őshonos fajok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- nemzeti parkok
- biodiverzitás
- Magyarország
- Magyar Haltani Társaság
Rohamosan terjed a toportyán Magyarországon
Alig tizenöt éve tért vissza az aranysakál Magyarországra, és mára több ezer példány él az országban. Az őshonos, nádi farkasnak vagy toportyánnak is nevezett ragadozó valóban képes arra, hogy a szabadon tartott nyájból megpróbáljon elragadni egy juhot, de jellemzően inkább kisrágcsálókat fogyaszt. Ha találkozunk vele, valószínűleg csak egy pillanatra látjuk majd.
- legfrissebb
- legrégebbi
Vírus tizedeli Ausztráliában a nyulakat, örülnek a helyiek
Egy véletlenül elszabadult vírus irtja az ötödik kontinens egyedi élővilágát "agyonrágó" nyulakat, a legújabb felmérés szerint egyre jobb a helyzet.
Hawaiit megszállták az idegenek
A szigeteken és a kontinensek part menti területein halmozódnak fel világszerte a nem őshonos állat- és növényfajok - figyelmeztetnek a kutatók a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban közölt tanulmányukban.
Klímaváltozás és invázió: halálos duóra figyelmeztetnek
A nem őshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettőse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.
Ismét lesznek valódi őserdők Magyarországon
A festői környezetben, a Cserhát lankái között megbúvó Nógrád megyei kisközség, Garáb közelében fekvő Varjúbérc különleges, európai viszonylatban is egyedülálló ökológiai kísérlet helyszíne. A Life4 Oak Forests projekt célja visszavarázsolni a civilizáció előtti időket idéző valódi őserdőket.
Nézze ezeket a szomorú borjúszemeket, őstulok született a Budakeszi Vadasparkban!
Őshonos hazai ragadozó lett az év hala
A süllő kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Haltani Társaság által hagyományosan meghirdetett és szilveszter éjjel lezárult év hala közönségszavazáson - közölte a szervezet elnöke szerdán az MTI-vel.
Erdőtelepítés és -fenntartás a klímavédelem jegyében a Pilisi Parkerdőnél
A Pilisi Parkerdő Zrt. valamennyi erdészeténél folyik erdőfelújítás és erdőtelepítés a most záruló ültetési időszakban. A főváros környékén a szakemberek az erdők többségét természetes módon újítják meg, de csemeteültetés, mesterséges ültetés is történik. Az állami erdőgazdaság, amely az erdősítések során a klímaváltozásnak jobban ellenálló erdők létesítésére törekszik, az Országfásítási Programhoz 10 hektár erdő telepítésével járul hozzá.
A globalizáció, a kereskedelem meredeken növeli az inváziós fajok számát
Egy 2016. évi tanulmány szerint az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok 55%-a dísznövény szaporítóanyagokkal kerül be hazánkba, és az Unióban is egyre nagyobb problémát jelent a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásuk.
A természetes élőhelyek egyik legveszélyesebb tényezői az inváziós fajok
Az özönfajok térhódítását a természetes és természet közeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Számos növény- és állatfaj őshazájától távol, szándékos telepítés vagy véletlen behurcolás következtében, gyors elszaporodás révén a honos növény és állatközösségek sokféleségét (biodiverzitást) csökkenti, az élőhelyek elszegényedését okozza. Az özönnövény fajok erőteljesen átformálják környezetüket, gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését (árnyékolás, tápanyagelvonás, kioldódó anyagok). Az őshonos növényfajok kiszorításával egyúttal természetesen az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisátt ...
- címkék:
- botanika
- biodiverzitás
- nemzeti parkok
- erdő
- globalizáció
- őshonos fajok
- őshonos magyar fajták
- dísznövény
- magbank
- akácfa
- idegenhonos fajok
- reliktum fajok
- inváziós fajok
- cserjés gyalogakác
- kereskedelem
- környezetvédelem
- természetvédelem
- kertészet
- erdészet
- Magyar Állami Természetvédelem
- Címkefelhő »