Az utóbbi időben robbanásszerűen terjed ez az invazív növény

A koronavírus gyors terjedése felhívja a figyelmünket a globalizációval összefüggésbe hozható ökológiai problémákra is. A kontinensek közötti utazásokkal egy időben megkezdődött a növény- és állatfajok szándékos betelepítése és véletlenszerű behurcolása is. Nem véletlen az invazív bálványfa robbanásszerű terjedése sem.

A klímaválság különösképpen fenyegeti a fajokban gazdag régiókat

A globális felmelegedés különösen nagy fenyegetést jelent a gazdag élővilágú régiókra, azokon belül is a csak ott honos fajokra, például a himalájai hópárducokra, a madagaszkári makikra vagy afrikai erdei elefántokra - kongatták meg kutatók a vészharangot a Biological Conservation című tudományos folyóiratban.

Tudományos teszt: idegenek vagyunk-e a saját településünkön?

Egyfajta barométert fejlesztettek ki a tudósok, hogy megtanítsák az embereket jobban odafigyelni a környezetükre. A teszt leginkább átfogó kérdése: vajon turisták vagyunk-e a saját otthonunkban? Nem arra próbál választ adni, hogy „hol lehet enni, játszani és tartózkodni" egy adott településen. A teszt inkább azt tárja fel, hogy mennyire fogjuk fel a minket körülvevő dolgokat, és veszünk részt a környezetünk életében.

Méhecskéknek építettek hotelt Budakeszi közelében

A verseny a növényeknek is jó: a Miyawaki-erdő a legszennyezettebb levegőjű városokban is csodát tesz

Lassan nincs olyan része a világnak, ahol nem találkozhatunk egy ember alkotta, különös növénytársulással, az úgynevezett Miyawaki-erdővel. Sőt, egy ideje már nekünk sem kell Japánig vagy a világ más részére utazni, ha ilyen erdővel szeretnénk találkozni. De honnan ered ez a módszer, és mi a lényege? Az alábbi cikkben ennek járunk utána. - írja a Kék Bolygó Alapítvány honlapján.

Kétmillió facsemetét ültetettek el idén a főváros környéki erdőkben

Kérdések és válaszok egy akácerdő kivágása kapcsán

Nemrég nagy érdeklődést váltott ki és mondhatjuk, hogy indulatokat is keltett az a posztunk, amelyben arról számoltunk be, hogy egy kunpeszéri akácosunk 2021. évi véghasználatát követően tavaly ősszel megtörtént a tuskók eltávolítása is. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Az Év Fája a vénic-szil

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. A kiválasztást kezdetben a mozgalom kuratóriuma végezte, azonban 2013 óta a www.azevfaja.hu weboldalon zajló nyílt szavazás útján dől el, hogy a szakemberek által kijelölt három hazai fafaj közül melyik viselheti az „Év Fája" címet. A versengés túlmutat önmagán: az adott fajok bemutatása mellett a szakemberek egyúttal azok élőhelyének védelmére is fel kívánják hívni a figyelmet. 2023-ban Év Fája címért a kecskefűz, a rezgőnyár és a vénic-szil versenyzett, melyek közül a közönségszavazást az utóbbi nyerte, így idén ez viselheti a megtisztelő címet! - írrja ...

Őshonos egyedekre cserélik a fákat a folyómenti ligeterdőkben

Két éve fogadta el az UNESCO öt szomszédos ország – Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Magyarország és Szerbia – közös kezdeményezését egy, az öt országot összekötő közös védett terület kialakítására - tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP).