Agresszív óriásskorpiók népesítették be egykor a tengereket

Hatalmas óriásskorpió maradványait fedezték fel amerikai kutatók, a csaknem 1,7 méteres óriás 460 millió éve népesítette be a tengereket.

A kannibalizmust sem vetette meg a T-rex kuzinja

A Tyrannosaurus rex valószínűleg nemcsak más dinoszauruszokat falt fel, olykor saját fajtársait is megkóstolhatta. Legalábbis erre következtetnek egyes kutatók azokból a kréta-időszaki sebhelyes maradványokból, amelyek a zsarnokgyík egy közeli rokonától, a Daspletosaurustól származnak.

Ősi tengeri szörny tárja fel a pókok, rákok eredetét

Egy két méter hosszú, 480 millió éves tengeri őslény felfedezése segíthet abban, hogy pontosabban megértsük az ízletlábúak törzsébe tartozó állatok, a rákok, homárok, skorpiók és más rovarok evolúcióját, végtagjainak kifejlődését.

Kalandozás a Föld titokzatos őstörténetében

A most megtalált 600 millió éves szivacs fosszíliája időben előretolja a soksejtű állati evolúció kezdetét.

Valószínű élvezte a kagylóvacsorát a lapátszájú őskrokodil

Több új miocén-időszaki őskrokodil és kajmán fajt fedeztek fel Peruban, az ország északkeleti vidékén, köztük a mai rokonaiktól merőben eltérő életmódot folytató fajokat.

Megtalálták a világ legnagyobb röpképes madarát

Kétszer nagyobb volt a királyalbatrosznál a valaha élt legnagyobb röpképes madár, amelynek ősmaradványait most határozták meg amerikai kutatók.

Magas fejdíszével csábított a Dilophosaurus

A Dilophosaurus jellegzetes fejdísszel rendelkezett, a Scelidosaurust tekintik a páncélos dinoszauruszok ősének, a kacsacsőrű dinoszauruszok a Hadrosaurusról kapták a nevüket. Dinoszaurusz-sorozat, hatodik rész.

Sárkánycsontokkal kezdődött a dinók szédületes pályafutása

A kihalt őshüllők az elmúlt 200 évben semmit nem veszítettek népszerűségükből. Mind a laikusok, mind a paleontológusok körében töretlenül őrzik vezető szerepüket az őslénytani témák között. Bár még napjainkban is rendszeresen kerülnek elő eddig ismeretlen fajok, a leíró munkák mellett ma már sokkal fontosabb szerepe van a leletek értelmezésének.

Portugáliában élt Európa legnagyobb ragadozója

Tíz méter hosszú és 4-5 tonnás lehetett az a dinoszaurusz, melynek csontjait Lisszabontól északra fedezték fel portugál kutatók. A Torvosaurus gurneyi nevű faj nemcsak a jura időszak legnagyobb ragadozó dinoszaurusza, de valószínűleg egész Európa legnagyobb szárazföldi ragadozója volt.

Titkolják az új őslénytani szuperlelőhelyet

Az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb őslénytani felfedezését jelentette be egy nemzetközi kutatócsoport. Az állatvilág kialakulása szempontjából kulcsfontosságú „kambriumi robbanás” bizonyítékait tárja fel a rendkívül gazdag új lelőhely.

Páratlan lelőhelyeket tártak fel a magyar őslénykutatók

Samu Vértesszőlősről, Rudi Rudabányáról, az ipolytarnóci lábnyomok és a bükkábrányi mocsári ciprusok - csak négy a magyarországi legjelentősebb őslénytani leletek közül. A magyar paleontológusok ugyanakkor számos más érdekességet is felfedeztek hazánkban az elmúlt 50 évben.

Leninről neveztek el egy őshüllőt

Egy Oroszországban kiásott őshüllő nevében él tovább Vlagyimir Iljics Lenin. A névadó tudósok szerint nincs ebben semmi különös.

Egy váratlan gyík a Dunántúlról

Újabb szenzációs lelet az iharkúti lelőhelyről: szerdán jelent meg egy 84 millió éves őshüllő hivatalos leírása és elnevezése egy rangos nemzetközi folyóiratban. A régóta ismert hüllőcsoportnak ez az első olyan ismert képviselője, amely édesvízben élt.

Obama kígyójával is elbánt a nagy becsapódás

A frissen újraválasztott Obama elnökről elnevezett Obamadon kígyó is a kréta végi tömeges kihalás áldozatává vált. A legújabb kutatások szerint az aszteroida-becsapódás majdnem olyan súlyosan érintette a kígyókat és gyíkokat, mint a dinoszauruszokat.  

Páratlan őshüllő-lelőhelyet találtak

Magyar paleontológus is közreműködött egy rendkívüli őslénytani lelőhely kutatásában: Rabi Márton egy német-kínai kutatócsoporthoz csatlakozott a mintegy 1800 példányt tartalmazó kínai lelet együttes feldolgozása során. Egyetlen fosszíliadús réteg segítségével megduplázták a jura időszakból ismert teknős példányok számát.

Meglepő felfedezés állatok csontjaiban

A ma élő kérődző emlősök csontjainak a vizsgálata cáfolja, hogy a dinoszauruszok hidegvérűek lettek volna. A módszer segítségével a kutatók azt is megbecsülhetik, hogy a mostanában zajló környezetváltozások mennyire veszélyeztetik az egyes állatcsoportokat. 

Nem haldokoltak a dinók a kihalásuk előtt

A legújabb adatok szerint a dinoszauruszok néhány csoportjának változatossága csökkent ugyan a késő krétában, más csoportok azonban stagnáltak, vagy akár növekedési pályán is lehettek.

Itt vannak a rejtekhelyükről előásott magyar dinók

Magyarországról soha nem kerülhetnek elő dinoszauruszcsontok - ez volt az általános vélemény, amíg egy másodéves egyetemista meg nem találta az elsőt a Bakonyban. Azóta már több ezer csont került elő, és a leletek alapján készült látványos rekonstrukciókat rövidesen a nagyközönség is láthatja a budapesti Természettudományi Múzeumban.

Így rúgta le támadóit az újonnan felfedezett dinoszaurusz

Szokatlanul erős combizmokkal és a szokásosnál jóval nagyobb csípőcsonttal rendelkezhetett az amerikai Utah államban legújabban felfedezett dinoszauruszfaj, amely a csontjai alapján vélhetően erős rúgásokkal védhette meg magát a ragadozók támadásaitól.

Alaposan felszarvazták a legbizarrabb dinoszauruszt

A népszerű Triceratops két új rokonát fedezték fel Amerikában, amelyek bizarr megjelenésükkel tűnnek ki az eleve furcsa megjelenésű csoportból: egyikük a legdíszítettebb koponyájú ismert dinoszaurusz. A leletek fényt derítenek egy régi ősföldrajzi rejtélyre is.

Fejszeszerű csapásokkal végzett zsákmányával a terrormadár

A félelmetes kinézetű, kihalt terrormadarak életmódjáról nagyon keveset tudtak eddig a kutatók. Egy nemzetközi kutatócsoport számítógépes tomográf segítségével elemezte a fosszilis koponya felépítését. Vizsgálatukból fény derült a madár zsákmányszerzési módjára - a madár fejszeszerű csőrével csapkodva ölte meg áldozatát.

Rendkívüli állati maradványokat fedeztek fel Ausztráliában

Az eddigi eredmények alapján a legidősebb ismert állati maradványokat fedezték fel Ausztráliában. A primitív, szivacsokhoz hasonló lények körülbelül 650 millió évvel ezelőtt élhettek a tengerekben.

Őslénytani zarándokhely lehet Mekka egy új majomős-lelet miatt

Szaúd-Arábia dombjai között egy különös, nem túl meredeken lejtő pofájú, nagy fogú élőlény koponyamaradványa került elő tavaly. A távoli múltból származó ősmaradvány sem a majmokhoz, sem az emberszabású majmokhoz nem sorolható be, így a lelet arra ösztönözheti a szakembereket, hogy újragondolják az emberszabású majmok és az úgynevezett óvilági majmok evolúciós szétválásának időpontját.

Budapesten is bemutatták az új bakonyi dínót

Bakonydraco, Hungarosaurus, Iharkutosuchus és a legújabb, az Ajkaceratops: mindenki érzi a nevekből, hogy ezek Magyarországról előkerült őshüllők lehetnek. Az ezredforduló előtt nem ismertünk dinoszaurusz-csontmaradványokat hazánkból, ám azóta a Bakonyban lévő Iharkút ontja az érdekes állatokat. A ma már világszerte ismert lelőhelyet Ősi Attila fedezte fel, akivel legújabb felfedezéséről beszélgettünk.

Szenzációs borostyánleletet fedeztek fel Afrikában

Etiópiai borostyánkövekben talált, korábban nem látott ősmaradványok segítenek megérteni a szárazföldi ízeltlábúak, a növények és a gombák evolúciós történetét a virágos növények elterjedésének kezdetén. A ritka lelet olyan életközösséget tár elénk, amelyben a korábbi korszakok fenyőféléi és az újonnan megjelenő korai zárvatermők egyidejűleg voltak jelen. Ez alapvetően befolyásolta a rovarok és a gombák előfordulását és fejlődését is.

Megtaláltuk a magyar dinoszauruszfestőt

"Azt hiszem, ez az első alkalom, hogy Magyarországra eljutnak a képeim" - mondta az [origo] Tudomány rovatának Julius T. Csotonyi, a magyar származású dinoszauruszfestő, akinek képeit világszerte felhasználták már könyvekben és múzeumi kiállításokon. Mi is véletlenül találtunk rá, amikor felfigyeltünk egy amerikai tudományos blog egyik illusztrációjára. A pécsi származású kutató-művész ötéves volt, amikor családja Kanadába költözött, és reméli, hogy hamarosan együtt dolgozhat magyarországi múzemumokkal is.

Új elmélet kövült mamutürülékből

Fontos információra derült fény a jégkorszaki óriások kihalásáról, amely alapvetően újraírhatja a megafauna hanyatlásának okáról és következményeiről alkotott ismereteinket.

Szokatlanul hosszú nyakú dinoszauruszt találtak

Portugál kutatók az első európai Stegosaurida koponya felfedezése mellett azt is kimutatták, hogy a csoport egyes tagjai nemcsak a talajszinten, hanem a lombokról is tudtak legelészni.

A legkorábbi föld alatti dinoszaurusz-járatot fedezték fel Ausztráliában

Három különálló föld alatti dinoszaurusz járatot azonosítottak Ausztráliában amerikai paleontológusok, akik a rejtekhelyek korát 106 millió évesre becsülik. Korábban mindössze egy helyen, az egyesült államokbeli Montanában fedeztek fel egy föld alatti dinoszauruszbúvóhelyet 2005-ben, ám az ott talált leletek "csak" 95 millió évesek voltak.

Megtalálták az elevenszülő hal hiányzó "péniszét"

Egy svéd őslénykutató megtalálta egy 380 millió évvel ezelőtt élt elevenszülő halnak azt a csontos nyúlványát, amelyet eddig hiába kerestek a szakemberek.

Hatalmas dinoszauruszok maradványai kerültek elő Ausztráliában

Egy eddig ismeretlen húsevő és két növényevő dinoszauruszfaj maradványai kerültek elő Ausztráliában. Közel 30 éve nem találtak ilyen nagy testű dinoszauruszokat a kontinensen.

Kiderült, hogyan alakult ki a piranják fogazata

A legendásan vérengző édesvízi húsevő halak, a piranják borotvaéles fogakkal rendelkeznek, amelyeket senki sem szeretne a saját bőrén érezni. Hogyan alakult ki ez a veszélyes fogazat? Argentin, amerikai és venezuelai paleontológusok most egy meglepő, átmeneti tulajdonságokat mutató állkapcsot tanulmányozhattak, ami választ adhat a kérdésre.

A legősibb együttműködést fedezték fel egy 100 millió éves borostyánkőben

Az úgynevezett mutualizmus legrégebbi előfordulását kréta időszaki, 100 millió éves borostyánkőben fedezték fel egy termesz és néhány állati egysejtű, protozoa között.

Tömeges sztriptíz és gruppenszex az eddig ismert legnagyobb trilobitáknál

Portugália északi részén bukkantak rá az eddig ismert legnagyobb háromkaréjosősrák-maradványokra. A több fajnál is jelentkező óriásméret a hideg, sarkvidéki vizekhez való alkalmazkodásra utal. A kihalt állatok szociális viselkedésére is fény derült: hatalmas csoportokba gyűltek össze mind a vedléshez, mind a párosodáshoz.

Lágy szövetek maradtak meg egy dinoszauruszban

A kacsacsőrű Brachylophosaurus nevű dinoszaurusz csontjaiból kinyert és azonosított molekularészletek megerősítették, hogy az ősi fehérjék nagyon hosszú időn keresztül képesek megőrződni. Az eredmények újabb bizonyítékokat szolgáltatnak a madárszerű dinoszauruszok evolúciójáról.

Ember méretű tyrannosaurus fajt találtak

Kényelmesen belenézhettünk volna a szemébe annak a Kínában felfedezett tyrannosaurusnak, amely fontos láncszem lehet a félelmetes, nagy testű húsevőkhöz vezető evolúciós úton.

Csontoshalak - megismétlődhet a földtörténet egyik nagy fajkihalása

Megismétlődhet a földtörténet egyik tömeges kihalása. A nagy méret és a gyors harapás volt a csontoshalak végzete 65 millió évvel ezelőtt, és ma is ugyanezek a haltípusok a leginkább veszélyeztetettek - mutattak rá amerikai kutatók.

Minden eddiginél korábbi tollas dinoszauruszt fedeztek fel

Ma már nem számít rendkívüli leletnek, ha tollakat találnak egy dinoszaurusz maradványán, ám míg a korábbi tollas dinoszauruszok a hüllőmedencéjű Theropodákhoz tartoztak, a most leírt, több mint 100 millió évvel ezelőtt élt Tianyulong madármedencéjű. Ez egyben az eddig ismert legrégebbi tollasdinoszaurusz-maradvány, és léte arra utal, hogy a toll primitív formája jóval korábban kifejlődhetett, mint eddig gondolták.

Összerakták az ősi tengerek húszcentis, rettegett csúcsragadozóját

Mintegy 500-540 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti kambrium időszakban a Hurdia nevű ízeltlábú és közeli rokonai uralták a tengereket. A többi, akkoriban létező élőlénynél nagyobbra nőttek - elérték a 20 centiméteres hosszúságot is -, és mohó ragadozóként számos kisebb kortársukat terrorizálták. Több száz, részben újonnan gyűjtött maradványuk vizsgálata alapján a kutatók végre világos képet alkothattak arról, hogy festett ez az állat.

Gyengéd volt a T. rex a tengeri szörnyhöz képest

Az északi sarkvidéken 2008-ban felfedezett óriás tengeri hüllő harapása a legfrissebb vizsgálatok szerint olyan erős volt, hogy hozzá képest a félelmetesnek tartott Tyrannosaurus kifejezetten gyengéden bánt az áldozataival.

Minden eddiginél ősibb agyat fedeztek fel

Egészen különleges dologra bukkantak francia és amerikai kutatók egy 300 millió éves halkoponya vizsgálata közben: az eddig ismert legősibb agykövületet találták meg benne.

Újabb óriáslényeket ástak ki Los Angeles szívében

A legutolsó jégkorszak élővilágát legteljesebben a világhírű La Brea lelőhelyről ismerjük, amely Los Angeles szívében van. A Page Múzeum bejelentése szerint egy most zajló ásatás révén a leletek száma megduplázódhat, és újraírhatják a 10-40 ezer éves lelőhely tudományos jelentőségét.

Mindenevő dinoszaurusz: hiányzó láncszem került elő

A gigantikus növényevő dinoszauruszokat magába foglaló Sauropodák legkorábbi ismert képviselőjét fedezték fel Argentínában. A kis termetű Panphagia leszármazottaival szemben még mindenevő volt.

Egy kivételes maradvánnyal megoldódott a 150 éves őslénytani rejtély

Egy Délkelet-Marokkóban előkerült kivételes megtartású ősmaradvány segített fellebbenteni a fátylat a kihalt gyűrűsférgek titkairól. A fosszília megőrizte az egykori állat lágytestének a lenyomatát is, így segített megfejteni a régóta fennálló őslénytani rejtvényt a kihalt állatcsoport eredetével kapcsolatban.

Könyvajánló: Őslénytani kirándulások Magyarországon és Erdélyben

Magyarország területe bővelkedik üledékes kőzetekben, amelyek legtöbbször ősmaradványokat is tartalmaznak. A legjobb lelőhelyeket azonban - néhány kiépített és jobban ismert bemutatóhely kivételével - nem könnyű megtalálni. Az őslénytanban és geológiában kevésbé otthonosan mozgó természetjárók szinte csak véletlenszerűen bukkanhatnak fosszíliákra.

Nyilvános előadások az ELTE 125 éves Őslénytani Tanszékén

Az őslénytannal foglalkozó hazai szakemberek túlnyomó többsége az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tette meg kezdő lépéseit választott szakmájában. Az őket kinevelő Őslénytani Tanszék szép jubileumhoz érkezett, hiszen története 1882-ig nyúlik vissza.

Spektrum TV: A hiányzó láncszem - kétéltű őseink