őslénytan
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- dinoszauruszok
- fosszília
- kréta időszak
- evolúció
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hazai képernyőre kerül Attenborouhg legújabb dokumentumfilmje
Két amatőr fosszíliavadász séta közben felfedezett egy mamut lábszárcsontot, a világhírű természettudós, Sir David Attenborough pedig nem tudott ellenállni a különleges leletnek, így egy régészekből és paleontológusokból álló csapattal azonnal a helyszínre sietett. A 215.000 éves maradványok végül sztyeppei mamutok állattemetőjéhez vezettek, a mellettük talált őskori eszközök pedig neandervölgyiek által készített kőszerszámok lehetnek. A felfedező kutatás eredményeit összegző dokumentumfilmet, az Attenborough és a mamut temetőt a hazai közönség a Viasat Nature csatornán láthatja majd, 2022. március 13. vasárnap 13:30-tól.
A mai polipok legősibb, tízkarú rokonát fedezték fel
A mai polipok legősibb ismert, már a dinoszauruszok kora előtt is élő rokonát fedezték fel egy kanadai múzeum fosszíliagyűjteményében.
Mintha földönkívüliek lennének: megdöbbentő lényekre bukkantak Nagy-Britanniában
Hatalmas őslénytemetőt találtak Nagy-Britanniában. A jura időszakban élt teremtmények a kutatók szerint olyan bizarr külleműek, mintha egy másik bolygóról érkeztek volna – számol be a felfedezésről a Science Alert tudományos portál.
Tenger alatti hőforrásokhoz köthető fosszilis ökoszisztémát azonosítottak a Mecsekben
Tenger alatti hőforrásokhoz köthető - a többi között kagylók, rákok, tengeri sünök és más sós vízi őslények alkotta - ökoszisztémát azonosítottak a Mecsek mintegy 132 millió éves rétegeiben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Oslói Egyetem kutatói.
Az utolsó dinoszauruszok korában élt egy különös emlős
Az utolsó dinoszauruszok korában, mintegy 66 millió éve élt egy különös, macskaméretű emlősállat Madagaszkáron - írja a BBC hírportálja.
Szarvakat viselt páncélján a gigantikus ősteknős
A világ legnagyobb ismert teknősének különleges fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában. Az új felfedezés megváltoztathatja a teknősök családfájáról alkotott elméletet.
Ez lehet minden idők egyik legfontosabb őslénytani felfedezése
Gigászi aszteroida becsapódásának 66 millió éves nyomait őrzik azok a kövületek, melyeket Észak-Dakotában tártak fel.
Mosómedve álarcot viselt a kréta kori dinoszaurusz
Mosómedveszerű mintázatot és álarcot viselt egy 130 millió éve élt dinoszaurusz. A szőrt nem, ellenben több helyen tollat viselő Sinosauropteryx különleges mintázatával rejtőzött el ellenségei elől.
Őslénytani és geológiai kalandtúra Tatán
A barlangi medvével és különböző kőzetekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők szombaton a tatai geológus kertben és a Kuny Domokos Múzeumban. A helyszínek közötti útvonalon ásványokkal és ősmaradványokkal kapcsolatos feladatokat kell megoldani - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
- címkék:
- őslénytan
- kalandtúra
- geológia
- Címkefelhő »
A Patagotitan nevet kapta a világ legnagyobb dinoszaurusza
A Patagotitan nevet kapta a világ legnagyobb dinoszaurusza, mely mintegy 76 tonnát nyomott, hossza 37 méter, magassága majdnem 6 méter lehetett - olvasható a fajt leíró friss tanulmányban.
Szenzációs dinoszauruszfelfedezés a Bakonyban
Egyedülálló késő kréta kori leletet találtak az őslénykutatók a Bakonyban. Bár csak egyetlen fogról van szó, ez egy olyan dinoszauruszcsoport maradványát képviseli, amelyet eddig egyáltalán nem ismertünk a kontinensünkről ebből az időszakból. A lelet arra utal, hogy a Sauropodák csoportja végig jelen volt a kréta időszaki Európában, pusztán a maradványaik őrződtek meg rendkívül ritkán.
Még mindig tartogat meglepetést az elsőként leírt dínó-fosszília
Egy brit teológus és őslénytankutató 1815-ben Dél-Angliában hatalmas ősállat megkövesedett maradványaira bukkant. A geológiával is elmélyülten foglalkozó egyházfi csak később jött rá, hogy egy minden addiginál nagyobb ősi hüllő maradványait fedezte fel, amelynek a Megalosaurus tudományos nemzetségnevet adta. Csaknem két évszázaddal a felfedezés után, a legmodernebb csúcstechnológiával vizsgálták meg a híres fosszíliát.
Tíz éves az antarktiszi cseh kutatóállomás
Fennállásának 10. évfordulóját ünnepli a brnói Masaryk Egyetem által működtetett cseh kutatóállomás az Antarktiszon: a Mendel bázison eddig szolgált kutatók nevéhez fűződik egy új baktérium, valamint egy őskori tengeri ragadozó maradványainak a felfedezése, továbbá ők mérték az eddigi legmagasabb hőmérsékletet a Déli-sarkvidéken.
Csodálatosan ép polipfosszíliát elemeztek
Jó állapotú fejlábú-fosszíliát nehéz találni. Természetesen a héjas fejlábúaknak, például az ammoniteszeknek rengeteg héjkövülete fennmaradt, de a paleontológusoknak ritkán van alkalmuk a lágy szövet anatómiáját tanulmányozni. Ez teszi különösen csodálatossá a Franciaországban, 165 millió éves kőzetekben talált fosszíliát.
Most kicsit a Jurassic Parkban érezhetjük magunkat
Olyan fantasztikus dologra bukkant egy kínai őslénykutató a mianmari borostyánpiacon, hogy attól még a Jurassic Park John Hammondja is elájulna: egy tollakkal borított dinoszauruszfarok-részt fedezett fel az egyik kőben. Ehhez fogható lelet még nem volt kutatók kezében.
Nyolcéves fiú felfedezése oldotta meg a teknőspáncél rejtélyét
Ha megkérdezik, mire szolgál a teknősök páncélja, szinte mindenki rávágja, hogy védekezésre. A mai teknősöknél ez valószínűleg helytálló, de egy új tanulmány szerint a páncél kialakulása eredetileg a föld alatti ásást könnyítette meg.
Hatalmas őslénytani lelőhelyet fedeztek fel Argentínában
Óriási, jura korabeli őslénytani lelőhely felfedezését jelentették be a napokban argentin kutatók.
- címkék:
- Patagónia
- őslénytan
- fosszília
- Címkefelhő »
Kiderült, miért pusztultak el a bakonyi dinoszauruszok
Az ötödik éve ténykedő MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport újabb izgalmas őslénytani felfedezésekről adott hírt, a közelmúltban megjelent tanulmányaiban. Ősi Attila, az MTA doktora és kutatócsoportja feltárta, hogy milyen környezeti folyamatok miatt pusztulhattak el a 85 millió évvel ezelőtt élt bakonyi dinoszauruszok és más ősgerincesek, illetve hogy a dinoszauruszok mellett milyen más különleges állatcsoportok élhettek itt, a kréta végén.
Megvan a valaha élt legfurcsább teknős
Különös kinézetű, malacorrú teknősfajt fedeztek fel a kutatók az amerikai Utah államban, az állat kortársa volt a dinoszauruszoknak.
- címkék:
- őslénytan
- teknős
- Címkefelhő »
Agresszív óriásskorpiók népesítették be egykor a tengereket
Hatalmas óriásskorpió maradványait fedezték fel amerikai kutatók, a csaknem 1,7 méteres óriás 460 millió éve népesítette be a tengereket.
- címkék:
- őslénytan
- ősállatok
- Skorpió
- Címkefelhő »
A kannibalizmust sem vetette meg a T-rex kuzinja
A Tyrannosaurus rex valószínűleg nemcsak más dinoszauruszokat falt fel, olykor saját fajtársait is megkóstolhatta. Legalábbis erre következtetnek egyes kutatók azokból a kréta-időszaki sebhelyes maradványokból, amelyek a zsarnokgyík egy közeli rokonától, a Daspletosaurustól származnak.
Ősi tengeri szörny tárja fel a pókok, rákok eredetét
Egy két méter hosszú, 480 millió éves tengeri őslény felfedezése segíthet abban, hogy pontosabban megértsük az ízletlábúak törzsébe tartozó állatok, a rákok, homárok, skorpiók és más rovarok evolúcióját, végtagjainak kifejlődését.
Kalandozás a Föld titokzatos őstörténetében
A most megtalált 600 millió éves szivacs fosszíliája időben előretolja a soksejtű állati evolúció kezdetét.
Valószínű élvezte a kagylóvacsorát a lapátszájú őskrokodil
Több új miocén-időszaki őskrokodil és kajmán fajt fedeztek fel Peruban, az ország északkeleti vidékén, köztük a mai rokonaiktól merőben eltérő életmódot folytató fajokat.
- címkék:
- őslénytan
- földtörténet
- krokodilok
- Címkefelhő »
Megtalálták a világ legnagyobb röpképes madarát
Kétszer nagyobb volt a királyalbatrosznál a valaha élt legnagyobb röpképes madár, amelynek ősmaradványait most határozták meg amerikai kutatók.
- címkék:
- őslénytan
- madarak
- repülés
- fosszília
- Címkefelhő »
Magas fejdíszével csábított a Dilophosaurus
A Dilophosaurus jellegzetes fejdísszel rendelkezett, a Scelidosaurust tekintik a páncélos dinoszauruszok ősének, a kacsacsőrű dinoszauruszok a Hadrosaurusról kapták a nevüket. Dinoszaurusz-sorozat, hatodik rész.
Sárkánycsontokkal kezdődött a dinók szédületes pályafutása
A kihalt őshüllők az elmúlt 200 évben semmit nem veszítettek népszerűségükből. Mind a laikusok, mind a paleontológusok körében töretlenül őrzik vezető szerepüket az őslénytani témák között. Bár még napjainkban is rendszeresen kerülnek elő eddig ismeretlen fajok, a leíró munkák mellett ma már sokkal fontosabb szerepe van a leletek értelmezésének.
Portugáliában élt Európa legnagyobb ragadozója
Tíz méter hosszú és 4-5 tonnás lehetett az a dinoszaurusz, melynek csontjait Lisszabontól északra fedezték fel portugál kutatók. A Torvosaurus gurneyi nevű faj nemcsak a jura időszak legnagyobb ragadozó dinoszaurusza, de valószínűleg egész Európa legnagyobb szárazföldi ragadozója volt.
Titkolják az új őslénytani szuperlelőhelyet
Az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb őslénytani felfedezését jelentette be egy nemzetközi kutatócsoport. Az állatvilág kialakulása szempontjából kulcsfontosságú „kambriumi robbanás” bizonyítékait tárja fel a rendkívül gazdag új lelőhely.
Páratlan lelőhelyeket tártak fel a magyar őslénykutatók
Samu Vértesszőlősről, Rudi Rudabányáról, az ipolytarnóci lábnyomok és a bükkábrányi mocsári ciprusok - csak négy a magyarországi legjelentősebb őslénytani leletek közül. A magyar paleontológusok ugyanakkor számos más érdekességet is felfedeztek hazánkban az elmúlt 50 évben.
Leninről neveztek el egy őshüllőt
Egy Oroszországban kiásott őshüllő nevében él tovább Vlagyimir Iljics Lenin. A névadó tudósok szerint nincs ebben semmi különös.
Egy váratlan gyík a Dunántúlról
Újabb szenzációs lelet az iharkúti lelőhelyről: szerdán jelent meg egy 84 millió éves őshüllő hivatalos leírása és elnevezése egy rangos nemzetközi folyóiratban. A régóta ismert hüllőcsoportnak ez az első olyan ismert képviselője, amely édesvízben élt.
Obama kígyójával is elbánt a nagy becsapódás
A frissen újraválasztott Obama elnökről elnevezett Obamadon kígyó is a kréta végi tömeges kihalás áldozatává vált. A legújabb kutatások szerint az aszteroida-becsapódás majdnem olyan súlyosan érintette a kígyókat és gyíkokat, mint a dinoszauruszokat.
Páratlan őshüllő-lelőhelyet találtak
Magyar paleontológus is közreműködött egy rendkívüli őslénytani lelőhely kutatásában: Rabi Márton egy német-kínai kutatócsoporthoz csatlakozott a mintegy 1800 példányt tartalmazó kínai lelet együttes feldolgozása során. Egyetlen fosszíliadús réteg segítségével megduplázták a jura időszakból ismert teknős példányok számát.
Meglepő felfedezés állatok csontjaiban
A ma élő kérődző emlősök csontjainak a vizsgálata cáfolja, hogy a dinoszauruszok hidegvérűek lettek volna. A módszer segítségével a kutatók azt is megbecsülhetik, hogy a mostanában zajló környezetváltozások mennyire veszélyeztetik az egyes állatcsoportokat.
Nem haldokoltak a dinók a kihalásuk előtt
A legújabb adatok szerint a dinoszauruszok néhány csoportjának változatossága csökkent ugyan a késő krétában, más csoportok azonban stagnáltak, vagy akár növekedési pályán is lehettek.
Itt vannak a rejtekhelyükről előásott magyar dinók
Magyarországról soha nem kerülhetnek elő dinoszauruszcsontok - ez volt az általános vélemény, amíg egy másodéves egyetemista meg nem találta az elsőt a Bakonyban. Azóta már több ezer csont került elő, és a leletek alapján készült látványos rekonstrukciókat rövidesen a nagyközönség is láthatja a budapesti Természettudományi Múzeumban.
Így rúgta le támadóit az újonnan felfedezett dinoszaurusz
Szokatlanul erős combizmokkal és a szokásosnál jóval nagyobb csípőcsonttal rendelkezhetett az amerikai Utah államban legújabban felfedezett dinoszauruszfaj, amely a csontjai alapján vélhetően erős rúgásokkal védhette meg magát a ragadozók támadásaitól.
Alaposan felszarvazták a legbizarrabb dinoszauruszt
A népszerű Triceratops két új rokonát fedezték fel Amerikában, amelyek bizarr megjelenésükkel tűnnek ki az eleve furcsa megjelenésű csoportból: egyikük a legdíszítettebb koponyájú ismert dinoszaurusz. A leletek fényt derítenek egy régi ősföldrajzi rejtélyre is.
Fejszeszerű csapásokkal végzett zsákmányával a terrormadár
A félelmetes kinézetű, kihalt terrormadarak életmódjáról nagyon keveset tudtak eddig a kutatók. Egy nemzetközi kutatócsoport számítógépes tomográf segítségével elemezte a fosszilis koponya felépítését. Vizsgálatukból fény derült a madár zsákmányszerzési módjára - a madár fejszeszerű csőrével csapkodva ölte meg áldozatát.
Rendkívüli állati maradványokat fedeztek fel Ausztráliában
Az eddigi eredmények alapján a legidősebb ismert állati maradványokat fedezték fel Ausztráliában. A primitív, szivacsokhoz hasonló lények körülbelül 650 millió évvel ezelőtt élhettek a tengerekben.
- címkék:
- Ausztrália
- őslénytan
- evolúció
- állatok
- Címkefelhő »
Őslénytani zarándokhely lehet Mekka egy új majomős-lelet miatt
Szaúd-Arábia dombjai között egy különös, nem túl meredeken lejtő pofájú, nagy fogú élőlény koponyamaradványa került elő tavaly. A távoli múltból származó ősmaradvány sem a majmokhoz, sem az emberszabású majmokhoz nem sorolható be, így a lelet arra ösztönözheti a szakembereket, hogy újragondolják az emberszabású majmok és az úgynevezett óvilági majmok evolúciós szétválásának időpontját.
Budapesten is bemutatták az új bakonyi dínót
Bakonydraco, Hungarosaurus, Iharkutosuchus és a legújabb, az Ajkaceratops: mindenki érzi a nevekből, hogy ezek Magyarországról előkerült őshüllők lehetnek. Az ezredforduló előtt nem ismertünk dinoszaurusz-csontmaradványokat hazánkból, ám azóta a Bakonyban lévő Iharkút ontja az érdekes állatokat. A ma már világszerte ismert lelőhelyet Ősi Attila fedezte fel, akivel legújabb felfedezéséről beszélgettünk.
Szenzációs borostyánleletet fedeztek fel Afrikában
Etiópiai borostyánkövekben talált, korábban nem látott ősmaradványok segítenek megérteni a szárazföldi ízeltlábúak, a növények és a gombák evolúciós történetét a virágos növények elterjedésének kezdetén. A ritka lelet olyan életközösséget tár elénk, amelyben a korábbi korszakok fenyőféléi és az újonnan megjelenő korai zárvatermők egyidejűleg voltak jelen. Ez alapvetően befolyásolta a rovarok és a gombák előfordulását és fejlődését is.
Megtaláltuk a magyar dinoszauruszfestőt
"Azt hiszem, ez az első alkalom, hogy Magyarországra eljutnak a képeim" - mondta az [origo] Tudomány rovatának Julius T. Csotonyi, a magyar származású dinoszauruszfestő, akinek képeit világszerte felhasználták már könyvekben és múzeumi kiállításokon. Mi is véletlenül találtunk rá, amikor felfigyeltünk egy amerikai tudományos blog egyik illusztrációjára. A pécsi származású kutató-művész ötéves volt, amikor családja Kanadába költözött, és reméli, hogy hamarosan együtt dolgozhat magyarországi múzemumokkal is.
Új elmélet kövült mamutürülékből
Fontos információra derült fény a jégkorszaki óriások kihalásáról, amely alapvetően újraírhatja a megafauna hanyatlásának okáról és következményeiről alkotott ismereteinket.
- címkék:
- őslénytan
- mamut
- Címkefelhő »
Szokatlanul hosszú nyakú dinoszauruszt találtak
Portugál kutatók az első európai Stegosaurida koponya felfedezése mellett azt is kimutatták, hogy a csoport egyes tagjai nemcsak a talajszinten, hanem a lombokról is tudtak legelészni.
A legkorábbi föld alatti dinoszaurusz-járatot fedezték fel Ausztráliában
Három különálló föld alatti dinoszaurusz járatot azonosítottak Ausztráliában amerikai paleontológusok, akik a rejtekhelyek korát 106 millió évesre becsülik. Korábban mindössze egy helyen, az egyesült államokbeli Montanában fedeztek fel egy föld alatti dinoszauruszbúvóhelyet 2005-ben, ám az ott talált leletek "csak" 95 millió évesek voltak.
Megtalálták az elevenszülő hal hiányzó "péniszét"
Egy svéd őslénykutató megtalálta egy 380 millió évvel ezelőtt élt elevenszülő halnak azt a csontos nyúlványát, amelyet eddig hiába kerestek a szakemberek.