orvostudomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- szervátültetés
- Járay Jenő
- genetika
- kutatás
- rák
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Lefejezett patkányokon azonosították a halál rejtélyes agyhullámát
Jelenleg nem ismert pontosan, mikortól tekinthető halottnak az agy, egy új vizsgálat azonban választ adhat a kérdésre. Egy rejtélyes agyhullám majdnem egy perccel azután jelent meg, hogy a kísérletben használt patkányokat lefejezték. Befolyásolhatják-e az eredmények az emberek újraélesztési próbálkozásait?
Emberi gént találtak a tripper örökítőanyagában
Egészen mostanáig egyetlen olyan példát sem ismertek, amikor egy baktérium közvetlenül az ember genetikai állományából jutott volna örökítőanyaghoz. A tripper bakteriális kórokozójáról most azonban sikerült bizonyítani, hogy emberi eredetű DNS-darab található a genomjában.
Mégsem egy tál spagetti van a sejtmagban
Tíz éve ismerjük az emberi örökítőanyag szekvenciáját, de rengeteg dolog van még, amit nem tudunk a DNS működéséről. A kromoszómákat egészen a közelmúltig csak a sejt osztódásakor láthattuk, amikor jellegzetes alakba összetömörülnek, ám a legújabb módszereknek köszönhetően normális működésük folyamán is tanulmányozhatók. Kiderült, hogy elhelyezkedésük jelentősen befolyásolja a működésüket, sőt a rend megbomlása hozzájárulhat egyes betegségek, például rosszindulatú daganatok kialakulásához is.
Már beültetésre is alkalmasak az új mesterséges erek
Amerikai kutatók műtéti eljárásokhoz felhasználható ereket készítettek biomérnöki eljárással. Az így készült erek nem lökődnek ki, hosszú ideig tárolhatók, ezért szükség esetén azonnal rendelkezésre állnak az orvosi beavatkozásokhoz.
Miniaggyal próbálják megérteni, hogyan társalognak az agysejtek
Az agykutatók feladata ijesztően nehéz: az emberi agy esetében százmilliárd idegsejt százbillió kapcsolatáról kellene megállapítani, hogy miként működik. A bonyolult hálózatot egyes kutatók miniatürizált, mesterséges agy segítségével próbálják megérteni, míg mások inkább csak kiválasztott területek aktivitását vizsgálják.
Hogyan okozhat vitustáncot egy baktérium?
A torokgyulladásról ismert baktériumok egyes típusai kényszerbetegséget, sőt akaratlan mozgásokkal járó idegrendszeri kórképeket is okozhatnak. Az agy és az immunrendszer kapcsolatáról mára megváltozott a kutatók felfogása, kiderült, hogy az agy erei mégsem jelentenek áthatolhatatlan akadályt azoknak az ellenanyagoknak, amelyeket a bakteriális kórokozók ellen termelünk.
Először tették láthatóvá a kisbabák korai agyfejlődését
Első alkalommal sikerült megfigyelni, hogy életünk első hónapjaiban miként fejlődik ki az idegsejtek borítása, amely nélkülözhetetlen szerepet tölt be a megfelelő agyműködésben. Az eredmények a koraszülöttek vizsgálatában lehet jelentős szerepe, náluk ugyanis sérülékenyebb a korai agyfejlődés.
A gyógyításban próbálják ki a varázsgombát és az LSD-t
Néhány évtizede már kísérleteztek velük, de aztán évekre leálltak azok a kutatások, amelyek a hallucinogén szerek gyógyászati lehetőségeit vizsgálták. A 2000-es években viszont újraéledt a terület. A pszichiátriai tünetek kezelése mellett arra is alkalmasak lehetnek ezek a drogok, hogy jelentősen enyhítsék a végstádiumú rákos betegek szorongásait.
A sejt egészében zajló kölcsönhatásokról ma még keveset tudunk
A rendszerbiológia világszinten is új tudományterület a biológiában, de már hazánkban is nemzetközi színvonalon művelik. Papp Balázs külföldi kutatói állását adta fel azért, hogy itthon alapíthasson új munkacsoportot. Mindezt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja tette lehetővé a számára, amelyet azért alapítottak, hogy itthon is kiemelt támogatásban részesüljenek a legtehetségesebb szakemberek.
Meggyógyítottak egy HIV-fertőzöttet, csontvelő-átültetéssel
Egy német orvoscsoport egy olyan HIV-fertőzöttön végzett csontvelő-átültetést, aki leukémiában is szenvedett. A beteg egy olyan donortól kapta a csontvelőt, aki egy mutációnak köszönhetően természetes védettséget élvezett a HIV-vírussal szemben. A gyógyultnak nyilvánított beteg szervezetében az átültetést követően sehol sem sikerült kimutatni a HIV-vírus nyomait.
Már itthon is használnak virtuális valóságot a fóbiák kezelésében
A virtuális valóság alkalmazásai futurisztikusnak tűnhetnek, de több közülük már Magyarországon is elérhető. A közlekedési fóbiák és a stressz kezelésében egyaránt bevált módszert az üzleti életben is alkalmazzák: ha valaki nem érzi magát elég magabiztosnak egy prezentáció megtartásához, előadói képességeit a virtuális térben fejlesztheti tovább.
Először hoztak létre mesterséges beleket őssejtekből
Embrionális és visszaprogramozott őssejtek használatával először sikerült térbeli bélszövetet létrehozniuk amerikai kutatóknak. Az eredményeket a bélfejlődés molekuláris alapjainak és a különféle bélbetegségek alaposabb megértésére, valamint olyan gyógyszerek tervezésére lehet majd felhasználni, amelyek gyorsabb felszívódásra képesek.
Hol tart Magyarországon a modern rákgyógyszerek alkalmazása?
A farmakodiagnosztika viszonylag új tudományterület, amely egyes esetekben már ma is képes megjósolni, hogy egy gyógyszeres kezelési módszer kinél bizonyul majd hatékonynak. Hazánkban többek között az onkológiában alkalmazzák ezeket a vizsgálatokat, amelyek segítenek elkerülni, hogy hatástalan, vagy többféle hatóanyag esetén kevésbé eredményes szert kapjon a beteg.
Hatékonynak bizonyult egy rákvakcina limfómás betegeknél
Vélhetően megtalálták az okát, hogy miért nem sikerült mostanáig olyan oltást készíteni, amely jelentősen növelné a limfómás betegek túlélési idejét. Kiderült, hogy a vakcina csak egy bizonyos fehérjetípus jelenléte esetén hatékony, ekkor azonban akár két évvel is képes meghosszabbítani a rákbetegek életét.
Mérgező gázokkal hozhatnak vissza minket az életbe
Néhány év múlva rendszeres gyakorlattá válhat, hogy a balesetek súlyos sérültjeivel kén-hidrogént lélegeztetnek be, a tüdőbetegeket pedig szén-monoxiddal kezelik. A mérgező gázok igen hasznosak lehetnének a gyógyászatban, amit az tesz lehetővé, hogy szervezetünk maga is termeli ezeket az anyagokat. Jó példa erre a nitrogén-monoxid, amellyel a súlyosan beteg csecsemőket már ma is meg lehet gyógyítani.
Fél évszázad után jöhet új teszt az újszülötteknek
A koraszülések aránya hazánkban évek óta stabilan 8 százalék körül mozog, ami nagyjából a duplája a fejlettebb európai országokban regisztrált értékeknek. Az idő előtti születések az egész világon problémát jelentenek, hiszen a koraszülés kockázata szinte egyáltalán nem, a babákat fenyegető életveszélyes komplikációk pedig csak korlátozott pontossággal jósolhatóak meg előre. Ezért jelentene komoly előrelépést az a módszer, amely leválthatná a koraszülöttek állapotfelmérésére fél évszázada alkalmazott tesztet, csökkentve ezzel a súlyos szövődmények kockázatát.
Az éhező magzatok feledékenyebb felnőttek lesznek
Azon anyák gyermekei, akik magzati fejlődésük alatt alultápláltak voltak, későbbi életük során hajlamosabbak lesznek a korai Alzheimer-kórra, mint a várandósság alatt sosem éhező magzatok. Az agy gyorsabb öregedését egy szelektív figyelmet mérő teszttel állapították meg olyanoknál, akiknek édesanyja kismamaként éhezett a második világháború vége előtt.
Bőrön át felszívódó anyag miatt óvnak a pénztári papírtól
Újabb, óvatosságra intő hírek érkeztek az egyre veszélyesebbnek tartott biszfenol-A nevű anyagról. A vegyület nemcsak a műanyagpalackokból, de a vásárláskor kapott blokkok hőpapírjából is a szervezetünkbe juthat, méghozzá a bőrünkön keresztül. A kutatók olyan terhes anyák vizeletében is megmérték a biszfenol-A-szintet, akik pénztárgépeknél dolgoztak. Az emelkedett koncentráció miatt azt javasolják a szakemberek, hogy a várandósok inkább kerüljék a hőpapírból készült blokkokat.
Tíz apából kilenc bemegy a szülésre, az ájulás csak városi legenda
Az apák több mint 90%-a ma már részt vesz a szülésen, amit a szülészek is egyértelműen pozitív dologként értékelnek. Egyetlen esetben nem tanácsos az apának is jelen lennie a szülőszobán, mégpedig akkor, ha ezt nem saját elhatározásából, hanem felesége kívánságára tenné. Ilyenkor ájulás is előfordulhat, ami egyébként szinte sosem történik meg.
Átvették az irányítást a sejtek működése felett
Egy kutatócsoport olyan genetikai eszközt hozott létre, amelyet a jövőben szinte bármilyen célra fel lehetne használni a sejteken belül. Egy mesterségesen előállított, speciális DNS-darab beültetésével elérték, hogy a vizsgált sejtek úgy viselkedjenek, ahogyan a kutatók szeretnék. Erre ugyan már korábban is volt lehetőség, de korántsem ennyire rugalmasan: az eszközzel egyaránt el lehetne pusztítani a rákos sejteket, vagy célzottan vezérelni az őssejtek viselkedését.
Sikerült visszafordítani az öregedést, egyelőre egerekben
Régóta ismert, hogy az öregedési folyamatok a kromoszómák végeinek rövidülésével függenek össze. Az ebben szerepet játszó enzimet régóta kutatják, eddig mégsem sikerült olyan szert létrehozni, amivel visszafordítható, vagy lassítható lenne az öregedés. Korán öregedő egerekben viszont már elérték, hogy újra megfiatalodjanak a károsodott szervek.
Saját vérereket is növesztenek a daganatok
Már több éve elérhetőek azok a célzott daganatellenes szerek, amelyek az érképződés gátlásával próbálják meg elzárni a tumorok vér- és oxigénellátását. A készítmények részben ugyan hatékonyak, ez azonban elmarad attól, amit korábban vártak ezektől a szerektől. Két új eredmény most magyarázatot adhat rá, hogy mindez miért van így: az agydaganatok egy fajtáját vizsgálva kiderült, hogy ezek a tumorok saját érhálózatot is növesztenek, erre azonban a jelenlegi érképződésgátlók nem hatnak.
Rákellenes port mutattak be az Egyesült Államokban
A sugárkezelésnél vagy a műtéti beavatkozásnál jóval kíméletesebb kezelés lehet a jövőben a tüdőrák ellen az a belélegezhető, száraz por, amelyet a Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség éves világkongresszusán mutattak be az egyesült államokbeli New Orleansban.
Kiválasztották az első gerincsérült beteget embrionális őssejteken alapuló kezelésre
Az amerikai Geron Corporation hétfőn bejelentette, hogy kiválasztották az első olyan gerincsérült beteget, akit a világon elsőként próbálnak embrionális őssejtekből kitenyésztett sejtekkel kezelni. Eddig sehol a világon nem zajlott hasonló klinikai próba ezekkel a sejtekkel, legalábbis ami a nyugati, bizonyítékokon alapuló orvostudományt illeti.
Komoly fogást találtak a ráksejteken
Olyan molekulát fedeztek fel a ráksejtek felszínén, amely legalább tizenegyféle daganattípusban jelen van, az egészséges szövetekben viszont nem vagy alig fordul elő. A molekula tehát ideális gyógyszercélpont. Támadásával el lehetne vágni a daganat vérellátását, azaz ki lehetne éheztetni a tumort. A célpont megközelítését állatokon már kipróbálták, sikerrel.
Sikeres egy kísérleti tüdőrákteszt a betegség korai fázisában is
A szájból vett sejtek vizsgálatával korai állapotban is sikerült felfedezni a tüdőrákot emberekben. Jelenleg sehol a világon nem létezik olyan népességszintű szűrőmódszer, amellyel időben fel lehetne ismerni a tüdőrák megjelenését. Magyarországon még mindig ez a leggyakoribb daganatos halálok.
Gyakran mellélőnek a génvadászok
Az utóbbi két évtizedben fellendültek azok a kutatások, amelyek egy-egy génváltozat befolyására próbálják meg visszavezetni összetett viselkedésbeli jellegek kialakulását. Még mindig ritka azonban, hogy olyan géneket, génváltozatokat azonosítanak, amelyek önmagukban is kellően erős befolyást képesek gyakorolni a viselkedésre. A génvadászat során olykor fény derülhet a genetikai és a környezeti tényezők között fennálló, igen összetett kölcsönhatásokra is.
Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak?
A statisztikák szerint napjainkban a nők átlag 5-6 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ennek okára több magyarázat is született, de ezek egyike sem igazán meggyőző. Az állatok nőstényei is általában hosszabb életűek, mint a hímek, és a Scientific American gerontológus szerzője szerint a nők (illetve nőstények) szaporodásban betöltött fontosabb szerepe állhat a jelenség hátterében.
Kiderült, miért segítik az egészséges sejtek a daganatokat
Egyetlen fehérjemolekula lehet a kulcsa annak, hogy sokszor eredménytelenek maradnak az immunrendszernek a daganat ellen indított támadásai. Ha a mostani eredmények embereknél is beigazolódnak, végre hatékony rákellenes vakcinák kifejlesztésére nyílik lehetőség.
Talán a náthára is lehet egyszer hatékony gyógyszerünk
Egy cambridge-i kutatócsoport eredményei alapján talán a nátha ellen is hatékony gyógyszert lehet fejleszteni, de mindez egyelőre nem több puszta fantáziálgatásnál. Az viszont valóban kiderült, hogy az eddigi ismeretekkel ellentétben az immunrendszer antitestjei a fertőzött sejtek belsejében is képesek a vírusok ellen harcolni.
Először látott betűket egy több évig vak ember
Egy évekig teljesen vak ember képes megkülönböztetni gyümölcsöket és evőeszközöket egy asztalon, felismeri az alakokat egy szobában, sőt betűket olvas egy retinachip beültetése után. Eddig ez a legnagyobb mértékű látásjavulás, amit elértek ezzel a módszerrel.
Az első kép egy gyilkos immunfehérje hatásáról
Angol és ausztrál kutatók első alkalommal tettek láthatóvá egy olyan immunfolyamatot, amelynek létezéséről már 110 éve tudnak a szakemberek. A mikroszkóp alatt megvizsgált fehérje lyukakat hoz létre azokban a sejtekben, amelyek rákossá váltak vagy vírusok fertőzték meg őket. Az eredmények a daganatok, a cukorbetegség és a malária leküzdésében is egyaránt segíthetnek a jövőben.
USA: nincs bizonyíték a kivégzési injekció kíméletességére
Ismét kiújult a vita az Egyesült Államokban arról, hogy kellően hatékony és fájdalommentes-e a kivégzések során alkalmazott injekciókeverék. Az eddigi tanulmányok nem támasztják alá, hogy az elsőként adott nátriumvegyület valóban megfelelő a célra. Az anyag hiánya miatt nemrég több amerikai kivégzést is el kellett halasztani.
Elkészült a Homo sapiens első reprezentatív genetikai felmérése
Mindenki legalább hetvenöt olyan génvariációt hordoz, amely kapcsolatba hozható az öröklődő betegségek valamelyikével. Újabb nagy lépéssel hozta közelebb a sokat emlegetett és régóta várt személyre szabott gyógyászatot az a kutatás, amelyben ezer ember teljes genetikai állományát vetették össze egymással.
Komoly fogást találtak a ráksejteken
Olyan molekulát fedeztek fel a ráksejtek felszínén, amely legalább tizenegyféle daganattípusban jelen van, az egészséges szövetekben viszont nem vagy alig fordul elő. A molekula tehát ideális gyógyszercélpont. Támadásával el lehetne vágni a daganat vérellátását, azaz ki lehetne éheztetni a tumort. A célpont megközelítését állatokon már kipróbálták, sikerrel.
Kiválasztották az első gerincsérült beteget egy vadonatúj kezelésre
Az amerikai Geron Corporation hétfőn bejelentette, hogy kiválasztották az első olyan gerincsérült beteget, akit a világon elsőként próbálnak embrionális őssejtekből kitenyésztett sejtekkel kezelni. Eddig sehol a világon nem zajlott hasonló klinikai próba ezekkel a sejtekkel, legalábbis ami a nyugati, bizonyítékokon alapuló orvostudományt illeti.
Sikeres egy kísérleti tüdőrákteszt a betegség korai fázisában is
A szájból vett sejtek vizsgálatával korai állapotban is sikerült felfedezni a tüdőrákot emberekben. Jelenleg sehol a világon nem létezik olyan népességszintű szűrőmódszer, amellyel időben fel lehetne ismerni a tüdőrák megjelenését. Magyarországon még mindig ez a leggyakoribb daganatos halálok.
Kiakadt a Vatikán a lombikbébis professzor Nobel-díján
Hibás döntés, hogy orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a lombikbébik atyja - közölte a Vatikán bioteikai ügyekben nyilatkozó szóvivője, Ignacio Carrasco de Paula. Carrasco szerint a díjazott professzor a felelős a mesterséges megtermékenyítések során elpusztított embriókért.
Orvosi-élettani Nobel-díj 2010-ben a lombikbébikért
A 2010-es orvosi-élettani Nobel-díjat Robert Geoffrey Edwards, a mesterséges megtermékenyítési eljárás, köznapi nevén a "lombikbébi" módszer kidolgozójának úttörő kutatója kapta. Edwards végezte el az első olyan sikeres mesterséges megtermékenyítést emberi embrióval, amelynek eredményeként 1978. július 25-én megszületett az első lombikbébi. Magyarországon évente 1500-2000 lombikbébi születik.
Hatástalan egy új vizsgálat szerint a fenyőkéreg a szívre
Egy új vizsgálat most a fenyőkéreg-kivonatról állapította meg, hogy hatástalan a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
Sikeresen tesztelték a milliméteres orvosi gépeket
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatói olyan mozgó fémeszközt fejlesztettek ki, amellyel a jövőben szövetmintavételt, elzáródott artériák megnyitását, gyógyszerek meghatározott célpontokhoz történő eljuttatását is meg lehetne oldani. Az eszközt egyelőre csak egy mesterséges modellrendszerben tesztelték - az igazi, élő szervezetben történő kipróbálás még várat magára.
Huszonkétezer iker vizsgálata tárja fel a génműködés még ismeretlen titkait
Minden korábbinál nagyobb szabású genetikai vizsgálat indult tizenegyezer ikerpár bevonásával, amelyből kiderülhet, pontosan mi határozza meg azt, hogy egy-egy gén aktív-e vagy sem. Ebből pedig megtudhatjuk például azt, hogy miért pont mi leszünk allergiásak a parlagfűre, vagy miért kapunk hamarabb infarktust, mint mások.
Újabb HIV-ellenes gél bizonyult hatástalannak
Egy utolsó fázisban tartó, több mint 9000 afrikai nőt bevonó klinikai vizsgálat alapján újabb HIV-ellenes gélkészítmény bizonyult hatástalannak. Az AIDS megelőzésére eddig kifejlesztett, vaginális gél formájában adott hatóanyagok eddig mind megbuktak a teszteken, egyetlen egyet kivéve - lehetséges azonban, hogy ez utóbbi sem jut majd el a forgalmazásig.
Maguknak szerveznek vizsgálatokat a gyógyíthatatlan betegek
Az internet elterjedésének köszönhetően alapvető átalakuláson ment keresztül az orvos-beteg viszony. A rendelőkbe ma már nem tanácstalan, hanem sokszor nagyon is tájékozott páciensek érkeznek, ami kihívás elé állítja az orvosszakmát: hogyan lehetne a betegek előnyére fordítani, hogy immár mindenki szabadon kereshet az orvosi információk között? A jelenség még radikálisabb új formája, hogy egyes betegcsoportok - jellemzően a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők - saját maguk is belekezdenek egy-egy szer "klinikai" vizsgálatába.
Ötperces vizsgálat ad pontos képet az agyfejlődésről
Egy speciális számítógépes program segítségével olyan ötperces vizsgálatot dolgoztak ki amerikai kutatók, amely képes gyorsan elemezni az egyes agyterületek közti funkcionális összeköttetéseket, és így megállapítani az agy fejlettségi állapotát. A következő években mindez lehetővé teheti, hogy már a látható tünetek megjelenése előtt meg tudja mondani az orvos, ha egy gyermeknél az idegrendszer fejlődésével összefüggő probléma megjelenése várható.
A csótány agya lehet az új antibiotikumok forrása
A rovarok idegrendszere lehetne az újfajta antibiotikumok egyik jövőbeli forrása, hangzott el a Nottinghamben tartott őszi mikrobiológus-konferencián. Kiderült, hogy a csótányok és sáskák agyából olyan vegyületek izolálhatóak, amelyek erőteljes baktériumölő hatással rendelkeznek - ez nem is meglepő annak fényében, hogy az állatok környezetében igen magas a különféle mikrobiális kórokozók előfordulási aránya.
Magyarországon még nincs az új szuperbaktériumokból
Az NMD-1 rezisztenciagén hazai felbukkanása ez idáig nem ismert - mondta Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató főorvosa, akit abból az alkalomból kérdezett meg az MTI, hogy Japánban is kimutattak az antibiotikumoknak kiterjedten ellenálló, új típusú rezisztenciagént tartalmazó szuperbaktériumot.
Fegyvertelenek az orvosok az új szuperbaktériummal szemben
Már a közönséges bélbaktériumokban is kimutattak egy olyan enzimet, amely lehetővé teszi a kórokozók számára, hogy ellenálljanak a korábban hatékony antibiotikumoknak. Franciaországban már szűrővizsgálattal készülnek az új kórokozók elleni védekezésre, de dr. Ludwig Endre infektológus szakértő szerint még nagyjából 5-10 év kell ahhoz, hogy hatékony gyógyszereket tudjanak kifejleszteni ellenük. Az új kórokozókkal való fertőződést egyaránt kísérheti láz, tüdőgyulladás és a sebek elfertőződése.
Genetikai sokféleségünk eddigi legrészletesebb elemzése készült el
Az ember genetikai sokféleségének eddigi legrészletesebb elemzése készült el 1200 személy részvételével. A Genfi Egyetem vezetésével készült térképről a Nature tudományos folyóirat legújabb számában olvasható tanulmány.
- címkék:
- orvostudomány
- genomelemzés
- Hapmap
- SNP
- Címkefelhő »
Először készült élő MRI-felvétel a mozgásban lévő szervekről
A németországi Max Planck Intézet kutatóinak első alkalommal sikerült élőben MRI-vel lefilmezniük a különféle szerveket. Az MRI - teljes nevén a mágneses rezonanciás képalkotó eljárás - egészen mostanáig csak "egy helyben lévő" szervekről tudott képet alkotni, mostantól viszont már a dobogó szív vagy az ízületek mozgásának tanulmányozására is használható lesz. A módszer még annyira új, hogy maguk az orvosok is csak most ismerkednek az eljárás jövőbeli alkalmazási lehetőségeivel.
Először sikerült migrénre hajlamosító genetikai tényezőt találni
Egy világméretű összefogásnak köszönhetően sikerült azonosítani az első olyan génváltozatot, amely jelentősen növeli a migrén közönséges fajtájának előfordulási valószínűségét. A kutatásban több mint 50 000 személy genetikai adatait vizsgálták át: a nyolcas kromoszómán található DNS-darab az egyik idegi ingerületátvivő anyag szabályozásán keresztül indíthatja be a migrénes rohamot.
Az ember még nem érte el élettartama végső határát
A népességstatisztikusok egészen a közelmúltig meg voltak győződve arról, hogy hamarosan megáll az emberi élettartam több mint száz éve tartó folyamatos növekedése. Sok kutató úgy vélte, hogy az öregedés elkerülhetetlen, belénk programozott biológiai folyamat, amelynek végeredménye a szükségszerű halál. Senki sem számított arra, hogy az élettartam szinte változatlan ütemben nő tovább, és a legújabb kutatások szerint még közel sem érte el a lehetséges maximumát.
Gyógyszersiker a bőrrák legveszélyesebb formájának kezelésében
A melanoma a bőrrák legveszélyesebb formája: a betegeknél gyakran képződnek áttétek, és sokan a diagnózist követő egy éven belül meghalnak. Igen nehezen kezelhető daganattípusról van szó, így minden apró részsiker komoly reményt jelent a betegeknek. Az egyik tekintélyes orvosi folyóiratban éppen egy ilyen előrelépésről számoltak be egy massachusettsi rákkutató központ szakemberei.
Új DNS-elemző technika forradalmasíthatja a személyre szabott gyógyászatot
Egy új módszerrel rendkívül kis mérettartományban dolgozva, gyorsan és viszonylag olcsón meg lehet határozni a DNS egy szálának a szerkezetét. Az eljárás nagy lépést jelent a végső cél felé, hogy meghatározhassák bárki genomjának a szerkezetét, és ennek alapján dolgozhassák ki a személyre szabott betegségmegelőző, illetve gyógyító programokat.
Nagy lépés a bénulás kezelése felé
A világon első alkalommal sikerült beindítani azoknak az idegsejteknek a regenerációját, amelyek a gerincvelő sérülését követően az akaratlagos mozgásokat szabályozzák. Az egereken végzett eljárás új terápiás módszerek kifejlesztését teheti lehetővé a bénulás kezelésében.
Hat dolog, amin a férgekkel is osztozunk
Körülbelül 600 millió éve jelentek meg a Földön az első többsejtű állatok. Fejlődésük során a szivacsok őseitől eljutottak az emberig, hat alapvető jellemzőjük azonban máig változatlan maradt. Ezek vizsgálata a rák és az autoimmun betegségek alapjait is segít megérteni: nem jó, ha valaki egyéni akciókba kezd egy finoman összehangolt rendszerben, vagy ha nem tolerálja a saját társait.
Beültethető készülékkel mérnék a vércukorszintet
Egy bőr alá ültethető vércukorszintmérőnek köszönhetően felcsillant a remény a cukorbetegek számára, hogy idővel nem kell majd napi négy tűszúrással ellenőrizniük vércukorszintjüket. A készüléket disznókon próbálták ki, a klinikai vizsgálatokat néhány hónap múlva szeretnék megkezdeni a szakemberek, derül ki a Science Translational Medicine-ben tegnap megjelent tanulmányból.
A zsírok helyett a cukrok lehetnek a szív fő ellenségei
Az utóbbi időben számos olyan kutatási eredmény látott napvilágot, amelyek szerint a finomított szénhidrátok még veszélyesebbek lehetnek, mint a sokat támadott telített zsírsavak. A laikus csak kapkodja a fejét az évente változó táplálkozási tanácsok láttán, ám a lényeg egyszerű: együnk mindenből mértékletesen, és törekedjünk az étrendünk minél tudatosabb összeállítására. Amin mégis érdemes lehet változtatnunk, hogy csökkentjük a cukrozott üdítőitalok vagy a hozzáadott cukorral készült élelmiszerek fogyasztását.
Egy olasz orvos a szklerózis multiplex gyógyítását ígéri a betegeknek
A szklerózis multiplex nevű, idegrendszeri eredetű betegség ma még gyógyíthatatlan. Egy olasz orvos, dr. Paolo Zamboni azonban olyan műtétek végzésébe kezdett, amellyel állítása szerint jelentősen és szinte azonnal javíthatók a betegek tünetei. A jelenleg csak külföldön hozzáférhető beavatkozásért egymillió forintot kell fizetni, kérdés azonban, hogy minden betegnél hatékony-e ez az eljárás. A hazai szakemberek egyelőre óvatosak, hiszen egyikük sem ismer olyan publikációt, amely minden kétséget kizáróan bizonyította volna a betegség vénás eredetét.
Lélegezni sem tudnánk az agy csillagsejtjei nélkül
Az agy úgynevezett csillagsejtjeiről korábban mindössze annyit feltételeztek, hogy az idegsejteket összekötő ragasztóanyagként funkcionálnak, az utóbbi években azonban számos izgalmas dolog derült ezekről az agysejtekről. A legújabb felfedezés szerint a csillagsejtek központi szerepet játszanak a légzés szabályozásában.
A dohányzás eddig ismeretlen káros hatását fedezték fel
Ausztrál kutatók elvégezték az eddigi legátfogóbb vizsgálatot arról, hogy miként befolyásolja a dohányzás a génjeink kifejeződését - többek között ettől a folyamattól függ, hogy milyen fehérjék termelődnek a szervezetünkben. A kutatás eddig nem ismert negatív hatást talált az immunrendszerben.
Őssejtsiker a terápiának ellenálló, visszatérő leukémia kezelésében
A Heidelberg Egyetem kórházának orvosai komoly őssejtsikerről számoltak be a Blood (Vér) című folyóirat hasábjain: a betegek 50 százalékát sikerült kezelni idegen donoroktól származó őssejtekkel a betegség azon fajtájában, amely a hagyományos terápiának ellenáll.
Most már tényleg jöhet az új orvostudomány
Amikor egy valóban nagy előrelépés történik a tudományban, rövid távon túlzottan optimista előrejelzések születnek, hosszú távon viszont alábecsülik a hatást. Ez igaz az emberi genetikai állomány megismerésére is: az immár tíz éve a birtokunkban lévő információ nem váltotta meg egycsapásra a világot, de lassan készülhetünk az új, a megelőzésre koncentráló, személyre szabott orvostudományra.
A hosszú élet génváltozatai legyűrik a betegségeket
A különlegesen hosszú életkor genetikai hátterét kutatva először sikerült olyan mintázatokat azonosítani az emberi genetikai állományban, amelyek jelenléte valószínűsíti a matuzsálemi kort. Több mint ezer százéves vagy annál idősebb ember genetikai anyagát hasonlították össze más csoportokéval.
- címkék:
- orvostudomány
- DNS
- genetika
- öregedés
- genom
- életkor
- Címkefelhő »
Megtalálták a méz titkos, antibiotikumként ható összetevőjét
Évezredek óta tudjuk, hogy a méz sok betegségtől véd bennünket, de eddig nem sikerült megtalálni azt a "titkos" összetevőt, amelynek e védőhatást köszönhetjük. Most először sikerült tisztázni, miért pusztítja a méz a baktériumokat.
Agyba ültethető gyógyító chip készül Izraelben
Bizonyos agyterületek elektromos ingerlésével a kutatók képesek enyhíteni számos betegség, például a depresszió vagy a Parkinson-kór tüneteit. Eddig azonban jelentősen gátolta a módszer gyakorlati elterjedését, hogy nem lehetett pontosan szabályozni az ingerlést. Egy Izraelben dolgozó nemzetközi kutatócsoport olyan chipet fejleszt, amely hamarosan megoldhatja ezt a problémát.
Általános ellenanyagot fedeztek fel az influenzánál
Az influenza különféle vírusai közül az A-vírusok a legveszélyesebbek, amelyek gyorsan változnak, ezért mindig újabb védőoltásokat kell ellenük kifejleszteni. Nagy eredmény lenne, ha találnának egy olyan célpontot rajtuk, amely az evolúció során keveset változott, tehát közel megegyező minden változatukban. Egy ilyen szakasz elleni gyógyszerrel elvileg minden A-vírus támadható lenne.
Már 20 évesen megjósolható a menopauza időpontja
Ma jelentik be egy római konferencián azokat az eredményeket, amelyek szerint egy egyszerű vérteszttel meghatározható a nők menopauzájának várható kezdeti időpontja. A teszt a családtervezésben segíthetné a nőket, hiszen ha valakinél korai menopauza várható, akkor érdemes lehet minél előbb gyermeket vállalnia.
Elkészült az első tüdőchip
Ha mérnöki szemmel nézzük, az emberi tüdő a hatékony "szerkezetek" egyik legjobb példája: a felnőttek tüdejének összesen 140 négyzetméteres felülete a lehető legjobb hatásfokkal képes elvégezni a gázcserét. A Science legújabb számában megjelent tanulmányok szerzői ezt próbálták meg utánozni, jelentős sikerrel. Az egyik esetben élő patkányokba ültettek egy előzőleg lecsupaszított, majd sejtekkel újra feltöltött tüdőt, a másik alkalommal pedig egy mesterséges tüdőchip létrehozásáról számoltak be a kutatók.
Tízezer beteg génvizsgálata adhat betekintést a szívbetegségek kialakulásába
Nagyszabású vizsgálat indult a szívbetegségek öröklött tényezőinek feltárásra, amely nagy lépés lehet a személyre szabott gyógyászat felé. A vizsgálatot a londoni Imperial College kutatói vezetik, és összesen 10 000 betegnél elemzik majd az összes génváltozatot, emellett pedig részletes szívvizsgálatot is végeznek.
A munkahely hordozhatja a legtöbb rákkeltő kockázatot
A rák kialakulása az esetek kétharmadában az életmódbeli tényezőkkel, például a dohányzással függ össze. Ez régóta nem kérdés, de a maradék egyharmad okaiban nincs egyetértés. Valószínű, hogy a környezeti és munkahelyi okokra vonatkozó, majdnem harminc éves becslés mára elavulttá vált. Sokak szerint a számok lekicsinylése figyelemelterelő taktika, ami mögött ipari érdekek húzódnak meg. Ugyanakkor nem valószínű, hogy valaha is képesek leszünk a környezeti anyagok rákos halálesetekben betöltött valódi arányának meghatározására. Az ezeknek való kitettség és a rák kialakulása ugyanis szoros kölcsönhatásban áll a genetikai és az életmódbbeli ...
A génterápia csillantja fel a reményt az izomsorvadásban szenvedőknek
Egy magyar apa blogot indított gyógyíthatatlan izomsorvadásban szenvedő kislányáról, és folyamatosan figyeli az olyan új kutatási eredményeket, amelyek talán segíthetnek a gyermeken. Egy új génterápiás kísérlet most közelebb hozta a sikeres emberi kezelés lehetőségét, de még hosszú az oda vezető út. A betegség genetikai szűrése ma már Magyarországon is lehetséges, és egy nemzetközi program keretében elképzelhető, hogy magyar betegek is részt vehetnek majd az új módszerek kipróbálásában.
Autizmus: sok hibát találtak az idegrendszer fejlődését szabályozó génekben
Az Autizmus Genom Program keretében tizenegy ország kutatói működtek együtt annak érdekében, hogy a jelenleginél pontosabb képet kapjunk az autizmus genetikai hátteréről. A tünetegyüttes kialakulásában részben a kisebb-nagyobb DNS-darabok többszöröződései vagy kiesései állnak, melyek összességükben a rendellenesség valamelyik fajtájának kialakulásához vezethetnek. Az új eredmények az autizmus korábbi felismerését is elősegíthetik, ami alapvető fontosságú a hatékony kezelés szempontjából.
Személyre szabott kezelések a vagina vizsgálata alapján
Még a teljesen egészséges nők körében is jelentős különbségek lehetnek a vaginális mikrobaközösség összetételében - ez derült ki abból az átfogó kutatásból, amelyben elsőként mérték fel a vaginában élő mikrobaközösségek összetételét 400 nőnél. A mikrobák típusai alapján öt külön csoportra lehetett osztani a résztvevőket: az eredmények gyakorlati alkalmazását az jelenti, hogy a különbségek alapján személyre szabottá válhatnának a jövőbeli kezelések.
A bőrrák kockázatnövekedése 74%-os a szoláriumok miatt - az eddigi legnagyobb felmérés
Az amerikai Minnesota Egyetem közegészségügyi centrumának kutatói új vizsgálatukra hivatkozva azt állítják, hogy a szoláriumok használata mindenképp növeli a bőrrák legveszélyesebb formájának kockázatát. Ebben a témában eddig ez a legtöbb résztvevővel végzett felmérés: a melanoma kockázatnövekedése 74%-osnak bizonyult a szoláriumozás hatására.
Különleges módszerrel vizsgálták magyar kutatók az agyat
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutatói olyan eljárással vizsgálták az idegsejtek rövid nyúlványait, amelyet máshol még sosem alkalmaztak erre a célra. Az idegsejtek úgy néznek ki a mikroszkóp alatt, mintha a Hold felszínét néznénk: árkok, hegyvonulatok és kráterszerű bemélyedések látszanak a metszeten. A világ egyik legjelentősebb tudományos lapjában, a Science-ben közölt eredmények talán az emlékezetromlással járó betegségek pontosabb megértéséhez is közelebb vihetnek.
Genetikailag is alkalmazkodtak a nagy magassághoz a tibetiek
Amerikai és kínai kutatók két olyan génváltozatot is azonosítottak a tibetieknél, amelyek magyarázatot adhatnak a négyezer méter feletti magassághoz történő alkalmazkodásra. Az élettani folyamatok részleteiben ugyan még nem ismertek, de a tibeti lakosok egy része kevesebb oxigénkötő molekulával is hatékonyan hasznosítja a levegőt. Az Andokban élőknél ez éppen fordítva van: náluk több molekulára van szükség ahhoz, hogy elegendő oxigént kössenek meg a vörösvérsejtek.
Kiderült, miért árt a szívnek a túlórázás
Egy valóban átfogó vizsgálat igazolta, hogy a gyakori túlórázás összefügg a szívkoszorúér-betegség megnövekedett kockázatával. Az elemzésből kizárták a dohányzás, a túlsúly és a magas koleszterinszint szívbetegségre hajalmosító hatását, így bebizonyosodott, hogy a gyakori túlóra önálló kockázati tényezője a szívbetegségnek.
Nyilvánosság elé lépett az arcátültetett spanyol férfi
Először jelent meg kedden a nyilvánosság előtt az a spanyol férfi, akin január 16-án részleges arcátültetést hajtottak végre a sevillai Virgen del Rocio kórházban.
Világelső elemzést végeztek gének és környezet viszonyáról
Ritka az olyan betegség, ahol a gének szerepe 100 százalékos, azaz bárhogyan is élünk, nem tudunk tenni a megelőzésért. Az is ritka, amikor a géneknek semmilyen hatása nincs. A gének és a környezet hatása általában együtt határozza meg sorsunkat, a két oldal viszonyát vizsgálták most egy gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségnél. Még sosem zajlott olyan genetikai vizsgálat, amelyben a mostanihoz hasonló részletességgel elemezték volna az ember genetikai állományát.
Először adtak személyre szabott orvosi tanácsot a gének alapján
Stephen Quake, a Stanford Egyetem munkatársa lett a világon az első ember, akinek orvosa a teljes genetikai állomány elemzése alapján adott tanácsot. Ez úttörő lépés a jövő orvostudománya felé, a páciens azonban egyelőre nem élt a lehetőséggel. Vajon mennyit akarnak majd tudni magukról az átlagos, mindennapi emberek?
Nem sajátíthatják ki a cégek a génjeinket
Egy a napokban meghozott amerikai bírósági döntés érvénytelenítette azokat a szabadalmakat, amelyek az öröklődő emlő- és petefészekrák kockázatát növelő génváltozatokat védték. Az ítélet komoly hatással lehet a két ráktípus genetikai szűrővizsgálatainak további fejlődésére, emellett érzékenyen érintheti azokat a biotechnológiai cégeket, amelyek működése génszabadalmakon alapul. A közeli jövőben végleg eldőlhet, hogy szabadalmi védelem alá helyezhetőek-e a szervezetünkben természetes módon létrejött molekulák.
Hárommillió újszülött halálát lehetne megelőzni
Mindössze a már bevált módszerek alkalmazására lenne szükség ahhoz, hogy a világ 68 országában visszaszorítsák a szülő nők és a csecsemők magas halálozási arányát - írja a Visszaszámlálás 2015-ig elnevezésű tudományos bizottság új jelentése. Az elmúlt évtizedek előrelépései ellenére évente még mindig csaknem félmillió nő hal bele a szülésbe, három és félmillió újszülött pedig az egyhónapos kort sem éri meg.
Vakcina készülhet Lyme-kór ellen
Tavasztól a kullancsok jelentik az egyik legnagyobb veszélyt a természet örömeit élvezők számára. Az apró élősködők - sok egyéb fertőzés mellett - két nagyon súlyos betegséget is terjeszthetnek, a vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladást, valamint a Lyme-kórt. Az agyhártyagyulladás ellen már létezik hatékony védőoltás, a Lyme-kór ellen viszont nem. Amerikai kutatók most arról számoltak be, hogy egy génmódosítással megakadályozták a kór átvitelét a kullancsról a gerincesekre. Ez kiindulási alapot jelenthet egy védőoltás kifejlesztéséhez.
Csak most kezdődik az új orvostudomány
Közel tíz évvel ezelőtt az egész világ ünnepelte az ember genetikai információjának megfejtését, amely egy új orvostudomány születését ígérte. Egy új orvostudományét, amely a tüneti kezelések helyett végre az alapokat ragadja majd meg. Az elmúlt tíz évben azonban inkább a technológia fejlődött ezen a területen, és sok alapvető összefüggést fedeztek fel gének és betegségek között. Az alkalmazások többsége, az új gyógyászat a következő évtizedben jöhet.
Embereken is kipróbálták a legújabb genetikai módszert a rák ellen
A génelcsendesítésnek nevezett módszert állatkísérletekben már sikerrel alkalmazták a daganatos sejtek ellen, a rosszindulatú bőrrák esetében pedig az első emberi próbára is sor került.
A jövőben talán már az idegrostokat is látni fogjuk
Az agyi képalkotó eljárások rendkívül sokat fejlődtek az elmúlt években, így ma már olyan agyi folyamatokba is bepillantást nyerhetünk, amelyekbe korábban elképzelhetetlen lett volna. Az orvosi gyakorlat közeli jövőjét várhatóan az jelenti, hogy a vizsgálatokban egyidejűleg két fejlett képalkotó módszert is alkalmaznak. A legújabb kutatásokból az is világossá vált, hogy az összetett agytevékenységeket sosem csak egyetlen központ végzi.
Magyar őssejtsiker az asztmás roham kezelésében
Az Egyesült Államokban dolgozó magyar kutató, dr. Németh Krisztián tervezte azt a kísérletet, amelynek eddigi eredményei alapján az őssejtek egyik típusa az asztmás roham kezelésében is hatékonynak bizonyulhat. A szakemberek szerint ez az első adat arra, hogy a csontvelői őssejteket a súlyos allergiás gyulladások mérséklésére is alkalmazni lehetne. A munkacsoport legújabb tanulmányát az Amerikai Tudományos Akadémia lapja, a PNAS legfrissebb száma közölte.
Kiderült, miért alapvetően fontos a D-vitamin
Már régóta ismert, hogy a D-vitamin alacsony szintje kapcsolatba hozható a daganatok vagy a szklerózis multiplex kialakulásával, most azonban a vitamin immunvédekezésben betöltött alapvető szerepére is fény derült.
A HIV-vírus újabb búvóhelyét azonosították
A szerzett immunhiányos állapot kialakulásáért felelős HIV-vírusról eddig is tudták, hogy el tud rejtőzni a már érett immunsejtekben, most azonban kiderült, hogy máshol is. A vérképző őssejtekben szintén hosszabb időre megbújhat a vírus: ez megmagyarázhatja, hogy a gyógyszeres kezelés megszakítása esetén miért újul ki a fertőzés a vírusmentesnek tűnő betegekben is.
Egy önálló világ a beleinkben: elkészült az eddigi legnagyobb székletvizsgálat
Egy nemzetközi kutatócsoport meghatározta a bélcsatornánkban élő csaknem összes mikroorganizmus génjeinek szekvenciáját. Az eredmények a mostaninál sokkal közelebb vihetnek annak tisztázásához, hogy a bélbaktériumoknak pontosan milyen szerepük van a különféle betegségek kialakulásában.
Embrionális őssejtek emberi próbáját engedélyezték egy szembetegségre az USA-ban
A Massachusetts-i Advanced Cell Technology kedden jelentette be, hogy emberi embrionális őssejteket alkalmazó kezelését kiemelt gyógyszerként kezeli az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal.
Kísérleti siker a gyermekkori izomsorvadás kezelésére
Egy új génterápiás eljárással pótolni lehetett azt a fehérjét, amelynek hiánya a gerincvelői eredetű izomsorvadás kialakulásáért felelős. Úgy tűnik, hogy az egyelőre egereken végzett génterápia vissza is fordítja a betegség előrehaladását, ellentétben a gyógyszeres kezeléssel, ahol a szerek élethosszig tartó szedésére van szükség.
Szélütés utáni felépülésben segít a virtuális valóság
A virtuális valóságban lefolytatott játékok segíthetnek abban, hogy szélütés után javuljanak a páciensek motoros funkciói - közölték csütörtökön egy kisebb tanulmány eredményét az Amerikai Stroke Társaság éves konferenciáján.
Hangot adott ki a terjedő daganat
Lézerfénnyel keltett ultrahang segítségével a mostaninál könnyebben lehetne azonosítani azokat a betegeket, akiknél a bőrrák valószínűsíthetően már az áttétes fázisba jutott. Ha az eljárás az emberi nyirokcsomómintákon is alkalmazhatónak bizonyul, akkor a jelenleginél gyorsabban meg lehetne választani a legmegfelelőbb kezelést.
Transzplantációs turizmus: eddig egy hazai esetről tudnak
Az őssejtturizmus mellett ma már nem ismeretlen a transzplantációs turizmus sem: a betegek ennek során külföldre utaznak, és ott végeztetik el a szervátültetést. Nálunk ez a gyakorlat egyelőre nem jellemző, egy példát azonban a Semmelweis Egyetem orvosa is tudott mondani. Az USA-ban jelenleg négyszáz körülire becsülik azok számát, akik kivégzett elítéltek szerveit kapták meg Kínában.
Az egérutat is bezárták az éhező daganat előtt
Sugárkezelés után gyorsan kiújulhat egy-egy daganat, pedig a kezelés a tumort tápláló ereket is súlyosan károsítja. A daganat azonban egy tartalék módszert vet be: sejteket toboroz maga köré a csontvelőből, és ezek segítségével építi újra saját vérellátását. A kaliforniai Stanford Egyetem kutatóinak sikerült gátolni ezt a folyamatot: az éhező tumor előtt a második út is bezárult, és vérellátás nélkül maradt. A kutatók már embereken is kipróbálnák az ígéretes módszert.
Politikusok támadják a homeopátiát Nagy-Britanniában
Az angol képviselőház tudományos és technológiai bizottsága a homeopátiás szerek támogatásának leállítására szólította fel a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot.
Vérteszt készül a maradék ráksejtek kimutatására
A Science orvosi lapjában pénteken megjelent beszámoló szerint vérvizsgálattal is ki lehet mutatni a daganatos beteg szervezetében a kezelés után megmaradt rákos sejteket. A módszernek a betegek műtét utáni nyomon követésében lenne nagy jelentősége: ha a vizsgálat olcsóbbá válik, széles körben is személyre szabott diagnosztikai eszközt kínálhat az orvosok számára.
Még keveset tudunk a második agyunkról
A szervezet második legnagyobb idegsejthálózata nem a gerincvelőben, hanem a bélcsatorna falában található. A második agynak is nevezett hálózat aktívan kommunikál az aggyal, és egyre több jel utal arra, hogy a felőle érkező jelek jelentős mértékben meghatározhatják érzelmeinket, hangulatunkat. Egyre több esetben bebizonyosodik az is, hogy e hálózat zavarai számos betegséggel állnak kapcsolatban. Magyar kutatók például kimutatták, hogy a bél idegsejtjei alkohol hatására zavartan kezdenek egymással társalogni, és részben ez okozhatja az alkoholisták emésztési panaszait.