Ősemberek barlangrajzaiból nyílik kiállítás januárban a Nemzeti Múzeumban

A legismertebb festett őskőkori barlang, a spanyolországi Altamira-falfestményeinek világát mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum január 23-án nyíló régészeti kiállítása, amelyen a barlangrajzok a fényképeken eredeti méretben tárulnak a látogatók szeme elé - tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum az MTI-vel csütörtökön.

Az ősember világába repít a Bükk most megnyílt látogatóközpontja

Izgalmas programokkal várják a látogatókat a híres vértesszőlősi ősember-lelőhelyen

Lelőhelytörténeti séta és állatcsont-bemutató is lesz idén a Samu-napon, amelyet minden évben megrendeznek a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelyén.

Több közös van bennünk a makákókkal, mint hittük

Egy úttörő tanulmánynak köszönhetően a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói felfedezték, hogy a Thaiföldön élő, óvilági majmok által használt objektumok hasonlítanak azokra a kőeszközökre, amelyeket az ember korai őseinek tulajdonítottak.

A dögevésnek köszönhető, hogy beszélhetünk

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a világ egyik legrégebbi tudományos kiadványában, a Philosophical Transactions of the Royal Society B folyóiratban jelent meg. A kiadványnak az emberi evolúció nagy átmeneteiről szóló legfrissebb számát részben Szathmáry Eörs szerkesztette.

Elveszett emberfajt találhattak egy szigeten

Egy korábban kihaltnak hitt emberfaj élhet az indonéziai Flores-szigeten. A helyiek beszámolói egyszerre ijesztőek és érdekesek, egy ismert antropológus szerint pedig bizonyítani lehetne a rejtélyes hobbitok fennmaradását.

Megfejtették a jégkorszaki barlangrajzok titokzatos jeleit

A jégkorszak vadászó-gyűjtögető emberei arra használhatták a barlangrajzokat, hogy azokkal az őket körülvevő világról rögzítsenek fontos információkat, amelyek túlélésüket segíthették - tárta fel egy brit tanulmány.

A véltnél sokkal korábban süthettek-főztek őseink, derül ki egy kutatásból

Félmillió éve kihalt emberi fajra utaló jelekre bukkantak

A Małopolska-i Tunel Wielki-barlang eszközeinek korát a tudósok 450 ezer és 550 ezer év közöttire becsülik. Ez a kormeghatározás lehetővé teheti számukra, hogy többet megtudjanak az ezeket készítő emberekről, valamint az őskoron átívelő vándorlásukról és tartózkodásukról Közép-Európában.

Vajon a Neander-völgyi ősember is tudott már beszélni?

A fiziológiai és orvosi Nobel díjjal elismert svéd Svante Pääbo, több évtizedes kutatásai során arra kereste a választ, hogy a mai embert, a Homo sapienst mi különbözteti meg a többi emberfélétől, például a vele sokáig együtt élő neandervölgyi embertől. Kutatásai során olyan módszereket fejlesztett ki, amellyel ősi csontleletekből az örökítő anyagra, a DNS-re vonatkozó adatok gyűjthetők. Ezt az eljárást használják a Szegedi Tudományegyetem kutatói is – tájékoztatta szerkesztőségünket a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).

Egy különleges technikának köszönhetően olyan dolgok derülhetnek ki az ősemberekről, amiket eddig senki sem tudott

A digitális rekonstrukció segítségével megérthetjük az evolúció folyamatát, és eddig nem ismert részletek tárulhatnak fel.

Kihaltnak hitt emberfaj élhet egy indonéz szigeten

2003-ban az ősi ázsiai-ausztrál migrációs folyamatokat kutatva régészek egy csoportja az indonéz Flores-szigeten feltárt egy apró méretű csontvázat, egy addig kihaltnak hitt emberfaj egyik képviselőjének maradványait.

Erotika, ami már az ősember fantáziáját is foglalkoztatta

Ha az őskori művészetről beszélünk, akkor először a vadászattal kapcsolatos állatábrázolások, barlangfestmények jutnak az eszünkbe. Azonban el kell árulnunk egy titkot: az ősember képzelőereje ennél jóval merészebb volt, és erre mi sem nagyobb bizonyíték, mint a feltárt, erotikától túlfűtött barlangrajzok.

Neandervölgyi: sokkal több a közös bennünk, mint gondoltuk

Korábbi vélekedések szerint a nagyjából 400.000 évvel ezelőtt megjelent, majd 40.000 ezer éve teljesen eltűnt neandervölgyi ember csak egy kisnövésű díjbirkózóra hasonlító, nagyon egyszerű és magánakvaló jellem volt. A legmodernebb tudományos eredmények és felfedezések szerint azonban őskori unokatestvéreink jobban hasonlítottak ránk, mint azt idáig gondolni véltük! A neandervölgyiek primitív, mégis kifinomult művészek voltak, akik figyelemre méltó szerszámokkal, kezdetleges orvosi ismeretekkel és a tűzgyújtás bámulatos elsajátításával rendelkeztek. De vajon hogyan jutott ezen információkhoz a tudósok és régészek csapata? A választ ...

40 éve tévedésben éltek a tudósok, megcáfoltak egy fontos bizonyítékot

A tudósok évtizedek óta kutatják az emberiség eredetét. Számtalan helyen tártak már fel olyan nyomokat, amiket évezredekkel ezelőtt hagyhattak őseink a Földön. Barlangrajzok, csontok és rejtélyes lábnyomatok elemzésével töltik idejüket a régészek.

Megtalálták a gyenyiszovai ember legrégebbi ismert maradványait

A gyenyiszovai ember eddigi legrégebbi ismert maradványaira bukkantak Szibériában: a 200 ezer éves csontdarabokat a faj létezésére utaló első bizonyítékok lelőhelyén találta egy nemzetközi kutatócsoport.

Ősi fogkőben talált mikrobák utalnak a mezőgazdaság európai terjedésére

Kőkorszaki emberi maradványok fogkövében konzerválódott szájüregi baktériumok örökítőanyaga alapján dokumentálható a mezőgazdaság terjedése Dél-Európában - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Fény derült a Krumlov-erdőből származó neolit nők titkára

Véres ára volt az emberi agy kifejlődésének

A tel-avivi egyetem régészeinek átfogó elmélete szerint a nagytestű állatok kiirtása után, a kisebb, fürgébb állatokra történő vadászat miatt fejlődött ki az emberi agy - olvasható a Háárec című izraeli napilapban.

Az ősemberek átaludhatták a kemény teleket egy új elmélet szerint

Egy új elmélet szerint a neandervölgyi emberek és elődeik átaludhatták a kemény teleket. A tudósok feltételezésüket arra alapozták, hogy a téli álomnak megmaradtak a nyomai a megkövesedett csontmaradványokon - számolt be róla a The Guardian vasárnap.

Ezt csinálhatták az ősemberek télen, így védekeztek a hideg ellen - Új elmélet

Egy új elmélet szerint a neandervölgyi emberek és elődeik átaludhatták a kemény teleket. A tudósok feltételezésüket arra alapozták, hogy a téli álomnak megmaradtak a nyomai a megkövesedett csontmaradványokon - számolt be róla a The Guardian.

Százezer évig tartott a leghosszabb háború, de végül megnyertük

Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek együttélését nem a béke és a kölcsönös elfogadás jellemezte. A két emberfaj szabályos háborúban állt egymással, amit a villámszerű rajtaütések, a csontokat, koponyákat szétzúzó vad közelharcok jellemeztek – írja egy most megjelent cikkben Nicholas R. Longrich, az egyesült-királyságbeli Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa. Bár kezdetben a neandervölgyieknek állt a zászló, elődeink találékonysága, alkalmazkodó készsége végül győzelemre vezette a Homo sapienst.

Az éghajlat megváltozása okozhatta a korai emberfajok vesztét

Az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában - derült ki a One Earth című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelődök vesztét.

Hét éve gyalogol egy újságíró, hogy átélhetőbbé tegye a híreket

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőmentes ágyat vetni

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőktől mentes ágyat vetni egy új tanulmány szerint.

Már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek

Már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely alváshoz és munkához használt "fűágyak" nyomait fedezte fel a Dél-afrikai Köztársaságban lévő KwaZulu-Natal tartománybeli Border barlangban.

Megtalálták Európa legrégebbi csonteszközeit

Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek, a félmillió éves eszközöket az angliai Sussex grófság nyugati részén lévő Boxgrove őskőkorszaki lelőhelyen találták - írja a BBC News.

Egy csontból faragott madárfigura a legrégibb ismert kínai műalkotás

Egy 13 500 éves, megégett állatcsontból faragott madárfigura a legrégibb ismert kínai műalkotás - közölte szerdán egy soknemzetiségű kutatócsapat a Plos One című tudományos folyóiratban.

Valószínűleg nem ettek ősembert a barlangi medvék

Három romániai barlangból gyűjtött csontmaradványok fosszilis kollagénjének izotópos vizsgálata arra utal, hogy kb. 25 000 éve kihalt barlangi medvék kizárólag növényeket fogyasztottak.

Kötelet is készített a neandervölgyi ember

Kötelet is készített a neandervölgyi ember, a kutatók közvetlen bizonyítékot találtak a tevékenységre.

Brutálisan mészároltak le egy csoport idegent a neolitikumban

Brutálisan mészároltak le egy csoport idegent 7300 évvel ezelőtt a spanyol Pireneusok egy barlangjában talált leletek tanúsága szerint.

Az eddig véltnél tovább éltek a Földön az ember közvetlen ősei

Hosszabb ideig élt a Földön az ember egyik őse, mint azt eddig vélték: tudósoknak sikerült meghatározniuk a Homo erectus legfiatalabb ismert maradványainak korát.

Megtalálták a világ legrégebbi vadászfelszerelését

A mai olasz-osztrák határon, egy alpesi gleccseren több mint 5000 éve jégbe fagyott ember, Ötzi újabb titkát fedték fel svájci kutatók, akik szerint íjhúr lehetett az újkőkori vadász tegezében talált rejtélyes mazdag - jelentette be kedden a bolzanói Dél-tiroli Régészeti Múzeum, ismertetve egy, a Journal of Neolithic Archaeology című szakfolyóirat legújabb számában megjelent tanulmányt.

Az emberi DNS könyvét tárta fel az 5700 éves "rágógumi"

Egy 5700 éves "rágógumi" vizsgálatával dán tudósok képesek volt feltárni fogyasztójának nemét, szemének színét, sőt azt is, mit evett az illető utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában.

Természetfeletti lényeket festettek az ősemberek a barlang falára

A világ legősibb, 44 ezer éves, vadászjelenetet ábrázoló barlangfestményét fedezték fel Indonéziában.

Addisz-Abeba: egy ellentmondásos főváros rejtett kincseinek nyomában

Afrika negyedik legnagyobb városa Addisz-Abeba, amhara nyelven új virágot jelent, és illik is rá, hiszen olyan mértékben képes volt megújulni, hogy ma a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságával dicsekedhet. Ugyanakkor komoly ellentmondásokkal teli város, ahol csillogó felhőkarcolók állnak a földutakon, nemzetközi konferenciákat tartanak a hagyományos piacok mellett, és utcáin felváltva láthat modern üvegépületeket, legelésző birkacsordákat vagy teherhordó szamarakat. Kaotikus léte ellenére Etiópia fővárosa mégis egy izgalmas, kulturális csomópont, amit érdemes felkeresni, megízlelni, és felvenni lüktető tempóját. Íme, a legérddekesebb ...

Európából bevándorolt ősemberek fogaira bukkantak egy izraeli barlangban

Negyvenezer évvel ezelőtt Európából érkezett ősemberek fogaira bukkantak a Galilea nyugati részén található Manot-barlangban izraeli régészek.

Meglepő dolog derült ki az ősemberekről

Több tízezer évvel a korábban véltnél, már kétszázezer évvel ezelőtt is éltek neandervölgyi és más ősemberek a Földközi-tengeri Nakszosz-szigetén - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Az európai neandervölgyi emberek elűzhették szibériai rokonaikat

A neandervölgyi ember több százezer évig léteztek, ám a korai őseikről mégis keveset tudunk . A Németországból és Belgiumból származó 120 ezer éves csontok DNS-elemzése most azonban rávilágít titokzatos múltjukra.

A mezőgazdaság előtt nem tudtuk kimondani az „f” és „v” hangokat

Az emberi beszéd több mint kettőezer, különböző hangot tartalmaz, a mindenütt előforduló „m" és „a" hangtól a dél-afrikai nyelvek ritka, csettintésre hasonlító hangjaira. Kutatók tették fel a kérdést, hogy vajon egyes hangok miért gyakoribbak, mint mások. Egy úttörő, ötéves vizsgálat kimutatta, hogy a táplálkozással összefüggő változások új beszédhangokat eredményeztek a világ nyelveiben.

Ősbudát nem találtuk meg, de az ősember barlangját igen

Egy sokak által ismert kirándulóhely, amely a megszokott helyeken túl is bőven tartogat még látnivalót és érdekességeket. Csak tudnunk kell, merre induljunk, és mire érdemes odafigyelnünk.

Nyakláncot, karkötőt is készíthetett a gyenyiszovai ember

A 200 ezer éve Eurázsia erdőségeiben megjelent, Homo nemzetséghez tartozó gyenyiszovai ember eszközöket, sőt ékszereket is készíthetett - ez derül ki két új kutatásból, amelynek eredményeit szerdán publikálták a tudósok.

Húszezer éves kéznyomokat azonosítottak a világhírű barlangban

Az UNESCO világörökség részének számító észak-spanyolországi Altamira-barlangban három új, legalább 20 ezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak kutatók.

Távolról is tudtak vadat ölni a Neander-völgyiek

Távolról is tudott vadat ölni lándzsájával a Neander-völgyi ember - állapította meg egy új tanulmány, mely szerint a homo sapiens rég kihalt "unokatestvére" okosabb lehetett, mint eddig vélték.

Az ember ősei 30-40 ezer éve vetették meg itt a lábukat

Az eddig véltnél több mint 20 ezer évvel korábbra tehető az első emberek megjelenése a Csinghaj-tibeti-fennsíkon egy új kutatás eredményei szerint.

Nem az ősember irthatta ki Afrika hatalmas emlőseit

Szemben az uralkodó nézettel mégsem az ősember irthatta ki az egykor Afrikában élő óriási emlősök jó részét egy új amerikai kutatás szerint.

Sokkal délcegebbek lehettek nálunk a neandervölgyiek

Elfelejthetjük azokat a képeket, amelyek görnyedt, hordómellkasú barlanglakónak ábrázolják a neandervölgyieket. A legújabb 3D-rekonstrukció egyenes hátú, a mienknél nagyobb tüdőkapacitású lényeknek mutatja őket.

Mamutokra vadásztak a mai Texas területén

Egy 15 500 éves, ősi lándzsahegyet fedeztek fel a kutatók Texasban, amely a legrégebbi fegyver, amely valaha előbukkant Észak-Amerika területén. A lelet nagyban megváltoztatja a régészek és történészek korábbi elképzelését, miszerint az első amerikai őslakosok a szárazföldön érkeztek az amerikai földre.

Tánctörténelem az ősembertől napjainkig

A tánc mindig is része volt az emberiség kultúrájának. A fennmaradt barlangrajzok alapján tudjuk, hogy már az ősember - a napi zsákmány megszerzése után vagy az esti tűz körül - is rendszeresen táncolt.