padovai fegyverszünet

címke rss
Károlyi forradalma felgyorsította a történelmi Magyarország felbomlását

Károlyi forradalma felgyorsította a történelmi Magyarország felbomlását

A világháborús események elhúzódása, a tartóssá vált nélkülözés, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia feltartóztathatatlanná vált bomlási folyamata 1918 késő őszén tömeges elégedetlenségbe torkollott. Október 28-tól Budapesten és a vidéki nagyvárosokban egymást érték a tüntetések és sztrájkok, pattanásig feszültté vált a helyzet. A történetírásban őszirózsás forradalomként bevonult rapid belpolitikai eseménysor első szakasza október 31-én a Nemzeti Tanács elnöke, gróf Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezésével ért véget.

99 éve kezdődött Kun Béla kommunista rémuralma

Tudomány2018.03.21, 21:28

Kilencvenkilenc éve, 1919. március 21-én délelőtt Károlyi Mihály, a Magyar Népköztársaság elnöke éppen arra készült, hogy az előző nap átadott és elfogadhatatlan antant-jegyzék miatt lemondott Berinkey-kormány helyére egy tisztán szociáldemokratákból álló új kabinetet nevezzen ki, és általános nemzeti ellenállást hirdessen meg. Az államfő nem tudhatta, hogy Landler Jenő, a szociáldemokraták vezérének megbízásából időközben megállapodott a gyűjtőfogházban ülő Kun Bélával, a Kommunisták Magyarországi Pártjának első emberével pártjaik egyesítéséről, valamint arról, hogy a hatalmi vákuum kihasználásával szovjet-bolsevik típusú rezsimet ...

Házi őrizetben tartották a magyar békedelegációt

Tudomány2018.06.05, 17:25

Kilencvennyolc éve, 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy Trianon palota egyik aranystukkós folyosóján teljesedett be a történelmi Magyarország végzete. A győztes antanthatalmak - elsősorban Franciaország nyomására - minden racionális érvet félresöpörve az ország példátlan mértékű megcsonkításáról döntöttek. A diktátumot felsőbb utasításra két teljesen súlytalan kormánytisztviselő, Benárd Ágoston munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd államtitkár írták alá a La galérie des Cotelles díszes oszlopai között. Az ország súlyos megcsonkításához hosszú és ellentmondásoktól sem mentes folyamat vezetett.

Alig egy hónapig létezett állam, amely szembeszállt Trianonnal

Tudomány2018.10.04, 20:10

Kilencvenhét éve, 1921. október 4-én, Báró Prónay Pál, a nyugat-dunántúli területek Ausztriához csatolása ellen felkelt irreguláris alakulat, a Rongyosgárda parancsnoka Felsőőrön kikiáltotta a mindössze egy hónapig fennállt Lajtabánságot. A kérészéletű operettállamnak az volt a legfőbb célja, hogy megakadályozza a trianoni békeszerződéssel Ausztriának juttatott nyugat-dunántúli területsáv átadását. A heves fegyveres harcokkal tarkított ellenállás részben elérte célját, mivel az események hatására az antant október 11-én kénytelen volt összehívni a velencei tanácskozást, ahol a derekát beadva hozzájárult a soproni népszavazáshoz.

Csehkiverés: száz éve rázta le Balassagyarmat a megszállás igáját

Tudomány2019.01.29, 21:38

Pontosan száz éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh légió alakulatai, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a közelben állomásozó és hazájukhoz hű honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmat egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta az észak-magyarországi településnek.

Előző
  • 1
Következő