Kétszer is megpróbált visszatérni a trónra az utolsó magyar király

1921. március 26-án kísérelte meg először az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly a magyar trón visszaszerzését: ez volt az első "királypuccs". Miután az osztrák parlament kimondta a trónfosztást, és Ausztria köztársaság lett, a Habsburg családot száműzték az országból. 1921-ben Magyarország viszont még mindig királyság volt, és IV. Károly trónfosztása sem lett "de jure" kimondva. 

A Monarchia megmentője akart lenni, világháborút robbantottak ki a nevével

Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori trónörököse, Ferenc Ferdinánd mind a mai napig az egyik legellenszenvesebb Habsburgként él a magyar történelmi köztudatban. A főherceg elsősorban az erősen kiszínezett magyarellenességének köszönheti rossz hírét, amelyről képtelennél képtelenebb, de kész tényként kezelt történetek egész sora ismert. A rideg és száraz modorú trónörökös iránt azonban nem csak a budapesti politikai elit köreiben, hanem a bécsi Hofburgban is leplezetlen ellenszenvvel viseltettek. Ferenc József sohasem bocsátotta meg unokaöccse morganatikus (rangon aluli) házasságkötését, és a császár Tisza Istvánhoz valamint Ifj. Andrrássy ...

120 éves hangfelvételt találtak, amelyen Lehár Ferenc vezényel

Lehár Ferenc valószínűleg legrégebbi ismert hangfelvételére bukkantak Ausztriában, az 1901-ben készült lemezen az Osztrák-Magyar Monarchia gyalogezredének katonazenekara játssza a zeneszerző Jetz geht's los című katonaindulóját.

125 éves az első magyar szabadalmi törvény

125 évvel ezelőtt, 1895. július 14-én hirdették ki Magyarországon az első szabadalmi törvényt, amely több, mint 70 évig szabályozta a szabadalmak kérdését. A napjaink gazdaságát is meghatározó szellemi tulajdon védelme ekkor jelent meg először szabályozott keretek között hazánkban – és védi a híresen innovatív, tehetséges magyar feltalálókat. Mára már egy tudatos vállalatnak biztosan van egy, de inkább több oltalma is, amellyel nem csak a saját ötletét, találmányát vagy kutatási eredményét védi, de egyúttal a versenyképességét is növeli.

A leghíresebb magyar betyár, Rózsa Sándor története

Nincs még egy olyan magyar betyár, akihez annyi legenda, ballada és népi monda fűződne, mint a 19. század nemzetközi hírűvé lett zsiványvezéréhez, Rózsa Sándorhoz. A Dél-Alföld rettegett betyárfejedelmét a hatóságok akasztófára való veszedelmes haramiának, a szegény emberek közül sokan viszont egyfajta népi igazságosztónak, amolyan magyar Robin Hoodnak tartották. Pedig a híres-hírhedt betyár nem igazán volt válogatós; az alföldi tanyákat ugyanúgy kifosztotta, mint a nemesi kúriákat. Az 1848-49-es szabadságharc idején 150 fős mindenre elszánt szabadcsapatával az osztrákok között keltett rémületet, és akkora hírnévre tett szert, hogy ...

A magyar gróf, aki elsőként, saját építésű gőzhajóján Budapestről Párizsba hajózott

A „legnagyobb magyar", Gróf Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön gróf 150 évvel ezelőtt szervezte meg a magyar tűzoltóságot, korának legmodernebb elvei szerint. A kalandos életű grófot mint a tűzvédelem Európa szerte elismert szakértőjét személyesen a szultán, I. Abdulaziz kérte fel az isztambuli tűzoltóság megszervezésére, Törökországban végzett munkásságát pedig a legmagasabb állami kitüntetésekkel és pasai méltósággal ismerték el. Széchenyi gróf volt az első, aki saját építésű gőzhajóján Budapestről Párizsba hajózott, nemzetközi visszhangot kiváltva bravúros útjával.

Tragédiával végződött a Habsburg szerelmi házasság

Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse kereken százhúsz éve, 1900. július elsején vezette oltárhoz szerelmét, Chotek Zsófia cseh grófnőt, Ferenc József császár és a bécsi udvari körök határozott tiltakozása ellenére. A főhercegnek élete végéig viselnie kellett „engedetlensége" következményeit: bájos és jólelkű ifjú feleségét egészen a főhercegi pár Szarajevóban bekövetkezett haláláig kiközösítette és valóságos páriaként kezelte az udvar. Csak Rudolf özvegye, Stefánia koronahercegné állt ki tüntetően Zsófia mellett. Ferenc Ferdinánd és hitvese az őket ért méltánytalanságok ellenére boldog családi életet éllt ...

Megtaláltuk, honnan nyílik a legszebb kilátás az esztergomi bazilikára

Egyes vélemények szerint Párkány önmagában nem kínál túlzottan sokat, egyetlen látnivalója az esztergomi bazilika. Igaz, erre a pompás épületre sehonnan máshonnan nem nyílik olyan fantasztikus panoráma, mint a Duna Szlovákia felőli oldaláról. Látogatásunk során azonban azt tapasztaltuk, hogy ennél többről van szó, hiszen magának a városkának is van sajátos hangulata.

Száz éve választották Magyarország kormányzójává Horthy Miklóst

Kereken száz éve, hogy 1920. március elsején, a Nemzetgyűlés Horthy Miklós altengernagyot, az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának volt főparancsnokát és a Nemzeti Hadsereg fővezérét Magyarország kormányzójának választotta. Az első világháborúból a Monarchia részeként vesztesként kikerült és a "forradalmak", különösen a Tanácsköztársaságnak nevezett kommunista diktatúra miatt megtépázott ország konszolidációjában Horthy kormányzóvá választása számít az első és nagyon jelentős lépésnek.  Annak ellenére, hogy a Nemzetgyűlés csak ideiglenes közjogi megoldásnak szánta államfővé választását, Horthy Miklós kormányzó neve és 24 évig taartó ...

Az akasztott ember, aki Ferenc József fejére helyezte a koronát

Százharminc éve, 1890. február 18-án halt meg Andrássy Gyula gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett a kiegyezés utáni első miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere. 

Ennyit változott az elmúlt száz évben a magyar polgári légiközlekedés

Száz éve, 1920. február 11-én alakult meg a Magyar Aeroforgalmi Rt. (MAEFORG), az első önálló magyar légiforgalmi társaság.

Száz éve hangzott el Apponyi gróf híres trianoni védőbeszéde

Apponyi Albert gróf (1846-1933), az első világháborút lezáró béketárgyalások magyar küldöttségének vezetője 1920. január 16-án Párizsban - Magyarország érdekében - mondott trianoni védőbeszédének hosszabb részletét sugározza csütörtök délután a Kossuth Rádió - tájékoztatta az MTVA Kossuth csatornaigazgatóságának program főtanácsadója szerdán az MTI-t.

Különleges sétán vehet részt a monarchiabeli pénzintézetekben

Még a világháború alatt sem maradt el a bécsi újévi koncert

A „Gorsser Musikverein", azaz a bécsi újévi koncertnek helyt adó hangversenyterem pompája és ragyogása, valamint a híres osztrák zeneszerző-dinasztia, a Strauss család andalító keringői, továbbá vérpezsdítő polkái a császárváros fénykorát, az Osztrák-Magyar Monarchia idilli hangulatát varázsolják vissza minden év január elsején, immár több mint nyolc évtizede. A televízió jóvoltából napjainkban kilencven országban élőben követhető ünnepi rendezvény történetének azonban nemcsak fényes, hanem kevésbé derűs fejezetei is akadnak.

90 éve halt meg Trianon rosszemlékű „atyja”,Georges Clemenceau

Kilencven éve, 1929. november 24-én halt meg Georges Clemenceau egykori francia miniszterelnök, az első világháborút lezáró Párizs környéki békék - és így a trianoni békediktátum - egyik kimunkálója. Amíg Magyarországon Clemenceau neve egyet jelent az országot rendkívül súlyosan megcsonkító trianoni békediktátummal, addig Franciaországban nemzeti hősként, a 20. századi francia történelem egyik legnagyobb alakjaként tisztelik személyét.

Búvár kommandós akcióban robbant fel Horthy zászlóshajója

1918. november elsején, reggel hat óra negyvennégy perckor hatalmas detonáció tépte szét a pulai hadikikötő csendjét. Az SMS Viribus Unitist, az osztrák-magyar hadiflotta egykori zászlóshajóját, - amelyet IV. Károly király parancsára az utolsó flotta-főparancsnok, Horthy altengernagy az előző nap délutánján adott át valamennyi felszíni egységgel együtt a Délszláv Nemzeti Tanács képviselőinek-, az iszonyatos erejű robbanás egy pillanatra a levegőbe emelte, majd a büszke csatahajó az oldalára fordulva, alámerült a kikötő zavaros vizében. A Monarchia végnapjaiban felbomlott a fegyelem; ezért az őrizetlenül hagyott hadikikötőbe két vakmmerő ...

Trónfoglalás helyett a tihanyi apátság foglya lett a bukott király

98 éve, 1921. október 20-án az esti órákban döbbenetes hír futott be a budai királyi várba, Horthy kormányzó rezidenciájára. A hír szerint a hatalom gyakorlásáról 1918 novemberében lemondott IV. Károly király repülőgépen ismét Magyarországra érkezett, és Dénesfa határában, Cziráky gróf birtokán landolt. A királynak ez volt a második visszatérése alig fél éven belül, és nagyon úgy tűnt, hogy az áprilisi trónfoglalási kísérlettel, az úgynevezett „húsvéti királypuccsal" szemben, most sokkal nehezebb lesz eltéríteni attól a szándékától, hogy visszavegye a hatalmat. IV. Károly visszatérése azonban nemcsak a budai várban keltett riadalmatt, ...

Hamis történelmi távlatok kísérték a 20. század globalizációját

Az ideológiák a modern politikában a kovász, az éles kés szerepét töltik be: néha összeforrasztják, néha szétvágják a nemzetközi politika legfontosabb aktorainak tekinthető államokat. A 20. század bővelkedik az ilyen ideológiavezérelt eseményekben, döntésekben. Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa és a Károli Gáspár Református Egyetem docensének írása Kelet-Közép-Európa transznacionális eseményeiről, történéseiről és összefüggéseiről.

Csődben a Monarchia egykori büszkesége

Az isztriai kereskedelmi bíróság csődeljárást indított a többek között a pulai hajógyárat is üzemeltető horvát Uljanik hajóépítő vállalattal szemben - közölte a Poslovni Dnevnik című gazdasági napilap.

Itt mindent megtudhat a kiegyezésről

Megosztó kompromisszum – címen jelentetett meg legfrissebb kiadványát az Országház Könyvkiadó. A kötet még egy 2017 végi Parlamentben tartott, a kiegyezésről szóló konferencia előadásait tartalmazza szerkesztett formában. Aki rövid idő alatt szeretne minél többet megtudni Ausztria és Magyarország több mint 150 évvel ezelőtt megkötött egyezségéről, annak mindenképpen érdemes alaposan tanulmányoznia ezt a könyvet.

Csak legenda, hogy Károlyi önként adta át a hatalmat Kun Béláéknak

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának végóráiban hatalomra jutott Károlyi-kormány néhány hónapos regnálását a tehetetlen sodródás jellemezte. Károlyi Mihály önfeladóan naiv külpolitikája végzetesen meggyengítette az ország pozícióit mind az antanttal, mint pedig az egyre mohóbb területi igényeket tápláló utódállamokkal szemben. Az 1919. március 20-án átadott Vix-jegyzék halálos mattot adott Károlyi rendszerének, amit szélsőbaloldali ellenzék, Kun Béla kommunistái a hőn áhított hatalom puccsszerű megszerzésére használtak fel. Kereken száz éve ezzel vette kezdetét a 133 napig tartó első magyarországi kommunista kísérlet, Kun Béla ...

99 éve kezdődött a Horthy-korszak

1920. március elsején a Nemzetgyűlés nagybányai Horthy Miklós altengernagyot, az osztrák-magyar hadiflotta volt főparancsnokát és a Nemzeti Hadsereg fővezérét Magyarország kormányzójának választotta. A kormányzóválasztással zárult le az a csaknem másfél évig tartó folyamat, ami 1918. október végén a Monarchia összeomlásával vette kezdetét, és súlyos, anarchikus válságba döntötte Magyarországot. Horthy megválasztásával új, a volt admirális nevével fémjelzett, és kis híján negyed évszázadig tartó korszak kezdődött a 20. századi magyar történelemben.

Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kevés gyűlöltebb személy létezett az eltiport Magyarországon, mint Ferenc József ausztriai császár. Báró Haynau táborszernagy vérbírósága a megtorlás jegyében futószalagon hozta a súlyosabbnál súlyosabb ítéleteket, aminek elsőként a szabadságharc 13 tábornoka esett áldozatául Aradon. Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.

Rekordnagyságú arany emlékérmével ünneplik a csehek a koronát

Színaranyból készült, 100 millió korona (1,26 milliárd forint) névértékű hatalmas érme a központi eleme a csehszlovák korona bevezetésének 100. évfordulója alkalmából Prágában megnyílt nagyszabású kiállításnak.

Ferenc József sírba vitte Mayerling sötét titkait

130 éve, 1889. január 30-án kora hajnalban súlyos tragédia történt a Bécs közelében fekvő mayerlingi vadászkastélyban: Rudolf főherceg az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, és 17 éves szeretője báró Maria von Vetsera máig tisztázatlan körülmények között életüket vesztették. Talán már sohasem fog kiderülni, hogy szerelmi öngyilkosság, részeg verekedés, vagy sötét hátterű politikai merénylet végzett-e trónörökössel, a bécsi udvar mohos konzervativizmusával szembeszálló, bohém természetű, és ragyogó intellektusú Rudolf főherceggel.

Csehkiverés: száz éve rázta le Balassagyarmat a megszállás igáját

Pontosan száz éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh légió alakulatai, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a közelben állomásozó és hazájukhoz hű honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmat egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta az észak-magyarországi településnek.

Tudja-e, melyik volt a legtöbb halottat követelő magyar árvíz?

A síkvidéki Kárpát-medence Európa második legnagyobb folyama a Duna, valamint az ugyancsak bő vízhozamú Tisza és mellékfolyóik vízgyűjtő területe. Egy-egy jelentős áradás még napjainkban is komoly fenyegetést jelent, mint amilyen legutóbb a 2013-as nagy árvíz volt, a múltban, a folyamszabályozás és a korszerű vízgazdálkodás előtti időszakban pedig nem egyszer okozott pusztító katasztrófát az áradó víz zabolázatlan ereje.

Száz év múltán is könnyezünk ezeken a csatatereken

Nemrég ünnepelte a világ, hogy 100 éve, 1918. november 11-én véget ért az első világháború. Persze  az „ünnepelni" szó nem fedi le azt a mélységes gyászt, amit érezni lehet azóta is, ha az 1914-ben kezdődött mészárszékre gondol az ember. A világháború végének századik évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk pár ikonikus csatateret, helyszínt, emlékművet és katonai temetőt, ahol elmerenghetünk a történelem kíméletlenségén, és hálát adhatunk azért, hogy sose kellett lövészárokban várni egy tűzhengert. A magyar érintettségű emlékekkel kezdjük, aztán nemzetközi irányba haladunk tovább.

Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?

A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.

Nem akkor ért véget az első világháború, amikor megemlékeznek róla

A nemzetek közti konfliktusok történetében nem volt még egy olyan fejezet , amely akkora hatást gyakorolt volna a világtörténelem menetére, mint a pontosan száz éve befejeződött első világháború. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, aki már régóta szenvedélyesen kutatja a „nagy háború” nagy összefüggéseit, nemcsak hazai, de világviszonylatban is egyedülállónak mondható vállalkozásba kezdett: az elmúlt öt évben hat kontinens 59 országában járta be és dokumentálta az első világháború megemlékezéseit, emlékműveit, temetőit, helyszíneit, hadijátékait. Erről, és a jövő júniusban megjelenő A nagy háború százévves ...

Alig egy hónapig létezett állam, amely szembeszállt Trianonnal

Kilencvenhét éve, 1921. október 4-én, Báró Prónay Pál, a nyugat-dunántúli területek Ausztriához csatolása ellen felkelt irreguláris alakulat, a Rongyosgárda parancsnoka Felsőőrön kikiáltotta a mindössze egy hónapig fennállt Lajtabánságot. A kérészéletű operettállamnak az volt a legfőbb célja, hogy megakadályozza a trianoni békeszerződéssel Ausztriának juttatott nyugat-dunántúli területsáv átadását. A heves fegyveres harcokkal tarkított ellenállás részben elérte célját, mivel az események hatására az antant október 11-én kénytelen volt összehívni a velencei tanácskozást, ahol a derekát beadva hozzájárult a soproni népszavazáshoz.

Mi történt velem? – Ezek voltak a boldogtalan királyné, Sisi utolsó szavai

Rudolf trónörökös 1889. január 30-án történt tragikus és máig tisztázatlan hátterű öngyilkossága után, a tartós és mély depresszióba esett Erzsébet császárné, a magyarok népszerű Sisije többnyire Bécstől távol bolyongva töltötte el élete utolsó éveit. Kereken százhúsz éve, 1898. szeptember 10-én kedvenc udvarhölgye és bizalmasa, Sztáray Irma grófnő társaságában éppen sétahajózásra készült a Genfi-tavon, amikor a könyörtelen végzet egy olasz anarchista képében sújtott le a boldogtalan császárnéra.

Önsanyargatással és kínzó diétával őrizte szépségét Sisi

Mindenki csodálta szépségét: földig érő, gesztenyebarna haja és karcsú alakja Sisi védjegyévé vált. Erzsébet, Ausztria császárnéja, valamint Magyarország és Csehország királynéja nem véletlenül vonult be rendkívüli jelenségeként a 19. század és az utókor köztudatába. Legendás szépségéért azonban gyakran megszállottként szenvedett meg.

Száz éve süllyedt el a Titanic túlélőit megmentő gőzös, a Carpathia

Kereken száz éve, 1918. július 17.-én kora délelőtt, alig több mint hat évvel a Titanic hullámsírba merülése után, a könyörtelen végzet a legendás óceánjáró túlélőit megmentő, és emiatt világhírűvé vált Carpathia gőzöst is utolérte. A Titanic tragikus történetének hőse, a Carpathia nem csak az egyetemes, hanem a magyar tengerhajózás történetébe is mindörökre beírta nevét.

A piperkőc marsall - Joszip Broz Tito életének rejtett pillanatai

Politikai tehetsége egyértelmű: Joszip Broz Tito feltűnően jó helyzetfelismerő képességgel és gyors észjárással rendelkezett. Kemény logikája és következetes tisztánlátása a jugoszláv partizánok egyik vezetőjévé, vagy éppen tiszteletbeli marsallá és népfelszabadítóvá, majd később jugoszláv államfővé tette. Milovan Gyilasz ritkán idézett, 1980-ban megjelent kritikai életrajza alapján olyan érdekességeket gyűjtöttünk össze, amelyeket talán még sohasem hallhattunk Tito életútjának részleteiről, és megosztó személyiségéről.

Tudja-e, ki volt a legtöbb áldozatot szedő magyar sorozatgyilkos?

A 20. századi magyar kriminalisztika történetéből számos kétes hírnevet szerzett emberölési ügy ismert. Ilyen többek között a tiszazugi arzénes asszonyok 1929-ben kipattant és világviszonylatban is egyedülálló bűnügye, csak úgy, mint a Kádár-rendszer igazságszolgáltatásának egyik nagy fiaskójaként nyilvántartott, nők sérelmére elkövetett sorozatgyilkosság tettese, a martfűi rémként elhíresült Kovács Péter ügye is. A magyar Hasfelmetsző Jack, a századelő és a hazai kriminalisztikatörténet szomorú rekorderének számító sorozatgyilkos, Kiss Béla története annyiban is különleges, hogy az elkövető sohasem került a vádlottak padjára.

150 éve született Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója

A 20. századi magyar történelmet hosszú időre determináló, az első világháborút követő bő két évtized eseményei elválaszthatatlanok az osztrák-magyar flotta utolsó főparancsnoka, az 1920. március elsején Magyarország kormányzójának megválasztott Vitéz nagybányai Horthy Miklós altengernagy személyétől. Noha az admirális nevével fémjelzett Horthy-korszak már több mint hét évtizede véget ért, a történelmi távlat ellenére is e két évtized és Horthy személyének mindenfajta aktuálpolitikától mentes, tárgyilagos megítélése még várat magára.

Ferenc József és Sisi cipőjére is lehet licitálni egy bécsi árverésen

Ferenc József osztrák császár, magyar király és felesége, Sisi néhány személyes tárgyára, köztük cipőkre és egy napernyőre is lehet licitálni egy bécsi árverésen, amelyet a Dorotheum aukciósház tart június 18-án európai uralkodókhoz, főleg az osztrák császári házhoz köthető emléktárgyakból.

Házi őrizetben tartották a magyar békedelegációt

Kilencvennyolc éve, 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy Trianon palota egyik aranystukkós folyosóján teljesedett be a történelmi Magyarország végzete. A győztes antanthatalmak - elsősorban Franciaország nyomására - minden racionális érvet félresöpörve az ország példátlan mértékű megcsonkításáról döntöttek. A diktátumot felsőbb utasításra két teljesen súlytalan kormánytisztviselő, Benárd Ágoston munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd államtitkár írták alá a La galérie des Cotelles díszes oszlopai között. Az ország súlyos megcsonkításához hosszú és ellentmondásoktól sem mentes folyamat vezetett.

Magyar grófkisasszony hollywoodi románca

Igazi 20. századi tündérmese a szép magyar grófkisasszony és a sármos albán király házassága. Úgy tudni, a nagy nőcsábász hírében álló Zogu egy magazinban látta meg Apponyi Geraldine fotóit, és egyből felfigyelt rá. A nő arisztokrata származása már csak hab volt a tortán.

99 éve kezdődött Kun Béla kommunista rémuralma

Kilencvenkilenc éve, 1919. március 21-én délelőtt Károlyi Mihály, a Magyar Népköztársaság elnöke éppen arra készült, hogy az előző nap átadott és elfogadhatatlan antant-jegyzék miatt lemondott Berinkey-kormány helyére egy tisztán szociáldemokratákból álló új kabinetet nevezzen ki, és általános nemzeti ellenállást hirdessen meg. Az államfő nem tudhatta, hogy Landler Jenő, a szociáldemokraták vezérének megbízásából időközben megállapodott a gyűjtőfogházban ülő Kun Bélával, a Kommunisták Magyarországi Pártjának első emberével pártjaik egyesítéséről, valamint arról, hogy a hatalmi vákuum kihasználásával szovjet-bolsevik típusú rezsimet ...

A zseniális magyar, aki mégsem kapta meg a Nobel-díjat

Százhúsz éve, 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, a múlt század egyik kiemelkedő magyar tudósa, aki kulcsszerepet játszott az atombomba létrehozásához vezető Manhattan-terv elindításában. A zseniális magyar tudós építette meg az első atommáglyát, aki a biofizika születésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és sci-fi írónak is kiváló volt.

Károlyi a tárgyalásokban, a balassagyarmatiak a fegyvereikben bíztak

Kilencvenkilenc éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh katonai alakulatok, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmatnak polgárai egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta.

A történelem vihara emelte fel és törte ketté Csehszlovákiát

Negyedszázada, 1993. január 1-jén jött létre Csehszlovákia felbomlásával az önálló Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. 1992. december 31-i hatállyal az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918-ban létrehozott Csehszlovákiát, amelynek 1990-től Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság volt a hivatalos neve, végérvényesen megszüntették.

Megjósolta-e Kossuth Lajos Trianont?

Százötven évvel ezelőtt, 1867 tavaszán szavazta meg az országgyűlés a magyar kiegyezési törvényt, amit I. Ferenc József is szentesített még abban az évben, és amely elvezetett ahhoz, hogy 1868-ban megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia. Deák Ferenc úgy látta, ez a lehető legjobb rendszer, ezzel szemben Kossuth Lajos sötét jövőt vizionált, amelyben Magyarország együtt ég majd el a birodalmi sassal. Ifj. Bertényi Iván történész azt vizsgálta, igaza van-e azoknak, akik szerint a Kasszandra-levelében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szellemi vezére Trianont látta.

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a János-hegyet?

„János legyen fenn a János-hegyen..."- mondja a kellemes, fülbemászó örökzöld Eisemann Mihály nóta. Budapest legmagasabb pontja, az 527 méter magas János-hegy, csúcsán az Erzsébet –kilátóval, a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye.

Ez volt a magyar történelem legnagyobb vasúti katasztrófája

Százegy éve, 1916. december elsején éjfél után huszonnégy perccel a Bécsből Budapest felé tartó gyorsvonat a herceghalmi pályaudvar közelében csaknem teljes sebességgel belerohant a Budapest- Grác közötti közlekedő személyvonatba. Hetvenhat ember vesztette életét, és száznyolcvanan sérültek meg a magyar történelem legnagyobb vasúti katasztrófájában.

Károlyi forradalma felgyorsította a történelmi Magyarország felbomlását

A világháborús események elhúzódása, a tartóssá vált nélkülözés, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia feltartóztathatatlanná vált bomlási folyamata 1918 késő őszén tömeges elégedetlenségbe torkollott. Október 28-tól Budapesten és a vidéki nagyvárosokban egymást érték a tüntetések és sztrájkok, pattanásig feszültté vált a helyzet. A történetírásban őszirózsás forradalomként bevonult rapid belpolitikai eseménysor első szakasza október 31-én a Nemzeti Tanács elnöke, gróf Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezésével ért véget.

Rengeteg magyar adta életét egy haszontalan győzelemért

Nagy katonai siker hatalmas veszteségekkel, a háború végeredményét azonban nem befolyásolta – ez az 1917. október 24-én kezdődő caporettói áttörés néven ismert támadás mérlege. Az isonzói állóháború tizenkettedik csatája az olasz front hosszú ideje merev frontszakaszát igen rövid idő alatt látványosan előre tolta.

Tudja-e, honnan származik a kézfogás, a hajbók, és a szervusz?

A napjainkban is általános "szervusz" köszöntés gyökerei az ókori Rómáig, a különös udvarias férfiak által a hölgyeknek adott kézcsók hagyománya pedig a lovagkorig nyúlik vissza.