Oszmán Birodalom

címke rss
A béke, ami lezárta a Habsburg–török háborút

A béke, ami lezárta a Habsburg–török háborút

Háromszázhuszonöt éve, 1699. január 26-án, délelőtt 11 óra 45 perckor írták alá a Közép- és Kelet-Európa hatalmi viszonyait újrarajzoló, a másfél évszázados magyarországi török uralomnak véget vető karlócai békét.

A konfliktus, ami több mint félmillió áldozatot követelt

Tudomány2023.10.22, 11:31

Százhetven éve, 1853. október 16-án kezdődött meg a krími háború, amelyben a közel-keleti és kelet-európai befolyását a gyengülő Oszmán Birodalom rovására kiterjeszteni akaró Oroszország csapott össze a törökökkel, akiket az európai erőegyensúly megőrzésében érdekelt Franciaország, Nagy-Britannia és a Szárd királyság támogatott. A rendkívül véres, 650 ezer áldozatot követelő konfliktus az oroszok vereségével ért véget, a meggyengült birodalom csak évtizedek alatt nyerte vissza erejét. Az összeállítása:

Egy alig ismert, de csodálatos győzelem: a párkányi csata

Tudomány2023.10.09, 20:36

Az 1683. október 9-én véget ért párkányi csata jelentőségét egyes történészek még a Bécs felszabadításához vezető kahlenbergi ütközetnél is jelentősebbnek tartják. Az Esztergommal szemben a Duna túlsó partján fekvő település, Párkány határában 1683. október 7-e és 9-e között lezajlott összecsapásban ugyanis a Bécs alól visszavonuló török had olyan megrendítő erejű vereséget szenvedett el, ami megpecsételte a csaknem másfél évszázados magyarországi oszmán hódoltság sorsát is. Sobeieski János lengyel király és Lotaringiai Károly herceg egyesített keresztény serege a győzelmet kihasználva átcsapott a Dunán, és a 140 évig tartó török meegszállás ...

A bolgár cár, akit a Balkán Rókájaként emlegettek

Tudomány2023.09.10, 11:52

Hetvenöt éve, 1948. szeptember 10-én halt meg I. Ferdinánd, a függetlenségét a 19. század végén visszanyerő Bulgária első cárja.

Elhunyt Hóvári János történész-turkológus, volt nagykövet

Tudomány2023.08.08, 14:48

Életének 69. évében vasárnap elhunyt Hóvári János történész-turkológus, Magyarország volt izraeli, kuvaiti és törökországi nagykövete, a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője, a Pécsi Tudományegyetem egykori oktatója, címzetes egyetemi tanára - közölte kedden az egyetem a honlapján.

A kiáltvány, amiben Magyarország összes lakosát harcba hívták

Tudomány2023.05.12, 09:01

Háromszázhúsz éve, 1703. május 12-én adta ki II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványát, amelyben Magyarország összes lakosát harcba hívta, ezzel megkezdődött az 1711-ig tartó szabadságharc.

A fejedelem, aki négy alkalommal is lemondott a trónjáról

Tudomány2023.03.27, 11:03

Négyszáztíz éve, 1613. március 27-én hunyt el Báthory Zsigmond, az "állhatatlan fejedelem", aki a világtörténelemben is egyedülálló módon négy alkalommal mondott le trónjáról.

"Üdvöz légy Mátyás, Pannónia királya, Corvinus nemzetség szentséges sarja!"

Tudomány2023.02.09, 16:20

Ötszázhatvan éve, 1458. február 9-én történt, hogy Podjebrád György cseh régens – 1458. március 2. után cseh király – és I. Mátyás (uralkodott: 1458-1490) a magyar-morva határon fekvő Strassnitz (Strážnice) mellett kötött szövetséget, amelynek megerősítése gyanánt Hunyadi Mátyásnak nőül kellett vennie a cseh kormányzó lányát, Podjebrád Katalint. Babucs Zoltánnak, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatójának korábban a Felvidék.ma oldalon megjelent "Mátyás szövetsége a csehekkel" című írása.

A nap, amikor királlyá választották Mátyást, az igazságost

Tudomány2023.01.24, 20:49

A legnagyobb magyar királyok között említik nevét, mely elé népünk még az igazságos jelzőt is odakanyarítja – ő Mátyás király, a törökverő hős Hunyadi János fia, akit az ország nemesei 565 évvel ezelőtt, 1458. január 24-én választottak királlyá. Jezsó Ákos, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár sajtó és kommunkációs vezetőjének a Híradó honlapján megjelent cikke.

Megtalálhatták Dobó egyik ágyúját az egri várban

Tudomány2022.10.10, 22:57

A magyar történelem, a hódoltság korának ikonikus végvára, Eger még ma is szolgál meglepetésszámba menő felfedezésekkel. Az Egri Vár Facebook-oldal tudósítása szerint a vár legmagasabb pontján, az egykori délkeleti ágyúdombon végzett feltárás során bukkantak rá a régészek a hódoltság idejéből származó és különlegesen jó állapotban fennmaradt bronzból öntött nagy ostromágyúra.

Az egri hősnők (1552) két história tükrében

Tudomány2022.09.11, 13:46

I. Nagy Szulejmán szultán az 1552. évi hadjáratot a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indította. A törökök várostromokkal igyekeztek kialakítani és kitágítani az oszmán uralom alatti hódoltsági területet. - írja Illik Péter a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Befejeződött a szigetvári várat körülvevő park felújítása

Tudomány2022.07.29, 20:26

Befejeződött a 2016-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánított szigetvári Zrínyi-várat körülvevő, csaknem nyolchektáros várpark felújítása – tájékoztatta a Baranya Megyei Önkormányzat szerdán az MTI-t.

A hősök halhatatlanok - Ki is volt valójában Dugovics Titusz?

Tudomány2022.07.25, 15:52

A hagyomány szerint 1456. július 21-én hajtotta végre hőstettét Dugovics Titusz végvári vitéz: Nándorfehérvár ostromakor magával rántotta azt a törököt, aki ki akarta tűzni a török zászlót. - írja Illik Péter a Magyarságktató Intézet honlapján. Valós személy volt-e? Vagy csak Bonfini találta ki a történetet? Dugovics Titusz a hősiesség jelképe lett, szimbólum; egy vitéz feláldozta magát a hazáért Nándorfehérvár ostrománál.

Kétszáz éve kezdődött az esztergomi bazilika építése

Tudomány2022.04.24, 15:01

Kétszáz évvel ezelőtt, 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján került sor az esztergomi bazilika ünnepélyes alapkőletétére József nádor és számos egyházi, valamint világi előkelő jelenlétében. - írja Tóth Orsolya a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Kinyitott Jakováli Hasszán pasa dzsámija

Tudomány2022.04.15, 19:25

Megújult kiállítással nyílik meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete.

Régi korok beszédes kicseit mutatja be Bettanyi Hughes

Tudomány2022.04.08, 15:45

100 bikányi felajánlás Zeusz tiszteletére és meztelen megmérettetés az ide tartozó, gyakran halálos kimenetelű versenyen – ma már elképzelhetetlen, azonban egy évezreden keresztül ilyen volt az év legnagyobb eseménye. Bettany Hughes, a világhírű tévés történész a pandémia idején sem ült tétlenül: turistamentes ókori helyszíneket járt be, így jutott el a különleges sportmúlttal rendelkező Olümpia romvárosába és a Máltán lévő erődbe, amely a történelem egyik legnagyobb innovációjával büszkélkedhet. Mindezt legújabb, hatrészes dokumentumfilmjében szemlélteti az érdeklődőknek, 2022. április 10-től vasárnaponként 20 órától a Viasat Histoory ...

Tudtad, hogy 130 évig nők irányították az Oszmán Birodalmat?

Life.hu2022.02.27, 21:51

Az egykori Oszmán Birodalom első emberére gondolva a legtöbbünk lelki szemei előtt egy férfi képe jelenik meg. Azt azonban kevesen tudják, hogy közel 130 évig a tényleges hatalom a nők kezében volt.

A szerencsétlen sorsú királyné, aki élete végéig gyászolt

Tudomány2021.09.15, 23:55

A házasságkötés mindig is a nagypolitika fontos eszközének számított a történelmi dinasztiák életében. Az uralkodóházak általában a királyi sarjak frigyével pecsételték meg a szövetségkötéseiket, de a dinasztikus házasságok fontos eszközei voltak a hatalmi befolyás kiterjesztésének is. A magas államérdek cseppet sem volt tekintettel az érzelmekre; az egymásnak kiszemelt főrangú fiatalok gyakran csak a templomi ünnepségen pillantották meg először egymást. A rideg államérdek pedig csak nagyon ritkán találkozott össze a szívbéli szerelemmel. A későközépkori dinasztikus házasságok történetében az egyik ilyen ritka kivétel volt az ifjú III. ...

Miért vesztettek a magyar seregek Mohácsnál?

Tudomány2021.09.01, 14:22

1526. augusztus 29-e, a mohácsi csatavesztés napja a magyar történelem egyik legfontosabb igazodási pontjának számít, ami mélyen beleivódott a kollektív nemzettudatba. Mohácsot egyaránt szokás a középkori Magyar Királyság végének, és a másfél évszázadig tartó török hódoltság kezdő taktusának tekinteni. A történelmi emlékezetben Mohács a gyászos, szégyenteljes kudarc szinonimájaként élt tovább, amelyért a Jagelló-kort, a széthúzást, a korabeli államvezetést és a csatára felsorakozott sereg vezéreinek alkalmatlanságát tette meg az utókor felelősnek. Ez a sommás ítélet azonban igaztalan, és nem felel meg a történelmi tényeknek sem. A mmohácsi ...

A mohácsi csata, amelyben a törökök vesztettek

Tudomány2021.08.13, 21:06

A 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk történetében döntő fontosságú mérföldkőnek számít az 1687. augusztus 12-én a Szársomlyó előterében, az 1526-os csatatér közelében lezajlott nagy összecsapás, a második mohácsi csata. Az előző években elszenvedett sorozatos kudarcokért revánsot venni, és a hadiszerencsét ismét a törökök javára fordítani akaró Szári Szulejmán nagyvezír létszámfölényben álló oszmán serege az 1526-os nagy török győzelem emlékére csak szerencse mezejeként emlegetett síkon ugyanis megsemmisítő vereséget szenvedett el Lotaringiai Károly herceg egyesített keresztény hadaitól. A császári, a bajor, horvát és magyarr ...

565 éve halt meg a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János

Tudomány2021.08.11, 23:01

A magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére, Hunyadi János, alacsony sorból küzdötte fel magát az ország legbefolyásosabb főurává, és leggazdagabb birtokosává. Birtokainak jövedelmét teljes egészében a délről fenyegető oszmán hódítás megtörésére, és a balkáni török uralom felszámolására fordította. Csak az 1440-es évek végén ébredt rá, hogy a Magyar Királyság ereje egymagában nem elegendő a hódító iszlám feltartóztatására, és mivel Európa tétlen közömbösséggel szemlélte a török fenyegetést, minden erejét az ország határainak megvédésére koncentrálta. A török történelem legnagyobb hódítója, II. Mehmed szultán méltó ellenfélre akaddt ...

A drámai hazaszeretet feledésbe merült emléke: Szabács védelme

Tudomány2021.07.07, 21:37

Szabács védelme nemcsak a 16. század oszmánellenes harcainak, hanem a magyar történelemnek is az egyik leghősiesebb epizódja. A kereken ötszáz éve, 1521. július 7-én véget ért ostromban Logodi Simon bán és Torma András várkapitány, valamint végvári vitézeik az utolsó leheletükig küzdve tartották a rájuk bízott erősséget Szulejmán szultán nyomasztó túlerőben lévő seregével szemben. A védők közül senki sem volt hajlandó letenni a fegyvert a muszlim hódítók előtt, Logodi és Torma kapitányok, valamint ötszáz vitézük hősies harcban az életüket áldozták a hazáért. Amíg Drégely 1552-es ostroma, illetve Szondi György várkapitány és vitézeinnek ...

A mohácsi csata emlékparkja nyerte el az év emlékhelye díjat

Tudomány2021.06.20, 19:43

A mohácsi nemzeti emlékhely nyerte el idén a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) év emlékhelye díját. Az átadó ünnepség vasárnap, az emlékhelyek napján volt a Fiumei úti sírkertben, a rendezvényen megnyílt az Anonymus Projekt - Ligeti 150 című plakátkiállítás is. A mohácsi csatatér legkorszerűbb eszközökkel való feltárása jelenleg is zajlik, amit a sorsdöntő ütközet 500. évfordulójára terveznek befejezni.

Megoldhatja a mohácsi csata legnagyobb rejtélyét egy tömegsír

Tudomány2021.04.23, 22:31

A mohácsi síkon 1526. augusztus 29-én II. Lajos magyar király serege, és I. Szulejmán szultán oszmán hadai között lezajlott világtörténelmi jelentőségű összecsapás nem csak a későközépkori Magyar Királyságnak, hanem a korabeli Európának is a legnagyobb csatája volt. A magyar történelemben egyfajta igazodási pontnak számító mohácsi csatával kapcsolatban - annak ellenére, hogy viszonylag bőséges számban állnak rendelkezésre a korabeli források-, még számos fontos kérdés nyitottnak számít. Ilyen kérdés többek között, hogy hol lehetett az ütközet központja, vagy hol állt fel a keresztény és az oszmán hadrend, illetve, - ennek megfelelőeen ...

Az olasz vándor, aki elsőként zavarta meg a fáraó álmát

Tudomány2021.03.02, 21:21

A romantikus felfedezések utolsó nagy korszaka, a 19. század még bővelkedett a modern kalandfilmek hőseire emlékeztető színesebbnél színesebb egyéniségekben. A kor híressé vált felfedezői között szép számmal találunk olyanokat, akik pusztán csak a kalandvágytól vezérelve vagy egy-egy ifjúkori álomtól indíttatva kerekedtek fel, hogy távoli és sokszor veszélyes vidékek titkait kutassák. Többségük olyan lelkes amatőrnek számított, mint amilyen a diákkorában Trójáról álmodozó és azt felnőtt fejjel megtaláló Heinrich Schliemann, vagy az elveszett fáraó, Tutanhamon sírját felfedező Howard Carter is voltak. E nagy felfedező egyéniségek sorrába ...

Tudja-e, hogy melyik volt a világ legnagyobb birodalma?

Tudomány2020.11.13, 20:06

A történelemben számos nagy birodalom létezett,, amelyek kisebb és gyengébb államok, és számos népcsoport felett uralkodtak. A Guinness világrekordok könyve szerint a legnagyobb impérium címet az Óperzsa Birodalom viselheti, amelynek virágkorában 8 millió négyzetkilométerre terjedt ki a területe; az antik világ legnagyobb  birodalmában az akkori világ népességének 46 százaléka élt. Az új kutatások azonban nem feltétlenül értenek egyet a Guinness rangsorolásával.

Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron

Tudomány2020.09.15, 22:19

1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.

Két rejtélyes helyszínt találtak a mohácsi csatatéren

Tudomány2020.09.03, 23:07

A mohácsi síkon 1526. augusztus 29.-én II. Lajos magyar király keresztény hadai, valamint Szulejmán szultán, az iszlám világ kalifájának muzulmán serege között lezajlott világtörténelmi jelentőségű ütközet 494. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak a sátorhelyi emlékparkban. A 2017-ben elkezdett, a csatatér átfogó feltárását előkészítő monumentális projekt eddigi eredményei alapján bizonyos, hogy a sorsfordító csata képe többé már nem ugyanaz lesz, mint ami eddig volt. A megemlékezés szervezői az ünnepség után közös nyilatkozatban kezdeményezték, hogy 2026, a mohácsi csata közeledő 500. évfordulója legyen nemzeti emlékév. A kuutatási ...

Török kori palánkot tártak fel a simontornyai várnál

Tudomány2020.08.15, 12:17

A török korban épült palánkszerkezet maradványait tárták fel a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum régészei a simontornyai vár mellett, a folyamatban lévő kutatás során török és kuruc kori leletek kerültek felszínre.

Valós személy volt-e Nándorfehérvár hőse, Dugovics Titusz?

Tudomány2020.07.21, 23:23

A nándorfehérvári diadal a 15. század egyik legfontosabb, európai jelentőségű hadi eseményének számít, hiszen Hunyadi János és Szilágyi Mihály várvédő katonasága, valamint Kapisztrán (Szent) János irreguláris keresztesei 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed szultán ostromló seregére, közel hetven évre megakasztva ezzel az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését. Hunyadi egyik állítólagos vitéze, Dugovics Titusz emléke mind a mai napig úgy él a magyar történelmi hagyományban, mint az önfeláldozó hazaszeretet hősies példája. De valós volt-e a nándorfehérvári várfokra török hadijelvényt kitűzni készülő oszmán harrcost ...

Szondi György és serege a végsőkig harcolt a hazáért és a kereszténységért

Tudomány2020.07.10, 09:54

1552. július 9-én a több napig tartó intenzív ágyúzás miatt összeomlott drégelyi vár romjai között az életben maradt védők, kapitányuk, Szondi György vezényletével a végső összecsapásra készültek. Hadim Ali budai pasa több mint tízezer muszlim harcosból álló seregével szemben Szondi várkapitány és alig hatvan embere esély nélkül vette fel a harcot. Pedig a pasa kétszer is szabad elvonulást ígért; ám a hős várkapitány és életben maradt vitézei megfogadták, hogy mindhalálig védeni fogják a rájuk bízott erősséget. Esküjüket megtartva, a július 9-i végső nagy rohamban utolsó leheletükig küzdve valamennyien elestek. Hadim Alit annyira meegindította ...

Nem Európában és nem az Egyesült Államokban vannak még rabszolgák

Nagyvilág2020.07.08, 17:57

Történelmileg téves az amerikai fehér embereket hibáztatni a rabszolgaságért - írja könyvében egy szenegáli antropológus és egy német professzor. Amíg a jórészt afrikai „kiskirályok" által a fehéreknek eladott rabszolgák számát körülbelül 11 millióra tehetjük, addig az arab muszlimok nagyjából 17 millió rabszolgát „vásároltak" – idézi a V4NA nemzetközi hírügynökség. Az észak-afrikai arabok és berberek pedig több mint 1000 éven át raboltak el embereket Dél-Európából és adták el őket rabszolgának. Ugyanezt csinálták több évszázadon keresztül az oszmánok is a magyarokkal, illetve a balkáni és a Fekete-tenger menti keresztény népekkel. ...

A magyar gróf, aki elsőként, saját építésű gőzhajóján Budapestről Párizsba hajózott

Tudomány2020.07.06, 21:59

A „legnagyobb magyar", Gróf Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön gróf 150 évvel ezelőtt szervezte meg a magyar tűzoltóságot, korának legmodernebb elvei szerint. A kalandos életű grófot mint a tűzvédelem Európa szerte elismert szakértőjét személyesen a szultán, I. Abdulaziz kérte fel az isztambuli tűzoltóság megszervezésére, Törökországban végzett munkásságát pedig a legmagasabb állami kitüntetésekkel és pasai méltósággal ismerték el. Széchenyi gróf volt az első, aki saját építésű gőzhajóján Budapestről Párizsba hajózott, nemzetközi visszhangot kiváltva bravúros útjával.

Nándorfehérvár hőse, aki fegyvertelenül vezette diadalra seregét

Tudomány2020.06.25, 09:53

634 éve született Kapisztrán Szent János, a világraszóló nándorfehérvári diadal egyik kovácsa, aki miután a törökök felett aratott világraszóló győzelem után a keresztény táborban kitört pestissel megfertőződött Hunyadi Jánosnak  feladta az utolsó kenetet, maga is a "fekete halál" áldozatául esett. Az 1690-ben szentté avatott ferencesrendi szerzetes a magyar történelem máig egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő alakja. 

A háborútól irtózó Habsburg, akit a pápa vett rá a török kiverésére

Tudomány2020.05.07, 00:27

I. Lipót német-római császár és magyar király életművének megítélése máig ellentmondásos a hazai történetírásban. A mélyen vallásos, békés, visszahúzódó természetű, és eredetileg papi pályára készült uralkodó nevéhez fűződik a Habsburg monarchia európai nagyhatalommá tétele csakúgy, mint az abszolutisztikus kormányzás kiépítése, a hagyományos magyar rendi állam megszüntetése valamint az ellenreformációs törekvések felerősödése, de a török uralom felszámolása, valamint a csak a 19. században kiteljesedő modernizáció alapjainak a megteremtése is. A 315 éve, 1705. május 5-én meghalt I. Lipót császárt politikai életműve a magyar történeelem ...

Újabb nagy felfedezés Szigetváron: megtalálták az ostromsáncokat

Tudomány2020.03.02, 22:59

Az a multidiszciplináris módszerekkel dolgozó kutatócsoport, amely Szigetvár határában Pap Norbert és Fodor Pál professzorok vezetésével nagy nemzetközi visszhangot kiváltva megtalálta Szulejmán szultán mauzóleuma valamint a köré emelt oszmán település maradványait, újabb jelentős felfedezést tett. Kitartó terepi kutatómunka, valamint egy 17. századi olasz hadmérnök, Lenadro Anguissola egykorú térképei alapján azonosították annak az ostromsáncnak a nyomait, amelyet a keresztény hadak építettek a törökök megszállta erősség köré, Szigetvár 1688-1689-es visszafoglalása idején. Az ostromsáncok területéről számos értékes régészeti lelet ...

Középkori modern emberként uralkodott az alkimista császár

Tudomány2019.12.05, 21:00

Hiába rendelkezett kiváló képességekkel, jeleskedett több tudományágban és élt kitűnő humanistaként. Habsburg Rudolf német-római császárt máig az egyik legsötétebb uralkodóként tartja számon a történelmi magyar emlékezet. Bár kortársai rendkívül tisztelték, uralkodása mégis politikai zűrzavart okozott. Tény, hogy a dühkitörésekre hajlamos császár szívesebben szentelte idejét a művészeteknek, az alkímiának vagy épp a csillagászatnak, mint birodalma irányításának. Az I. Rudolf néven magyar király mégis harminckettő éven át ült Szent István trónján, akárcsak Hunyadi Mátyás. És ez már önmagában is érdekessé teszi a személyét.

Hallatlan testi erővel bírt Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál

Tudomány2019.11.24, 18:58

Ötszázhuszonöt éve, 1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született. Hunyadi Mátyás egyik legkiválóbb hadfijától betegesen rettegtek a törökök, akik ellen számos fényes győzelemmel végződő délvidéki hadjáratot vezetett. Ura halála után Mátyás végakaratával szembeszállva azonban nem Corvin János, hanem II. Ulászló megkoronázása mellett állt ki. A középkori magyar történelem egyik leghíresebb hadvezérének emlékét az egykorú forrásokon kívül számos monda és népmese is megőrizte.

A király is elesett a törökök elleni, 575 évvel ezelőtt vívott csatában

Tudomány2019.11.10, 17:16

Ötszázhetvenöt éve, 1444. november 10-én szenvedett vereséget a Fekete-tenger partján, Várna közelében a Hunyadi János vezette keresztény sereg a törököktől, a csatamezőn holtan maradt I. Ulászló magyar és lengyel király is. Az ütközet után folytatódott az Oszmán Birodalom balkáni terjeszkedése, amelyet csak 1456-ban Nándorfehérvárnál sikerült fél évszázadra feltartóztatni.

Egyszerűen összeroppant az uralkodás súlya alatt II. Lajos

Tudomány2019.10.03, 21:34

Az utolsó Jagelló-házi király születésének körülményei legalább annyira ellentmondásosak, mint a fiatalon trónra ültetett uralkodó egész élete, halála, és az utókor megítélése. II. Lajos koraszülöttként jött világra és csak apja, II. Ulászló kitűnő orvosainak köszönhetően maradt életben. Ha hihetünk a legendáknak, disznógyomorból készült inkubátorba tették, és bár életben maradt, egész életére kihatott gyermekkorának megannyi tragédiája. Személyisége, szellemi képességei, politikai törekvései és az ország megvédésére tett erőfeszítései a mai napig vita tárgyát képezik. Egyesek szerint szánalomra méltó, felelőtlen ifjú volt, míg másook ...

A félszemű kuruc generális, aki kidobta a müezzint a minaretből

Tudomány2019.09.26, 23:01

Háromszáztíz éve, 1709. szeptember 26-án a Tarnaörs melletti kuruc táborban érte utol a halál a magyar történelem egyik legtehetségesebb és legsikeresebb hadvezérét, Bottyán Jánost. A változatos és kalandos életúttal rendelkező tábornok kiemelkedő hadvezéri tehetségét még ellenségei is respektálták, a néphagyományban pedig a szegények támogatójaként és védelmezőjeként maradt fenn az emlékezete, a fél szeme miatt csak Vak Bottyánként emlegetett legendás hősnek. Holttestét a gyöngyösi ferences templomban helyezték örök nyugalomra, de mivel a sírját nem jelölték meg, mind a mai napig nem tudni, hogy valójában hol lehet Rákóczi fejedeleem ...

Őrült félelem lett úrrá a törökökön az egri asszonyok látványától

Tudomány2019.09.10, 00:09

A mohácsi csata utáni évtizedekben sokáig úgy tűnt, nincs olyan erő, amely feltartóztathatná az Oszmán Birodalom egyre jelentősebb térfoglalását a Magyar Királyság 1541-től három részre szakadt területein. Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan „kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint „Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt.

Újabb történelmi legenda dőlt meg: nem a Csele-patakba veszett II. Lajos király

Tudomány2019.08.31, 12:42

Egyértelműen kizárható, hogy II. Lajos magyar király az 1526. augusztus 29-én délután három óra körül elkezdődött mohácsi csata összeomlása után, - amikor többedmagával próbált elmenekülni a csatatérről-, a Csele-patakba fulladt volna, mint ahogy az a köztudatban él, illetve a történelemkönyvekben is szerepel – erre az eredményre jutott a csatatér feltárását végző, Fodor Pál és Pap Norbert professzorok által vezetett kutatócsoport. Az egykori csatatér feltáratlan titkait a legkorszerűbb technológia bevetésével, és egy merőben új, multidiszciplináris kutatási módszer alkalmazásával vizsgáló csoport vezetői szerint, a magyar történeleem ...

Amikor a lelkes és fegyelmezetlen önkéntesek történelmet írtak

Tudomány2019.07.23, 17:45

563 éve, 1456. július 22-én Hunyadi János kormányzó elszántan harcoló vitézei és Kapisztrán János mindenféle katonai mesterségbeli tudást nélkülöző, ám annál lelkesebb önkéntesei hatalmas győzelmet arattak a korabeli világ legfélelmetesebb hadserege, II. Mehmed szultán sokszoros túlerőben lévő oszmán hada felett, Nándorfehérvár falainál. A diadalhoz vezető eseménysort ironikus módon a szentéletű ferences szerzetes vezénylete alatt álló keresztesek önfejű fegyelmezetlensége indította el.

Tudja-e, melyik Magyarország legnagyobb és legrégibb harangtornya?

Tudomány2019.07.10, 17:10

A Nyírségben, a nyírségi református templom mellett található hazánk legrégibb és legnagyobb harangtornya, amelyben a Bethlen nevű harang lakik.

Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett

Tudomány2019.07.05, 09:43

Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...

Hamarosan befejeződik Szulejmán sírjának Szigetvár melletti feltárása

Tudomány2019.06.23, 08:09

Néhány héten belül befejeződhet Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárása, év végére pedig a munkálatok írásos, tudományos összefoglalója is elkészül - közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője az MTI-vel.

Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára

Tudomány2019.05.18, 20:24

A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...

Előző
Következő