Egy településen nő, egyen pedig csökken a koronavírus-örökítőanyag mennyisége a szennyvízben

Egy városban nőtt itthon a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben

A 48. héten Szombathelyen növekszik a SARS-CoV-2 örökítőanyag mennyisége a szennyvízben. A vizsgálatok alapján Miskolcon csökken, míg a legtöbb településen stagnál a vírus mennyisége - olvasható a kormány tájékoztató honlapján.

A szennyvízadatok alapján megállt a járvány növekedése

A kormány tájékoztató honlapján arról számolnak be, hogy öt városban közepesen nagy ("emelkedett" mértékű) a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának mennyisége. A táblázat alapján ugyanakkor megállapítható, hogy megállt a járvány növekedési üteme: két városban csökken, egyben nő, 19 helyen stagnál a koronavírus mennyisége. Három hete még a 22 pontból 13-ban nőtt a fertőzöttség mértéke és sehol sem csökkent.

Ezek most a legfertőzöttebb városok a szennyvíz-vizsgálatok alapján

Koronavírus: ezekben a városokban növekszik a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben

Számos településen növekedik a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben - közülte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Hét város szennyvizében emelkedik a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja

Így alakul a koronavírus szennyvízben mért koncentrációja

Egyelőre stagnál a szennyvízben a koronavírus örökítőanyaga

A Nemzeti Népegészségügyi Központ május óta végez szennyvízvizsgálatokat az új koronavírus örökítőanyagának kimutatására. 

Ezek a legújabb szennyvízvizsgálati eredmények a koronavírus örökítőanyagáról

A települések többségében nem változik a vírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvízben

Az ország nagy részén stagnál a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvízben - közölte a méréseket végző Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) főosztályvezetője hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Öt városban csökken, kettőben nő a koronavírus örökítőanyagának mennyisége

Ezekben a városokban növekszik a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvízben

Debrecenben és Nyíregyházán növekszik a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvízben - közölte a koronavirus.gov.hu szerdán.

Stagnál a szennyvízben a koronavírus örökítőanyaga a vizsgált településeken

A Nemzeti Népegészségügyi Központ közlése szerint a 40. naptári héten végzett szennyvízvizsgálatok alapján a vizsgált településeken a szennyvizekben mért koronavírus örökítő anyag mennyisége az előző hét eredményeihez képest, minden esetben stagnálnak - olvasható a kormány tájékoztató honlapján. 

Ebben az országrészben emelkedik leginkább a szennyvízben a koronavírus-örökítőanyag

Újabb településeken nő a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának mennyisége

Újabb településeken emelkedik a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának mennyisége - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kedden a koronavirus.gov.hu oldalon.

Halálos vírusok, amelyeket már legyőzött a tudomány

A vírusok okozta félelmetes járványok és betegségek egyidősek az emberi civilizációval. Az élet mezsgyéjén álló parányi kórokozók létéről egészen a 19. század végéig nem is tudtak, és csak a 20. század nagy tudományos felfedezései adtak az ellenük való védekezéshez hatékony eszközöket az orvostudomány kezébe. Ennek köszönhető, hogy néhány olyan veszélyes vírust, ami ellen korábban nem volt védelem, napjainkra már legyőzött a tudomány.

A valaha vizsgált legrégebbi emberi genetikai anyagot vonták ki egy fogból

A valaha vizsgált legrégebbi emberi genetikai anyagot vonták ki kutatók egy ősi fogzománcból, ami segíthet tisztázni a spanyol barlangokban talált fosszíliák alapján megismert Homo antecessor nevű kihalt fajnak az emberi evolúcióban elfoglalt helyét.

Ezek a legfontosabb tények a koronavírusokról

A COVID-19- járvány miatt napjainkban világszerte az új koronavírusról szólnak a vezető hírek. De valójában mik is ezek a globális problémát okozó, még optikai mikroszkóppal sem látható parányi kórokozók? Élőlények-e vagy sem? Mitől képesek járványokat okozni, és hogyan lehet védekezni ellenük? Az alábbiakban összefoglaltuk a vírusokkal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat, befejezéseként pedig kitérünk arra, amit COVID-19-ről tudunk, ám felhívjuk az olvasó figyelmét: ha átugorja a szöveg nagyját, nem biztos, hogy a végét érteni fogja. Vírus kislexikon, a tudomány legújabb ismeretei alapján.

Majdnem megállt a szíve attól, amit a dínókoponyában látott

DNS-re emlékeztető struktúrákat találtak egy 75 millió éves dinoszaurusz fosszilizálódott koponyájában.

Óriásmajomból nyertek ki örökítőanyagot

A valaha élt legnagyobb emberszabású majom, a Gigantopithecus blacki egy csaknem kétmillió éves maradványából sikerült genetikai anyagot kinyerniük kínai és dán kutatóknak.

Ki nem találná, hogy mit csempésztek Ausztráliába samponos üvegben

A bíróság elítélt két farmert, mert megszegték az ausztrál állattenyésztőkre vonatkozó törvényt, amikor  külföldről csempésztek sertés örökítőanyagot Ausztráliába.

Pusztítóvá is válhat a forradalmi rákgyógyászati eljárás

Akik figyelemmel kísérik a tudományos és egészséggel kapcsolatos híreket, olyan érzésük támad, mintha az orvostudomány forradalom küszöbén állna: korábban végzetesnek tartott betegségek válhatnak gyógyíthatóvá, ami, valljuk be, egy valóságos aranykor ígéretével kecsegtet. A nagy remények zászlóshajóját CRISPR-nek hívják. Ez egy eszköz, amivel a kutatók módosíthatják egy élőlény genetikai állományát, azaz genomját, kiiktatva azokat a géneket, amik az adott kórt okozzák. A módszernek rengeteg előnye, de sajnos egyúttal árnyoldala is van.

Először valósítottak meg emlékátültetést

Sikeresen ültetett át egy emléket egyik csigából a másikba az RNS, a genetikai információ egy formájának átvitele révén a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja.

Azonosították az Árpád-háziak DNS-ét

Azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport, s kiderült, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek - nyilatkozta Kásler Miklós professzor, az intézet vezetője a szerdai Magyar Időkben.

Valami nagyon furcsa dolog történik génjeinkkel az űrben

A NASA ikertanulmányának legújabb eredménye alapján a világűrben a DNS-metiláció – vagyis az örökítőanyag kémiai módosulása, ami befolyásolja a gének be- és kikapcsolását – jelentősen „felpörög". E megfigyelés nem csak a sejtműködésbe enged alaposabb bepillantást, de azt is megmutatja, hogyan alkalmazkodik az emberi test az űrbéli körülményekhez.

Egy üres barlang porából vontak ki emberi DNS-t

Új módszert fejlesztett ki egy nemzetközi kutatócsoport, ki tudják vonni az üresen talált barlangok üledékének porából az ősi emberi DNS-t.    

A molekuláris olló az év tudományos áttörése

A DNS szerkesztésére alkalmas célratörő és hatásos módszert, a CRISPR/Cas9 technikát, vagyis a molekuláris ollót választotta a Science neves tudományos lap 2015-ben az év tudományos áttörésének. A technikát már 2012-ben ismertette a Science, ám az eljárás egyre több helyen használható.