Ősemberek barlangrajzaiból nyílik kiállítás januárban a Nemzeti Múzeumban

A legismertebb festett őskőkori barlang, a spanyolországi Altamira-falfestményeinek világát mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum január 23-án nyíló régészeti kiállítása, amelyen a barlangrajzok a fényképeken eredeti méretben tárulnak a látogatók szeme elé - tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum az MTI-vel csütörtökön.

Az ősember világába repít a Bükk most megnyílt látogatóközpontja

Izgalmas programokkal várják a látogatókat a híres vértesszőlősi ősember-lelőhelyen

Lelőhelytörténeti séta és állatcsont-bemutató is lesz idén a Samu-napon, amelyet minden évben megrendeznek a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelyén.

Több közös van bennünk a makákókkal, mint hittük

Egy úttörő tanulmánynak köszönhetően a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói felfedezték, hogy a Thaiföldön élő, óvilági majmok által használt objektumok hasonlítanak azokra a kőeszközökre, amelyeket az ember korai őseinek tulajdonítottak.

A dögevésnek köszönhető, hogy beszélhetünk

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a világ egyik legrégebbi tudományos kiadványában, a Philosophical Transactions of the Royal Society B folyóiratban jelent meg. A kiadványnak az emberi evolúció nagy átmeneteiről szóló legfrissebb számát részben Szathmáry Eörs szerkesztette.

Elveszett emberfajt találhattak egy szigeten

Egy korábban kihaltnak hitt emberfaj élhet az indonéziai Flores-szigeten. A helyiek beszámolói egyszerre ijesztőek és érdekesek, egy ismert antropológus szerint pedig bizonyítani lehetne a rejtélyes hobbitok fennmaradását.

Megfejtették a jégkorszaki barlangrajzok titokzatos jeleit

A jégkorszak vadászó-gyűjtögető emberei arra használhatták a barlangrajzokat, hogy azokkal az őket körülvevő világról rögzítsenek fontos információkat, amelyek túlélésüket segíthették - tárta fel egy brit tanulmány.

A véltnél sokkal korábban süthettek-főztek őseink, derül ki egy kutatásból

Félmillió éve kihalt emberi fajra utaló jelekre bukkantak

A Małopolska-i Tunel Wielki-barlang eszközeinek korát a tudósok 450 ezer és 550 ezer év közöttire becsülik. Ez a kormeghatározás lehetővé teheti számukra, hogy többet megtudjanak az ezeket készítő emberekről, valamint az őskoron átívelő vándorlásukról és tartózkodásukról Közép-Európában.

Vajon a Neander-völgyi ősember is tudott már beszélni?

A fiziológiai és orvosi Nobel díjjal elismert svéd Svante Pääbo, több évtizedes kutatásai során arra kereste a választ, hogy a mai embert, a Homo sapienst mi különbözteti meg a többi emberfélétől, például a vele sokáig együtt élő neandervölgyi embertől. Kutatásai során olyan módszereket fejlesztett ki, amellyel ősi csontleletekből az örökítő anyagra, a DNS-re vonatkozó adatok gyűjthetők. Ezt az eljárást használják a Szegedi Tudományegyetem kutatói is – tájékoztatta szerkesztőségünket a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).

Egy különleges technikának köszönhetően olyan dolgok derülhetnek ki az ősemberekről, amiket eddig senki sem tudott

A digitális rekonstrukció segítségével megérthetjük az evolúció folyamatát, és eddig nem ismert részletek tárulhatnak fel.

Kihaltnak hitt emberfaj élhet egy indonéz szigeten

2003-ban az ősi ázsiai-ausztrál migrációs folyamatokat kutatva régészek egy csoportja az indonéz Flores-szigeten feltárt egy apró méretű csontvázat, egy addig kihaltnak hitt emberfaj egyik képviselőjének maradványait.

Erotika, ami már az ősember fantáziáját is foglalkoztatta

Ha az őskori művészetről beszélünk, akkor először a vadászattal kapcsolatos állatábrázolások, barlangfestmények jutnak az eszünkbe. Azonban el kell árulnunk egy titkot: az ősember képzelőereje ennél jóval merészebb volt, és erre mi sem nagyobb bizonyíték, mint a feltárt, erotikától túlfűtött barlangrajzok.

Neandervölgyi: sokkal több a közös bennünk, mint gondoltuk

Korábbi vélekedések szerint a nagyjából 400.000 évvel ezelőtt megjelent, majd 40.000 ezer éve teljesen eltűnt neandervölgyi ember csak egy kisnövésű díjbirkózóra hasonlító, nagyon egyszerű és magánakvaló jellem volt. A legmodernebb tudományos eredmények és felfedezések szerint azonban őskori unokatestvéreink jobban hasonlítottak ránk, mint azt idáig gondolni véltük! A neandervölgyiek primitív, mégis kifinomult művészek voltak, akik figyelemre méltó szerszámokkal, kezdetleges orvosi ismeretekkel és a tűzgyújtás bámulatos elsajátításával rendelkeztek. De vajon hogyan jutott ezen információkhoz a tudósok és régészek csapata? A választ ...

40 éve tévedésben éltek a tudósok, megcáfoltak egy fontos bizonyítékot

A tudósok évtizedek óta kutatják az emberiség eredetét. Számtalan helyen tártak már fel olyan nyomokat, amiket évezredekkel ezelőtt hagyhattak őseink a Földön. Barlangrajzok, csontok és rejtélyes lábnyomatok elemzésével töltik idejüket a régészek.

Megtalálták a gyenyiszovai ember legrégebbi ismert maradványait

A gyenyiszovai ember eddigi legrégebbi ismert maradványaira bukkantak Szibériában: a 200 ezer éves csontdarabokat a faj létezésére utaló első bizonyítékok lelőhelyén találta egy nemzetközi kutatócsoport.

Ősi fogkőben talált mikrobák utalnak a mezőgazdaság európai terjedésére

Kőkorszaki emberi maradványok fogkövében konzerválódott szájüregi baktériumok örökítőanyaga alapján dokumentálható a mezőgazdaság terjedése Dél-Európában - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Fény derült a Krumlov-erdőből származó neolit nők titkára

Véres ára volt az emberi agy kifejlődésének

A tel-avivi egyetem régészeinek átfogó elmélete szerint a nagytestű állatok kiirtása után, a kisebb, fürgébb állatokra történő vadászat miatt fejlődött ki az emberi agy - olvasható a Háárec című izraeli napilapban.

Az ősemberek átaludhatták a kemény teleket egy új elmélet szerint

Egy új elmélet szerint a neandervölgyi emberek és elődeik átaludhatták a kemény teleket. A tudósok feltételezésüket arra alapozták, hogy a téli álomnak megmaradtak a nyomai a megkövesedett csontmaradványokon - számolt be róla a The Guardian vasárnap.

Ezt csinálhatták az ősemberek télen, így védekeztek a hideg ellen - Új elmélet

Egy új elmélet szerint a neandervölgyi emberek és elődeik átaludhatták a kemény teleket. A tudósok feltételezésüket arra alapozták, hogy a téli álomnak megmaradtak a nyomai a megkövesedett csontmaradványokon - számolt be róla a The Guardian.

Százezer évig tartott a leghosszabb háború, de végül megnyertük

Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek együttélését nem a béke és a kölcsönös elfogadás jellemezte. A két emberfaj szabályos háborúban állt egymással, amit a villámszerű rajtaütések, a csontokat, koponyákat szétzúzó vad közelharcok jellemeztek – írja egy most megjelent cikkben Nicholas R. Longrich, az egyesült-királyságbeli Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa. Bár kezdetben a neandervölgyieknek állt a zászló, elődeink találékonysága, alkalmazkodó készsége végül győzelemre vezette a Homo sapienst.

Az éghajlat megváltozása okozhatta a korai emberfajok vesztét

Az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában - derült ki a One Earth című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelődök vesztét.

Hét éve gyalogol egy újságíró, hogy átélhetőbbé tegye a híreket

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőmentes ágyat vetni

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőktől mentes ágyat vetni egy új tanulmány szerint.

Már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek

Már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely alváshoz és munkához használt "fűágyak" nyomait fedezte fel a Dél-afrikai Köztársaságban lévő KwaZulu-Natal tartománybeli Border barlangban.

Megtalálták Európa legrégebbi csonteszközeit

Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek, a félmillió éves eszközöket az angliai Sussex grófság nyugati részén lévő Boxgrove őskőkorszaki lelőhelyen találták - írja a BBC News.

Egy csontból faragott madárfigura a legrégibb ismert kínai műalkotás

Egy 13 500 éves, megégett állatcsontból faragott madárfigura a legrégibb ismert kínai műalkotás - közölte szerdán egy soknemzetiségű kutatócsapat a Plos One című tudományos folyóiratban.

Valószínűleg nem ettek ősembert a barlangi medvék

Három romániai barlangból gyűjtött csontmaradványok fosszilis kollagénjének izotópos vizsgálata arra utal, hogy kb. 25 000 éve kihalt barlangi medvék kizárólag növényeket fogyasztottak.

Kötelet is készített a neandervölgyi ember

Kötelet is készített a neandervölgyi ember, a kutatók közvetlen bizonyítékot találtak a tevékenységre.

Brutálisan mészároltak le egy csoport idegent a neolitikumban

Brutálisan mészároltak le egy csoport idegent 7300 évvel ezelőtt a spanyol Pireneusok egy barlangjában talált leletek tanúsága szerint.

Az eddig véltnél tovább éltek a Földön az ember közvetlen ősei

Hosszabb ideig élt a Földön az ember egyik őse, mint azt eddig vélték: tudósoknak sikerült meghatározniuk a Homo erectus legfiatalabb ismert maradványainak korát.

Megtalálták a világ legrégebbi vadászfelszerelését

A mai olasz-osztrák határon, egy alpesi gleccseren több mint 5000 éve jégbe fagyott ember, Ötzi újabb titkát fedték fel svájci kutatók, akik szerint íjhúr lehetett az újkőkori vadász tegezében talált rejtélyes mazdag - jelentette be kedden a bolzanói Dél-tiroli Régészeti Múzeum, ismertetve egy, a Journal of Neolithic Archaeology című szakfolyóirat legújabb számában megjelent tanulmányt.

Az emberi DNS könyvét tárta fel az 5700 éves "rágógumi"

Egy 5700 éves "rágógumi" vizsgálatával dán tudósok képesek volt feltárni fogyasztójának nemét, szemének színét, sőt azt is, mit evett az illető utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában.

Természetfeletti lényeket festettek az ősemberek a barlang falára

A világ legősibb, 44 ezer éves, vadászjelenetet ábrázoló barlangfestményét fedezték fel Indonéziában.

Addisz-Abeba: egy ellentmondásos főváros rejtett kincseinek nyomában

Afrika negyedik legnagyobb városa Addisz-Abeba, amhara nyelven új virágot jelent, és illik is rá, hiszen olyan mértékben képes volt megújulni, hogy ma a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságával dicsekedhet. Ugyanakkor komoly ellentmondásokkal teli város, ahol csillogó felhőkarcolók állnak a földutakon, nemzetközi konferenciákat tartanak a hagyományos piacok mellett, és utcáin felváltva láthat modern üvegépületeket, legelésző birkacsordákat vagy teherhordó szamarakat. Kaotikus léte ellenére Etiópia fővárosa mégis egy izgalmas, kulturális csomópont, amit érdemes felkeresni, megízlelni, és felvenni lüktető tempóját. Íme, a legérddekesebb ...

Európából bevándorolt ősemberek fogaira bukkantak egy izraeli barlangban

Negyvenezer évvel ezelőtt Európából érkezett ősemberek fogaira bukkantak a Galilea nyugati részén található Manot-barlangban izraeli régészek.

Meglepő dolog derült ki az ősemberekről

Több tízezer évvel a korábban véltnél, már kétszázezer évvel ezelőtt is éltek neandervölgyi és más ősemberek a Földközi-tengeri Nakszosz-szigetén - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Az európai neandervölgyi emberek elűzhették szibériai rokonaikat

A neandervölgyi ember több százezer évig léteztek, ám a korai őseikről mégis keveset tudunk . A Németországból és Belgiumból származó 120 ezer éves csontok DNS-elemzése most azonban rávilágít titokzatos múltjukra.

A mezőgazdaság előtt nem tudtuk kimondani az „f” és „v” hangokat

Az emberi beszéd több mint kettőezer, különböző hangot tartalmaz, a mindenütt előforduló „m" és „a" hangtól a dél-afrikai nyelvek ritka, csettintésre hasonlító hangjaira. Kutatók tették fel a kérdést, hogy vajon egyes hangok miért gyakoribbak, mint mások. Egy úttörő, ötéves vizsgálat kimutatta, hogy a táplálkozással összefüggő változások új beszédhangokat eredményeztek a világ nyelveiben.

Ősbudát nem találtuk meg, de az ősember barlangját igen

Egy sokak által ismert kirándulóhely, amely a megszokott helyeken túl is bőven tartogat még látnivalót és érdekességeket. Csak tudnunk kell, merre induljunk, és mire érdemes odafigyelnünk.

Nyakláncot, karkötőt is készíthetett a gyenyiszovai ember

A 200 ezer éve Eurázsia erdőségeiben megjelent, Homo nemzetséghez tartozó gyenyiszovai ember eszközöket, sőt ékszereket is készíthetett - ez derül ki két új kutatásból, amelynek eredményeit szerdán publikálták a tudósok.

Húszezer éves kéznyomokat azonosítottak a világhírű barlangban

Az UNESCO világörökség részének számító észak-spanyolországi Altamira-barlangban három új, legalább 20 ezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak kutatók.

Távolról is tudtak vadat ölni a Neander-völgyiek

Távolról is tudott vadat ölni lándzsájával a Neander-völgyi ember - állapította meg egy új tanulmány, mely szerint a homo sapiens rég kihalt "unokatestvére" okosabb lehetett, mint eddig vélték.

Az ember ősei 30-40 ezer éve vetették meg itt a lábukat

Az eddig véltnél több mint 20 ezer évvel korábbra tehető az első emberek megjelenése a Csinghaj-tibeti-fennsíkon egy új kutatás eredményei szerint.

Nem az ősember irthatta ki Afrika hatalmas emlőseit

Szemben az uralkodó nézettel mégsem az ősember irthatta ki az egykor Afrikában élő óriási emlősök jó részét egy új amerikai kutatás szerint.

Sokkal délcegebbek lehettek nálunk a neandervölgyiek

Elfelejthetjük azokat a képeket, amelyek görnyedt, hordómellkasú barlanglakónak ábrázolják a neandervölgyieket. A legújabb 3D-rekonstrukció egyenes hátú, a mienknél nagyobb tüdőkapacitású lényeknek mutatja őket.

Mamutokra vadásztak a mai Texas területén

Egy 15 500 éves, ősi lándzsahegyet fedeztek fel a kutatók Texasban, amely a legrégebbi fegyver, amely valaha előbukkant Észak-Amerika területén. A lelet nagyban megváltoztatja a régészek és történészek korábbi elképzelését, miszerint az első amerikai őslakosok a szárazföldön érkeztek az amerikai földre.

Tánctörténelem az ősembertől napjainkig

A tánc mindig is része volt az emberiség kultúrájának. A fennmaradt barlangrajzok alapján tudjuk, hogy már az ősember - a napi zsákmány megszerzése után vagy az esti tűz körül - is rendszeresen táncolt.

Titokzatos rovátkákat találtak egy 30 ezer éves mamutbordán

Rejtélyes rovátkákat találtak egy 30 ezer éves mamutbordán német régészek.

Hatalmas őslajhárra is vadászott az ősember

Hatalmas őslajhárt győzött le az ősember tízezer éves lábnyomok tanúsága szerint - olvasható a Science Advances tudományos lap egy új tanulmányában.

Az eddig véltnél korábban kezdhetett két lábon járni az ember

Az eddig véltnél korábban kezdhetett két lábon járni az ember - állapították meg amerikai tudósok 3,6 millió éves afrikai lábnyomok alapos vizsgálata nyomán.

A szupervulkán kitörését is túl lehet élni, állítják a kutatók

Dél-Afrika területén élő kőkorszaki emberek túlélték a történelem legnagyobb vulkánkitörését 74 ezer évvel ezelőtt - állítja egy új tanulmány, amelyet kedden a BBC News ismertetett.

Az ősember nyomait kutató túrát szerveznek Szentgálon

Sötét bőrű, kék szemű lehetett a britek őse

Sötét bőrű és kék szemű lehetett a britek őse egy új kutatás szerint, amely az eddigi legkorábbi brit ősemberlelet, a tízezer évvel ezelőtt a mai Nagy-Britannia területén élt Cheddar-ember maradványiból nyert DNS-minta vizsgálatával jutott erre a megállapításra.

Negyvenezer éve váltak el egymástól az európaiak és az ázsiaiak ősei

A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai kutatás, amely ősi eurázsiai DNS-mintákat elemezve megállapította, hogy az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól.

Itt az Ősember új, vicces előzetese

Elkészült az Aardman stúdió legújabb filmjének új előzetese. Az Ősember című animációt a Csibefutam és a Wallace és Gromit atyja, Nick Park rendezte. Új alkotásában történelmi korszakok csapnak össze.

Több hullámban vándorolhatott ki a modern ember Afrikából

Nem egyetlen, 60 ezer évvel ezelőtti hullámban, hanem korábban, több kisebb csoportban vándorolhatott ki a modern ember Afrikából - állapította meg egy új kutatás.

Biztos nem látott még ilyen ősembert

Elkészült az Ősember. A Csibefutam és a Wallace és Gromit atyjának legújabb filmjében korszakok csapnak össze.

Régen is kerülte az ember a vérfertőzést

Már bő 30 ezer éve is tudatosan kerülte a vérfertőzést az európai modern ősember.

Már több mint 70 ezer éve éltek emberek az indonéz esőerdőben

Az eddig véltnél 20 ezer évvel korábban, már több mint 70 ezer éve is éltek ősemberek az indonéz esőerdőkben - jelentette be egy ausztrál kutatócsoport.

Nem az éhség vitte rá őseinket a kannibalizmusra

A prehisztorikus embert valószínűleg nem az éhségének csillapítása, hanem a gyakorlatiasság vagy az erőforrások és a területek védelme vihette rá a kannibalizmusra – állítja egy brit kutató.

A féltékenység jó! De mire?

A féltékenység zöld szemű szörnye. Mindenki találkozott már vele így vagy úgy - de általában így is, meg úgy is. Hogy miért? Mert ez egy természetes jelenség, vagyis inkább érzés, esetleg élmény. Egy kicsit mindegyik. És mint ilyen, érdemesnek tartom egy kis boncolgatásra. Engem most főleg a különbségek izgatnak, egészen pontosan a nők és férfiak közti különbségek. Mert egyenjogúság ide, feminizmus oda, különbözünk. Nem is kicsit.

Ej, ráérünk arra még! - A halogatás pszichológiája

Ülsz az ötezer tételes feladatlistád előtt, de ahelyett, hogy nekilátnál bármelyiknek, megnézel még két részt a kedvenc sorozatodból? "Majd holnap megcsinálom!" De másnap sem kerülget az ihlet, és csak tolod magad előtt az elintéznivalókat. Majd szép lassan bekúszik a bőröd alá a szorongás, bűntudat, tehetetlenség. Ismerős érzés, ugye?

Fáról leesve halhatott meg Lucy, az egyik legismertebb előember

Valószínűleg fáról leesve halt meg Lucy, az egyik legismertebb előember a legújabb kutatások szerint.

Medvebőrből készült fejfedőt viselt Ötzi

Többféle bőrből készült ötlözetet, köztük barnamedvebőr fejfedőt viselt Ötzi, amikor 5300 éve meghalt az Alpokban - derítették ki az Bolzanói Európai Akadémia kutatói.

Az ősember tábortüze változtatta gyilkossá a tbc-t

A tűz meleget és biztonságot adott a korai embereknek, egyúttal előcsalogatta a földből a tüdőbetegséget okozó tuberkulózis baktériumot, feltételezik ausztrál kutatók.

Európa jégkorszaki lakóinak génjeit térképezték fel

Ősi emberi csontmaradványok DNS-ének vizsgálatával feltérképezték Európa jégkorszaki lakóinak génkészletét - számolt be róla a BBC.

Atyavilág! Kurt Russel úgy néz ki, mint egy ősember

A 65 éves színész arca teljesen eltűnt a szakáll és a haj tömegében. 

Több látogatót engednének be a világhírű barlangba

A jelenlegi heti öt látogatónál többet engednének be a világhírű spanyol Altamira-barlangba, mivel az elmúlt két évben, amióta ismét megnyitották a közönség előtt, nem károsodtak az őskori falfestmények.

Köze lehet a Neander-völgyi embernek a nikotinfüggőségünkhöz

A Neander-völgyi embertől örökölt DNS szerepet játszhat a modern ember magatartásában, betegségeiben, növelheti vagy csökkentheti olyan tényezők kialakulásának a kockázatát, mint például a nikotinfüggőség vagy a depresszió - derítették ki amerikai kutatók.

Sötétben is világít a Corvin téri ősanya lábnyoma

Harmincezer éves lábnyomok, rejtélyes örökség, forraltborozó nyugdíjasok és egy élénk fantáziájú polgármester. A budai Corvin téren minden adott volt egy szürreális péntek délutánhoz. Az, hogy nem ez lett belőle, Budapest egyik legkevésbé ismert régészeti szenzációjának köszönhető. 

Eurázsiai földművesek vándorolhattak Afrikába 3000 éve

Eurázsiai földművesek vándorolhattak Afrikába 3000 éve - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely egy Etiópiában 4500 éve eltemetett férfi koponyájából kivont ősi DNS elemzésével támasztotta alá a feltevést.

Eszközhasználó lehetett az ember távoli unokatestvére

Eszközhasználó lehetett, két lábon járt, de a fák ágain is biztonsággal mozgott a Homo naledi, az ember távoli, ősi "unokatestvére" - derült ki a tudományos szenzációt jelentő dél-afrikai leletegyüttes új elemzéséből, mely a kéz- és lábcsontokkal foglalkozott.

150 ezer éves neandervölgyi DNS-t vizsgáltak

A híres altamurai ember lapockájából kinyert DNS segítségével megállapítható, hogy valóban a Homo neanderthalensishez tartozik, és így ő a legöregebb neandervölgyi, akinek génjeit megvizsgálták. 

Így lett ember a Földön - elképesztő videó öt percben

Vannak még dinoszauruszok? Hogyan haltak ki az őslények? Hogyan lett ember a földön? Hogy néztek ki az ősemberek? A Kisdumások elképesztő gondolatai...

Korábban alkalmazkodtunk az esőerdőhöz, mint hittük

A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az eddigi feltételezésktől eltérőn, sokkal korábban, mintegy 20000 évvel ezelőtt költözhettünk be az esőerdőkbe .Eddig úgy véltük hogy a Homo sapiens csak 8000 évvel ezelőtt merészkedett a sűrű fák közé.

Újabb tetoválások mélyítik tovább a jégember rejtélyét

A híres múmia testén talált újabb tetoválásnyomok további vitákat kavarhatnak azok rendeltetéséről. Ha bebizonyosodik, hogy kezdetleges akupunktúrás kezelés nyomairól van szó, akkor az alpesi ősember technikája több ezer évvel megelőzhette a hagyományos kínai gyógyászatot.

Több ezer évvel korábban érkezhettek Európába őseink

A modern ember legrégebbi nyomára bukkantak Európában, az alsó-ausztriai Wachau völgyszorosban osztrák kutatók. A leletek alapján a Homo sapiens az eddig véltnél néhány ezer évvel korábban, mintegy 43 500 éve érkezett a kontinensre.

Bréking! Megtalálták az őskakit

Megtalálták Kula bácsi ősét. A lelet arról tanúskodik, hogy egykor élt közeli rokonunk, a Neander-völgyi ember gasztronómiai ízlése fejlettebb volt, mint gondoltuk. 

Már a dinoszaurusz is rákos volt

A rák sokkal régebbi betegség, mint azt gondolnánk. Már az ősember is tumoros betegségben szenvedett, és az állatvilágban is gyakori a daganatos megbetegedés.

Az ősembernek is szuvas volt a foga!

Kiderült, hogy korántsem volt annyira védett a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek fogazata, mint hittük, csak éppen nekik a makktól és a fenyőmagtól szuvasodott és romlott el a foguk. Jóval a letelepedést és a mezőgazdasági termelést - valamint az ezekkel összefüggésbe hozható, szénhidrátokban gazdag élelmiszerek elterjedését megelőzően.

Pandát evett az ősember

Kínai kutatók olyan pandacsont maradványokat találtak, amelyek arra utaltak, az ősemberek vágták le őket. Ebből arra következtetnek, hogy a ma kihalás szélére sodródott medvefaj akkoriban az emberek egyik élelemforrása volt.

Dr. Czeizel: Az ősember éhezett - ezért vagyunk most kövérek

Az ősember abba halt bele, hogy nem evett, a mai ember abba hal bele, hogy eszik. Régen akkor ettünk, ha éhesek voltunk, manapság nem ez a jellemző. Az emberek gyakran unalmukban vagy csak a nassolás öröméért esznek. Ez vezet ahhoz, hogy túlsúlyosak lesznek, de nemcsak ők, hanem a gyermekük is. Az óriásbébik pedig nagy eséllyel kövér felnőttek lesznek.

Festett lepke és hamis koponya - átverések a tudományban

Általában elmondhatjuk, hogy kutatók zöme igyekszik a lehető legalaposabb munkát végezni. Természetesen a tudomány művelői sem tévedhetetlenek, tehát mindig jelennek meg olyan beszámolók, amelyek nem állják ki az idő próbáját. A nem szándékos tévedések mellett akadnak azonban tudatos megtévesztések is. Néhány kutató pénzért, hírnévért, esetleg tréfából hajlandó akár leleteket vagy kutatási eredményeket is hamisítani.

Őseink még fogukkal törték a diót

Távoli őseinknek még nemigen lehetett volna szükségük fogtömésekre, hiszen fogaik olyan kemények és állkapcsuk olyan erős volt, hogy még a mandula és dió héját is játszva törték össze szájukban. Hogyan juthattunk idáig - teszi fel magának a kérdést, bárki, akinek már a földimogyoró is kemény falatnak bizonyul.

Eger pincékkel, Miskolc ősemberrel lenne EU-főváros

A tizenegy jelentkezőből már csak hét magyar város vetélkedhet az Európa Kulturális Fővárosa címért. A kulturális miniszter hétfőn jelentette be, hogy Kaposvár, Veszprém, Székesfehérvár és Kecskemét az első körben elbuktak. A továbbjutók közül az egri, a pécsi és a miskolci pályázatokat szerette a legjobban a zsűri, de még négy másik város is esélyes, hogy 2010-ben sok látványosságot rendezzen.

Tetkótörténelem

Az egész véletlenül kezdődött. Az ősember kormos, koszos testének sebes felületein keresztül a bőre alá jutott némi korom is. Mikor a seb begyógyult, az ősember látta, hogy a kosz ottmaradt. Nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy legközelebb már tudatosan rajzoljon mintákat magára. Az első tetoválás időszámításunk előtt sok ezer évvel keletkezett, és most, időszámításunk után kétezer évvel népszerűbb, mint valaha.

A fogkefe lenyűgöző története

Manapság a rendes, ápolt fogazat inkább esztétikai kérdés, míg régebben az erős fogak elsősorban a túléléshez kellettek. A fogpiszkáló lehetett az első a sorban - még a barlanglakó ősember volt az, ki egy gallyat használhatott a kusza, kócos fogak közé szorult félnyers húscafat kipiszkálására. Eztán jött csak a fogkrém és a kefe.

Tetoválás, vad helyeken

Pár ezer éve kezdődött, mikor egy szutykos ősember testének véres, sebes felületein a bőrbe jutott korom ott maradt. Kőbaltás őseink eztán állatok vérével és virágnedvekkel kevert kormot vittek a bőrbe, hegyes madártollal vagy csontdarabbal. Ma már mindennapos dolog a test átszurkálása és kifestése, legfeljebb konzervatív nagymamák ingatják fejüket méltatlankodva.

Civilizált ősemberek

Az embert nem csak a gondoskodás képessége különíti el a Föld többi állatától: egy Franciaországban nemrég feltárt lelet arra utal, hogy a Homo caritans megjelenése jóval megelőzte a Homo sapiens kifejlődését.