási konferenciára idõzítve. Az egyre gyakoribb erdõtüzek a füst mellett az avarból, a tõzegbõl és a felsõ talajrétegõl felszabaduló szén-dioxid miatt kockázatosak klímaszempontból.
Jégkorszaki állatokkal védik Szibériát az olvadástól
Visszatérnek a vadlovak és a pézsmatulkok Észak-Szibériába. Szergej Zimov orosz kutató - eredeti szakterületére nézve kvantumfizikus - azért telepíti be újra ezeket a jégkorszaki fajokat, mert meglátása szerint a növényevõ állatokkal benépesített vidék kevésbé lenne érzékeny a klímaváltozás hatásaira.
Nem gyõzi a növényzet az olvadó örökfagy nyomán felszabaduló szén-dioxidot
A globális felmelegedés egyik kevéssé ismert következménye a sarkvidéki térségben lévõ fagyott, de a fokozatosan felolvadó talaj viselkedése. Az olvadás nyomán hatalmas mennyiségû szén-dioxid kerül a levegõbe, ám eközben a melegedés hatására dúsuló növényzet szén-dioxidot von el a légkörbõl. Nagy kérdés, hogy e két folyamat milyen arányban áll egymással.
- 1