Oszmán Birodalom

címke rss

Karnyújtásnyira vagyunk a mohácsi tömegsírok megtalálásától

Archívum2019.04.18, 23:12

A magyar történelem és a későközépkori Európa egyik legnagyobb és legfontosabb ütközetével, az 1526. augusztus 29-én Mohács közelében II. Lajos magyar és cseh király, valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között lezajlott csatával kapcsolatosan még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, szemben az általános közvélekedéssel. A csatatér nemrég elkezdett átfogó kutatási projektjének máris megvannak az első nagy, és sok szempontból tabudöntögető eredményei, amelyekről a kutatásvezetők közül Pap Norbert Mohácson adott tájékoztatást kedden, Fodor Pál pedig az aktuális tervekről nyilatkozott exkluzívan portálunknak.

Máig titokzatos homály fedi II. Lajos király halálának körülményeit

Archívum2019.04.12, 21:53

A mohácsi csata, a magyar történelem egyik legjobban ismert ütközete választóvonalnak számít a hazai históriában. A mohácsi vész egyebek mellett azért emelkedik ki történelmünk más hadi eseményei közül, mert nem volt még egy olyan csata, amelyben annyira érzékeny veszteség érte volna a Magyar Királyság politikai vezető rétegét, mint a Mohács melletti síkon 1526. augusztus 29.-én lezajlott ütközetben. Mohácsnál a magyar királyi haderő megrendítő vereséget szenvedett Szulejmán szultán és Ibrahim pasa nagyvezír hadaitól; odaveszett mindkét fővezér, Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György szepesi gróf, Szalkai László esztergomi érrsek ...

Tudja-e, hogy melyik Európa legnagyobb téglavára?

Archívum2019.04.05, 22:24

A Magyar Királyság végvári rendszere, valamint az ország belsejében található erődítmények jelentős része súlyos károkat szenvedett az oszmán hódoltság, illetve a 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk idején. Az épségben maradt erősségek többségét pedig a török kiűzése után I. Lipót császár robbanttatta fel az 1697-től kibontakozó Habsburg-ellenes kuruc mozgalomtól tartva. Ez az oka annak, hogy hazánk területén csak nagyon kevés középkori vár maradt fenn teljes épségében.

Mátyás király előre látta a 19. századot

Archívum2019.03.29, 22:38

Kereken 555 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek az ősi közjogi hagyományt követve a Szent Koronával hivatalosan is minden magyarok királyává koronázta az ekkor már hét éve trónon ülő Hunyadi Mátyást. Nincs még egy olyan királyunk, akihez annyi legenda és népmese fűződne, mint a magyar történelem máig legnépszerűbb uralkodójához, Hunyadi Mátyás, az „Igazságos" személyéhez. Mátyás rendkívül széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, és kiváló - ma úgy mondanánk - kommunikációs képességével messze kiemelkedett kortársai közül, és legalább két évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot.

Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem

Archívum2019.03.06, 00:04

A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.

Hollószárnyain lebegett feletted a zordon enyészet – Beszélni kezd a mohácsi csatatér

Archívum2018.12.18, 19:46

Nemrég jelentették be, hogy az a kutatócsoport, amely a közelmúltban Szigetvár határában megtalálta Szulejmán szultán türbéjét, és a köré épült oszmánkori település romjait, hozzákezdett a mohácsi csatatér tájrekonstrukciós feltárásához, aminek máris megvannak az első eredményei. Ennek nyomán, Pap Norbert professzor szakavatott vezetésével jártuk be a „hős vértől pirosult gyásztért", a magyar történelem és a késői középkor egyik legjelentősebb ütközetének legendás helyszínét.

Világhódító ambíciók nélkül indult Szigetvár ellen Szulejmán

Archívum2018.11.19, 19:03

Az oszmán birodalmi hadsereg hadjáratra indult a Magyar Királyság ellen 1566-ban. A cél Szigetvár és Gyula elfoglalása volt, az ármádiát pedig maga a szultán vezette. A legújabb kutatások szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy az akkorra már idősödő és az aszkézis felé forduló Szulejmán szultán találta ki ezt a hadjáratot, úgy tűnik, hogy eredetileg nem is akart csatlakozni a hadakhoz, nem kizárt, hogy a tanácsosai egyszerűen belehergelték a magyarok elleni megtorló hadjáraton való személyes részvételbe.

Nem ott zajlott a mohácsi csata, mint ahol eddig vélték

Archívum2018.11.17, 07:52

Az 1526. augusztus 29-én lezajlott mohácsi csata a hazai történelmi emlékezet meghatározó eseményének számít. Mohács a magyar történelem egyfajta viszonyítási pontjává nőtte ki magát a csatát megelőző és az azt követő korszak megítélésben. Annak ellenére, hogy a „mohácsi vészről” és következményeiről könyvtárra való irodalom született az elmúlt másfél évszázadban, egészen napjainkig nem volt világos, hogy hol is zajlott le valójában a késői középkor európai viszonylatban is legnagyobb csatája. A Szigetvár határában Szulejmán szultán türbéjének és a köré emelt oszmánkori település romjainak megtalálásával világhírnevet szerzett kutattócsoport ...

Nem akkor ért véget az első világháború, amikor megemlékeznek róla

Archívum2018.11.14, 22:02

A nemzetek közti konfliktusok történetében nem volt még egy olyan fejezet , amely akkora hatást gyakorolt volna a világtörténelem menetére, mint a pontosan száz éve befejeződött első világháború. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, aki már régóta szenvedélyesen kutatja a „nagy háború” nagy összefüggéseit, nemcsak hazai, de világviszonylatban is egyedülállónak mondható vállalkozásba kezdett: az elmúlt öt évben hat kontinens 59 országában járta be és dokumentálta az első világháború megemlékezéseit, emlékműveit, temetőit, helyszíneit, hadijátékait. Erről, és a jövő júniusban megjelenő A nagy háború százévves ...

Közép-Európa sorsa a térség kis államainak összefogásán múlik

Archívum2018.11.14, 12:06

Egész Közép-Európa sorsa azon múlik, hogy összefognak-e a térséget alkotó kis államok - emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai sorsközösség a kereszténység védelmében - a Hunyadiaktól napjainkig című konferencián a Parlamentben.

Tudja-e, melyik a leghősiesebb magyar város?

Archívum2018.11.06, 16:58

Az Országgyűlés a 16. századi magyar történelem egyik tragikusságában is felemelő eseményéről megemlékezve a „Civitas Invicta", azaz a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak, törvénybe iktatva a török hódítókkal szembeszálló, és a városért illetve a hazáért életüket áldozó hősök emlékét.

Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme

Archívum2018.10.20, 19:19

A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.

Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét

Archívum2018.09.12, 09:17

Háromszázhuszonegy éve, 1697. szeptember 11-én a délvidéki Zenta melletti síkon zajlott le a Magyar Királyság felszabadítására indított visszafoglaló háborúk - és a 17. század - egyik legvéresebb csatája. A Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló egyesített keresztény hadak megsemmisítő vereséget mértek II. Musztafa szultán oszmán seregére, mindörökre szétfoszlatva a Porta reményét az előző évszázadban meghódított Magyarország, az „iszlám örök birtokának” visszafoglalására.

A kalózból lett kormányzó, akire még Szulejmán is felnézett

Archívum2018.09.07, 18:27

Ki ne hallott volna a Karib-tenger kalózai című filmsorozat hírhedt tengeri útonállójáról, Barbossa kapitányról, aki a Fekete Gyöngy első tisztjéből, a Jack Sparrow ellen elkövetett zendülés után vált a hajó legfontosabb vezetőjévé? A történelem ezúttal sem hazudtolja meg magát: a karakter alapját a valóságban élt Barbarossa kapitány, avagy Rőtszakáll szolgáltatta, aki idővel az Oszmán Birodalom admirálisa lett, hasonlóan ahhoz, ahogy a filmsorozat negyedik részében Barbossa az angoloké.

Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait

Archívum2018.08.27, 12:13

Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.

Akikért a harangok szólnak délben

Archívum2018.07.23, 23:08

1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.

Befagyott a történelem Európa utolsó kettéosztott fővárosában

Archívum2018.07.04, 17:51

Jegelt konfliktusok, hidegháborús örökség vagy történelmi hagyaték? Hogy létezhetnek két településen belül olyan különbségek, hogy Nicosia még mindig Európa egyetlen kettéválasztott fővárosa? A közelmúltban az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Missziójánál tett látogatást a Pécsi Tudományegyetem Béke és Konfliktus a Balkánon és Közép-Európában Kiválósági Centrumának hattagú küldöttsége, hogy az évszázados viszály történelmi hátterét tanulmányozza.

Tudja-e, hogy mi volt a történelem legtrágárabb diplomáciai üzenete?

Archívum2018.06.29, 21:52

A diplomáciai etikett, az államok közötti külpolitikai érintkezés írott és íratlan szabályai hosszú, több évszázados múltra tekintenek vissza. A diplomácia írásos és szóbeli jegyzékeit a választékos és kifinomult stílus valamint az udvarias hangnem jellemzi még nehéz, konfliktusos ügyekben is. Akadnak azonban a kivételt erősítő szabályok, amelyek közül a leghíresebb a zaporozsjei kozákok 1676-ban IV. Mehmed szultánnak írt válaszlevele, amit a padisah aligha tett ki az ablakba.

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a híres Szépasszony-völgyet?

Archívum2018.06.27, 17:33

Egerben húzódik a messze földön híres és összefüggő boros pincesorokkal teli Szépasszony-völgy. Hogy ki is lehetett az a bizonyos névadó szépasszony, arról több elképzelés, legenda is kering.

Megmutatjuk, milyen lehetett Szulejmán szigetvári síremléke

Archívum2018.05.28, 16:05

Elkészültek a szultáni sírkomplexum háromdimenziós rekonstrukciójának alapjai, amelyen élvezhetően látható nemcsak Szulejmán türbéje, hanem a síremlék mellett állt dzsámi, és a tavaly feltárt derviskolostor is. A szultáni síremléket megtalált kutatócsoport idén nyáron tovább folytatja az ásatásokat, a korabeli leírások nyomán kaszárnyát, vendégházat, boltokat, és az egykori oszmán erőd bástyáit igyekeznek beazonosítani.

A lánglelkű pápa nélkül nem verték volna ki a muszlim hódítókat

Archívum2018.05.18, 13:26

Négyszázhét éve született Benedetto Odescalchi herceg, aki a 17. század legjelentősebb egyházfejedelmeként pénzt és energiát nem sajnálva, intenzív diplomáciai munkával hozta tető alá azt a keresztény szövetséget, amely véres harcok árán kiverte az oszmán hódítókat a Magyar Királyság területéről. A másfél évszázados hódoltság felszámolásában hervadhatatlan érdemeket szerzett XI. Ince pápát ezért a tettéért méltán illették a „Magyarország megmentője" címmel.

Kiderítették, mi mentette meg Európát a töröktől

Archívum2018.05.04, 13:00

Egy kisebb jégkorszak vetett véget az Oszmán Birodalom tündöklésének és járult hozzá a tizenöt éves háború 1606-os lezárásához egy csütörtökön publikált kutatás szerint.

Megmutatja magát az ókori világ egyik leghíresebb műremeke

Archívum2018.04.28, 13:40

Ideiglenes kiállításon mutatják be a berlini Pergamon Múzeum fő tárgyait az intézmény felújításának ideje alatt. A pergamoni nagy oltár, a hellenisztikus építészet egyik remekművének számít.

Tudja-e, melyik az Oszmán Birodalom legészakabbi minaretje?

Archívum2018.04.17, 17:54

A nagy múltú észak-magyarországi település, a magyar történelemben többször is oly fontos szerepet játszott Eger belvárosában a Knézich Károly utca 1. szám alatt áll a török hódoltság idejéből fennmaradt Kethuda minaret, amely az Oszmán Birodalom idején az iszlám legészakabbi jelképe lett.

Tudja-e, mi köze az apátsági sörnek Magyarország legöregebb tölgyéhez?

Archívum2018.03.26, 19:32

A Bakony erdejében, vadregényes hegyvidéki környezetben, 400 méter magasan fekszik a hazánkban III. Béla királyunk alapította ciszterci rend egy kolostora. A nagy múltú apátsághoz két érdekes hazai unikum is fűződik.

Történelmünk szenzációs relikviája bukkant fel egy kölni aukción

Archívum2018.03.12, 18:57

Igen jelentős történelmi dokumentum bukkant fel egy németországi akción. A 17. század híres olasz hadmérnöke, Leandro Anguissola kalapács alá kerülő egyik térképe Szigetvár múltjának rendkívül fontos lenyomata. A becses relikviát 45 ezer eurós kikiáltási áron találhatjuk meg a Venator & Hanstein aktuális katalógusában.

A holland parlament elismerte az örmény kisebbség elleni népirtást

Archívum2018.02.22, 21:50

A holland parlament alsóháza csütörtökön elsöprő többséggel népirtásnak minősítette az örmény kisebbség ellen az egykori Oszmán Birodalomban elkövetett első világháborús tömegmészárlást.

Tudja-e, hogy hol húzzák a delet hazánk legrégebbi harangjával?

Archívum2018.02.19, 17:52

A harangozás hagyománya egészen az 5. századig nyúlik vissza, de a déli harangszó csak III. Kalllixtusz pápa 1456. június 29-én a kereszténység védelmében, illetve az iszlám hódítás ellen kiadott imabullája óta vált napi szokássá.

Még sehol sem voltak az oszmánok, amikor már állt Eger ősi vára

Archívum2017.11.15, 19:01

Nem csupán a műemléki épületegyüttes jelentőségéhez méltó helyreállítását készítették elő, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek.

Beletört Ahmed pasa foga a „rozzant egri akolba”

Archívum2017.09.16, 14:20

Négyszázhatvanöt éve, 1552. szeptember 15-én záródott be a teljes török ostromgyűrű Eger vára körül. Az egyesült török hadak fővezére, az 1552-es hadjárat addigi sikereitől elbizakodottá vált Kara Ahmed pasa, teljhatalmú szerdár azt üzente Szulejmán szultánnak Konstantinápolyba, hogy a hadjárat utolsó célpontja, Eger nem egyéb egy rozzant akolnál, amelyben gyáva, hitetlen birkák lapulnak. A „gyáva birkák", Eger halálra szánt hős védői, Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt azonban keserű leckét adtak a biztos győzelem tudatától felfuvalkodott pasának.

Dervisek segíthették győzelemre Szulejmán seregét

Archívum2017.09.07, 23:40

A legenda szerint egy muzulmán szúfi testvériség, a halveti dervisek készítették fel a szultán harcosait a döntő rohamra Szigetvárnál, 1566. szeptember elején. Kolostoruk teljes feltárását most kezdte meg a Szulejmán-kutatócsoport a város melletti turbéki szőlőhegyen, a szultán sírkomplexumának területén. Annyit bizonyosan lehet tudni, hogy a szultánt számos vallási vezető és dervisek sokasága kísérte.

Kolumbusz Kristóf egy ellopott levelét kapja vissza a Vatikán

Archívum2017.08.28, 14:47

Kolumbusz Kristóf genovai származású hajós, Amerika felfedezőjének egy ellopott levelét kapja vissza a Vatikán.

Emlékhely lesz Szulejmán szultán szigetvári türbéje

Archívum2017.07.10, 22:04

Hamarosan még részletesebb vizsgálatokkal folytatja az ásatásokat a szigetvári-turbéki lelőhelyen a Szulejmán-kutatócsoport. Egy a napokban megjelent kormányhatározat csaknem 145 millió forintos forrást biztosít a nemzetközi jelentőségű sírkomplexum teljes körű feltárására és védelmére. A közeljövő terveiről a kutatócsoport egyik vezetője, Pap Norbert professzor exkluzívan nyilatkozott az Origónak.

Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel

Archívum2017.05.04, 23:46

Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.

Törökország tiltakozik Donald Trump egyik nyilatkozata miatt

Archívum2017.04.25, 13:21

Donald Trump amerikai elnök az örmények lemészárlásáról emlékezett meg, és ugyan nem használta a népirtás szót, de a törökök így is bírálják.

Összeomlás fenyegeti Jézus jeruzsálemi síremlékét

Archívum2017.03.24, 19:30

A keresztény világ legszentebb zarándokhelyén, a Golgota fölé épített Szent Sír-bazilikában található az a sziklaüreg, amely a hagyomány szerint Jézus Krisztus sírhelye, valamint a feltámadás helyszíne volt. Az első templomot még a 4. század elején Constantinus császár emeltette a Szent Sír fölé. A történelem viszontagságainak többször kitett épületegyüttes központi része, a Jézus sírja fölé emelt síremlék egy friss felmérés szerint súlyos veszélyben van.

Tudja, hogy miért szerették a törökök a fürdőket?

Archívum2017.02.23, 22:00

Napra pontosan tizenöt évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán hadai kardcsapás nélkül megszállták Budát. Az ezt megelőző másfél évtizedben, a kettős királyválasztás korszakában, amikor Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd is saját magát tekintette Magyarország törvényes királyának, a törökök még nem rendezkedtek be az országban.1541 után mindez megváltozott, és az ország jelentős része az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került.

Szép akasztott emberből lett birodalmi külügyminiszter

Archívum2016.11.15, 12:15

Gróf Andrássy Gyula a szabadságharc honvéd ezredese, az 1850-es évek párizsi szalonjainak szépasszonyok szívét megdobogtató „egzotikus” nagyvilági emigránsa halálra ítélt „lázadó rebellisből” vált a magyar história és a nemzetközi diplomáciatörténet jelentős alakjává. Andrássy grófot kereken száznegyvenöt éve, 1871. november 14-én nevezte ki az uralkodó, I. Ferenc József császár az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legfontosabb posztjára, közös külügyminiszternek.

A szigeti veszedelem nagy tanulsága: váltsa fel békejobb a kardcsörtetést

Archívum2016.09.10, 08:56

A Nemzetközi Zrínyi Emlékév szeptember hatodikán elkezdődött rendezvénysorozata határokon túlmutató diplomáciai és tudományos eseménnyé nőtte ki magát. Négyszázötven éve, 1566. szeptember 7-én Gróf Zrínyi Miklós horvát bán és dunántúli főkapitány, valamint magyar, horvát és szerb vitézei olyan példáját adták az önfeláldozó hazafiságnak, amelynek napjainkban különösen aktuálisak a tanulságai. Zrínyi legendás kirohanásának napján a török táborban elhunyt Szulejmán szultán, akinek sírhelyét nemrég találták meg Szigetvár határában.

450 éve halt meg Szulejmán

Archívum2016.09.05, 16:32

Négyszázötven éve, 1566. szeptember 6-án halt meg az ostromlott Szigetvár alatti táborban I. Szulejmán török szultán.

Lehanyatlott a lófarkas félhold Buda ormáról

Archívum2016.09.02, 19:08

Háromszázharminc éve, 1686. szeptember 2-án délután három óra körül a Budát ostromló keresztény haderőnek sikerült betörnie a vár területére, a mai Bécsi kapu környékén. Öldöklő kézitusa kezdődött, amelyben janicsárjai élén a helyszínre siető utolsó budai beglerbég, az ekkor már hetvenéves Abdi Abdurrahmán pasa is elesett. Pontosan 145 évvel és négy nappal azután, hogy 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán megszállta Budát, végleg lehanyatlott a félhold a magyar királyok székhelyének tornyairól.

Mohács rendhagyó emlékezete

Archívum2016.08.29, 19:39

Napra pontosan 490 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi ütközet, amelyre mind a mai napig úgy tekintünk, mint a magyar történelem egyik végzetszerű eseményére. De valóban Mohács volt-e a hanyatlás fordulópontja a középkori magyar királyság történetében? És vajon mennyiben volt szükségszerű a mohácsi síkon Szulejmán hadaitól elszenvedett vereség? A Mohácshoz vezető út nem érthető meg a korabeli Európa nagyhatalmi és a Magyar Királyság akkori belső viszonyai nélkül.

Iszlám reneszánsz vagy atatürki hagyaték?

Archívum2016.08.04, 21:46

A július tizenötödikén Törökországban kirobbant és elvetélt katonai puccskísérlet, majd Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnöknek a török államszervezet és közélet egészét érintő nagyszabású, Nyugaton erős visszatetszést kiváltó tisztogatási akciója joggal felveti a kérdést, vajon merre tart Törökország? Küszöbön áll-e a Musztafa Kemal Atatürk által megalkotott modern és szekuláris államrendszer lebontása, vagy csupán az atatürki hagyaték egyfajta, sajátos továbbfejlesztésének lehetünk a szemtanúi? A kérdésre nem adható korrekt válasz, ha nem ismerjük Atatürk életművét.

Győzelem szülte a megalázó békét

Archívum2016.08.02, 00:38

A háromszázötvenkét éve, 1664. augusztus 1-jén lezajlott szentgotthárdi ütközet politikai következményei komoly fordulópontot jelentettek a hódoltságkori Magyarország történetében. Az 1526-os mohácsi és az 1596-ban Mezőkeresztesnél lezajlott ütközetek mellett ez volt a harmadik olyan csata a hódoltság addigi történetében, ahol jelentős létszámú oszmán és keresztény hadak ütköztek meg egymással, ráadásul Szentgotthárd alatt Raimundo Montecuccoli gróf vezényletével a keresztény sereg aratott fényes győzelmet a törökök felett.

Páratlan haditett volt a nándorfehérvári diadal

Archívum2016.07.16, 12:37

1456. július elején félelmetes haderő, a Konstantinápolyt alig három évvel korábban elfoglaló II. Mehmed szultán, „a hódító” – ahogyan a kortársak hívták – seregei hömpölyögték körül Nándorfehérvár erősségét. A próféta zászlaja alatt felvonuló török sereg tízszeres számbeli fölényben volt a várvédőkkel szemben, és az akkori világ leghatékonyabb ostromtüzérségével rendelkezett. A törökök lezárták a Dunát, és ahhoz, hogy Hunyadi János kormányzó harcedzett  katonái, valamint Kapisztrán János keresztesei felmenthessék a védőket, meg kellett semmisíteni a török hajózárat.  E döntő ütközet 560 éve, 1456. július 14-én zajlott le.

Szulejmán és Hürrem leszármazottai Szigetváron

Archívum2016.07.07, 10:17

A nemzetközi média figyelmétől is kísérve az Oszmán dinasztia két leszármazottja, Kenize Mourad és Mediha Nami Osmanoglu de Fernandez hercegnők július ötödikén felkeresték a Szigetvár határában fekvő Zsibót szőlőhegyen folyó ásatásokat. Érdekes, különleges pillanat szemtanúi lehettünk, amikor Mourad hercegnő, V. Murád szultán dédunokája és Szulejmán egyenes ági leszármazottja legendás őse, a Szigetvár alatt 1566. szeptember 6-án meghalt leghíresebb oszmán uralkodó nemrég megtalált sírhelyére lépett.

Kincsvadászok Szulejmán szigetvári temetkezési helyén

Archívum2016.06.16, 18:45

2013 szeptemberében bejelentették, hogy a Fodor Pál és Pap Norbert professzorok vezette nemzetközi kutatócsoport Szigetvár határában egy addig ismeretlen oszmán kori település nyomaira bukkant. Már akkor valószínű volt, hogy a hódoltság idejéből származó települést az Oszmán Birodalom egyik leghíresebb uralkodója, Szulejmán szultán emlékének ápolására építették, aki 1566 szeptemberében a Szigetvár alatti táborban hunyt el. A legújabb eredmények is azt bizonyítják, hogy Szulejmán szigetvári temetkezési helyét találták meg a kutatók.

Lehanyatlik a félhold: mohácsi tragédia török módra

Archívum2016.05.11, 22:30

Az 1526-os mohácsi vereség – amelyre mindmáig úgy tekintünk, mint a középkori magyar királyságot sírba taszító csatavesztésre – kitörölhetetlen nemzeti tragédiaként él a történelmi emlékezetben. Volt azonban egy kevesebbet emlegetett második Mohács is, ahol a „szerencse mezején” – ahogy a szulejmáni győzelem után a törökök hívták – a történelem fintoraként egy másik Szulejmán, IV. Mehmed szultán nagyvezíre szenvedett megsemmisítő vereséget  az egyesített keresztény hadaktól. 

Elfüggönyözött kocsiba rejtették a halott Szulejmánt

Archívum2016.05.06, 21:08

1566. szeptember 7-én hajnalban, 73 éves korában az ostromlott Szigetvár alatti táborban elhunyt Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom feje, és az iszlám kalifája. A padisah halála sohasem jöhetett volna rosszabbkor az ostromló török sereg vezérkarának; Szokollu Mehmed nagyvezír nem szerette volna, hogy az uralkodó halálhírére pont a falak ellen tervezett végső roham előtt bomoljon fel serege fegyelme. A szultán Szigetvár alatti temetkezési helyével kapcsolatos feltáró munka régészeti világszenzáció lett.

Ha lefutod a hóhért, életben maradsz

Archívum2016.04.09, 12:52

Az Oszmán Birodalom alkonyán a magas rangú halálraítéltek kaptak egy utolsó esélyt a túlélésre: egy versenyben le kellett győzni hóhérjukat, a szultáni palota kertészét.