Ritka felfedezés: húszezer éves szarvascsont medálból nyerték ki egy nő DNS-ét

Az oroszországi Gyenyiszova-barlangban talált húszezer éves szarvascsont medálból sikerült egy őskori nő DNS-ét kivonnia egy tudóscsoportnak.

Szenzációs felfedezés: eltűnt földi civilizáció hatalmas erődjét találták meg egy tó alján

Víz alatti „Stonehenge" rejtőzhet egy európai tó mélyén. Az építmény akár 5500 éves is lehet, és egy azóta eltűnt civilizáció emelhette.

Nem ember alkotta eszközöket találtak

Kérdéseket vet fel egy újonnan feltárt őskőkorszaki pattintott kőeszközkészlet azzal kapcsolatban, hogy pontosan melyik emberelőd-nemzetség találhatta fel ezeket a típusú szerszámokat - írta internetes oldalán a Guardian.

Hatalmas illegális műtárgygyűjteményre akadt a rendőrség

A spanyol rendőrség 350 ókori műtárgyra, valamint egy csaknem 200 darabból álló, több ezer éves csontokból álló kollekcióra bukkant két házkutatás során Alicante tartományban - számolt be róla hétfőn a The Guardian online kiadása.

A piramisoknál is ősibb épületet találtak Csehországban

A Stonehenge-nél és az egyiptomi piramisoknál is idősebb, késő neolitikum kori építmény maradványaira bukkantak régészek Prága közelében. A rejtélyes kör alakú épület romjai közel 7000 évesek lehetnek – írja a Live Science.

A sebészeti eljárások legkorábbi bizonyítékára bukkanhattak

A sebészeti eljárások legkorábbi bizonyítékára bukkanhattak régészek egy elhagyatott indonéziai barlangban, ahol egy 31 ezer éves, amputált lábú csontvázat találtak - derült ki egy új tanulmányból, amely a Nature tudományos lapban jelent meg.

Meglepő dolgokra bukkantak a walesi vár alatti barlangban

A Wogan-barlangban ásatást végző régészek őskori tevékenység nyomaira bukkantak a walesi Pembroke kastély alatt. A középkori erődöt 1093-ban építtette Montgomery-i Arnulf, a walesi normann invázió idején. Az első kastély egy tipikus normann, úgynevezett motte-and-bailey volt, amely teljes tömegében földsáncokkal és fa palánkkal épült. Ezt építtette át egy évszázaddal később William Marshal, ezúttal kőből, megalkotva a ma megmaradt szerkezet nagy részét.

Egészségromlást okozott az élelemtermelésre való áttérés

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának rangos folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) látott napvilágot – magyar kutatókkal együttműködésben – egy, az európai őskori közösségek egészségi állapotát elemző tanulmány. A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy a gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérés milyen hatással volt az emberek egészségi állapotára.

Megható okból hasznosították újra 500 ezer évvel ezelőtt a szerszámokat

Az őskori lelőhelyek tele vannak olyan kőszerszámokkal, amelyeknek láthatóan két életciklusa van: megalkották, használták és eldobták őket, mielőtt másodszor is felvették és újra felhasználták volna azokat. Egy új tanulmány érdekes hipotézist állít fel arra vonatkozóan, hogy miért is történt mindez.

Erotika, ami már az ősember fantáziáját is foglalkoztatta

Ha az őskori művészetről beszélünk, akkor először a vadászattal kapcsolatos állatábrázolások, barlangfestmények jutnak az eszünkbe. Azonban el kell árulnunk egy titkot: az ősember képzelőereje ennél jóval merészebb volt, és erre mi sem nagyobb bizonyíték, mint a feltárt, erotikától túlfűtött barlangrajzok.

Neandervölgyi: sokkal több a közös bennünk, mint gondoltuk

Korábbi vélekedések szerint a nagyjából 400.000 évvel ezelőtt megjelent, majd 40.000 ezer éve teljesen eltűnt neandervölgyi ember csak egy kisnövésű díjbirkózóra hasonlító, nagyon egyszerű és magánakvaló jellem volt. A legmodernebb tudományos eredmények és felfedezések szerint azonban őskori unokatestvéreink jobban hasonlítottak ránk, mint azt idáig gondolni véltük! A neandervölgyiek primitív, mégis kifinomult művészek voltak, akik figyelemre méltó szerszámokkal, kezdetleges orvosi ismeretekkel és a tűzgyújtás bámulatos elsajátításával rendelkeztek. De vajon hogyan jutott ezen információkhoz a tudósok és régészek csapata? A választ ...

Nézett már mammut szemébe? Ezen a kiállításon megteheti

Ősi, csontból készült ásót találtak Kínában

Régészek egy csaknem 99 ezer éves, elefántcsontból készült ásót találtak egy őskőkorszaki lelőhelyen a kelet-kínai Santung tartományban - számolt be szerdán a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A lelet a Kína területén talált legrégebbi csonteszközök egyike lehet.

Már a neandervölgyi emberek között is akadtak művészek

Művészi mintákat karcolt csontokba már a neandervölgyi ember is - közölték új kutatásuk eredményeit hétfőn a Göttingeni Egyetem tudósai.

Hátborzongató dolgot találtak az ősi tömegsírban

Őskori vérfürdők nyomait fedezték fel egy tömegsírban a mai Szudán északi részén, amikor újra megvizsgálták a hatvanas években feltárt csontokat.

Titokzatos kőszerkezetek mesélnek az őskori szarvasmarha-kultuszról

Szaúd-Arábia északnyugati részén szétszórt, több mint hétezer éves múltra visszatekintő téglalap alakú építményeket találtak a régészek, amelyek egy őskori szarvasmarha-kultusz részei lehettek. A szakemberek a titokzatos struktúrák közül több mint ezer darabot „mustatil" (arab szó, jelentése „téglalap") névvel emlegetnek.

Kilencezer éves eszközt rejtett a walesi nyulak ürege

Tengeri madárszakértők meglepő leletekre bukkantak a Skokholm-szigeten, többek közt egy kőkorszaki eszközt találtak, amely legalább kilencezer éves. A szerszámot egykor valószínűleg fókabőrök előkészítésére vagy kagylók feltörésére használhatták. A felfedezések azonban ezzel még nem értek véget: már másnap előkerült egy 3750 éves temetkezési urna, ugyanannak a nyúlüregnek a bejáratánál.

Ősi tárgyakra vadászhatunk a kisföldalattiban

Vésetek díszítettek egy 120 ezer éves csontot

Vésetekkel díszített, 120 ezer éves szarvasmarhacsontot fedeztek fel Izrael középső részén, Ramla közelében - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Őstörténeti korszakváltást jelentő koptatókövet találtak Izraelben

Őstörténeti korszakváltást jelentő, 350 ezer éves koptatókövet találtak Izraelben - jelentette a Háárec című újság honlapja.

Brutális gyilkosság: kőszekercével zúzták szét egy férfi koponyáját

Egy ötezer éves gyilkosság körülményeit tárták fel spanyol kutatók. A Journal of Paleopathology folyóiratban publikált tanulmány szerint az áldozat egy ötvenes éveiben járó férfi volt, akit egy éles tárggyal, vélhetően egy kőszekercével vágtak fejbe.

Nem a nőiességet, a túlélés vágyát reprezentálhatják a Vénusz-szobrok

Az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok a világ legrégebbi ismert művészeti alkotásai közé tartoznak. A késő kőkorszakra visszanyúló, mintegy 30 ezer éve megjelent női alakok furcsa szobrocskáinak erősen kerekített a melle, a feneke, a combja és a csípője. A tudományos társadalomban azonban még mindig zajlanak a viták arról, hogy ezek a Vénusz-figurák vajon mit is képviselhettek. A tudósok most meglepő magyarázattal álltak elő.

A jégkorszak Sixtus-kápolnájára bukkantak az Amazonas-őserdő mélyén

Az őskorban a nők is ugyanúgy vadászhattak, mint a férfiak

Százezer évig tartott a leghosszabb háború, de végül megnyertük

Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek együttélését nem a béke és a kölcsönös elfogadás jellemezte. A két emberfaj szabályos háborúban állt egymással, amit a villámszerű rajtaütések, a csontokat, koponyákat szétzúzó vad közelharcok jellemeztek – írja egy most megjelent cikkben Nicholas R. Longrich, az egyesült-királyságbeli Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa. Bár kezdetben a neandervölgyieknek állt a zászló, elődeink találékonysága, alkalmazkodó készsége végül győzelemre vezette a Homo sapienst.

Kiderült, mi volt a 14 ezer éve élt kölyökkutya utolsó vacsorája

Gyapjas rinocérosz lehetett egy 14 ezer éve élt kölyökkutya utolsó vacsorája. Egy tökéletesen fennmaradt, jégkorszaki kutyaszerű állat vizsgálatakor fedezték fel a gyomrában valószínűleg az egyik utolsó gyapjas rinocérosz maradványait.

Kiderült, már a neandervölgyi-emberek is halásztak a tengeren

Az eddig véltnél régebb óta eszik tengeri táplálékot az ember. A Göttingeni és a Barcelonai Egyetem kutatói szerint már a neandervölgyi ember is rendszeresen fogyasztott kagylókat, halakat és más tengeri állatokat.

Találkozzon őseink barlangrajzaival a Google virtuális kiállításán

Állatokat ábrázoló őskori barlangrajzokra bukkantak Spanyolországban

A négyezer éves, rejtélyes köveket emberi alakúra formálták

A régészek kilenc, titokzatos, kőből faragott tárgyra bukkantak egy ősi tűzrakó hely körül, Skócia partjainál. A tárgyak legalább négyezer évesek és emberi alakot formálnak: a testük óriási, jól kivehető a nyakuk és a fejük.

Őskőkori hűtőszekrényt találtak régészek Ausztriában

Őskőkori hűtőszekrényt találtak az Osztrák Tudományos Akadémia régészei az ausztriai Kremsben.

Korakőkorszaki sírrendszerre bukkantak Tübingennél

Ősi sírokat tártak fel Tübingennél német kutatók

Korakőkorszaki sírrendszerre bukkantak régészek a németországi Neckar folyó térségében.

Így tartósították a csontvelőt az őskorban

Izraeli tudósok bizonyítékot találtak arra, hogy az őskori emberek eltették az állatok csontjait, hogy később meg tudják enni belőle a csontvelőt. Ez a legkorábbi bizonyíték arra, hogy 200 000 és 420 000 évvel ezelőtt az emberek előre gondolkodtak a jövőbeli igényeiket illetően.

Amerika legrégebbi, emberi jelenlétre utaló bizonyítékaira bukkantak

Az amerikai kontinens legrégebbi, emberi jelenlétre utaló bizonyítékaira bukkantak Idaho államban. A 16 ezer éves kőeszközök és állati csonttöredékek betekintést nyújtanak abba, milyen útvonalakon érkezhettek az emberek az új világba.

Hatezer éves monumentális istennőszobrot találtak Szerbiában

Egy újkőkori termékenységistennő 6000 éves "monumentális" szobrát fedezték fel a közép-szerbiai Aleksandrovac Zupski mellett, az úgynevezett vitkovói mezőn, ahol fél évszázada négy másik "prehisztorikus Vénusz" került elő.

Több száz neandervölgyi szerszámot találtak egy vár barlangjában

A neandervölgyi ember által készített több száz pattintott kőszerszámot találtak lengyel régészek a sziléziai vajdaságban lévő Olsztyn várának barlangjában.

Fej nélküli lovat ábrázoló vésetet találtak Franciaországban

Egy lovat és más patás állatokat ábrázoló 12 ezer éves homokkőtáblára bukkantak megelőző régészeti ásatások közben a nyugat-franciaországi Angouleme város pályaudvara mellett.

Ismeretlen középkori magyar várat tárnak fel Nógrádban

Az 1200-as években épült Baglyaskő várának feltárásán dolgozik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Salgótarjánban, a leleteket kiállításon mutatják majd be - tájékoztatta az MTI-t az igazgatóság osztályvezetője hétfőn.

A kőkortól Rákóczi koráig találtak leleteket Salgótarjánnál

Ősemberré pattinthatja magát Zádorvárban

Hatalmas, köves turpisságra derült fény Skóciában

Tizenegyezer éve segíthet vadászni az embernek a kutya

Mintegy 11 ezer 500 évvel ezelőtt kezdett el a kutya az ember mellett élni a mai Jordánia északkeleti részén, a kutyákat feltehetően vadászatra is használták - idézte az Eurekalert.com dán és brit tudósok friss kutatását.

Több mint kétmillió éves kőeszközöket találtak a kutatók

Ősi kőeszközöket és vésett állati csontokat találtak Algériában a régészek, a leletek korát 2,4 millió évben határozták meg.

A gízai piramisok alatt egy sokkal ősibb falu romjaira bukkantak

Újabb képek az őskori csikóról

Az Északkeleti Szövetségi Egyetem által közreadott képen egy csikó 30-40 ezer évesre becsült megkövesedett maradványát vizsgálják tudósok az egyetem Mamut Múzeumában 2018. augusztus 23-án. A Jakutföldön, állandóan fagyott földben, azaz permafrosztban tökéletes állapotban megtalált csikó feltehetőleg két hónapos korában pusztult el.

Délkelet-Európa volt az őskor egyik központja

Az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének két oktatója, Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás egy erdélyi rézkori sorozat embertani elemzésével és genetikai minták gyűjtésével járult hozzá ahhoz a nagyszabású munkához, amelynek eredményeként kiderült, hogy Délkelet-Európa volt az őskor egyik genetikai és kulturális csomópontja.

Szinte teljesen kicserélődött az őskorban a Brit-szigetek népessége

A Nature-ben most megjelent, magyar szerzőket is felsorakoztató tanulmány a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálata, mely megoldást ad a harang alakú edények kultúrájának egy régi rejtélyére. Az MTA BTK Régészeti Intézet és több más magyarországi intézmény közreműködésével egy másik cikk is megjelent a tudományos folyóiratban: kiderült, hogy Délkelet-Európa genetikailag és kulturálisan is jelentős csomópont volt az őskorban.

Táncoló őskori nőalakok