pártpolitika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- parlament
- Fidesz
- MSZP
- belpolitika
- Országgyűlés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az FKGP történelmi mélypontról indul, és magányosabb, mint valaha
A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt a legrégebbi párt a magyar parlamentben, még a két világháború között alapította Nagyatádi Szabó István. A régi múltra most is szívesen hivatkoznak a párt politikusai, különösen az 1945-ös választási győzelemre, amikor először volt Magyarországon általános és titkos választójog, és a kisgazdákra szavazott az emberek több mint fele. A kisgazdák legújabb kori története azonban sokszor tragikomikus: széthúzások, perek, fenyegetőzések sora követte egymást. Az FKGP sorsát leegyszerűsítve 1991 óta egyetlen személy határozza meg: Torgyán József, az elnök.
A MIÉP inkább belülről támogatná a polgári kormányt
A Magyar Igazság és Élet Pártja az MDF-ből vált ki, 1993-ban. A magát nemzeti radikálisnak nevező pártot az összes parlamenti erő vezetője szélsőségesnek tartja, a pártelnök Csurka István jó kapcsolatokat ápol az európai szélsőjobb vezetőivel. A MIÉP-é a legkisebb parlamenti frakció ebben a ciklusban.
A parlament összehívását fontolgatja az SZDSZ
Amennyiben a kormány nem reagál az SZDSZ státustörvénnyel kapcsolatos felvetéseire, az ellenzéki párt az Országgyűlés rendkívüli összehívását kezdeményezi.
Orbán: az ellenzék is koccintott a megállapodásra
A kormányfő ma reggel rádióinterjújában újra visszautasította azt az ellenzéki vádat, hogy nem egyeztetett a pártok vezetőivel a román-magyar megállapodás aláírása előtt. Orbán Viktor azt mondta: a parlamenti pártok vezetői nemhogy nem tiltakoztak, hanem koccintottak a megállapodás sikerére. A kormány döntött arról, hogy bizonyos időközönként nyilvánosságra hozzák, hogy az adott hónapban hány munkavállaló érkezett külföldről Magyarországra.
Kevés kisebbségi képviselő lesz
A pártok többsége nem tervez a Fidesz-Lungo Drom megállapodáshoz hasonló választási együttműködést cigányszervezetekkel. Ugyanakkor kivétel nélkül minden parlamenti párt indít listán vagy egyéniben kisebbségi jelöltet, a leggyakrabban éppen roma nemzetiségűt. A hazai kisebbségek parlamenti képviselete azonban tíz éve megoldatlan, noha azt az Alkotmánybíróság is előírta a T. Háznak.
Szigor a Házban - háromnapos büntetés
Nem szólalhatnak fel a parlamentben és nem szavazhatnak azok a képviselők, akik nem tesznek vagyonnyilatkozatot januárban. Ezzel sokat nem vesztenek, tekintve, hogy a tavaszi ülésszak 3 napos lesz. Anyagilag viszont kevésbé kifizetődő a mulasztás, mert tiszteletdíjat sem kaphatnak, amíg nem adják le bevallásukat az Országgyűlés elnökénél.
Veszteséges a Fiat
Az olasz Fiat autógyár 800 millió euró nettó veszteségre számít - idézték olasz lapok Paolo Cantarellát, a cég vezetőjét, aki a parlamentben tájékoztatta a képviselőket a stratégiai fontosságú vállalat kilátásairól. A torinói központú Fiat tavaly 664 millió euró nettó nyereséget ért el.
Dicsér és elmarasztal a Dunaferr-jelentés
A Dunaferr Rt. hosszú távú fejlesztési koncepciója több megoldást is felvetett, ugyanakkor az egyes technikák teljes vizsgálata helyett Suchman Tamás volt privatizációs miniszter kizárólag a vagyonkezelői konstrukcióra adott utasítást - többek közt ezt a megállapítást tartalmazza a parlament által létrehozott Dunaferr-albizottság jelentéstervezete. A tervezetet a kormánypárti képviselők szavazatával az albizottság már elfogadta, a gazdasági bizottság várhatóan január végén vagy februárban szavaz majd róla.
Gyorsabb lesz az alapítványok, egyesületek bírósági nyilvántartásba vétele
Az Alkotmánybíróság egy márciusi határozatában kötelezte az Országgyűlést, hogy év végéig alkossa meg azt a jogszabályt, ami lehetővé teszi, hogy a társadalmi szervezetek és az alapítványok bírósági nyilvántartásba vétele ne húzódjon el indokolatlanul. A hatályos jogi szabályozás ugyanis soron kívüliséget ír elő ezekben az eljárásokban, a gyakorlatban azonban hónapokig is eltart, amíg nyilvántartásba vesznek egy-egy alapítványt vagy egyesületet, ennek megtörténtéig viszont nem tudja megkezdeni működését. A parlament 2001. december 18-i ülésnapján elfogadta a törvényt, amely 2002. január 1-jén lép hatályba.
Több törvényt fogadtak el ma, mint eddig az őszi ülésszak során
Összesen 39 törvényjavaslatról döntött a parlament kedden. A képviselők elfogadták többek között a sokat vitatott kórháztörvényt. Emellett a keddi döntések értelmében jelentősen szigorodik a Btk., létrehozzák a Nemzetőrséget, bővítik a vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét. A képviselők elfogadták az e-kereskedelemről szóló törvényt, a Gripenek bérleti szerződéséről szóló határozati javaslatot és a zsebszerződések elleni törvénycsomagot is.