Négyhónapos csecsemőt mentett meg a virtuális szemüveg

Sok a csapnivalóan rossz orvosi tanulmány

Sok orvosi alaptanulmány hiányos és nehezen ellenőrizhető - derül ki német és amerikai kutatásokból, amelyeket a Plos Biology című szaklap ismertet.

A koraszülött csecsemőknél nagyobb az esély az autizmusra

Az extrém koraszülött babáknál sokkal nagyobb az esély, hogy autizmus alakuljon ki náluk később a gyermekkorban állítja egy új svéd tanulmány. A kutatók megállapították, hogy már az újszülött korban láthatók erre utaló különbségek az agyban. Az eredmények arra utalnak, hogy a környezeti tényezők is vezethetnek autizmushoz.

Százmilliós befektetést kapott a magyar fejlesztésű injekció

Az ízületi kopások gyorsabban és hatékonyabban lesznek gyógyíthatóak. A magyar fejlesztésű ízületi regenerálódást segítő vérszérum-injekció az Euroventures százmillió forintos befektetésének köszönhetően jövőre már elérhető lesz a piacon.

Veteránokon fognak péniszátültetést végrehajtani

Péniszátültető műtéteket készülnek végrehajtani sérült amerikai háborús veteránokon a Johns Hopkins Egyetem (JHU) orvosai. A 12 órás beavatkozás magába foglalja a legfontosabb idegek és erek összevarrását, amelynek segítségével helyreállítható a szerv vizelési és végső soron a szexuális funkciója is - írja a BBC.

Harcba száll a homeopátia ellen az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia úgy döntött, nem bánik többé kesztyűs kézzel az áltudományokkal – ugyanakkor attól is óva intett mindenkit, hogy a természetes gyógymódok mindegyikét elutasítsa. A homeopátiáról és sarlatánságról szóló előadássorozaton megfontolt óvatossággal, de határozottan járták körbe a témát a meghívott kutatók.

Teljesen új arcot kapott a megégett tűzoltó

Az eddigi legkiterjedtebb arcátültetést hajtották végre egy 2001-ben csúnyán megégett tűzoltón: a műtét a férfi koponyáját és nyaka egy részét is érintette - jelentette be hétfőn az operációt végző New York-i kórház.

Eltemették a lányt, aki annak idején David Beckham szívét is meghódította

Több százan rótták le tiszteletüket a 20 évesen elhunyt Kirsty Howard előtt. A ritka szívbetegséggel született lánynak 4 évesen mindössze néhány hetet jósoltak az orvosok.

Titkos kórház Budapest alatt

Egy kilométer hosszú, a budai Vár alatt rejlik, a harmincas években még csak egy vízvezeték látta el, amely az 1944-es ostrom első heteiben ráadásul fel is robbant. 1956-ban pár napra újjáéledt, hogy aztán a hatvanas évekre atombiztossá tegyék, és 2002-ig titkosítsák. A budai Sziklakórházban ma már látványos múzeum működik – a HáziPatika összeállítása a kórház kalandos történetét foglalja össze.

Hőre robbanó mikroszkopikus gránátot fejlesztenek a rák ellen

A megfelelően magas hőmérséklet hatására közvetlenül a rákos daganatban felrobbanó mikroszkopikus "gránátokat" fejlesztenek a brit kutatók.

Hang alapján ismeri fel a Parkinson-kórt egy magyar algoritmus

A beszélő hangja alapján a Parkinson-kór felismerésére alkalmas algoritmust fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem kutatói egy nemzetközi beszédtechnológiai versenyre. 

Parazitafertőzések és malária: orvosi-élettani Nobel-díj 2015

A 2015-ös orvosi-élettani Nobel-díjat William C. Campbell ír, Omura Szatosi japán és Juju Tu kínai tudós kapta megosztva. A három kutató közül az első kettő egy olyan újfajta terápiát fedezett fel, amellyel hatékonyan lehet felvenni a harcot többek között a folyami vakságot és elefántkórt okozó fonálféreg-fertőzések ellen, utóbbi tudós pedig egy, a maláriás betegek túlélését jelentős mértékben javító gyógyszert fejlesztett ki.

Közvetve emberről emberre terjedhet az Alzheimer-kór

Egyes orvosi beavatkozások során egyik emberről a másikra terjedhet az Alzheimer-kór oly módon, mint a Creutzfeld–Jakob-betegség - állapította meg egy kis esetszámú tanulmány, amelynek szerzői óvatosságra intenek feltevésükkel kapcsolatban.

A leukémia legrégebbi ismert esetét azonosították

A leukémia legrégebbi ismert esetét azonosították a Tübingeni Egyetem kutatói egy hétezer éves női csontváz vizsgálata során.

Miért változik a zúzódás színe?

Néhány nap leforgása alatt "gyönyörű" színváltozásokat tud produkálni az emberi bőrön egy-egy véraláfutás – ezt a vörösvértestek lebomlási folyamatának köszönhető.

Száznegyvennégyszer gyilkoltak a robotok 2000 óta

A robotok sebészetben történő alkalmazása egyre elterjedtebb. Egy amerikai tanulmány azt vizsgálta, milyen gyakran lép fel probléma az ilyen műtétek során.

Robotpolipok műthetnek a jövőben

Automatizált robotcsáp segítheti az orvosokat az életmentésben. Az olasz találmányt a polip mozgása ihlette.

Barátok közt sztárján tesztelték a fiatalság titkát

Dr. Székács Béla és csapata a baktövis nevű gyógynövényben találta meg az öregedés ellenszerét. Ábrahám Edit színésznő, akin három hónapig kísérleteztek, nagyon pozitívan nyilatkozott a hatásokról.

Csak a denevérek használják agyuk mindkét felét a halláshoz

Az állatok közül egyedül a denevérek használják agyuk jobb és bal felét is ahhoz, hogy a hangok különböző jellemzőit feldolgozzák - állapította meg egy amerikai kutatás.

Placebo, a misztikus gyógyerő

A közvélekedés szerint az a hit, hogy egy szer kedvező hatással lesz az egészségünkre, jelentős tényező a gyógyulás során. A kérdés az, vajon a pozitív várakozások valóban megszüntetik bizonyos betegségek okát, vagy pusztán a tünetekre vannak jótékony hatással.

Rosszabb lenne a halálnál egy fejátültetett élete

A két test eltérő biológiai tulajdonságai miatt a fejátültetettek – még ha sikeres is a transzplantáció – olyan pokoli élményeket élnének át, ami rosszabb a halálnál – állítja a Amerikai Idegsebészek Egyesületének elnöke. Ennek ellenére szép számmal akad jelentkező.

Két éven belül sor kerülhet az első emberi fejátültetésre

Legalábbis ezt állítja a módszerrel évek óta foglalkozó Sergio Canavero olasz idegsebész, aki szerint a technikai akadályok leküzdése elérhető távolságba került. Az etikai aggályok ettől persze még nem oszlanak el.

Bebizonyították, hogy a homeopátia semmire sem jó

A homeopátia nem hatékony mód egyetlen betegség kezelésére sem. Ezt állapították meg az ausztrál orvostudományi kutatóintézet szakemberei a témáról eddig készült tanulmányok legátfogóbb felülvizsgálata nyomán.

Orvosi áttörést hozhat a laboratóriumban növesztett emberi izom

Először hoztak létre laboratóriumban olyan emberi izomszövetet, mely összehúzódásokat tud produkálni. Az eredmények a személyre szabott gyógyításban jelenthetnek előrelépést.

Prűd szigetekről a Nobel-díjig: a Moser-házaspár története

A 2014-es orvosi-élettani Nobel-díjat John O'Keefe mellett egy norvég házaspár, May-Britt Moser és Edward I. Moser kapta megosztva. Moserék az 5. díjazott házaspár a Nobel-díjak történetében. Életük egyszerű környezetben indult, ahol valószínűleg még csak nem is álmodoztak a Nobel-díjról.

Használ-e a receptre felírt fűszívás?

Évezredek tapasztalata támasztja alá a kannabisz széleskörű orvosi hatásait. Azonban a tudatmódosító képesség, valamint a rászokás és a mellékhatások veszélye eltántorítja a modern gyógyászatot a marihuána kritikátlan alkalmazásától.

Fogadj örökbe embriót!

Azoknak a pároknak, akiknek nem lehet természetes úton gyerekük, de szeretnének családot, a lombikbébiprogram nyújthat egyfajta segítséget. A nők petesejtjeinek leszívása és megtermékenyítése során létrejött embriókat beültetik a méhbe – de mivel a női szervezet gyakran több petesejtet is termel, akár több embrió is lefagyasztásra kerülhet. De vajon mi történik ezekkel az embriókkal később?

Sztárok, akik alternatív gyógymódot kerestek a rákra

Nem Bajor Imre az első közismert ember, aki a nyugati orvostudomány helyett alternatív orvoslásban kereste a gyógyírt daganatos betegségére. A legendás riporter, Déri János Mexikóba utazott magát gyógyíttatni, és Andy Vajna is külföldön talált számára megfelelő ellátást.

Az őssejttárolás és -felhasználás nyomában

Ha kiderül, hogy gyermeket várunk, előbb-utóbb kérdésként felmerül, hogy szükséges-e az őssejtmegőrzés lehetőségével élnünk? Hogy teljesebb képet kapjunk és tisztázzunk néhány kérdést, összegyűjtöttük a ma rendelkezésre álló összes fontos információt.

Csillagszemű lett a 14 ezer voltos áramütéstől

Tíz évvel ezelőtt baleset ért egy villanyszerelőt, amely miatt csillagalakú szürkehályog nőtt a szemére - az esetről most közölt tanulmányt egy rangos orvosi lap. Műtéttel eltávolították a hályogot, de a látása nem javult meg teljesen.

Megtalálták Ötzi családját

Eredetileg Tirol lakosságát akarták kutatni, amikor a DNS mintákat vizsgálva érdekes összefüggésre bukkantak az innsbrucki tudósok.

Terhes lett a petefészek nélküli nő

Ikerlányokkal várandós az a hét évvel korábban rákkal kezelt nő, akinek hasfalába az akkor eltávolított petefészkéből vett és lefagyasztott szövetét ültették.

Az őssejtüzlet ellen dolgozik a Nobel-díj

Bár a köldökzsinór sejtjei nagyon értékesek, megvannak a korlátaik is, és amint a 2012-es orvosi-élettani Nobel-díj is mutatja, nem biztos, hogy a jövőben szükség lesz valódi őssejtekre a gyógyításhoz. A jó megoldás Magyarországon is egy ingyenes, közösségi őssejtbank létrehozása lenne.

Tíz dollárért tapogathatja Einstein agyát

IPades applikációban vált lehetővé a relativitáselmélet kidolgozójának agyáról készült korabeli orvosi felvételek vizsgálata.

Egyenesen az agyukból lopták el a PIN kódot

Az agyhackelés ma már valóság: egy kísérletben úgy lopták el emberek bankkártyakódját, hogy agyhullámaikat pásztázták. A módszer nem hibátlan, de sokkal megbízhatóbb, mint a hazugságvizsgálat. Ráadásul ugyanez a technika számos más területen is bevethető: épülhet belőle aggyal vezérelt játékgép, lehet alkalmazni kínvallatásnál, de alkalmas a nikotinfüggőség megszüntetésére is.

Nem ártottak majmoknak a kvantumpöttyök

A kvantumpöttyöknek, azaz a fénykibocsátásra képes parányi kristályoknak nagy jövőt jósolnak az orvoslásban. Egy most végzett kutatásnak először sikerült igazolnia főemlősökön, hogy a kvantumpöttyök használata biztonságos egy éven túli időszakon át is.

A titokzatos föld alatti vízfolyások felelősek a rák kialakulásáért? - Nagyító alatt a vízerek

A vízerekben és hatásukban, vagyis hogy akár komoly betegségek okozója is lehetnek, vagy hisz valaki, vagy egy újabb, divatos humbugnak tartja, amivel a naiv embereket egy új címszó alatt lehet megszabadítani néhány ezer forinttól. Vajon mit mond a tudomány?

A nők negyedénél téves az internetes öndiagnózis

Egy szokatlan egészségügyi probléma esetén sokan az internetes keresőktől, esetleg közösségi oldalaktól remélnek megoldást, pedig célszerűbb lenne orvoshoz fordulni. A tévesen felállított öndiagnózis gyakran többet árt, mint használ.

Legenda és példakép a Debreceni Egyetemen

Tudományos ülést rendezett Muszbek László akadémikus, egyetemi tanár tiszteletére a professzor 70. születésnapja alkalmából a Debreceni Egyetem.

Kiemelkedő orvosprofesszorokra emlékeztek Debrecenben

A Centenáriumi Év alkalmából ünnepi konferenciát rendezett az orvostudomány kiemelkedő professzorainak emlékére a Debreceni Egyetem Professzori Klubja.

Két intézet is megújult a Klinikán Debrecenben

Két újabb beruházás fejeződött be a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában.

Protonterápiás centrum Debrecenben

A daganatos betegségek hatékonyabb kezelésére szolgáló protonterápiás központ létesülhet Debrecenben. Az erről szóló megállapodást október 12-én írták alá a város, az egyetem, az orvostudományi centrum, az atommagkutató intézet és a befektető cég vezetői.

Világraszóló felfedezésről számoltak be szegedi kutatóorvosok

Hegyi Péter, a Szegedi Tudományegyetem 39 éves kutatóorvosa által vezetett munkacsoport kiemelkedő újdonságokat fedezett fel, melyek alapvetően átírják élettani és kórélettani ismereteinket a hasnyálmirigy működésével, illetve betegségeivel kapcsolatban - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.

Tojásból porcszövet Debrecenben - remény a porcsérülésben szenvedőknek

A mozgásszervi betegségek sok ember életét keserítik meg. A porcsérülések, porckopások különösen fájdalmasak, maguktól alig gyógyulnak és az általuk okozott tünetek is nehezen kezelhetők. Ennek egyik oka, hogy a porcszövet szinte egyáltalán nem képes megújulni (regenerálódni). Ezért e betegségek jobb eséllyel történő gyógyításához először alaposan meg kell ismernünk a porcszövet fejlődését és működését.

Egyre közelebb már a mellékhatások nélküli őssejt-terápia

Talán elérkezik a nap, amikor őssejtekből bármilyen kívánt szövet vagy szerv előállítható. Addig azonban a gyógymód nem kerülhet alkalmazásra, amíg mellékhatásaként halálos daganatok képződhetnek. Most e téren amerikai kutatók komoly előrelépést tettek.

Mikrochip követi, hogyan nő a rákos daganat

Olyan mikrochipes érzékelőt fejlesztettek ki német kutatók, amely a daganat közelébe ültetve követi lehet a tumor a növekedését a környezetében lévő szövetek oxigénszintjének mérésével. A miniatűr eszköz arra is jó, ha érzékeny területeken, például a gerinc közelében növekvő daganatot kell kezelni.

Számítógépet vezérel és izmokat stimulál az elektromos tapasz

Olyan, mint egy matricás tetoválás, de közben szívritmust mér és agyhullámokról gyűjt információt az ultravékony öntapadós mikroelektronika. Az új fejlesztésű, emberi bőrre tökéletesen illeszkedő tapasz elmossa a határokat a biológia és az elektronika között.

Bizarr orvosi kezelések a múltból - Amiket még ma is használnak

Elektrosokk-terápia, agyi lékelés, piócás kezelés - ha azt gondolod, hogy a modern orvostudomány már elavultnak tartja az ilyesmit, tévedtél. A plasztikai sebészek például előszeretettel használják a piócákat a betegek kezelésekor.

Higgyük el, hogy a fejfájás elmúlhat magától is

Az esetek több mint 30 százalékában a fejfájás placebóval vagy kezelés nélkül is teljesen megszüntethető - állítják holland kutatók, akik tanulmányuk eredményeit a Journal of Manipulative and Physiological Therapeutics című folyóiratban publikálták.

Egyre jobban terjed a mesterséges széklet az USA-ban

A báriumpaszta helyett egy a természetes széklethez sokkal jobban hasonlító anyagot használnak a székletürítési gondok felderítésére az Egyesült Államokban.

Átformálta testünket a civilizáció

Mi a kapcsolat a két lábon járás és a gerincfájdalmak megjelenése között? Miért van szüksége a mai gyerekeknek fogszabályzóra? Egészségügyi problémáinkkal újabban egy külön tudományterület, az evolúciós orvostudomány is foglalkozik: a pompeji lávában talált csontvázak például elárulják, hogy mára a nyitott gerinc egy ártalmatlan formája is gyakoribbá vált.

Kutyákon tesztelik az új magyar csípőprotézist

A nanotechnológia egyik ígéretes orvosi alkalmazási területe lehet, amikor ízületi protézisek felületét nanoezüsttel vonják be, így csökkentve a beültetés után fellépő esetleges bakteriális fertőzések veszélyét.

Az emberek ugyanúgy öregszenek, mint más főemlősök

Sokáig úgy gondolták, hogy mi emberek - viszonylag hosszú élettartamunkkal és a modern orvosi ellátással - lassabban öregszünk, mint más állatok. Egy több főemlősfajt átfogó összehasonlítás azonban azt mutatja, hogy az emberi öregedés üteme egyáltalán nem egyedülálló.

Mindent az őssejtekről a Mindentudás Egyetemén Debrecenben

Orvosok és laikusok fantáziáját egyaránt izgatja az őssejtekben rejlő lehetőség, a szövetek, szervek megújítása, helyreállítása, a betegségek gyógyításának új távlatai. Erről tart előadást kedden Sarkadi Balázs kutatóorvos Debrecenben a Mindentudás Egyetemén

Hogyan vezethetnek félre bennünket az egészségügyi statisztikák?

Azt várnánk, hogy az egészségügyi statisztikák torzításmentesen tájékoztatnak, ez azonban nincs így: még a szaklektorált orvosi folyóiratokban is minden harmadik tanulmányban keverve fordulnak elő az abszolút és a relatív kockázati értékek.

Magyar őssejtkutató világelső eredményt ért el lovakkal

A világon először sikerült lovak testi sejtjeiből olyan őssejteket létrehozni, amelyek később szinte bármilyen sejttípussá képesek átalakulni. A Kanadában dolgozó Nagy András vezetésével elért eredményeknek - a lehetséges állatorvosi alkalmazásokon kívül - az emberi gyógyászatban is komoly szerep juthat a jövőben, elsősorban az ízületi problémák jobb megértésében.

Fogszuvasodást okozó baktériumok közelről

Szerdán mutatták be azokat a felvételeket, amelyek a legjobbaknak bizonyultak a Wellcome Trust tudományos képgyűjtemény idei versenyén. Tudományos és egészségügyi témában egyaránt válogattak be képeket, így a fotók között kulcslyukműtét, fogszuvasodást okozó baktériumok, szuperközeli bogárlábak és embriók is egyaránt szerepelnek.

Húsz perc alatt lehet fület nyomtatni szilikonból

Lehetséges-e, hogy nyomtatóval készített bőrrel pótolják az égési sérültek szöveteit? Egy washingtoni tudományos konferencián elhangzott előadás szerint igen, sőt húsz év múlva már ez lesz a mindennapi gyakorlat.

Fejlesztik a személyre szabott egészségügyi mikrochipeket

A gyógyszertesztelések egyik legújabb irányzata a mikrochipekre helyezett szerveken történő vizsgálat: a tüdőt és a májat már sikerült lemásolni, a közeljövőben pedig talán az is lehetséges lesz, hogy a teljes emberi szervezetet modellezzék ezen a módon. A kutatások idővel lehetővé tehetik, hogy előre meghatározzák a gyógyszerekre adott saját, egyéni reakcióinkat.

Hit nélkül a fájdalomcsillapító is kevésbé hat

Azok, akik nem hisznek benne, hogy fájdalomcsillapítójuk hatásos lesz, valójában saját maguk csökkenthetik vagy semmisíthetik meg a szer hatékonyságát. Agyi képalkotással készült felvételekkel brit és német kutatók kiderítették, miként történik mindez.

Lefejezett patkányokon azonosították a halál rejtélyes agyhullámát

Jelenleg nem ismert pontosan, mikortól tekinthető halottnak az agy, egy új vizsgálat azonban választ adhat a kérdésre. Egy rejtélyes agyhullám majdnem egy perccel azután jelent meg, hogy a kísérletben használt patkányokat lefejezték. Befolyásolhatják-e az eredmények az emberek újraélesztési próbálkozásait?

Emberi gént találtak a tripper örökítőanyagában

Egészen mostanáig egyetlen olyan példát sem ismertek, amikor egy baktérium közvetlenül az ember genetikai állományából jutott volna örökítőanyaghoz. A tripper bakteriális kórokozójáról most azonban sikerült bizonyítani, hogy emberi eredetű DNS-darab található a genomjában.

Mégsem egy tál spagetti van a sejtmagban

Tíz éve ismerjük az emberi örökítőanyag szekvenciáját, de rengeteg dolog van még, amit nem tudunk a DNS működéséről. A kromoszómákat egészen a közelmúltig csak a sejt osztódásakor láthattuk, amikor jellegzetes alakba összetömörülnek, ám a legújabb módszereknek köszönhetően normális működésük folyamán is tanulmányozhatók. Kiderült, hogy elhelyezkedésük jelentősen befolyásolja a működésüket, sőt a rend megbomlása hozzájárulhat egyes betegségek, például rosszindulatú daganatok kialakulásához is.

Már beültetésre is alkalmasak az új mesterséges erek

Amerikai kutatók műtéti eljárásokhoz felhasználható ereket készítettek biomérnöki eljárással. Az így készült erek nem lökődnek ki, hosszú ideig tárolhatók, ezért szükség esetén azonnal rendelkezésre állnak az orvosi beavatkozásokhoz.

Miniaggyal próbálják megérteni, hogyan társalognak az agysejtek

Az agykutatók feladata ijesztően nehéz: az emberi agy esetében százmilliárd idegsejt százbillió kapcsolatáról kellene megállapítani, hogy miként működik. A bonyolult hálózatot egyes kutatók miniatürizált, mesterséges agy segítségével próbálják megérteni, míg mások inkább csak kiválasztott területek aktivitását vizsgálják.

Hogyan okozhat vitustáncot egy baktérium?

A torokgyulladásról ismert baktériumok egyes típusai kényszerbetegséget, sőt akaratlan mozgásokkal járó idegrendszeri kórképeket is okozhatnak. Az agy és az immunrendszer kapcsolatáról mára megváltozott a kutatók felfogása, kiderült, hogy az agy erei mégsem jelentenek áthatolhatatlan akadályt azoknak az ellenanyagoknak, amelyeket a bakteriális kórokozók ellen termelünk.

Először tették láthatóvá a kisbabák korai agyfejlődését

Első alkalommal sikerült megfigyelni, hogy életünk első hónapjaiban miként fejlődik ki az idegsejtek borítása, amely nélkülözhetetlen szerepet tölt be a megfelelő agyműködésben. Az eredmények a koraszülöttek vizsgálatában lehet jelentős szerepe, náluk ugyanis sérülékenyebb a korai agyfejlődés.

A gyógyításban próbálják ki a varázsgombát és az LSD-t

Néhány évtizede már kísérleteztek velük, de aztán évekre leálltak azok a kutatások, amelyek a hallucinogén szerek gyógyászati lehetőségeit vizsgálták. A 2000-es években viszont újraéledt a terület. A pszichiátriai tünetek kezelése mellett arra is alkalmasak lehetnek ezek a drogok, hogy jelentősen enyhítsék a végstádiumú rákos betegek szorongásait.

A sejt egészében zajló kölcsönhatásokról ma még keveset tudunk

A rendszerbiológia világszinten is új tudományterület a biológiában, de már hazánkban is nemzetközi színvonalon művelik. Papp Balázs külföldi kutatói állását adta fel azért, hogy itthon alapíthasson új munkacsoportot. Mindezt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja tette lehetővé a számára, amelyet azért alapítottak, hogy itthon is kiemelt támogatásban részesüljenek a legtehetségesebb szakemberek. 

Meggyógyítottak egy HIV-fertőzöttet, csontvelő-átültetéssel

Egy német orvoscsoport egy olyan HIV-fertőzöttön végzett csontvelő-átültetést, aki leukémiában is szenvedett. A beteg egy olyan donortól kapta a csontvelőt, aki egy mutációnak köszönhetően természetes védettséget élvezett a HIV-vírussal szemben. A gyógyultnak nyilvánított beteg szervezetében az átültetést követően sehol sem sikerült kimutatni a HIV-vírus nyomait.

Már itthon is használnak virtuális valóságot a fóbiák kezelésében

A virtuális valóság alkalmazásai futurisztikusnak tűnhetnek, de több közülük már Magyarországon is elérhető. A közlekedési fóbiák és a stressz kezelésében egyaránt bevált módszert az üzleti életben is alkalmazzák: ha valaki nem érzi magát elég magabiztosnak egy prezentáció megtartásához, előadói képességeit a virtuális térben fejlesztheti tovább.

Először hoztak létre mesterséges beleket őssejtekből

Embrionális és visszaprogramozott őssejtek használatával először sikerült térbeli bélszövetet létrehozniuk amerikai kutatóknak. Az eredményeket a bélfejlődés molekuláris alapjainak és a különféle bélbetegségek alaposabb megértésére, valamint olyan gyógyszerek tervezésére lehet majd felhasználni, amelyek gyorsabb felszívódásra képesek.

Hol tart Magyarországon a modern rákgyógyszerek alkalmazása?

A farmakodiagnosztika viszonylag új tudományterület, amely egyes esetekben már ma is képes megjósolni, hogy egy gyógyszeres kezelési módszer kinél bizonyul majd hatékonynak. Hazánkban többek között az onkológiában alkalmazzák ezeket a vizsgálatokat, amelyek segítenek elkerülni, hogy hatástalan, vagy többféle hatóanyag esetén kevésbé eredményes szert kapjon a beteg.

Hatékonynak bizonyult egy rákvakcina limfómás betegeknél

Vélhetően megtalálták az okát, hogy miért nem sikerült mostanáig olyan oltást készíteni, amely jelentősen növelné a limfómás betegek túlélési idejét. Kiderült, hogy a vakcina csak egy bizonyos fehérjetípus jelenléte esetén hatékony, ekkor azonban akár két évvel is képes meghosszabbítani a rákbetegek életét.

Mérgező gázokkal hozhatnak vissza minket az életbe

Néhány év múlva rendszeres gyakorlattá válhat, hogy a balesetek súlyos sérültjeivel kén-hidrogént lélegeztetnek be, a tüdőbetegeket pedig szén-monoxiddal kezelik. A mérgező gázok igen hasznosak lehetnének a gyógyászatban, amit az tesz lehetővé, hogy szervezetünk maga is termeli ezeket az anyagokat. Jó példa erre a nitrogén-monoxid, amellyel a súlyosan beteg csecsemőket már ma is meg lehet gyógyítani.

Tíz apából kilenc bemegy a szülésre, az ájulás csak városi legenda

Az apák több mint 90%-a ma már részt vesz a szülésen, amit a szülészek is egyértelműen pozitív dologként értékelnek. Egyetlen esetben nem tanácsos az apának is jelen lennie a szülőszobán, mégpedig akkor, ha ezt nem saját elhatározásából, hanem felesége kívánságára tenné. Ilyenkor ájulás is előfordulhat, ami egyébként szinte sosem történik meg.

Fél évszázad után jöhet új teszt az újszülötteknek

A koraszülések aránya hazánkban évek óta stabilan 8 százalék körül mozog, ami nagyjából a duplája a fejlettebb európai országokban regisztrált értékeknek. Az idő előtti születések az egész világon problémát jelentenek, hiszen a koraszülés kockázata szinte egyáltalán nem, a babákat fenyegető életveszélyes komplikációk pedig csak korlátozott pontossággal jósolhatóak meg előre. Ezért jelentene komoly előrelépést az a módszer, amely leválthatná a koraszülöttek állapotfelmérésére fél évszázada alkalmazott tesztet, csökkentve ezzel a súlyos szövődmények kockázatát.

Az éhező magzatok feledékenyebb felnőttek lesznek

Azon anyák gyermekei, akik magzati fejlődésük alatt alultápláltak voltak, későbbi életük során hajlamosabbak lesznek a korai Alzheimer-kórra, mint a várandósság alatt sosem éhező magzatok. Az agy gyorsabb öregedését egy szelektív figyelmet mérő teszttel állapították meg olyanoknál, akiknek édesanyja kismamaként éhezett a második világháború vége előtt.

Bőrön át felszívódó anyag miatt óvnak a pénztári papírtól

Újabb, óvatosságra intő hírek érkeztek az egyre veszélyesebbnek tartott biszfenol-A nevű anyagról. A vegyület nemcsak a műanyagpalackokból, de a vásárláskor kapott blokkok hőpapírjából is a szervezetünkbe juthat, méghozzá a bőrünkön keresztül. A kutatók olyan terhes anyák vizeletében is megmérték a biszfenol-A-szintet, akik pénztárgépeknél dolgoztak. Az emelkedett koncentráció miatt azt javasolják a szakemberek, hogy a várandósok inkább kerüljék a hőpapírból készült blokkokat.

Sikerült visszafordítani az öregedést, egyelőre egerekben

Régóta ismert, hogy az öregedési folyamatok a kromoszómák végeinek rövidülésével függenek össze. Az ebben szerepet játszó enzimet régóta kutatják, eddig mégsem sikerült olyan szert létrehozni, amivel visszafordítható, vagy lassítható lenne az öregedés. Korán öregedő egerekben viszont már elérték, hogy újra megfiatalodjanak a károsodott szervek.

Átvették az irányítást a sejtek működése felett

Egy kutatócsoport olyan genetikai eszközt hozott létre, amelyet a jövőben szinte bármilyen célra fel lehetne használni a sejteken belül. Egy mesterségesen előállított, speciális DNS-darab beültetésével elérték, hogy a vizsgált sejtek úgy viselkedjenek, ahogyan a kutatók szeretnék. Erre ugyan már korábban is volt lehetőség, de korántsem ennyire rugalmasan: az eszközzel egyaránt el lehetne pusztítani a rákos sejteket, vagy célzottan vezérelni az őssejtek viselkedését.

Saját vérereket is növesztenek a daganatok

Már több éve elérhetőek azok a célzott daganatellenes szerek, amelyek az érképződés gátlásával próbálják meg elzárni a tumorok vér- és oxigénellátását. A készítmények részben ugyan hatékonyak, ez azonban elmarad attól, amit korábban vártak ezektől a szerektől. Két új eredmény most magyarázatot adhat rá, hogy mindez miért van így: az agydaganatok egy fajtáját vizsgálva kiderült, hogy ezek a tumorok saját érhálózatot is növesztenek, erre azonban a jelenlegi érképződésgátlók nem hatnak.

Rákellenes port mutattak be az Egyesült Államokban

A sugárkezelésnél vagy a műtéti beavatkozásnál jóval kíméletesebb kezelés lehet a jövőben a tüdőrák ellen az a belélegezhető, száraz por, amelyet a Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség éves világkongresszusán mutattak be az egyesült államokbeli New Orleansban.

Sikeres egy kísérleti tüdőrákteszt a betegség korai fázisában is

A szájból vett sejtek vizsgálatával korai állapotban is sikerült felfedezni a tüdőrákot emberekben. Jelenleg sehol a világon nem létezik olyan népességszintű szűrőmódszer, amellyel időben fel lehetne ismerni a tüdőrák megjelenését. Magyarországon még mindig ez a leggyakoribb daganatos halálok.

Kiválasztották az első gerincsérült beteget embrionális őssejteken alapuló kezelésre

Az amerikai Geron Corporation hétfőn bejelentette, hogy kiválasztották az első olyan gerincsérült beteget, akit a világon elsőként próbálnak embrionális őssejtekből kitenyésztett sejtekkel kezelni. Eddig sehol a világon nem zajlott hasonló klinikai próba ezekkel a sejtekkel, legalábbis ami a nyugati, bizonyítékokon alapuló orvostudományt illeti.

Komoly fogást találtak a ráksejteken

Olyan molekulát fedeztek fel a ráksejtek felszínén, amely legalább tizenegyféle daganattípusban jelen van, az egészséges szövetekben viszont nem vagy alig fordul elő. A molekula tehát ideális gyógyszercélpont. Támadásával el lehetne vágni a daganat vérellátását, azaz ki lehetne éheztetni a tumort. A célpont megközelítését állatokon már kipróbálták, sikerrel.

Gyakran mellélőnek a génvadászok

Az utóbbi két évtizedben fellendültek azok a kutatások, amelyek egy-egy génváltozat befolyására próbálják meg visszavezetni összetett viselkedésbeli jellegek kialakulását. Még mindig ritka azonban, hogy olyan géneket, génváltozatokat azonosítanak, amelyek önmagukban is kellően erős befolyást képesek gyakorolni a viselkedésre. A génvadászat során olykor fény derülhet a genetikai és a környezeti tényezők között fennálló, igen összetett kölcsönhatásokra is.

Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak?

A statisztikák szerint napjainkban a nők átlag 5-6 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ennek okára több magyarázat is született, de ezek egyike sem igazán meggyőző. Az állatok nőstényei is általában hosszabb életűek, mint a hímek, és a Scientific American gerontológus szerzője szerint a nők (illetve nőstények) szaporodásban betöltött fontosabb szerepe állhat a jelenség hátterében.

Kiderült, miért segítik az egészséges sejtek a daganatokat

Egyetlen fehérjemolekula lehet a kulcsa annak, hogy sokszor eredménytelenek maradnak az immunrendszernek a daganat ellen indított támadásai. Ha a mostani eredmények embereknél is beigazolódnak, végre hatékony rákellenes vakcinák kifejlesztésére nyílik lehetőség.

Először látott betűket egy több évig vak ember

Egy évekig teljesen vak ember képes megkülönböztetni gyümölcsöket és evőeszközöket egy asztalon, felismeri az alakokat egy szobában, sőt betűket olvas egy retinachip beültetése után. Eddig ez a legnagyobb mértékű látásjavulás, amit elértek ezzel a módszerrel.

Talán a náthára is lehet egyszer hatékony gyógyszerünk

Egy cambridge-i kutatócsoport eredményei alapján talán a nátha ellen is hatékony gyógyszert lehet fejleszteni, de mindez egyelőre nem több puszta fantáziálgatásnál. Az viszont valóban kiderült, hogy az eddigi ismeretekkel ellentétben az immunrendszer antitestjei a fertőzött sejtek belsejében is képesek a vírusok ellen harcolni.

Az első kép egy gyilkos immunfehérje hatásáról

Angol és ausztrál kutatók első alkalommal tettek láthatóvá egy olyan immunfolyamatot, amelynek létezéséről már 110 éve tudnak a szakemberek. A mikroszkóp alatt megvizsgált fehérje lyukakat hoz létre azokban a sejtekben, amelyek rákossá váltak vagy vírusok fertőzték meg őket. Az eredmények a daganatok, a cukorbetegség és a malária leküzdésében is egyaránt segíthetnek a jövőben.

USA: nincs bizonyíték a kivégzési injekció kíméletességére

Ismét kiújult a vita az Egyesült Államokban arról, hogy kellően hatékony és fájdalommentes-e a kivégzések során alkalmazott injekciókeverék. Az eddigi tanulmányok nem támasztják alá, hogy az elsőként adott nátriumvegyület valóban megfelelő a célra. Az anyag hiánya miatt nemrég több amerikai kivégzést is el kellett halasztani.

Elkészült a Homo sapiens első reprezentatív genetikai felmérése

Mindenki legalább hetvenöt olyan génvariációt hordoz, amely kapcsolatba hozható az öröklődő betegségek valamelyikével. Újabb nagy lépéssel hozta közelebb a sokat emlegetett és régóta várt személyre szabott gyógyászatot az a kutatás, amelyben ezer ember teljes genetikai állományát vetették össze egymással.

Komoly fogást találtak a ráksejteken

Olyan molekulát fedeztek fel a ráksejtek felszínén, amely legalább tizenegyféle daganattípusban jelen van, az egészséges szövetekben viszont nem vagy alig fordul elő. A molekula tehát ideális gyógyszercélpont. Támadásával el lehetne vágni a daganat vérellátását, azaz ki lehetne éheztetni a tumort. A célpont megközelítését állatokon már kipróbálták, sikerrel.

Kiválasztották az első gerincsérült beteget egy vadonatúj kezelésre

Az amerikai Geron Corporation hétfőn bejelentette, hogy kiválasztották az első olyan gerincsérült beteget, akit a világon elsőként próbálnak embrionális őssejtekből kitenyésztett sejtekkel kezelni. Eddig sehol a világon nem zajlott hasonló klinikai próba ezekkel a sejtekkel, legalábbis ami a nyugati, bizonyítékokon alapuló orvostudományt illeti.

Sikeres egy kísérleti tüdőrákteszt a betegség korai fázisában is

A szájból vett sejtek vizsgálatával korai állapotban is sikerült felfedezni a tüdőrákot emberekben. Jelenleg sehol a világon nem létezik olyan népességszintű szűrőmódszer, amellyel időben fel lehetne ismerni a tüdőrák megjelenését. Magyarországon még mindig ez a leggyakoribb daganatos halálok.

Kiakadt a Vatikán a lombikbébis professzor Nobel-díján

Hibás döntés, hogy orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a lombikbébik atyja - közölte a Vatikán bioteikai ügyekben nyilatkozó szóvivője, Ignacio Carrasco de Paula. Carrasco szerint a díjazott professzor a felelős a mesterséges megtermékenyítések során elpusztított embriókért.

Orvosi-élettani Nobel-díj 2010-ben a lombikbébikért

A 2010-es orvosi-élettani Nobel-díjat Robert Geoffrey Edwards, a mesterséges megtermékenyítési eljárás, köznapi nevén a "lombikbébi" módszer kidolgozójának úttörő kutatója kapta. Edwards végezte el az első olyan sikeres mesterséges megtermékenyítést emberi embrióval, amelynek eredményeként 1978. július 25-én megszületett az első lombikbébi. Magyarországon évente 1500-2000 lombikbébi születik.

Sikeresen tesztelték a milliméteres orvosi gépeket

A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatói olyan mozgó fémeszközt fejlesztettek ki, amellyel a jövőben szövetmintavételt, elzáródott artériák megnyitását, gyógyszerek meghatározott célpontokhoz történő eljuttatását is meg lehetne oldani. Az eszközt egyelőre csak egy mesterséges modellrendszerben tesztelték - az igazi, élő szervezetben történő kipróbálás még várat magára.