Ősrobbanás

címke rss

Genesis: Az Univerzum Suttogása és az Emberi Lélek Mélységei Manajló András Absztrakt Festményein

"A ‘Genesis’ festmény sorozatom, ahol az élet esszenciája és az univerzum suttogása a színek és formák táncában összefonódik – egy merülés az absztrakt festmények feltérképezetlen mélységeibe, egy birodalom, ahol a szemlélők megtapasztalhatják a létünk szimfóniáját és láthatják belső világuk tükröződését minden ecsetvonásban és színárnyalatban." – Manajló András

Rejtélyes, az ősrobbanás után keletkezett galaxist találtak

Tudomány2023.03.11, 14:32

Olyan ősi és hatalmas galaxisokat fedezett fel a James Webb űrteleszkóp, amelyeknek a jelenlegi kozmológiai elmélet szerint nem lett volna szabad létezniük. Az ősrobbanás után mindössze 500-700 millió évvel született néhai galaxisok majdnem akkorák voltak, mint a mi Tejútrendszerünk.

Elképesztő: el lehet látni egészen az ősrobbanásig

Tudomány2023.02.20, 20:26

Egy nemrég publikált új kutatás rámutat, hogy a „téridő fodrozódásai", vagyis a gravitációs hullámok felfedhetik az univerzum hajnalának, az ősrobbanás utáni pillanatoknak és az idő kezdetének a titkait. Az elméleti fizikusok szerint ezekről az ősi gravitációs hullámokról a nukleáris fúziós reaktorok segítségével is sok mindent megtudhatunk itt, a Földön.

A Nagy Összeomlás: hamarosan az egész világ elpusztulhat

Tudomány2022.05.18, 17:05

Az általunk ismert univerzum a mintegy 13,8 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után alakult ki. A világegyetem a „Nagy Bumm" óta folyamatosan és ráadásul gyorsulva tágul, ami csillagászati megfigyelésekkel alátámasztott tény. Az einsteini modell szerint a tágulás, vagyis az univerzum felfúvódása végtelen folyamat, amit viszont az Amerikai Tudományos Akadémia szaklapjában, a PNAS-ban egy most publikált tanulmány megkérdőjelez.

Így pusztulhat ki az élet a Földön

Tudomány2022.05.09, 17:49

Az Egyesült Államokban az 1960-as évek derekán a szovjet titkos nukleáris kísérletek megfigyelésére állították pályára a Pentagon Vela műholdjait. Az egyik kémműhold 1967-ben egy olyan rendkívül nagy energiájú sugárzást detektált, ami nem volt földi eredetű, hanem a világűr mélyéről érkezett. A Vela-program 1973-ig titkosított észlelései hatására kezdődött el a világegyetem legfényesebb jelenségei, a titokzatos gamma-kitörések tudományos vizsgálata.

Megtalálták a világegyetem legelső csillagait

Tudomány2022.04.08, 00:07

A legkorábbi és legtávolabbi, az univerzum kezdetét jelentő ősrobbanás után viszonylag hamar keletkezett csillagrendszert fedezhették fel csillagászok, akik az Astrophysical Journal című folyóiratban publikálták erről szóló kutatásukat csütörtökön.

Hihetetlen elmélet: megfordulhat és visszafelé haladhat az idő

Tudomány2022.03.22, 20:59

Egy olyan rendkívül merész elmélet jelent meg az Annals of Physics tudományos szaklapban, ami egyszerre kíván választ adni három megoldatlan kérdésre: miért több az anyag az univerzumunkban az antianyagnál, miért nem sikerült még megtalálni az ősrobbanás gravitációs háttérhullámait, továbbá hogy valójában mi is lehet a rejtélyes sötét anyag. Az új elmélet szerint e kérdések hátterében egy különleges antiuniverzum áll, ami ugyan a mi világegyetemünkkel együtt jött létre, de amelyben visszafelé halad az idő, a részecskék fordított töltésűek, és a tömegük legnagyobb részét az antianyag alkotja.

Mégis létezhetnek átjárható féreglyukak

Tudomány2021.12.08, 21:55

Lehetséges, hogy mégsem a fantasztikum világába, hanem a távoli jövő realitásai közé tartozik a "2001: Űrodüsszeia" című ikonikus sci-fi filmben megjelenített, féreglyukon keresztül történt csillagközi utazás? Egy most publikált elmélet arra a következtetésre jutott, hogy hipotetikusan igen, mert téves az az általánosan elfogadott axióma, miszerint az univerzum két távoli, görbületmentes pontját összekötő féreglyukak csak rendkívül rövid ideig létező képződmények, amelyek olyan gyorsan omlanak össze, hogy ezeken még a fény sem tud áthaladni.

Kiderült, hogyan keletkezhet elképesztő mennyiségű arany

Tudomány2021.11.16, 22:50

A vasnál nehezebb elemek létrejöttének kozmikus körülményei meglehetősen rejtélyesek. A világegyetemben előforduló nehéz elemek, mint amilyen például az ezüst, az arany vagy a platina, rendkívül ritkának számítanak, ami arra utal, hogy keletkezési körülményeik is az univerzum kivételes jelenségei közé tartozhatnak.

Fizikusok a jelenlegi fizikai elméletekkel megmagyarázhatatlan nyomokat találtak

Tudomány2021.10.29, 21:16

2020 márciusában CERN kísérletek új alapvető részecskék és erők lehetséges létezését sugallták, melyek a Standard Modellel nem magyarázhatók meg. Most a Cambridge Egyetem Cavendish Laboratóriumában a fizikusok további mérései hasonló hatásokat találtak, fellendítve az új fizika ügyét.

Egyre gyorsabban tágul a világegyetem - megfejtették, hogy miért

Tudomány2021.10.11, 20:06

Két friss kutatás szerint is a sötét energia egy korábban ismeretlen új formája magyarázhatja meg, hogy az elméleti jóslással szemben, miért tágul gyorsulva az univerzum. Az asztrofizikusok a sötét energiának egy új, az ősrobbanás után háromszázezer évig létező nyomaira bukkantak, és a kozmológusok szerint ez lehet az a titokzatos anyag, ami az univerzumot folyamatosan gyorsuló tágulásra kényszeríti.

Mi van ott, ahol vége a világegyetemnek?

Tudomány2021.09.27, 13:01

A 20. század nagy csillagászati felfedezései, valamint Albert Einstein 1905-ben publikált speciális, továbbá az ebből továbbfejlesztett általános relativitáselmélete teremtették meg az univerzum jelenleg elfogadott modelljét. Mai ismereteink szerint 13,8 milliárd éve az ősrobbanással jött létre a táguló univerzum egy gravitációs szingularitásból, ami előtt nem létezett sem a tér, sem pedig az idő. Az ősrobbanás-elméletből vezethető le, hogy a jelenleg ismert univerzum miért térhet el mind a múltbeli, mind pedig a jövőbeli állapotától. A véges, de határtalan és táguló univerzumot leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, mint egy felfújóddó ...

Újabb részletek derültek ki az ősrobbanásról

Tudomány2021.05.27, 13:12

Az ősrobbanás eddig ismeretlen részleteit tárja fel egy új kutatás: a Koppenhágai Egyetem szakembereinek tanulmánya a kezdetekbe, a kvark-gluon plazma nevű anyag tulajdonságaiba enged betekintést.

Az univerzum tágulását kezdte mérni az amerikai DESI spektroszkóp

Tudomány2021.05.18, 12:51

Megkezdte az univerzum tágulására vonatkozó megfigyeléseit az amerikai Arizona államban lévő DESI spektroszkóp - jelentették be a projekt vezetői.

Lehet, hogy egy ősi fekete lyuk van a Naprendszer szélénél?

Tudomány2021.04.02, 12:45

A Pluto bolygón túli rejtett gravitációs forrás indította el a kutatást egy lehetséges kilencedik bolygó után. Most néhány csillagász úgy gondolja, hogy ez egy Ősrobbanásból való fekete lyuk lehet, ami ritka bepillantást kínál a korai Univerzumba.- írja a New Scientist tudományos magazin.

Egy kísérlet eredményeként közelebb kerültek a tudósok a hiperoncsillagok megértéséhez

Tudomány2020.12.09, 22:39

A CERN ALICE kísérleti együttműködés legújabb eredményével közelebb jutott a hadronok közötti erős kölcsönhatás megismeréséhez, a Nature-ben szerdán megjelent tanulmány szerint ugyanis a tudósoknak elsőként sikerült pontosan meghatározniuk a protonok és ritka omega részecskék közötti kölcsönhatást - számolt be a CERN ALICE csoportjának új eredményéről a Wigner Fizikai Kutatóközpont szerdán.

Kiderült: Einsteinnek még a legnagyobb tévedése is igaz

Tudomány2020.10.29, 17:26

A kozmológiai állandó bevezetését először Albert Einstein javasolta az általános relativitáselméletéhez, mivel az egyenletei időben változó világegyetemet mutattak, egy táguló, vagy összehúzódó univerzumot jeleztek előre. Einsteinnek  azonban az volt az álláspontja, hogy az univerzum statikus és időben változatlan, ezért az általa bevezetett kozmológiai állandót élete nagy tévedésének nevezte. Könnyen lehet azonban, hogy Albert Einstein mégsem tévedett, mert a sötét energia ismert tulajdonságai megfelelnek a kozmológiai állandónak. Most, hogy már bizonyított az univerzum gyorsuló tágulása, a sötét energia mint kozmológiai állandó maagyarázatot ...

Hat galaxis vergődött egy fekete lyuk fogságában

Tudomány2020.10.01, 19:08

Szupernagytömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT).

Megtalálták az univerzum legrégebbi molekuláját

Tudomány2019.04.18, 14:16

Kimutatták az űrben az univerzum legrégebbi, az ősrobbanás után létrejött molekuláját. A hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.

Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő

Tudomány2019.01.21, 20:48

Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersűrű elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.

Létezik a világunknak egy tükörképe, ahol az idő visszafelé halad

Tudomány2019.01.08, 13:21

Az univerzumnak létezik egy tükörképe, ahol az idő nem előrefelé, hanem visszafelé halad – írja egy most megjelent új tanulmány. Ez az anti-univerzum az ősrobbanás előtt létezett.

Nem volna szabad léteznünk, mégis itt vagyunk

Tudomány2018.12.31, 11:58

A legtöbb elmélet alapján az anyagnak már születése pillanatában meg kellett volna semmisülnie, mégsem ez a forgatókönyv következett be. Mi lehet ennek az oka? A rejtély kulcsát egyes tudósok szerint egy titokzatos részecske, a neutrínó jelentheti.

Az ősrobbanásban kialakult gázfelhőt azonosítottak

Tudomány2018.12.18, 16:10

Az ősrobbanásból visszamaradt emléket, egy ősi gázfelhőt fedeztek fel ausztrál csillagászok.

Újraalkották az ősrobbanás első teremtményét

Tudomány2018.12.10, 15:33

Kutatók egy csoportja olyan apró, ultraforró anyagcseppeket hozott létre, amik a korai univerzumot építették fel. Háromféle alakzatban és méretben sikerült előállítani őket: körökként, ellipszisekként és háromszögekként.

Az ősrobbanás idejéből származó csillagot fedeztek fel

Tudomány2018.11.05, 17:30

Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel ausztrál csillagászok: a csillag szinte teljes egészében az ősrobbanás által képződött anyagokból áll - közölték hétfőn.

Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélője

Tudomány2018.10.12, 13:44

Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai időszakában született.

Az apró Merkúr vezette nyomra Albert Einsteint

Tudomány2018.10.10, 08:24

Albert Einstein 1905-ben publikálta a speciális, 1916-ban pedig az általános relativitáselméletet, amelynek bizonyítására azonban csak három évvel később, 1919-ben került sor. Azóta már sokszorosan is beigazolódott Einstein elméleteinek létjogosultsága, amelyek eddig még minden próbát, illetve cáfolási kísérletet kiálltak.

Vadászat a legtitokzatosabb részecskék után

Tudomány2018.09.18, 20:07

Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.

Egy miénknél ősibb univerzum nyomaira találhattak rá

Tudomány2018.08.16, 14:29

Az égbolt örvénylő mintái olyan fekete lyukak jelei lehetnek, amelyek egy, az Ősrobbanást megelőző világegyetemből származnak – állapították meg kutatók egy új tanulmányban.

Új egzotikus elemi részecske létezését jósolták meg japán kutatók

Tudomány2018.05.30, 15:04

Egy új típusú dibarion létezését jósolták meg japán kutatók a világ egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépén, a K-komputeren végzett kvantum fénydinamikai összetett szimulációk alapján.

Az univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászok

Tudomány2018.05.17, 11:41

Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

Megtalálták a világegyetem eddig ismert leghatalmasabb objektumát

Tudomány2018.04.26, 15:37

Az univerzum „gyermekkorában" 14 galaxis összeolvadása létrehozta a világegyetem legnagyobb ismert objektumát, amely azóta is növekedhet – írja a Science Alert tudományos portál.

Stephen Hawking szerint ez lehetett a világegyetem születése előtt

Tudomány2018.03.14, 17:53

A 76 éves korában meghalt Stephen Hawking nem csupán egy világhírű kutató volt, de egyúttal profi tudománykommunikátor is, aki igyekezett közelebb hozni az emberekhez az elméleti fizika sokszor kibogozhatatlanul bonyolult világát. Egyik utolsó tévés szereplése során azt vázolta Neil deGrasse Tyson asztrofizikusnak (aki szintén neves ismeretterjesztő), hogy mi lehetett a világegyetem kezdetét jelentő „Nagy Bumm" előtt.

A korai univerzumból érkezett jelet fogott egy rádióantenna

Archívum2018.03.05, 17:10

Az univerzum legelső csillagainak korát sikerült meghatározniuk a kutatóknak abból a gyenge jelből, amelyet egy ausztrál rádióantenna fogott a napokban.

Megpillantották az univerzum legelső csillagait

Tudomány2018.03.01, 10:50

Egy nyugat-ausztráliai földi telepítésű antenna észlelte a legkorábbi ismert csillagok bizonyítékát, amelyek megvilágították a sötétségben lévő világegyetemet az ősrobbanás után - közölték amerikai kutatók a Nature című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanást a Vatikánban

Tudomány2017.05.09, 17:34

Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanás elméletét a Vatikánban, ezzel is bizonyítandó, hogy az istenhit és a tudomány nem összeegyeztethetetlen. Az elmúlt években új forradalom bontakozott ki az elméleti fizika és napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, az ősrobbanás-kozmológia területén. 

Mégis hologram lehetett az univerzum

Tudomány2017.03.29, 16:12

A kutatók (és a laikusok is) már évtizedek óta játszadoznak a gondolattal, hogy az univerzumunk valójában egy óriási hologram – vagy legalábbis az volt valamikor. Ebben a fizika törvényeihez csupán csak két dimenzióra van szükség, de számunkra minden három dimenzióban jelenik meg.

Saját kivégzése adott erőt a tudomány popikonjának

Tudomány2017.01.08, 08:38

75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevéről a legtöbb embernek valószínűleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az ősrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztő munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bővelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.

Mi lesz a Nagy Hadronütköztető következő nagy dobása?

Tudomány2016.07.20, 19:41

A részecskefizika legnagyobb kísérleti berendezése a Higgs-bozon 2012-es felfedezésével jelentős mérföldkőhöz érkezett. Azóta talán kevesebbet hallunk róla, pedig akad még a világegyetemnek pár kérdése, amelyre ez a 27 kilométer kerületű föld alatti karika adhatja meg a választ. A közeljövő terveiről és a magyar részvételről Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa számolt be az mta.hu-nak.

Túl a határokon: az Ősrobbanás-elmélet titokzatos kérdései

Tudomány2016.02.28, 18:44

Az Ősrobbanás-elmélet korántsem teljes, számos kényes kérdésre nem képes választ adni eredeti formájában, mint például az Univerzumban megfigyelhető anyageloszlásra vagy éppen a kezdeti szingularitás leírására. Vajon képesek vagyunk-e megmagyarázni a jelenlegi kozmológiai tudásunkkal felvértezve az Ősrobbanás-elmélet hiányosságait?

Van, aki szerint a modern tudomány Isten létét bizonyítja

Tudomány2016.03.04, 15:42

A közvélekedés szerint a vallásos hit a legmélyebb személyes ügy, melyet ezért kivételes tiszteletnek kell öveznie. A hívő kutatók közül azonban többen arcukat adják nézeteikhez, egyesek pedig misszionáriusként hirdetik a multimédián keresztül az igét. A személynek feltétlenül kijár a tisztelet, a nyilvános eszmék sorsa viszont a megmérettetés kell, hogy legyen. 

Véges vagy végtelen, ez itt a kérdés

Tudomány2016.02.01, 11:01

Hogyan keletkezett a világmindenség? A kérdés már önmagában sem egyértelmű, hiszen azt sem vehetjük biztosra, hogy volt-e egyáltalán kezdete, vagy öröktől fogva létezik. Napjaink fejlett kozmológiai kutatásai többek között az ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ. Az elmúlt évszázad tudományos forradalma következtében pedig egyre jobban közeledünk a megoldáshoz.

Időutazás: a jövő fantazmagórikusan szép zenéje

Tudomány2015.12.01, 20:47

Az időutazás fikciója egyike az emberi fantáziát legjobban megmozgató kérdéseknek. Izgalmas eljátszani azzal a gondolattal, hogy milyen is lenne visszaugrani az ókori Rómába, vagy akár a dinoszauruszok rég elsüllyedt világába. Talán még ennél is érdekesebb azonban a tudomány álláspontja ebben az érdekfeszítő kérdésben.

Meghatározták, melyik a legtávolabbi égitest az univerzumban

Archívum2015.07.16, 16:52

A Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatói meghatározták az eddig ismert legmesszebb lévő galaxis távolságát a világegyetemben. A fény az ősrobbanás után alig 570 millió évvel indult el erről a nagyon korai kozmikus objektumról.

Vakítóan fényes galaxis rejtheti az Univerzum első csillagait

Tudomány2015.06.19, 19:55

Első alkalommal találhattak az Univerzum hajnaláról származó csillagokat a Lisszaboni Egyetem kutatói.

Fiatalabbak a csillagok, mint hittük

Archívum2015.02.07, 10:19

Minden eddiginél pontosabb képet készítettek az Európai Űrügynökség kutatói a világegyetem „legrégebbi fényéről”, azaz az ősrobbanás utófényléséről.

Ferenc pápa: igen az ősrobbanásra és az evolúcióra

Tudomány2014.10.29, 09:54

A katolikus egyház feje a Pápai Tudományos Akadémián beszélt a katolikus egyház tanításai és a tudományos elméletek összeegyeztethetőségéről.

A korai galaxisokat utánozza egy csillagontó

Archívum2014.10.24, 16:10

Egy közeli sűrű galaxis úgy ontja magából a csillagokat, ahogy az az Ősrobbanás utáni időszakban is történhetett. Tanulmányozása közelebb vihet az Univerzum fiatalkorának megértéséhez.

Talán mégsem találták meg az ősrobbanás nyomait

Tudomány2014.06.17, 13:02

Átütő felfedezés az ősrobbanás nyomairól – így írt azoknak a gravitációs hullámoknak a felfedezéséről az Origo, amelyek a világegyetem születésekor indulhattak el. Az eredmény elvileg közelebb vitt volna az ősrobbanás utáni események megértéséhez. Mostanra komoly kétségek merültek fel arra vonatkozóan, mit bizonyítanak és mit nem az antarktiszi mérések. Alapvetően nincs gond, mert így működik a tudomány.

Átütő felfedezés az ősrobbanás nyomairól

Tudomány2014.03.17, 21:09

Először figyelték meg azoknak az úgynevezett gravitációs hullámoknak a nyomait a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban, amelyek a világegyetem születésének pillanatában indultak el, 13,7 milliárd évvel ezelőtt. A hullámok az ősrobbanást azonnal követő hirtelen tágulásban, az úgynevezett felfúvódásban erősödtek fel annyira, hogy észlelni lehetett őket.

Rábukkantak az eddig ismert legidősebb csillagra

Tudomány2014.02.11, 09:36

Az égitest nem sokkal az ősrobbanás után jött létre, és viszonylag közel van a Földhöz.

A világ hajnaláról közölt képeket a NASA

Archívum2012.12.13, 08:27

Folytatódtak a mélyfúrások a Világegyetem múltjába: először sikerült több objektumot is megfigyelni a galaxisok hajnalának időszakából. Az új eredmények alapján is fokozatosan fejlődtek a galaxisok, és lassan fűtötték fel az Univerzumot.

Kiderült, mikor volt a csúcson a Világegyetem

Tudomány2012.11.27, 15:53

Egy nemzetközi csillagászcsoport feltérképezte, milyen lehetett a Világegyetem úgy 11 milliárd évvel ezelőtt. Meglepő felfedezésre jutottak, az Univerzum tágulását a hullámvasút mozgásához hasonlították.

Eddig soha nem látott objektumokat találtak az ősi Világegyetemben

Tudomány2011.11.11, 08:18

Az eddig ismert legtisztább, legérintetlenebb gázfelhőt fedezték fel a korai Világegyetemben. A különleges objektum abba az időszakba enged bepillantást, amikor már kigyúltak az első csillagok, de még nem változtatták meg a környező anyag összetételét.

Elcsípték a Világegyetem legtávolabbi robbanását

Archívum2011.05.27, 10:02

Sikerült minden eddiginél messzebb és egyben korábban bekövetkezett robbanást megfigyelni a világűrben. Az adatok alapján az Ősrobbanás után közel 520 millió évvel semmisült meg egy nagytömegű csillag, gammavillanást okozva.

Csúcsműszerrel erednek a rejtélyes sötét anyag nyomába

Tudomány2011.05.14, 11:22

Hosszú évek óta hiába keresik a csillagászok a Világegyetem egy jelentős részét kitevő úgynevezett sötét anyagot, egyelőre csak annak gravitációs hatását lehet kimutatni. Az Endeavour űrrepülőgép egy nagy részecskedetektort is magával visz az űrbe, amellyel sötét anyagra és antianyagra vadásznak.

Minden eddiginél közelebb jutottunk a Big Banghez - kép

Tudomány2011.01.27, 08:12

Minden korábbinál ősibb és távolabbi galaxist azonosítottak amerikai csillagászok a Hubble-űrtávcsővel. Az objektum a Világegyetem kezdőpillanata, a Big Bang után mindössze 480 millió évvel, a "sötét korszak" vége felé létezett. Megkérdeztük a kutatócsoport vezetőjét, meddig láthatunk még vissza az időben.

Láthatunk-e egy korábbi világegyetemet?

Tudomány2010.12.07, 21:44

Hatalmas gyűrűk mutatkoznak a Nagy Bumm, azaz Ősrobbanás után visszamaradt sugárzásban. Néhány szakember szerint elképzelhető, hogy ezek egy korábban létezett univerzum nyomai - a többség azonban kételkedik ebben.

Megkezdődött az Ősrobbanás vizsgálata a nagy hadronütköztetőben

Tudomány2010.11.07, 19:17

Vasárnap megkezdődtek azok a kísérletek, amelyek az Univerzum kezdeti pillanataihoz repítenek vissza bennünket, és amelyekből megtudhatjuk, hogyan születtek meg az anyag alapvető építőkövei. Már nehézionok is ütköznek a CERN nagy hadronütköztetőjében.

Hatalmas fekete lyukak fűtöttek be az Univerzumban

Archívum2010.10.13, 01:20

Közel 11 milliárd évvel ezelőtt enyhén lelassult a törpegalaxisok keletkezése, mivel az aktív galaxismagok, azaz kvazárok erős ultraibolya sugárzása ionizálta a héliumatomokat. A megfigyelés új fázissal gazdagítja a Világegyetem fejlődését leíró modelleket. Ezek szerint a Nagy Bumm utáni sötét korszak és a hidrogén reionizációja után a héliumatomok is forró periódust éltek át.

Földi kísérletben utánozták a csillagkeletkezést

Tudomány2010.07.12, 09:26

A fizika többi ágával szemben a csillagászat egyik előnye az, hogy olyan körülmények között tanulmányozza az anyagot, melyek laboratóriumban nem valósíthatók meg. Néha azonban éppen földi kísérletek segítenek a csillagászoknak. Legutóbb a Danial Wolf Savin vezette nemzetközi elméleti-kísérleti munka vitt még közelebb a csillagok keletkezésének megértéséhez.

Ilyen volt az Univerzum röviddel az Ősrobbanás után - új világtérképet mutattak be

Tudomány2010.07.06, 09:08

Elkészült az első világtérkép a Planck-űrtávcsőtől: a Világegyetem kezdeti időszakából érkező halvány derengés és a legősibb galaxisok csírái láthatók a most közölt felvételeken. Hétfőn mutatták be a nagyközönségnek eddigi legpontosabb világtérképet röviddel az Ősrobbbanás utáni időszakból.

Előbb voltak a feketelyuk-szörnyetegek - megoldották a kozmikus tyúk-tojás problémát

Tudomány2009.01.08, 09:02

Új megfigyelések alapján végre eldőlni látszik a galaxisok evolúciójának egyik legnagyobb kérdése: eszerint a centrumukban lévő, úgynevezett szupernagytömegű fekete lyukak alakultak ki elsőként, és csak ezt követően jött létre az ezeket körülvevő központi tartomány.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 4. rész: Végre megfőhet az ősleves

Tudomány2008.08.07, 13:34

Az Ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben egy egészen speciális anyag tölthette ki az újszülött Univerzumot: a protonok és neutronok építőelemei, a kvarkok egy egészen rövid ideig szabad állapotban létezhettek. Ezt az ősi "kvarklevest" már régóta szeretnék kísérleti úton létrehozni, és bár voltak már komoly eredmények, a bizonyosságot itt is a világ legnagyobb részecskegyorsítójától, a nagy hadron ütköztetőtől várják. Az itt zajló ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia, szabályozott körülmények között. Az ősi kvarkanyag létrehozása, tulajdonságainak részletes vizsgállata ...

A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia

Tudomány2007.11.20, 10:52

Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevőt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.

Fizikai Nobel-díj 2007

Tudomány2007.10.09, 16:28

A francia Albert Fert és a német Peter Grünberg kapta megosztva az idei fizikai Nobel-díjat - jelentette be kedden, hazai idő szerint 11:45-kor Stockholmban a Karolinska Intézet illetékes bizottsága. A kutatók egy fizikai jelenség, az úgynevezett óriás mágneses ellenállás egymástól független felfedezéséért részesültek a legnagyobb tudományos elismerésben. A felfedezés legfontosabb gyakorlati alkalmazása a merevlemezek adatait olvasó fejek kifejlesztése.

Hatalmas lyuk a világűrben

Archívum2007.08.27, 08:07

Minden korábban ismertnél nagyobb méretű, látszólag minden anyagot nélkülöző üres térségre, egy gigantikus "lyukra" akadtak az űrben.

Fényes, ősi óriásgalaxisok - a hét asztrofotója

Archívum2007.08.17, 09:14

Olyan porban gazdag ősi galaxisokat azonosítottak, amelyek rendkívül heves csillagkeletkezést mutatnak. Tömegük túlságosan nagy ahhoz képest, amit mai elméleteink alapján a Nagy Bumm után már kétmilliárd évvel elérhettek volna.

Minden korábbinál távolabbi galaxist találtak

Archívum2007.07.11, 08:59

Új megfigyelések alapján az első galaxisok - és bennük az első csillagok - már 500 millió évvel a Nagy Bumm után megjelentek.

Egy korábbi világegyetem nyomában

Tudomány2007.07.10, 12:41

Egy amerikai kutató elképzelhetőnek tartja, hogy a mi Világegyetemünket megelőzően létezett univerzumról kaphassunk információt. Az eredmény forrása egy újfajta matematikai megközelítés, amelynek segítségével a kutatónak sikerült néhány olyan egyenletet megoldania, amelyek a Nagy Bummhoz közeli, extrém állapotú anyag viselkedését írják le.

Előttem nem volt semmi - vendégünk volt a Nagy Bumm

Vendégszoba2007.06.21, 10:52

"Ha már nem lesz mit megismerni, csak az összegyűjtött teljes ismeretanyagot lehet ragozni, permutálni, akkor az intellektuális izgalom elhal, a technika és valószínűleg a szellem fejlődése véget ér. Kívánom, hogy ezt az állapotot sohase érjétek el, mindig maradjon a Világban izgalmas kihívás, kutatni- és felfedeznivaló." A Földön kívüli élet után a Nagy Bumm volt a vendégünk rendhagyó chat-sorozatunkban. Számtalan érdekes dolgot megtudhattunk a Világegyetem keletkezésekor jellemző állapotokról és az Univerzum jövőjéről is.

13,2 milliárd éves csillagot találtak

Archívum2007.05.15, 09:56

Sikerült a Tejútrendszerben egy rendkívül idős csillagot találni. Az égitest kora alapján Galaxisunk az Ősrobbanás után maximum 500 millió évvel keletkezett. Ezzel jóval idősebb lehet, mint azt korábban gondolták.

Kvazárok csoportosulásai az ősi Világegyetemben

Tudomány2007.02.14, 09:53

Az Ősrobbanás után néhány évmilliárddal létezett kvazárok erős térbeli csoportosulást mutatnak, ami ősi galaxishalmazok, illetve szuperhalmazok létezésére utal.

Az első égitestek sugárzása - a hét asztrofotója

Tudomány2006.12.22, 11:19

A Spitzer-űrteleszkóppal a Világegyetem távoli részében lévő, és ezért annak korai állapotát képviselő objektumokat tanulmányoztak. Az Ősrobbanás után mindössze 400-700 millió évvel létezett csillagok észlelése az úgynevezett sötét időszak végét jelölheti.

Sötét energia uralja a Világegyetemet

Tudomány2006.11.20, 09:15

A Hubble-űrtávcső legújabb megfigyelései is megerősítik az elgondolást, amely szerint gyorsuló ütemben tágul a Világegyetem. Az új eredmények alapján a gyorsuló tágulást okozó láthatatlan energia legalább 9 milliárd éve jelen van az Univerzumban, és 5-6 milliárd éve vette át az uralmat.

Csináljunk fekete lyukakat

Tudomány2006.11.19, 08:56

Akár fekete lyukak is születhetnek a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában, amelyet jövőre helyeznek üzembe a CERN-ben. A kutatók szerint nem kell félnünk tőlük: nem kezdik el magukba olvasztani környezetük anyagát, hanem azonnal elpárolognak.

Kozmikus háttérsugárzás - fizikai Nobel-díj 2006

Tudomány2006.10.03, 14:36

A 2006-os fizikai Nobel-díjat John. C. Mather és George F. Smoot amerikai fizikusoknak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia "a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezésért".

Petrovay Kristóf: A Nap élete delén jár

Vendégszoba2006.09.28, 17:21

Petrovay Kristóf napfizikus, elméleti csillagász, aki távcső közelébe csak elvétve kerül. Szakterülete az asztrofizikai plazmák áramlástana, bár szakdolgozatát még a galaxisok szerkezetéről írta. A Vendégszobában a Napról beszélgetett velünk.

Temérdek ősi galaxis

Archívum2006.09.27, 09:24

Az Ősrobbanás után kevesebb mint egymilliárd évvel létezett törpegalaxisok sokaságát kapták lencsevégre a Hubble-űrtávcsővel. A felvételen megörökített számos csillagváros az eddigi legrészletesebb áttekintést adja a fiatal Világegyetemről.

Az eddigi legtávolabbi galaxis

Tudomány2006.09.15, 16:54

Minden korábbinál távolabbi, az Ősrobbanás után 780 millió évvel létező galaxist azonosítottak a Subaru-teleszkóppal. Az eddigi megfigyelések alapján általánosan elmondható, hogy időben visszafelé haladva csökkenni látszik az azonosított galaxisok gyakorisága.

Az első számítások egy korábbi univerzumról

Archívum2006.05.22, 20:15

Korábban már több kutató felvetette, hogy az Ősrobbanás "előtt" is létezett valamilyen univerzum, de csak a mostani számítások adtak először olyan matematikai leírást, amelyből ennek létezése és téridő-geometriájának jellege durván közelíthető.

A legújabb adatok az ősi Univerzumról

Archívum2006.03.21, 07:18

A WMAP műhold mérési adatai alapján a Világegyetem őstörténetének eddig ismeretlen mélységeibe sikerült bepillantani. Az adatok az eddigi legerősebb bizonyítékot szolgáltatják az inflációs modell mellett: mindössze egybilliomod másodperccel az Ősrobbanás után az Univerzum már viharos gyorsasággal tágult. Az eredményeket az Astrophysical Journal hasábjain közlik majd, a legfontosabb megállapításokat hírlevélben tették közzé a kutatások vezetői, a Johns Hopkins és a Princeton Egyetem munkatársai.

A legősibb csillagok robbanásait kutatják

Tudomány2005.10.05, 09:05

Elméleti számítások szerint a NASA Swift-űrobszervatóriuma képes lehet a legelső csillagok halálát kísérő gammafelvillanásokat is detektálni. Ezzel a rég letűnt, legelső csillagok történetébe nyerhetünk bepillantást.

Gondok az Ősrobbanás körül

Tudomány2005.08.18, 08:56

Egyre több kritika éri a Világegyetem keletkezésének Ősrobbanás (Big Bang) elméletét. A rejtélyes sötét energia kényszerű bevezetése után most az egyik legalapvetőbbnek vélt bizonyítékkal, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzással is "problémák" vannak.

Ősi szerves anyag a távoli Univerzumban

Tudomány2005.08.18, 08:55

A Spitzer-űrteleszkóppal szerves anyagokat azonosítottak a Világegyetem távoli részében, amely az Ősrobbanás után 3 milliárd évvel uralkodó állapotot képviseli.

Könyvajánló: A tudomány története 1543-tól napjainkig

Tudomány2004.12.17, 09:52

A tudósok hihetetlen felfedezései és találmányai az elmúlt 450 év alatt gyökeresen megváltoztatták a Világegyetemről és önmagunkról alkotott képünket. John Gribbin könyve bemutatja az időszakot, amikor először döbbentünk rá, hogy nem a Föld a mindenség középpontja, s hogy az ember csupán az állatvilág számtalan fajának egyike, egészen az Ősrobbanás elméletéig és az emberi testet felépítő molekulák szubmikroszkopikus világának vizsgálatáig.

Az eddig ismert legnagyobb ütközés az Univerzumban

Tudomány2004.09.27, 12:34

Egy nemzetközi kutatócsoport két galaxishalmaz közel frontális összeütközésének nyomait térképezte fel. A gigantikus esemény során galaxisok ezrei és csillagok billiói találkoztak, és olyan mennyiségű energia szabadult fel, amelyet csak az Ősrobbanás múlhatott felül.

Gének, fekete lyukak, emberősök: 2002 a tudományban

Tudomány2003.12.17, 14:49

A 2002-es évben nagy lendülettel folytatódott a genetikai információk feltérképezése és az így nyert adatok értelmezése. Miközben megkezdődik a genomika igazi aranykora, egyre mélyebben pillantunk az Univerzum múltjába.

A Világegyetem nagy egyesítése

Tudomány2003.10.14, 16:11

A kölcsönhatások egységes elméletének megalkotása választ adhat a kozmológia alapkérdéseire. A táguló Világegyetem valóban a múlt egy meghatározott időpillanatában kezdődött? A mi Ősrobbanásunk csak egyetlen epizód egy sokkal nagyobb Világegyetemben, amelyben örökösen kisebb és nagyobb ősrobbanások történnek? Ha így van, akkor a mi állandóink és törvényeink robbanásról robbanásra változnak?

Magyarok az Ősrobbanás nyomában

Tudomány2003.06.19, 10:47

Izgalmas új fizikai kutatási eredményeket ismertetnek szerdán az Egyesült Államokban a Brookhaven Nemzeti Laboratóriumban (BNL). Négy csoport is arról számol be, hogy közel járnak az anyag régen keresett, de eddig ismeretlen formája, az ún. kvark-gluon-plazma megfigyeléséhez.

Képek a világ kezdeteiről: feltárulnak a fiatal Univerzum titkai

Tudomány2003.02.13, 15:21

A NASA nyilvánosságra hozta az eddigi legrészletesebb adatokat a korai Világegyetemről. Az Univerzum kora az új eredmények szerint 13,7 milliárd év, az első csillagok pedig mindössze 200 millió évvel az Ősrobbanás után megjelentek.

Koravén galaxisok az Univerzum peremén

Tudomány2003.01.23, 13:41

Egy nemzetközi csillagászcsoport az első közvetlen bizonyítékokkal állt elő arra vonatkozóan, hogy a Tejútrendszerhez hasonló, fejlett galaxisok már az Ősrobbanás utáni egymilliárd éven belül megjelentek.

Az eddigi legjobb képek az Ősrobbanás nyomairól

Tudomány2002.12.18, 17:23

A Déli-sark környékén telepített új teleszkóp - átnézve a vékony sarkvidéki légrétegeken - minden eddiginél részletesebb képeket készített a kozmikus háttérsugárzásról. Újabb bizonyítást nyert, hogy az Univerzum 95%-át sötét anyag és energia uralja.

Mátrix-univerzum

Tudomány2002.06.04, 15:36

Mit számol hosszú évmilliárdok óta az Univerzum elektronjai, protonjai és fotonjai egymással történő ütköztetése formájában?

A legősibb fény legélesebb képe - sötét erő uralja az Univerzumot

Tudomány2002.05.27, 12:30

Yoda mester és tanítványai is el lehetnének keseredve az Ősrobbanás fényének eddigi legdrámaibb képei miatt, mivel a sötét erő nem csupán messzi-messzi galaxisukat, de az egész Univerzumot áthatja.

A legősibb fény legélesebb képe - sötét erő uralja az Univerzumot

Tudomány2002.05.27, 12:30

Yoda mester és tanítványai is el lehetnének keseredve az Ősrobbanás fényének eddigi legdrámaibb képei miatt, mivel a sötét erő nem csupán messzi-messzi galaxisukat, de az egész Univerzumot áthatja.

ELTE: a Világegyetem eredetének kutatása

Tudomány2001.12.05, 12:59

Egyedülálló kutatások tanúi lehetünk az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékén. Az emberiség egyik legősibb problémája, hogy szeretné megérteni saját létének okát; azt, hogy miért is van Világegyetem, és miért van benne anyag. Az Univerzum keletkezésével, közismert nevén a "Nagy Bummal" kapcsolatos elméleti fizikai kutatásaikat számítógépes környezetben, 128 db Intel Pentium 4 processzorral hajtott PC fürtözésével összeállított szuperszámítógép segítségével végzik az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Elméleti Fizikai Tanszékének kutatói - Csikor Ferenc és Fodor Zoltán professzorok, Katz Sándor tanársegéd és számos diákjuk.

Meghalt Fred Hoyle, a Big Bang névadója

Tudomány2001.08.22, 14:14

Meghalt minden idők egyik legnagyobb brit kozmológusa, Sir Fred Hoyle, a Big Bang elnevezés megalkotója, a pánspermia elmélet egyik fő képviselője.

Előző
  • 1
  • 2
Következő