Hatalmas dinoszauruszok maradványai kerültek elő Ausztráliában

Egy eddig ismeretlen húsevő és két növényevő dinoszauruszfaj maradványai kerültek elő Ausztráliában. Közel 30 éve nem találtak ilyen nagy testű dinoszauruszokat a kontinensen.

Kiderült, hogyan alakult ki a piranják fogazata

A legendásan vérengző édesvízi húsevő halak, a piranják borotvaéles fogakkal rendelkeznek, amelyeket senki sem szeretne a saját bőrén érezni. Hogyan alakult ki ez a veszélyes fogazat? Argentin, amerikai és venezuelai paleontológusok most egy meglepő, átmeneti tulajdonságokat mutató állkapcsot tanulmányozhattak, ami választ adhat a kérdésre.

A legősibb együttműködést fedezték fel egy 100 millió éves borostyánkőben

Az úgynevezett mutualizmus legrégebbi előfordulását kréta időszaki, 100 millió éves borostyánkőben fedezték fel egy termesz és néhány állati egysejtű, protozoa között.

Tömeges sztriptíz és gruppenszex az eddig ismert legnagyobb trilobitáknál

Portugália északi részén bukkantak rá az eddig ismert legnagyobb háromkaréjosősrák-maradványokra. A több fajnál is jelentkező óriásméret a hideg, sarkvidéki vizekhez való alkalmazkodásra utal. A kihalt állatok szociális viselkedésére is fény derült: hatalmas csoportokba gyűltek össze mind a vedléshez, mind a párosodáshoz.

Lágy szövetek maradtak meg egy dinoszauruszban

A kacsacsőrű Brachylophosaurus nevű dinoszaurusz csontjaiból kinyert és azonosított molekularészletek megerősítették, hogy az ősi fehérjék nagyon hosszú időn keresztül képesek megőrződni. Az eredmények újabb bizonyítékokat szolgáltatnak a madárszerű dinoszauruszok evolúciójáról.

Ember méretű tyrannosaurus fajt találtak

Kényelmesen belenézhettünk volna a szemébe annak a Kínában felfedezett tyrannosaurusnak, amely fontos láncszem lehet a félelmetes, nagy testű húsevőkhöz vezető evolúciós úton.

Csontoshalak - megismétlődhet a földtörténet egyik nagy fajkihalása

Megismétlődhet a földtörténet egyik tömeges kihalása. A nagy méret és a gyors harapás volt a csontoshalak végzete 65 millió évvel ezelőtt, és ma is ugyanezek a haltípusok a leginkább veszélyeztetettek - mutattak rá amerikai kutatók.

Minden eddiginél korábbi tollas dinoszauruszt fedeztek fel

Ma már nem számít rendkívüli leletnek, ha tollakat találnak egy dinoszaurusz maradványán, ám míg a korábbi tollas dinoszauruszok a hüllőmedencéjű Theropodákhoz tartoztak, a most leírt, több mint 100 millió évvel ezelőtt élt Tianyulong madármedencéjű. Ez egyben az eddig ismert legrégebbi tollasdinoszaurusz-maradvány, és léte arra utal, hogy a toll primitív formája jóval korábban kifejlődhetett, mint eddig gondolták.

Összerakták az ősi tengerek húszcentis, rettegett csúcsragadozóját

Mintegy 500-540 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti kambrium időszakban a Hurdia nevű ízeltlábú és közeli rokonai uralták a tengereket. A többi, akkoriban létező élőlénynél nagyobbra nőttek - elérték a 20 centiméteres hosszúságot is -, és mohó ragadozóként számos kisebb kortársukat terrorizálták. Több száz, részben újonnan gyűjtött maradványuk vizsgálata alapján a kutatók végre világos képet alkothattak arról, hogy festett ez az állat.

Gyengéd volt a T. rex a tengeri szörnyhöz képest

Az északi sarkvidéken 2008-ban felfedezett óriás tengeri hüllő harapása a legfrissebb vizsgálatok szerint olyan erős volt, hogy hozzá képest a félelmetesnek tartott Tyrannosaurus kifejezetten gyengéden bánt az áldozataival.

Minden eddiginél ősibb agyat fedeztek fel

Egészen különleges dologra bukkantak francia és amerikai kutatók egy 300 millió éves halkoponya vizsgálata közben: az eddig ismert legősibb agykövületet találták meg benne.

Újabb óriáslényeket ástak ki Los Angeles szívében

A legutolsó jégkorszak élővilágát legteljesebben a világhírű La Brea lelőhelyről ismerjük, amely Los Angeles szívében van. A Page Múzeum bejelentése szerint egy most zajló ásatás révén a leletek száma megduplázódhat, és újraírhatják a 10-40 ezer éves lelőhely tudományos jelentőségét.

Mindenevő dinoszaurusz: hiányzó láncszem került elő

A gigantikus növényevő dinoszauruszokat magába foglaló Sauropodák legkorábbi ismert képviselőjét fedezték fel Argentínában. A kis termetű Panphagia leszármazottaival szemben még mindenevő volt.

Egy kivételes maradvánnyal megoldódott a 150 éves őslénytani rejtély

Egy Délkelet-Marokkóban előkerült kivételes megtartású ősmaradvány segített fellebbenteni a fátylat a kihalt gyűrűsférgek titkairól. A fosszília megőrizte az egykori állat lágytestének a lenyomatát is, így segített megfejteni a régóta fennálló őslénytani rejtvényt a kihalt állatcsoport eredetével kapcsolatban.

Könyvajánló: Őslénytani kirándulások Magyarországon és Erdélyben

Magyarország területe bővelkedik üledékes kőzetekben, amelyek legtöbbször ősmaradványokat is tartalmaznak. A legjobb lelőhelyeket azonban - néhány kiépített és jobban ismert bemutatóhely kivételével - nem könnyű megtalálni. Az őslénytanban és geológiában kevésbé otthonosan mozgó természetjárók szinte csak véletlenszerűen bukkanhatnak fosszíliákra.

Nyilvános előadások az ELTE 125 éves Őslénytani Tanszékén

Az őslénytannal foglalkozó hazai szakemberek túlnyomó többsége az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tette meg kezdő lépéseit választott szakmájában. Az őket kinevelő Őslénytani Tanszék szép jubileumhoz érkezett, hiszen története 1882-ig nyúlik vissza.

Spektrum TV: A hiányzó láncszem - kétéltű őseink