Brutálisan mészároltak le egy csoport idegent a neolitikumban

Brutálisan mészároltak le egy csoport idegent 7300 évvel ezelőtt a spanyol Pireneusok egy barlangjában talált leletek tanúsága szerint.

Kötelet is készített a neandervölgyi ember

Kötelet is készített a neandervölgyi ember, a kutatók közvetlen bizonyítékot találtak a tevékenységre.

Valószínűleg nem ettek ősembert a barlangi medvék

Három romániai barlangból gyűjtött csontmaradványok fosszilis kollagénjének izotópos vizsgálata arra utal, hogy kb. 25 000 éve kihalt barlangi medvék kizárólag növényeket fogyasztottak.

Egy csontból faragott madárfigura a legrégibb ismert kínai műalkotás

Egy 13 500 éves, megégett állatcsontból faragott madárfigura a legrégibb ismert kínai műalkotás - közölte szerdán egy soknemzetiségű kutatócsapat a Plos One című tudományos folyóiratban.

Megtalálták Európa legrégebbi csonteszközeit

Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek, a félmillió éves eszközöket az angliai Sussex grófság nyugati részén lévő Boxgrove őskőkorszaki lelőhelyen találták - írja a BBC News.

Már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek

Már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely alváshoz és munkához használt "fűágyak" nyomait fedezte fel a Dél-afrikai Köztársaságban lévő KwaZulu-Natal tartománybeli Border barlangban.

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőmentes ágyat vetni

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőktől mentes ágyat vetni egy új tanulmány szerint.

Hét éve gyalogol egy újságíró, hogy átélhetőbbé tegye a híreket

Az éghajlat megváltozása okozhatta a korai emberfajok vesztét

Az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában - derült ki a One Earth című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelődök vesztét.

Százezer évig tartott a leghosszabb háború, de végül megnyertük

Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek együttélését nem a béke és a kölcsönös elfogadás jellemezte. A két emberfaj szabályos háborúban állt egymással, amit a villámszerű rajtaütések, a csontokat, koponyákat szétzúzó vad közelharcok jellemeztek – írja egy most megjelent cikkben Nicholas R. Longrich, az egyesült-királyságbeli Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa. Bár kezdetben a neandervölgyieknek állt a zászló, elődeink találékonysága, alkalmazkodó készsége végül győzelemre vezette a Homo sapienst.