Ősrobbanás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Világegyetem
- Univerzum
- kozmológia
- csillagászat
- galaxisok
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő
Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersűrű elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.
Létezik a világunknak egy tükörképe, ahol az idő visszafelé halad
Az univerzumnak létezik egy tükörképe, ahol az idő nem előrefelé, hanem visszafelé halad – írja egy most megjelent új tanulmány. Ez az anti-univerzum az ősrobbanás előtt létezett.
- címkék:
- Univerzum
- idő
- Ősrobbanás
- tér
- Világegyetem
- Címkefelhő »
Nem volna szabad léteznünk, mégis itt vagyunk
A legtöbb elmélet alapján az anyagnak már születése pillanatában meg kellett volna semmisülnie, mégsem ez a forgatókönyv következett be. Mi lehet ennek az oka? A rejtély kulcsát egyes tudósok szerint egy titokzatos részecske, a neutrínó jelentheti.
Az ősrobbanásban kialakult gázfelhőt azonosítottak
Az ősrobbanásból visszamaradt emléket, egy ősi gázfelhőt fedeztek fel ausztrál csillagászok.
Újraalkották az ősrobbanás első teremtményét
Kutatók egy csoportja olyan apró, ultraforró anyagcseppeket hozott létre, amik a korai univerzumot építették fel. Háromféle alakzatban és méretben sikerült előállítani őket: körökként, ellipszisekként és háromszögekként.
Az ősrobbanás idejéből származó csillagot fedeztek fel
Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel ausztrál csillagászok: a csillag szinte teljes egészében az ősrobbanás által képződött anyagokból áll - közölték hétfőn.
Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélője
Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai időszakában született.
Az apró Merkúr vezette nyomra Albert Einsteint
Albert Einstein 1905-ben publikálta a speciális, 1916-ban pedig az általános relativitáselméletet, amelynek bizonyítására azonban csak három évvel később, 1919-ben került sor. Azóta már sokszorosan is beigazolódott Einstein elméleteinek létjogosultsága, amelyek eddig még minden próbát, illetve cáfolási kísérletet kiálltak.
Vadászat a legtitokzatosabb részecskék után
Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.
Egy miénknél ősibb univerzum nyomaira találhattak rá
Az égbolt örvénylő mintái olyan fekete lyukak jelei lehetnek, amelyek egy, az Ősrobbanást megelőző világegyetemből származnak – állapították meg kutatók egy új tanulmányban.
Új egzotikus elemi részecske létezését jósolták meg japán kutatók
Egy új típusú dibarion létezését jósolták meg japán kutatók a világ egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépén, a K-komputeren végzett kvantum fénydinamikai összetett szimulációk alapján.
Az univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászok
Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
Megtalálták a világegyetem eddig ismert leghatalmasabb objektumát
Az univerzum „gyermekkorában" 14 galaxis összeolvadása létrehozta a világegyetem legnagyobb ismert objektumát, amely azóta is növekedhet – írja a Science Alert tudományos portál.
- címkék:
- galaxis
- világűr
- Ősrobbanás
- rejtély
- Címkefelhő »
Stephen Hawking szerint ez lehetett a világegyetem születése előtt
A 76 éves korában meghalt Stephen Hawking nem csupán egy világhírű kutató volt, de egyúttal profi tudománykommunikátor is, aki igyekezett közelebb hozni az emberekhez az elméleti fizika sokszor kibogozhatatlanul bonyolult világát. Egyik utolsó tévés szereplése során azt vázolta Neil deGrasse Tyson asztrofizikusnak (aki szintén neves ismeretterjesztő), hogy mi lehetett a világegyetem kezdetét jelentő „Nagy Bumm" előtt.
A korai univerzumból érkezett jelet fogott egy rádióantenna
Az univerzum legelső csillagainak korát sikerült meghatározniuk a kutatóknak abból a gyenge jelből, amelyet egy ausztrál rádióantenna fogott a napokban.
Megpillantották az univerzum legelső csillagait
Egy nyugat-ausztráliai földi telepítésű antenna észlelte a legkorábbi ismert csillagok bizonyítékát, amelyek megvilágították a sötétségben lévő világegyetemet az ősrobbanás után - közölték amerikai kutatók a Nature című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.
Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanást a Vatikánban
Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanás elméletét a Vatikánban, ezzel is bizonyítandó, hogy az istenhit és a tudomány nem összeegyeztethetetlen. Az elmúlt években új forradalom bontakozott ki az elméleti fizika és napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, az ősrobbanás-kozmológia területén.
Mégis hologram lehetett az univerzum
A kutatók (és a laikusok is) már évtizedek óta játszadoznak a gondolattal, hogy az univerzumunk valójában egy óriási hologram – vagy legalábbis az volt valamikor. Ebben a fizika törvényeihez csupán csak két dimenzióra van szükség, de számunkra minden három dimenzióban jelenik meg.
Saját kivégzése adott erőt a tudomány popikonjának
75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevéről a legtöbb embernek valószínűleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az ősrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztő munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bővelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.
Mi lesz a Nagy Hadronütköztető következő nagy dobása?
A részecskefizika legnagyobb kísérleti berendezése a Higgs-bozon 2012-es felfedezésével jelentős mérföldkőhöz érkezett. Azóta talán kevesebbet hallunk róla, pedig akad még a világegyetemnek pár kérdése, amelyre ez a 27 kilométer kerületű föld alatti karika adhatja meg a választ. A közeljövő terveiről és a magyar részvételről Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa számolt be az mta.hu-nak.
Túl a határokon: az Ősrobbanás-elmélet titokzatos kérdései
Az Ősrobbanás-elmélet korántsem teljes, számos kényes kérdésre nem képes választ adni eredeti formájában, mint például az Univerzumban megfigyelhető anyageloszlásra vagy éppen a kezdeti szingularitás leírására. Vajon képesek vagyunk-e megmagyarázni a jelenlegi kozmológiai tudásunkkal felvértezve az Ősrobbanás-elmélet hiányosságait?
Van, aki szerint a modern tudomány Isten létét bizonyítja
A közvélekedés szerint a vallásos hit a legmélyebb személyes ügy, melyet ezért kivételes tiszteletnek kell öveznie. A hívő kutatók közül azonban többen arcukat adják nézeteikhez, egyesek pedig misszionáriusként hirdetik a multimédián keresztül az igét. A személynek feltétlenül kijár a tisztelet, a nyilvános eszmék sorsa viszont a megmérettetés kell, hogy legyen.
Véges vagy végtelen, ez itt a kérdés
Hogyan keletkezett a világmindenség? A kérdés már önmagában sem egyértelmű, hiszen azt sem vehetjük biztosra, hogy volt-e egyáltalán kezdete, vagy öröktől fogva létezik. Napjaink fejlett kozmológiai kutatásai többek között az ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ. Az elmúlt évszázad tudományos forradalma következtében pedig egyre jobban közeledünk a megoldáshoz.
Időutazás: a jövő fantazmagórikusan szép zenéje
Az időutazás fikciója egyike az emberi fantáziát legjobban megmozgató kérdéseknek. Izgalmas eljátszani azzal a gondolattal, hogy milyen is lenne visszaugrani az ókori Rómába, vagy akár a dinoszauruszok rég elsüllyedt világába. Talán még ennél is érdekesebb azonban a tudomány álláspontja ebben az érdekfeszítő kérdésben.
Meghatározták, melyik a legtávolabbi égitest az univerzumban
A Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatói meghatározták az eddig ismert legmesszebb lévő galaxis távolságát a világegyetemben. A fény az ősrobbanás után alig 570 millió évvel indult el erről a nagyon korai kozmikus objektumról.
Vakítóan fényes galaxis rejtheti az Univerzum első csillagait
Első alkalommal találhattak az Univerzum hajnaláról származó csillagokat a Lisszaboni Egyetem kutatói.
Fiatalabbak a csillagok, mint hittük
Minden eddiginél pontosabb képet készítettek az Európai Űrügynökség kutatói a világegyetem „legrégebbi fényéről”, azaz az ősrobbanás utófényléséről.
- címkék:
- Planck-űrtávcső
- csillag
- Ősrobbanás
- Címkefelhő »
Ferenc pápa: igen az ősrobbanásra és az evolúcióra
A katolikus egyház feje a Pápai Tudományos Akadémián beszélt a katolikus egyház tanításai és a tudományos elméletek összeegyeztethetőségéről.
A korai galaxisokat utánozza egy csillagontó
Egy közeli sűrű galaxis úgy ontja magából a csillagokat, ahogy az az Ősrobbanás utáni időszakban is történhetett. Tanulmányozása közelebb vihet az Univerzum fiatalkorának megértéséhez.
- címkék:
- csillagkeletkezés
- Ősrobbanás
- NASA
- Címkefelhő »
Talán mégsem találták meg az ősrobbanás nyomait
Átütő felfedezés az ősrobbanás nyomairól – így írt azoknak a gravitációs hullámoknak a felfedezéséről az Origo, amelyek a világegyetem születésekor indulhattak el. Az eredmény elvileg közelebb vitt volna az ősrobbanás utáni események megértéséhez. Mostanra komoly kétségek merültek fel arra vonatkozóan, mit bizonyítanak és mit nem az antarktiszi mérések. Alapvetően nincs gond, mert így működik a tudomány.
Átütő felfedezés az ősrobbanás nyomairól
Először figyelték meg azoknak az úgynevezett gravitációs hullámoknak a nyomait a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban, amelyek a világegyetem születésének pillanatában indultak el, 13,7 milliárd évvel ezelőtt. A hullámok az ősrobbanást azonnal követő hirtelen tágulásban, az úgynevezett felfúvódásban erősödtek fel annyira, hogy észlelni lehetett őket.
Rábukkantak az eddig ismert legidősebb csillagra
Az égitest nem sokkal az ősrobbanás után jött létre, és viszonylag közel van a Földhöz.
- címkék:
- csillagászat
- csillag
- Ősrobbanás
- távcső
- Címkefelhő »
A világ hajnaláról közölt képeket a NASA
Folytatódtak a mélyfúrások a Világegyetem múltjába: először sikerült több objektumot is megfigyelni a galaxisok hajnalának időszakából. Az új eredmények alapján is fokozatosan fejlődtek a galaxisok, és lassan fűtötték fel az Univerzumot.
Kiderült, mikor volt a csúcson a Világegyetem
Egy nemzetközi csillagászcsoport feltérképezte, milyen lehetett a Világegyetem úgy 11 milliárd évvel ezelőtt. Meglepő felfedezésre jutottak, az Univerzum tágulását a hullámvasút mozgásához hasonlították.
Eddig soha nem látott objektumokat találtak az ősi Világegyetemben
Az eddig ismert legtisztább, legérintetlenebb gázfelhőt fedezték fel a korai Világegyetemben. A különleges objektum abba az időszakba enged bepillantást, amikor már kigyúltak az első csillagok, de még nem változtatták meg a környező anyag összetételét.
Elcsípték a Világegyetem legtávolabbi robbanását
Sikerült minden eddiginél messzebb és egyben korábban bekövetkezett robbanást megfigyelni a világűrben. Az adatok alapján az Ősrobbanás után közel 520 millió évvel semmisült meg egy nagytömegű csillag, gammavillanást okozva.
Csúcsműszerrel erednek a rejtélyes sötét anyag nyomába
Hosszú évek óta hiába keresik a csillagászok a Világegyetem egy jelentős részét kitevő úgynevezett sötét anyagot, egyelőre csak annak gravitációs hatását lehet kimutatni. Az Endeavour űrrepülőgép egy nagy részecskedetektort is magával visz az űrbe, amellyel sötét anyagra és antianyagra vadásznak.
Minden eddiginél közelebb jutottunk a Big Banghez - kép
Minden korábbinál ősibb és távolabbi galaxist azonosítottak amerikai csillagászok a Hubble-űrtávcsővel. Az objektum a Világegyetem kezdőpillanata, a Big Bang után mindössze 480 millió évvel, a "sötét korszak" vége felé létezett. Megkérdeztük a kutatócsoport vezetőjét, meddig láthatunk még vissza az időben.
Láthatunk-e egy korábbi világegyetemet?
Hatalmas gyűrűk mutatkoznak a Nagy Bumm, azaz Ősrobbanás után visszamaradt sugárzásban. Néhány szakember szerint elképzelhető, hogy ezek egy korábban létezett univerzum nyomai - a többség azonban kételkedik ebben.
Megkezdődött az Ősrobbanás vizsgálata a nagy hadronütköztetőben
Vasárnap megkezdődtek azok a kísérletek, amelyek az Univerzum kezdeti pillanataihoz repítenek vissza bennünket, és amelyekből megtudhatjuk, hogyan születtek meg az anyag alapvető építőkövei. Már nehézionok is ütköznek a CERN nagy hadronütköztetőjében.
Hatalmas fekete lyukak fűtöttek be az Univerzumban
Közel 11 milliárd évvel ezelőtt enyhén lelassult a törpegalaxisok keletkezése, mivel az aktív galaxismagok, azaz kvazárok erős ultraibolya sugárzása ionizálta a héliumatomokat. A megfigyelés új fázissal gazdagítja a Világegyetem fejlődését leíró modelleket. Ezek szerint a Nagy Bumm utáni sötét korszak és a hidrogén reionizációja után a héliumatomok is forró periódust éltek át.
Földi kísérletben utánozták a csillagkeletkezést
A fizika többi ágával szemben a csillagászat egyik előnye az, hogy olyan körülmények között tanulmányozza az anyagot, melyek laboratóriumban nem valósíthatók meg. Néha azonban éppen földi kísérletek segítenek a csillagászoknak. Legutóbb a Danial Wolf Savin vezette nemzetközi elméleti-kísérleti munka vitt még közelebb a csillagok keletkezésének megértéséhez.
Ilyen volt az Univerzum röviddel az Ősrobbanás után - új világtérképet mutattak be
Elkészült az első világtérkép a Planck-űrtávcsőtől: a Világegyetem kezdeti időszakából érkező halvány derengés és a legősibb galaxisok csírái láthatók a most közölt felvételeken. Hétfőn mutatták be a nagyközönségnek eddigi legpontosabb világtérképet röviddel az Ősrobbbanás utáni időszakból.
Előbb voltak a feketelyuk-szörnyetegek - megoldották a kozmikus tyúk-tojás problémát
Új megfigyelések alapján végre eldőlni látszik a galaxisok evolúciójának egyik legnagyobb kérdése: eszerint a centrumukban lévő, úgynevezett szupernagytömegű fekete lyukak alakultak ki elsőként, és csak ezt követően jött létre az ezeket körülvevő központi tartomány.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 4. rész: Végre megfőhet az ősleves
Az Ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben egy egészen speciális anyag tölthette ki az újszülött Univerzumot: a protonok és neutronok építőelemei, a kvarkok egy egészen rövid ideig szabad állapotban létezhettek. Ezt az ősi "kvarklevest" már régóta szeretnék kísérleti úton létrehozni, és bár voltak már komoly eredmények, a bizonyosságot itt is a világ legnagyobb részecskegyorsítójától, a nagy hadron ütköztetőtől várják. Az itt zajló ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia, szabályozott körülmények között. Az ősi kvarkanyag létrehozása, tulajdonságainak részletes vizsgállata ...
A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevőt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.
Fizikai Nobel-díj 2007
A francia Albert Fert és a német Peter Grünberg kapta megosztva az idei fizikai Nobel-díjat - jelentette be kedden, hazai idő szerint 11:45-kor Stockholmban a Karolinska Intézet illetékes bizottsága. A kutatók egy fizikai jelenség, az úgynevezett óriás mágneses ellenállás egymástól független felfedezéséért részesültek a legnagyobb tudományos elismerésben. A felfedezés legfontosabb gyakorlati alkalmazása a merevlemezek adatait olvasó fejek kifejlesztése.
Hatalmas lyuk a világűrben
Minden korábban ismertnél nagyobb méretű, látszólag minden anyagot nélkülöző üres térségre, egy gigantikus "lyukra" akadtak az űrben.
Fényes, ősi óriásgalaxisok - a hét asztrofotója
Olyan porban gazdag ősi galaxisokat azonosítottak, amelyek rendkívül heves csillagkeletkezést mutatnak. Tömegük túlságosan nagy ahhoz képest, amit mai elméleteink alapján a Nagy Bumm után már kétmilliárd évvel elérhettek volna.
Minden korábbinál távolabbi galaxist találtak
Új megfigyelések alapján az első galaxisok - és bennük az első csillagok - már 500 millió évvel a Nagy Bumm után megjelentek.