A legnagyobb magyar tragikomika, aki visszaküldte Moszkvába a kommunista igazgatónőjét

A legnagyobb magyar tragikomika, írta róla még a színésznő életében az érte rajongó kritikusoj egyike. Rajta ragadt a jelző, ami arra utalt, hogy Dajka Margit a színházi műfajok mindegyikében kivételes teljesítményekre volt képes. Időskori, egy gyermekeknek készült előadásban játszott legendás szerepe kapcsán személyiségéhez hozzátapadt egy másik jelző is: Bors néniként sokak emlékezetében angyali teremtésként maradt meg. Pedig tudott karcos is lenni, de csak akkor, ha igaztalannak érzett egy helyzetet – az életben, vagy a színpadon. A második világháború idején – már a kor egyik legnagyobb színházi sztárjaként – élete kockáztatásávval ...

Hét magyar filmklasszikus, ha vidámságra vágysz a karanténban

A Nemzeti Filmintézet és a Filmarchívum a saját oldalán összesen kilencven magyar filmklasszikus ingyenes, online hozzáférésének biztosításával járul hozzá a koronavírus miatt otthon maradni kényszerülők tartalmas szórakozásához. Közülük ajánlunk most néhányat, amelyek biztosan jókedvre derítenek a nehéz időkben is.

A Facebookon közvetítik a Várkert Bazár Örkény-estjét

A Várkert Irodalom Aposztróf című műsora a karantén idején is működik, így az irodalmi beszélgetéssorozat el tud jutni az otthonokba. 

Örkény nevetségessé próbálta tenni a halálfélelmet

Örkény egyik legismertebb műve a Tóték, de az Egypercesekről is rögtön ő jut az eszedbe. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy végzettsége szerint valójában gyógyszerész és vegyészmérnök volt.

A nagy színésznő, akit a kommunisták osztályidegennek nyilvánítottak

A Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész Sulyok Mária kiskamaszként még úgy gondolta: minél kevesebbet árul el magáról, annál kevesebb konfliktussal élheti az életét. Ám így sem kerülhetett el minden kockázatos helyzetet, ezért idővel belátta: olykor maga az élet a kockázat. Mindemellett végletesen szélsőséges helyzetekben is a humánum volt számára az iránytű, olykor a hétköznapi reflexióknál is nemesebb dolgokra ragadtatta magát. Utóbb azonban rendre hárította az elismerést. Színpadon bátran és hitelesen mutatta meg az emberi szélsőségek sokszínűségét, amelyekről megélt tapasztalatai mellett elsősorban legfontosabb alkotótársai, aaz ...

Tíz év huzavona után mutathatták csak be a remekművet

Örkény István elég sokat kényszerült várni életében. A legtöbbet arra várt, hogy az 1969-ben megírt, Pisti a vérzivatarban című darabját színházban bemutathassák. A premier most volt negyven éve. A diktatúra, a hatalom (értsd: Aczél György) azért volt kellemetlen helyzetben, mert nem tudta elvenni a mű élét azzal, hogy itt-ott változtatásokat kér benne. Maga az egész darab a huszadik századi magyar történelemmel való kemény szembenézés. Mellesleg bohóctréfák formájában, de ez csak még kíméletlenebbé teszi Örkény remekművét.

Radnóti kézjegyei, avagy egy költő élete és kora

Amikor Bíró-Balogh Tamás először beszélgetett Radnóti Miklósnéval, az özvegy megkérdezte, hány ajánlást sikerült összegyűjtenie. Mire a filológus büszkén vágta rá: kétszázat, mert a munka kezdetén még csak ennyi volt. Erre Gyarmati Fanni harsány kacagásban tört ki: „Az nem lehet! Miklós nem adott el annyi könyvet.”

Ha ez a Mikulás, milyen lehet a sárkány?

Ha a mi Télapónk vagy Mikulásunk népszerűsége Santa Claus-éval nem is vetekedhet, arra azért büszkék lehetünk, hogy a nagyszakállú nálunk sem csak ártatlan gyerekdalokban tűnik föl. A piros alma és a mogyoró mellett bizony van zsákjában némi groteszk humor és jó adag politika is.

Árkádot neveztek el Örkény Istvánról

Felavatták az Örkény Árkádot a VII. kerületi Madách téren, az Örkény István Színház előtti részen szombaton.

Írók a strandon

Írók fürdőnadrágban sorozatunk folytatódik: most a magyar írókat és költőket mutatjuk meg nyaralás közben. Móricz szégyenlős volt, Babits Mihály meg bohókás. Kiderül, kinek áll legjobban a fürdődressz.

Oroszok és cigányok viszik a prímet - őszi színházajánló

Elveszett a kulcs Kaposváron

Néha balul sül el az időskori szerelem

Magyar írókkal csábítaná Kínát a kulturális tárca

Díszvendég szeretne lenni Magyarország a 2010-es Pekingi Nemzetközi Könyvvásáron. A kulturális tárca szerint az együttműködés segíthetné a kereskedelemi és gazdasági kapcsolatok fejlesztését is, ezért lobbiznak a díszvendégi címért Mexikóval és Hollandiával versenyezve. Már most is sok magyar írót lehet kínaiul is olvasni Jókai Mórtól Örkény Istvánig, de a kortárs kínálat még szegényes. Petőfi Sándor pedig hiába kötelező tananyag a kínai iskolákban, mély nyomokat nem hagyott az [origo] által megkérdezettek fejében.

Örkény István: Fohász Budapestért