ornitológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- állatvédelem
- zoológia
- etológia
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Keresse Ön is az ország legidősebb gyűrűs nagy fakopáncsát!
November 22-én egy gyűrűs nagy fakopáncsot fényképeztek le, Budapesten, a Margitszigeten (Balog Norbert). A gyűrűről több fénykép készült, így sikerült beazonosítani a madarat. Ezt a nagy fakopáncsot 2011. február elején gyűrűzték a szigeten második éves korában (Lukács Katalin Odett és Sarlós Dávid). - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Rekordszámú fehérgólya-fiókát gyűrűztek idén az állatvédők
Rekordszámú, több mint ezerháromszáz fehérgólya-fiókát gyűrűztek meg idén az állatvédők az ország 17 vármegyéjében.
Madárritkaság a Nemzeti Parkban
Május 19-én, volt kollégánk, Dr. Preiszner Bálint (jelenleg tudományos kutató a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben) egy pettyes kakukkot (Clamator glandarius) figyelt meg Tihanyban, a hosszúhegyi szőlőkben. - írja Szinai Péter a Blaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa a Blaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Kuvik kutatás az 50. éves Hortobágyi Nemzeti Parkban
Az idei évben 50. éves Hortobágyi Nemzeti Park területén folytatódik a 2022-ben, a csehországi University of South Bohemia Állattani Tanszékével közösen végzett, a fokozottan védett kuvik (Athene noctua) kutatására irányuló szakmai munkánk. - írja Monoki Ákos a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársa a Hortobágyi Nemzeti Park honlapján.
Ázsia legnagyobb madárparkja nyílt meg Szingapúrban
Az üzemeltetői által Ázsia legnagyobbjának mondott óriási madárpark nyílt meg Szingapúrban a délkelet-ázsiai városállam legújabb attrakciójaként.
II. Skywatching Day - Égboltfigyelő Nap
2023. április 29-én várunk minden madármegfigyelőt, hogy csatlakozzon a II. Skywatching Day - Égboltfigyelő Naphoz az ország bármely pontján. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Sikerrel zárult az angolai kékvércse-expedíció
Nyolc magyar, három hét, háromezer kilométer zötykölődés, 40 műholdas jeladó, egy hastífusz-fertőzés, kígyó-kalandok és két terrabájtnyi fotó- és videóanyag. Számokban ezzel jellemezhető a közelmúltban Angolából hazatért kékvércse-expedíció. De az érzés, ahogy az alkonyati fényekben karnyújtásnyira keringő, suhogó, kavargó százezernyi, sőt milliónyi kék vércse körbeveszi az embert, már sohasem múlik el. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Európa legnagyobb madárházát avatták fel egy francia állatkertben
Felavatta Nagy Dél-amerikai Madárházát szombaton a közép-franciaországi Saint-Aignanban a Beauval Állatpark, amely szerint az új létesítmény Európa legnagyobb madárháza.
Települési récefiókák - mikor és mit tehetünk?
Az elmúlt években új, egyre gyakoribb madárvédelmi problémaként jelentkezik március-áprilisban a fővárosi épületeken, erkélyeken és lapostetőkön, városi parkok fáinak ágvilláiban, odúiban vagy akár a bokrok között, sövények tövében a talajon fészket építő és kotlani kezdő tőkés récék, majd a fiókák kikelésének és fészekelhagyásának április-májusi időszaka. Ilyenkor naponta akár több telefonos bejelentés is érkezik az egyesület központi irodájába „úton mászkáló", „tetőn maradt" és „udvarban elhagyott" récefiókákról. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Felhívás országos cigányréce számlálásra
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vízimadár-védelmi Szakosztályának kezdeményezésére idén már második alkalommal kerül sor a cigányrécék (Aythya nyroca) országos szintű ún. szinkronszámlálására 2023. április 14. és 17. között. A négy napos számlálás során a cigányrécék vonulásában szerepet játszó vizes élőhelyek egyidejű felmérésével szeretnénk minél pontosabb képet kapni e récefaj átvonuló példányainak mennyiségi eloszlásáról, hosszútávon pedig a hazánkon átvonuló madarak számának évenkénti változásairól. hívja fel a figyelmet Csibrány Balázs MME Vízimadár-védelmi Szakosztály munkatára a Magyar Madártani és Természeetvédelmi ...
Idén akár tizenöt madárfaj költését is nyomon lehet követni online
Az idén akár tizenöt madárfaj költését is nyomon követhetik a nézők élőben az ország legnagyobb madárfigyelő webkamerás oldalán, a Madárles.hu-n és a Madárles YouTube-csatornáján.
Veszélyeztetett partimadaraink I a bíbic
A bíbic egyike azoknak a lilealkatú madárfajoknak, amelyek a földön költenek és fokozottan veszélyeztetett a mezőgazdaság intenzívvé válása, a táplálékhiány, az egyre több ragadozó miatt. Jellegzetes bóbitájáról és fekete-fehér színéről könnyű megismerni. Szinte egész évben látható, az enyhe teleknek köszönhetően rendszeresen áttelel, ősszel sokezres csapatokban vonul át. Állománya az utóbbi időszakban megfogyott, mindössze 8400-16500 pár közé tehető. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Indul a Gólyales!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) TermészetLesen programjának következő állomása a Gólyales! A 19 éves múltra visszatekintő gólyafészek adatbázis teljesen megújult, sőt egy mobiltelefonos applikáció segítségével az adatszolgáltatás sokkal könnyebbé válik. A nemrég lezárult Téli Madárleshez (https://www.mme.hu/lezarult-9-heten-tarto-teli-madarles-lakossagi-madarszamlalasi-akcio) hasonlóan a Gólyales akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány" (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüleet ...
Jönnek vissza a fehér gólyák, már Bugacon sem üres a fészek
Bugacra is megérkezett az első fehér gólya 2023. március 14-én – tájékoztatott Varga Péter, természetvédelmi őrkerület-vezető. A párnak egyelőre még csak az egyik tagja landolt a fészekben. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapja.
Magyar expedíció indul a kék vércsék afrikai fővárosába
Március 16-án indul afrikai útjára négy magyar kutató, hogy Angolában a világ legnépesebb ragadozómadár gyülekezőhelyén műholdas jeladókkal szereljenek fel 50 kék vércsét. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüet honlapján.
Összesítették a 20. Országos Sasleltár eredményeit
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve idén januárban 20. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlását. Az adatokat a napokban összesítették. - írja Tamás Ádám, természetvédelmi őrkerület-vezető a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hoblapján.
Kékes rétihéják éjszakázóhelyét figyeltük meg Akasztó külterületén
Nemrég zajlott le a kékes rétihéja éjszakázóhelyek országos szinkronszámlálása. Munkatársaink Akasztó külterületén egy jelentősebb éjszakázóhelyre bukkantak és közel húsz példányt figyeltek meg. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Hazánkban ritka hattyúfaj két példánya tartózkodik a Csaj-tavon
Magyarországon a téli időszakban ritka kóborlóként megjelenő kis hattyú (Cygnus columbianus) két példányára, egy öreg és egy első teles fiatalra lett figyelmes Kiss Róbert a Csaj-tavon 2023. február 22-én. (http://birding.hu/megfigyeles/adatlap/807013) A két madár jelenleg is a tórendszer 9-es tóegységén tartózkodik. - írja Kiss Mónika a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Jó hír: csaknem tízezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon
Csaknem 10 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Intézet (MME) január végén indított országos felmérésének összesítése szerint.
Uniós támogatás segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön
A világszerte veszélyeztetett madárfaj állománya 38%-kal esett vissza 10 év alatt a régióban, így az új projekt legfontosabb célja ennek az ijesztő tendenciának a megértése és visszafordítása. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Madárinfluenza veszély – 2023
Mint rendesen, Karácsony és Újév között mindig jön a madárinfluenza. Most is így volt, és még mindig tart. Már nem kell behurcolni Ázsiából, nem a madárvonulással kerül a Kárpát medencébe, hanem itt terem. A Dél-Alföld fóliás baromfitartó gazdaságaiban és azok környékén a vizes élőhelyek vadmadaraiban ellappang egész évben, és ilyenkor megjelenik. Bekerül egy háztáji, vagy nagyüzemi állományba, és főleg emberi gondatlanság miatt a környéken feltartóztathatatlanul terjed. - hívja fel a figyelmet Dr. Déri János állatorvos, a Hortobágyi Madárkórház és Madárpark igazgatója Hortobágyi Madárkórház és Madárpark honlapján.
Daruszántások nyomában – akár madarak is képesek átalakítani az ökoszisztémát
Egy közelmúltban végzett kutatás bebizonyította, hogy a darvak jelentős élőhely-átalakításra képesek. A kutatások a Hortobágyon zajlottak, de az eredmények igazak a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékére is. - tájékoztat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Erdei fülesbagoly telelőhelyek országos, lakossági felmérése
A 2023. évi szinkronszámlálás időpontja január 20-23. (péntek-hétfő). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos, évenként megismételt erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
A flamingók a folyadékdinamika segítségével szürcsölik ki a táplálékot az iszapból
A kutatók rájöttek a falmingók sikerének a titkára, hogyan képesek boldogulni táplálékszegény környezetben.
Magyar madártani expedíció vizsgálja egy ritka faj vándorlását
A fülemülesitke egyedszám csökkenésének megállítása a célja annak a természetvédelmi expedíciónak, amelynek során Görögországban, Romániában és Albániában végeznek megfigyeléseket magyar kutatók a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület szervezésében.
Előzzük meg madaraink pusztulását nagyfeszültségű hálózatokon!
A közelmúltban derült ki a természetvédelmi szervezetek számára egy potenciális veszélyforrás: a növelt terhelhetőségű, magas hőmérsékleten üzemelő, kis belógású villamos vezetősodrony (a továbbiakban: ACCC sodrony) típusok bevezetésének és széleskörű alkalmazásának terve. Amennyiben a madarak rendszeresen használják a nagyfeszültségű vezetékhálózatok áramvezető sodronyait is beülőhelyként, akkor ezres nagyságrendben szerezhetnek égési sérüléseket, vagy pusztulhatnak el. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Befejeződött a költési szezon, ezért látni kevesebb madarat augusztusban
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) a nyár utolsó hónapjában rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Szerencsére ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Számoljon fecskefészkeket!
Március elején már hírt adtunk róla, hogy az MME „Közösen a természetért!": https://www.mme.hu/kozosen-termeszetert-nevvel-uj-palyazat-megvalositasat-koordinalja-az-mme névvel új projektet indított. Ennek fontos eleme, hogy a lakosság bevonását célzó adatgyűjtő rendszer és mobiltelefonos applikáció is készül, s figyelemmel kísérjük majd a kertekben, parkokban fészkelő madárfajok állományait, az etetőkre érkező téli vendégeket, a ház előtt fészkelő gólyacsaládok és a sárfészkeket szorgosan építő fecskék számának alakulását. –írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Szép számban költenek réti tücsökmadarak a Kis-Sárréten
Ebben az évben az átlagosnál több réti tücsökmadár költ a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. A mocsár- és lápréteken gyakran halljuk jellegzetes, a tücskök ciripelésére emlékeztető pirregésüket. - írja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Zöld gyurgyalag Tiszaalpáron – ez a faj második észlelése hazánkban
Igazi madártani szenzáció híre söpört végig 2022. június 6-án késő délután a hazai madarászok körében. Vass Tamás egy zöld gyurgyalagra lett figyelmes a nálunk honos gyurgyalagok csapatába vegyülve Tiszaalpár külterületén. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Gólyafejecskék „nőnek” a biztonságba tett fészkeikben
Akárcsak az elmúlt évtizedekben, évszázadban, úgy idén is május legvégén, június elején jelentek meg az első fehérgólya-fiókák (Ciconia ciconia) fejei a főként villanyoszlopokon található fészkeikben. - tájékoztatnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Balázsi Péter és Seres Mihály Nándor természetvédelmi területfelügyelők.
- címkék:
- madarak
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- ökológia
- biodiverzitás
- költöző madarak
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fenntarthatóság
- gólya
- zoológia
- Fehér gólya
- ornitológia
- gólyafészek
- vonuló madarak
- ÉMÁSZ
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Émász-Elmű
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- MVM Émász Áramhálózati Kft.
- Címkefelhő »
A „deviáns” tarnai vándorsólyom sikere
Április elején adtunk hírt a megszokott sziklafal helyett, erdőben, gallyfészekben költő tarnavidéki sólyompárról. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben ismert költőpárok költési és kirepülési eredményeinek monitorozása során kiderült; a világszerte alig néhány esetben feljegyzett költési módot választó pár az idén három fiókát költött ki és nevelt föl sikeresen. tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.
Hófehér füsti fecskék Jánoshalmán
Valószínűleg többen vannak, akik láttak már fehér tollakkal is rendelkező fekete rigót, de bejárta már a médiát egy fehér őz fotója is. Ezekben az esetekben leucizmus tapasztalható, vagyis festékhiány van jelen a tollazatban vagy a szőrben. Az albinizmus még ennél is ritkább. – írják a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján Kalocsa Béla és Tamás Ádám.
Embereket ijesztgető madarak
Európában alig él olyan madár, mely támadásával közvetlen sérülést okozhat. Gondot inkább a járulékos balesetveszély jelent, amikor a megijedő ember leesik a fáról, elbotlik, esetleg kiszalad az útra. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Egy hazánkban ritka madárfajt észleltek a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Egy hazánkban ritka tavaszi és őszi átvonuló sirályfajt, a halászsirály (Larus ichthyaetus) két példányát figyelte meg kollégánk, Sápi Tamás természetvédelmi őrkerület-vezető működési területünk határán május 5-én. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága honlapján.
Tokaji Partifecske Hajózás 2022
Vonuló Madarak Világnapján, két év kihagyás után, ismét megrendezésre kerül a Tokaji Partifecske Hajózás 2022. május 14-én, szombaton. Európa egyik legnagyobb, természetes fészkelőhelyen lévő partifecske telepének meglátogatására kerül sor hajóval, a Tokajtól 9 km-re, Szabolcs-Zalkod térségében lévő szakadófalhoz, Prof. Dr. Szép Tibor, a partifecskék kutatójának kalauzolásával. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Kis lilék a Rábán
A Rábatakarítás alkalmával, nemcsak szemetet találtunk a zátonyokon, hanem különleges dologra bukkantunk a kavicsok között: kis lile tojásokra. - írja Góczán Éva az Őrségi Nemzeti Park honlapján.
Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Az éneklő fakéreg
A Mecsek erdeiben április közepén már valóságos hangverseny zajlik. Az énekesmadarak szinte egymást túllicitálva vesznek részt a tavaszi koncertben. - írja Völgyi Sándor a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapján.
Fülemülék májusi éjszakája
A fülemüle a világ egyik legszebb énekhangú madara. További különlegessége, hogy a hímek nem csak napközben, de a költési időszak első felében egész éjszaka énekelnek, s mivel ez a sűrű bokrosokban költő, jellegtelen, olajbarna színű, vöröses farkú madár a belvárosokban is megtelepszik, rengeteg ember találkozhat velük. - írja a Magyar Madártani - és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Magyar gyűrűs cserregő nádiposzáta Jordániában
Egy magyar gyűrűs cserregő nádiposzátát figyeltek meg március 23-án Jordániában (Azraq Wetland Reserve, Ian Andrews). A madárról és annak apró, 2,5 mm átmérőfű fémgyűrűjéről készült fényképek alapján sikerült azonosítani a madarat.
Idén is számos helyre került új gólyafészek-emelő
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és az MVM Démász Áramhálózati Kft. évek óta együttműködik, hogy a tavasszal hazatérő fehér gólyákat biztonságos fészkek várják itthon. Sok helyen új fészekmagasítókat tettek olyan villanyoszlopokra, ahol közvetlenül az oszlopfejre raktak fészket a gólyák, de valahol csak a fészek igazítására volt szükség.
Elkészült a Kárpát-medence újabb sasállomány felmérése
Elkészült a 19. Országos és 5. Pannon-régiós Sasleltár, a hat résztvevő közép-európai ország összesítésében mintegy 1300 rétisast és 628 parlagi sast, 16 szirti sast és 8 fekete sast figyeltek meg; a sasfajok mellett további 13 ragadozómadár-faj több mint 13 ezer példányát is felmérték a szakemberek - tudatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pénteken az MTI-vel.
Egymást segítették a szarkák a nyomkövető eltávolításában
Az ausztrál szarkák kutatásával foglalkozó tudóscsoportot is meglepte a madarak együttműködő viselkedése: az intelligens madarak segítettek egymásnak eltávolítani a rájuk erősített nyomkövető eszközöket.
Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok 2022. évi országos lakossági felmérésének összesítése
Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 699 településén, 1 104 helyszínen, 11 040 erdei fülesbagoly telelt. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüet honlapján.
Megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta?
A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján énekel a pacsirta, akkor már közeleg a tavasz, ha pedig nem szólal meg, vagyis „befagy a szája", bizony még várni kell a kikeletre.
- címkék:
- madarak
- etológia
- klímaváltozás
- mezőgazdaság
- állatvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- költöző madarak
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- üvegházgázok
- kihalások
- fenntarthatóság
- pacsirta
- zoológia
- növényvédőszerek
- gyomirtó
- ökológiai gazdálkodás
- ornitológia
- vonuló madarak
- intenzív mezőgazdaság
- Kiskunsági Nemzeti Park
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Címkefelhő »
Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van!
Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Az énekesmadarak a Föld mágneses mezejét használják stoptáblának vándorlásuk során
Egy új, január 28-á a Science Magazinban publikált tanulmány fényt derített arra, hogy a madarak hogyan navigálnak vissza párzási helyükre, miután keresztülrepültek két kontinenst.
Rendellenes színezetű szajkó (Gallurus glandarius) Golop belterületén
Rendellenes színeztű szajkót vett észleltek az Aggteleki Nemzeti Parkban. A mellékelt kisfilm egy kerti madáritató mellett kihelyezett vadkamera felvételeiből lett összeállítva. A felvételek készítése óta nem került a kamera elé ez a madár.
Finn gyűrűs vörös vércse (Falco tinnunculus) megkerülése Sárospatak határában
2021. 12. 02-án, lakossági bejelentés érkezett az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságára, miszerint egy sérült vércse került kézre Sárospatak határában, gyűrű is van a lábán.
Váratlan vendégek bukkantak fel a kiskunsági szikeseken
Hazánkban természetfilmekben és állatkertekben láthatunk flamingót, de vannak kivételes esetek. Az 1910-es évek óta éppen a 16. ilyen kivételes eset történt Dunatetétlennél 2022. január 6-án, ahol a Bába-széken két rózsás flamingóra lettek figyelmesek a madarászok. Egy fiatal és egy öreg példány álldogált a sekély vízben.
A rétisasok már szorgalmasan tatarozzák fészkeiket
Költéshez készülődnek a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő rétisasok. Szorgalmasan tatarozzák fészkeiket, s időnként már nászrepülésbe is kezdenek.
Tovább romlott az Egyesült Királyság madarainak helyzete
Megjelent az Egyesült Királyság, a Csatorna-szigetek és a Man sziget madarainak helyzetét bemutató, sorrendben az ötödik elemzés (Birds of Conservation Concern – BoCC5), amely a jelzőlámpa színeihez hasonlóan vörös, borostyán és zöld kategóriákba sorolja be a terület 245 rendszeresen előforduló madárfaját.
Áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton
December közepén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton, a Sóstó-ér nádasában.
- címkék:
- Körös-Maros Nemzeti Park
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- költöző madarak
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- Ramsari Egyezmény
- vizes élőhelyek
- nádas
- lápvidék
- mocsár
- zoológia
- ornitológia
- természetvédelmi hatóság
- vonuló madarak
- bölömbika
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Természetvédelmi Hivatal
- Címkefelhő »
Különleges vendég: hósármány bukkant fel a Csanádi pusztákon
A Körös- Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén minden évben felbukkan egy különleges vendég, a hósármány. Ezen a télen az első példányt itt december 6-án figyelték meg, míg december 13-án Cserebökényben egy 30 példányból álló rajt azonosítottak a Veres Zoltán-pusztán.
Több tucatnyi elpusztult és alig élő lundát vetett partra a víz Orkney partjánál
Szakértők vizsgálják a madarak felfedezését Scapanál és más strandokon az elmúlt napokban. Még nem tudják, miért pusztulnak a madarak, de úgy hiszik, nem valószínű, hogy madárinfluenza.
A globális felmelegedés miatt megváltozik a madarak színe
A túlmelegedés egy komoly probléma a hosszú távon repülő madarak számára, és a halványabb tollazat, ami több hőt ver vissza a nap melegéből, lehet, hogy az egyik módja, hogy megbirkózzanak vele.
Télen is itassunk!
Tartós, több napig vagy hétig tartó kemény fagyok idején nem csak a táplálék, de a folyékony halmazállapotú víz megtalálása is kritikus tényezővé válik a madarak túlélése szempontjából. A fagyos levegő a szervezet hasonló fokú kiszáradását okozza, mint egy forró kánikulai nap. Ezért kell télen a madaraknak – kirándulókhoz és a hegymászókhoz hasonlóan – fokozottan ügyelniük a folyadékvesztés pótlására.
Szombaton tartják a rendkívül látványos Tatai Vadlúd Sokadalmat
Akár ötvenezer madár együttes kirepülésének és behúzásának is részesei lehetnek szombaton azok, akik ellátogatnak Tatára, az Öreg-tó partján rendezett Vadlúd Sokadalomra.
Először bukkantak uráli bagolyra Dél-Magyarországon
Egy Baja mellett áramütést szenvedett uráli bagoly került a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjába, a sérült madár egészségi állapota kielégítő - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.
Miért énekelnek egyre halkabban a madarak?
Egyre halkabb és monotonabb lett a madarak éneke az elmúlt 25 évben Európában és Észak-Amerikában. Ennek legfőbb oka a fajok eltűnése, az egyedszám csökkenése, amelyek hátterében az emberi tevékenység, például az intenzív mezőgazdasági művelés áll - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Minden 5. európai madárfaj veszélyeztetett
Nyilvános az európai madárfajok új Vörös Listája. Az Európában őshonos madárfajok mintegy harmadának hanyatlik az állománya - legfőképpen az élőhelyek elvesztése, az intenzív mezőgazdálkodás és halászat, valamint az éghajlatváltozás miatt – írja honlapján a Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület.
Kék vércsék tömeges őszi gyülekezése Felső-Bácskában
Felső-Bácskában ugyan már húsz éve nem költ kék vércse, a tavaszi és őszi vonulás idején viszont egyre gyakrabban lehet észlelni nagyobb, akár 50-100 példányos táplálkozó csapataikat is, ami korábban nem volt jellemző ebben a szántóföldi környezetben.
Kutatók egy lépéssel közelebb kerültek a vánor madarak tájékozódásának megfejtéséhez
A tudósok egy lépéssel közelebb kerültek, hogy megértsék néhány madár hogyan hasznosítja a kvantumfzikát a navigáláshoz.
Szokatlan jelenség: júniusban már gyülekeztek a fehér gólyák
Érdekes és szokatlan jelenségre figyeltek fel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Kígyósi-pusztán. Június végén már 20-30 példányos csapatokban gyülekeztek a fehér gólyák.
Senki ne etesse a vízimadarakat!
A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot; etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek - hívta fel a figyelmet hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Odúlakó madarak Budapest parkjaiban
A Főkert és az MME által közösen kihelyezett 950 db „B" és „D" típusú mesterséges madárodúk ellenőrzése lezajlott a budapesti parkokban.
Nyári ludak a Velencei-tónál
Az évek óta rendszeres madárgyűrűző tevékenységnek köszönhetően nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben rendszeren megfigyelhetők nagyobb számban nyakgyűrűs nyári ludak a Velencei-tónál és a környékén.
Újabb kerecsensólyom fiókák születtek a Balatonnál
Bár korábban nem regisztráltak Somogy megyében sikeres kerecsensólyom költést, tavaly négy fiókát, idén pedig öt fiókát számoltak össze a madarászok egy Siófok közelében létesített műfészekben.
A Kis-Sárréten már kikeltek az első gólyatöcs fiókák
A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.
Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között
Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.
Keleti vendégek: pásztormadarak a dél-alföldi pusztákon
Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain szép számban bukkannak fel pásztormadarak. Jellemzően csupán néhány példányos csapatok érkeznek és rövid megállás után tovább is repülnek.
Már költenek a túzokok
A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.
Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek
Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.
Hazatértek tövisszúró gébicseink
A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek és fészkelésbe kezdtek a tövisszúró gébicsek. A telet Afrikában töltő tövisszúró gébics (Lanius collurio) április végén, május elején érkezik vissza hozzánk. Nevét onnan kapta, hogy zsákmányát gyakran bokrok töviseire felszúrva raktározza el.
Rengeteg az üvegnek ütköző sérült, vagy elpusztult madár
Nagy felületű üvegfalak, de gyakran az otthoni ablakok alatt is találni elhullott vagy kábult madarakat. Ezek az állatok azért sérülnek meg, illetve pusztulnak el az esetek jelentős hányadában, mert az üvegnek ütközve súlyos agyrázkódást, nyakcsigolya- vagy koponyacsonttörést szenvednek, miközben teljes sebességgel csapódnak neki a kemény felületnek.
Autókat, ablakokat "támadó" madarak
Nem csak Magyarországon és Európában, de más kontinenseken is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavaszonként − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.
A sarlósfecske több, mint 800 kilométert tesz meg egy nap alatt
Eddig úgy tudtuk, hogy a vándorló sarlósfecskefélék naponta 500 kilométert is megtesznek, de az új bizonyítékok azt mutatják, hogy ennél sokkal többre képesek - írja a New Scientist tudományos magazin.
Kezdődik a szalakóták költése
A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.
Különleges jövevény: Újra dalol egy kucsmás sármány Makó közelében
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén az elmúlt évekhez hasonlóan idén májusban is felbukkant egy hazánkban rendkívül ritka kóborló madár, a kucsmás sármány. Mivel a Körös-Maros Nemzeti Park dolgozói napok óta hallják ugyanazon a területen a hím énekét, így jó esély van arra, hogy párjával fészket is rak Makó mellett.
Javában zajlik a költés a Maros-ártér gémtelepein
Megkezdődött a költési időszak a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található gémtelepeken. Összesen 20 pár szürke gém, 17 pár nagy kócsag és 1 pár vörös gém kezdett költésbe.
Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál
Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.
Fontos állomáshely: kis pólingok a kardoskúti Fehér-tavon
A tavaszi vonulás során a kis pólingok egyik fontos magyarországi állomáshelye a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tó. Idén a vonulás csúcsidőszakában egyszerre 221 kis póling tartózkodott a területen.
Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány
Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.
Idén több partimadár költ Kardoskút térségében
A csapadékban gazdagabb tavasznak köszönhetően idén a tavalyinál több partimadár költ a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékén.
Már építik fészküket a nyár madarai, a sárgarigók
„Lement a nap a maga járásán, sárgarigó szól a Tisza partján..." ahogyan a közismert nóta is bizonyítja, a sárgarigó a magyar nép egyik kedves madara. Jellegzetes hangját a Körös-Maros Nemzeti Park tájain gyakran hallhatjuk.
Alagcsőben, mélyen a talajszint alatt fészkelő széncinege
A széncinegéről közismert, hogy a madárcsoport talán legváltozatosabb fészekhelyválasztású faja. Ennek újabb tanúbizonyságát adja az a pár, amelyik ültetett facsemete tövéhez beásott öntöző alagcsőben, mélyen a talaj szintje alatt neveli a fiókáit.
Rejtőzködő ritkaságok a Felső-Kiskunságban
Visszaérkeztek afrikai telelőhelyeikről és revírfoglalásba kezdtek az ugartyúkok a felső-kiskunsági élőhelyeiken. A talajon fészkelő faj ma már jórészt agrárkörnyezetben költ, így hiába a kiváló rejtőszín, a tojásokat és a fiókákat nagymértékben veszélyeztetik a tavaszi mezőgazdasági munkák.
Először észleltek hazánkban egy pintyfajt
Akasztó külterületén járva egy útról felszálló, vastag, sárga csőrű madár ragadta meg Bárdos Tibor, természetvédelmi őrkerület-vezető figyelmét 2021. május 10-én. A madár felszállt egy közeli akácfára, így lehetőség volt alaposabban is megfigyelni és lefotózni. Kiderült, egy tojó trombitás sivatagipinty (Bucanetes githagineus) került szem elé. A fajt most először észlelték Magyarországon, így ha a hazai Nomenclator Bizottság is elfogadja az adatot, akkor hivatalosan is elmondhatjuk, hogy új fajjal bővült a hazai fajlista.
Olasz gyűrűs széki lile a Kiskunságban
Dunatetétlen határában egy Olaszországban meggyűrűzött széki lilét sikerült megfigyelni, amely már fiókát is nevel. A széki lile országos állománya még a 10 párt sem éri el. Gyakorlatilag már csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén költ rendszeresen, a Fertő-tónál ritkán, alkalmi fészkelései figyelhetők meg.
Keresztcsőrű fészkelése a Mátrában
Életmódját tekintve kétségkívül az egyik legkülönlegesebb hazai madárfajunk a keresztcsőrű.
Elindult a másodköltési időszak - napkeltekor ismét felhangzik a "hajnali madárének"
A világ számos életközösségében, a trópusok mellett a mérsékelt övben, hazánkban is megfigyelhető az állatvilág egyik legelképesztőbb hangkavalkádja, melynek a kutatók külön nevet is adtak. A hajnali éneklés (dawn chorus) a napkeltét megelőző időszakban kezdődik és világosodásig tart. Magyarországon különösen szerencsések vagyunk, mivel a településeinken is gazdag madárvilágnak köszönhetően az elkövetkező reggeleken akár a fővárosban is részünk lehet az élményben.
Így segíthetünk a madaraknak fészket rakni
Ne dobjuk ki a hajat, a megfésült kutya, macska szőrét,tegyük ki a madaraknak, mert jó fészekanyag.
Az idei évben az ellenőrzések során két ritka énekesmadárral is találkoztak a Bükki Nemzeti Parkban
A Mátra vulkanikus tömbjében több helyen is találkozhatunk kisebb-nagyobb, természetes úton létrejött sziklafallal, melyek egészen speciális élőhelyek.
Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.
Énekel a kékbegy a Kis-Balatonon
Megérkezett a Kis-Balaton területére hazánk egyik legszebb nádi énekesmadara, a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó kékbegy (Luscinia svecica).
A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak
Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-al (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megállítása, megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat.
Hetvenévesen is költött a világ legidősebb tengeri madara
Idén is költött a világ legidősebb tengeri madarának tartott Laysan-albatrosz, Wisdom, noha már legalább 70 éves - közölte az Amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat (USFWS).
Bagolylesők
Hazánk leggyakoribb és legismertebb bagolyfaja az erdei fülesbagoly (Asio otus), mely a 2020-as évben elnyerte az év madara címet! Az erdei fülesbaglyok sajátos viselkedése, hogy telente csoportosan keresik fel települések és városi parkok facsoportjait. Ezen telelőhelyek ismerete rengeteg hasznos információval szolgál mind a telelőállomány mérete, mind a madárvédelem szempontjából.