A hiúzok mellett újabb ragadozó nyomára bukkantak a Börzsönyben

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak a világ vezetői hétfőn Párizsban, a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozón.

50 ezer lazac szökött meg egy halgazdaságból, sokan máris rettegnek

A helyi környezetvédők szerint a kiszökött 50-52 ezer lazac potenciálisan szennyezheti a tengeri környezetet, mert kiszorítja az ott élő halakat a táplálékláncból.

A háziállataink bolhairtó szerei megjelentek a folyókban

Két friss tanulmány is bizonyítja, hogy a macskákon és kutyákon a bolhák elpusztítására használt, rendkívül mérgező szerek szennyezik a folyókat és a patakokat. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság területén végzett kísérletek alátámasztották, hogy a szennyezés közvetlenül érinti a vízi rovarokat, valamint a tőlük függő halakat és madarakat is.

Valami nagyon megváltozott az Északi-sarkvidéken

A rénszarvasoktól a sasokon át a halakig, valamennyi sarkvidéki állat elkezdett másképp viselkedni az elmúlt három évtizedben. A legújabb kutatások szerint ebben a klímaváltozásnak is lehet némi szerepe.

Három évtized alatt félig megsemmisült az ausztrál Nagy-korallzátony

Korallpopulációjának több mint felét elveszítette az ausztrál Nagy-korallzátony az 1990-es évek óta - derül ki egy szerdán közzétett tanulmányból, amely szerint a rendszeres korallfehéredés okozta pusztulás veszélyezteti a zátony regenerálódási képességét.

A világ országainak nagy részén csökken a biológiai sokféleség

Egy most publikált elemzés szerint a világ országainak egyötödét fenyegeti ökoszisztémáik összeomlása a vadon élő állatok és azok élőhelyeinek a pusztulása miatt. Az emberi tevékenység már jelentős negatív hatást gyakorolt az olyan, természetes „szolgáltatásokra", mint például az élelmiszerellátás, a tiszta vízhez és a levegőhöz való hozzáférés, valamint az árvízvédelem. A jelentés szerint ráadásul a globális GDP több mint a fele függ a biológiai sokféleségtől.

Fél évszázadig eltarthat a venezuelai partszakasz megtisztítása az olajtól - videó

Szakértők szerint több mint fél évszázadig tart majd egy szinte érintetlen és kényes ökoszisztémával rendelkező venezuelai tengeri partszakasz megtisztítása az olajszennyezéstől, amely augusztus elején érte a területet.

A rókák már több tízezer éve eszik az ember által otthagyott maradékot

A rókák táplálkozására már több tízezer évvel ezelőtt is hatással volt az ember, a kistestű ragadozók az ősidőktől kapcsolódnak az emberi tevékenységhez - állítja egy új tanulmány, amelyet szerdán publikáltak a német Tübingeni Egyetem kutatói.

Kétmilliárdos inkubátorpályázat indul magyar startupok fejlesztésére

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakpolitikai támogatásával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) meghirdeti Startup Factory pályázati felhívását. A kiírás 2 milliárd forinttal támogatja a startupokat felkaroló inkubátorok szakértői tevékenységét és mentorálási szolgáltatásait – jelentette be közleményében a minisztérium.

Véres horror a tengeren: nagy fehér cápa támadt egy hosszúszárnyú bálnára

A dél-afrikai partoknál eddig még soha nem tapasztalt eseményt sikerült megörökíteni videofelvételen: nagy fehér cápa támadt rá egy nála jóval nagyobb fiatal hosszúszárnyú bálnára. A tengerbiológusok előtt az ismert, hogy a világtenger egyik csúcsragadozójának számító nagy fehér nem veti meg a dögevést, és gyakran lakmározik a tenger felszínén sodródó elpusztult cetek tetemeiből. Arra azonban mindeddig nem volt bizonyíték, hogy a nagy fehér cápa a nála jóval méretesebb eleven cetekre is rátámadna. A tengeri nagyragadozók közül eddig csak a kardszárnyú delfinekről volt tudott, hogy zsákmányolási célból óriáscetekre is vadásznak.

Szelektálva stabilizálják az ökoszisztémát a farkasok

Az új kutatások szerint a farkasok fontos szerepet játszanak egy, a természet kihívásainak jobban ellenálló és erősebb jávorszarvas-állomány létrehozásában azzal, hogy „kiszűrik" abból a gyenge és beteg egyedeket.

Ettől eldobod az agyad: Ezek a művészek miniatűr ökoszisztémákat alkotnak – Galéria

Lina Cirilo and Laura Gonçales, spanyol művészek lehengerlő alkotásaikat gyűjtöttük össze a cikkünkben.

Elképesztő: ezek a művészek önfenntartó ökoszisztémákat helyeznek kristályüvegekbe - Galéria

Bevetésen a mókusok, mint ökoszisztéma-mérnökök

Az ökoszisztéma-mérnök fajok számának növekedése stabilizálja az egész ökológiai hálózatot, aminek révén csökken a fajkihalás - állapították meg a kutatók.

Anglia hódjai évszázadok után visszahódították egykori lakhelyüket

Veszélybe került Erdély természeti gyöngyszeme

A globalizáció, a kereskedelem meredeken növeli az inváziós fajok számát

Egy 2016. évi tanulmány szerint az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok 55%-a dísznövény szaporítóanyagokkal kerül be hazánkba, és az Unióban is egyre nagyobb problémát jelent a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásuk.

Sokkoló: negyedével csökkent az elmúlt harminc évben a rovarok száma

A Földön élő rovarok száma az elmúlt harminc évben csaknem 25 százalékkal csökkent, ami a kutatók szerint komoly aggodalmakra adhat okot. A leggyorsabb hanyatlást Európában tapasztalták, amelynek ténye szinte sokkolta a tudósokat.

Nem egyszerre zajlott le a tömeges kihalás a perm időszak végén

Nem egy időben zajlott le a szárazföldön és az óceánban a földtörténet legsúlyosabb tömeges kihalása 252 millió évvel ezelőtt, a perm időszak alkonyán - állapították meg kutatók a Dél-afrikai Köztársaságból és Ausztráliából származó ősmaradványok korának felülvizsgálata nyomán.

A korallszigetek regenerálódását segítő fajokat azonosítottak

A trópusi korallszigetek vegetációjának regenerálódását segítő 12 növényfajt azonosítottak kínai kutatók, akik a Functional Ecology című folyóiratban publikálták eredményeiket.

Gyors összeomlás vár a nagy ökoszisztémákra

A bolygó nagy ökoszisztémái, mint az amazonasi esőerdő és a korallzátonyok, a korábban feltételezettnél gyorsabb ütemben omolhatnak össze - figyelmeztetnek a kutatók egy új tanulmányban.

Nincs átlag feletti pusztulás Amazóniában, a tavalyi tűz miatt

Bár tavaly is több ezer tűz lángolt fel az Amazonas erdőiben, de egy részletes tanulmány szerint az elmúlt 18 évben lényegében átlagosan nem változott a Brazíliában pusztító tüzek száma.

Növényevő állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása

Az észak-sarki tundra nagytestű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.

A Szuezi-csatornán át invazív, idegen fajok árasztják el a Földközi-tengert

A Szuezi-csatornán át érkező invazív, idegen fajok megváltoztatják a Földközi-tenger érzékeny ökoszisztémáját szakértők szerint.

A fenntartható gazdálkodás megőrzi az ökoszisztémát

Az ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodás során az erdő ökoszisztémája a fakitermelés után is megmarad - hangsúlyozta Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Az évszázad végére túl sok oxigén fogyhat el az óceánokból

Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a "halálzónák" - állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye.

A vadászpókok horrorisztikus képe még sokáig fog kísérteni

Majdnem szívrohamot kaptak az ausztrál kutatók, amikor összefutottak egy tucatnyi szőrös lábú, tekintélyes méretű és kifejezetten durva külsejű pókkal. Még jó, hogy tisztában voltak vele, hogy ezek a szelíd óriások mindezek ellenére az emberre nem igazán veszélyesek. A vadászpókok még most is képesek lenyűgöző meglepéseket okozni az elképedt ökológusoknak.

Komoly fenyegetést jelentenek az invazív fajok

Elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe

Nem az orkák miatt tűntek el a fehér cápák a világhírű Vals-öbölből

A Fokföldi-félsziget keleti oldalán elterpeszkedő nagy Vals-öböl (False Bay) a világtenger leghíresebb nagyragadozóiról, az itt sehol másutt nem látható gyakorisággal előforduló nagy fehér cápáktól vált világhírűvé az elmúlt évtizedekben. A dél-afrikai metropolisz, Fokváros közelében fekvő öböl a kalandvágyó ökoturisták és a cápakutatók valóságos Mekkájává vált, jelentős árbevételt generálva a helyi turizmusnak. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy végleg megszűnt az itteni világhírű cápaeldorádó, amelynek lehetséges okairól heves vita bontakozott ki a szakemberek között.

A Kilauea vulkán kitörése drámai fitoplankton virágzáshoz vezetett

A Kilauea vulkán tavalyi kitörése pusztító hatást gyakorolt a Hawaii-szigetek szárazföldjeire: több mint hétszáz otthont tett a földdel egyenlővé, amit azóta vulkáni kőzet borít. Ám az óceánba folyó láva pont az ellenkező hatást váltotta ki, amely ösztönözte a planktonos algák vagy fitoplankton hatalmas méretű virágzását, elszaporodását. A kutatók új tanulmányukat a Science tudományos lapban publikálták, amelyben ezt a kettős jelenséget vizsgálták.

Ezért cincognak az egerek, ha nincs otthon a macska

Egyre jobban visszahúzódnak az embertől való félelmükben a közepes és nagytermetű ragadozók. Ettől viszont felbátorodnak a rágcsálók, és sokkal merészebben kóborolnak, mint korábban. Az ember hatása így egész természetes rendszereket felforgat.

A tengerparti ökoszisztémák súlyosan károsodtak a klímaváltozás miatt

A tengerparti ökoszisztémák nagyjából 45 százaléka súlyos, néhány esetben visszafordíthatatlan károkat szenvedett a klímaváltozás miatt 2011 és 2017 között Ausztráliában - derült ki egy tanulmányból, amely szerint a szélsőséges éghajlati jelenségek felerősítették a klímaváltozás hatásait az érintett időszakban.

A klímaváltozás miatt kénytelenek vándorolni a korallok

A klímaváltozás a korallokat a nyüzsgő trópusoktól távolabbi célpontok felé sodorja, ahol a mérsékelt éghajlat kedvezőbb feltételeket nyújt az új zátonyok létrehozásának.

Kilencezer kilométeres algaszőnyeg borítja az Atlanti-óceánt

A műholdak megmutatták az eddig megfigyelt legnagyobb kiterjedésű mikroalga virágzást, amely Nyugat-Afrikától a Mexikói-öbölig terjed. Folyamatos terjedése veszélyezteti az ökoszisztémákat és a tengeri élővilágot.

Szombaton a Dunát ünnepeljük

Június 29-én van a Nemzetközi Duna Nap, amikor a 19 országot érintő folyamot ünnepeljük.

Elkezdték elbontani a legnagyobb francia duzzasztógátat

Megkezdődött a francia Sélune folyón található, 36 méter magas Vezins-gát bontása. Ez lesz Európa eddigi legnagyobb duzzasztógát-elbontása.

Egymillió fajt fenyeget a kihalás réme

Az erőltetett gazdasági növekedés és a klímaváltozás hatásai miatt példátlanul sok, mintegy egymillió fajt veszélyeztet a kihalás – erre figyelmeztettek a tudósok egy hétfőn közzétett jelentésben, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze.

Csaknem kétszázezer vírust találtak a Föld óceánjaiban megbújva

Négy évig egy vitorláshajó fedélzetén utazva a kutatók közel 200 ezer tengeri vírusfajt azonosítottak. Megdöbbentek, mert a most kapott adat a korábbi felmérésekben dokumentált 15 ezerhez képest jelentős emelkedést mutat. A felülvizsgálat új részleteket tárt fel a tengeri vírusokról az óceáni ökoszisztéma működésében.

Nem tudnak hová elrejtőzni az éghajlatváltozás hatásai elől a rovarok

Az elmúlt ötven év adatainak elemzése szomorú végeredményt mutatott a brit kutatóknak: a rovarok mennyországának számító erdők arcát örökre megváltoztatta az éghajlatváltozás és az emberi gazdálkodás terjeszkedése, amely már a táplálékláncot is érinti.

Rekordsebességgel melegszik az Északi-sarkvidék

Kétszer olyan gyors a felmelegedés az Arktiszon, mint a Föld más részén. Rekordsebességgel melegíti az Északi-sarkvidéket a globális felmelegedés. A térség hőmérséklete az elmúlt öt évben minden korábbi, 1900 óta rögzített feljegyzést felülmúlt az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kedden bemutatott jelentése szerint.

Csökken az északi-sarki jégtakaró zsugorodási üteme

A téli időszakban gyorsabban vastagszik az északi-sarkvidéki jég, aminek hatására részben csökken a tengeri jégtakaró zsugorodásának mértéke. A NASA tanulmánya szerint azonban még így is nagyobb mértékben tűnik el, mint a mérések kezdete óta bármikor.

A műanyag miatt változott meg a tengeri élőlények viselkedése

A műanyagokban található vegyi anyagok megváltoztatták a tengerekben élő állatok viselkedését, és sebezhetőbbé váltak. Egy új kutatás szerint bár a a műanyagból származó vegyi anyagok láthatatlanok, mégis mélyreható hatással vannak a tengeri életre.

Tizenkét különös tartály mentheti meg a Balaton élővilágát

A festői szépségű tihanyi apátságtól nem messze tizenkét, első látásra rejtélyes szerepet betöltő tartályt építettek. Laikus szem számára egyszerű víztározóknak tűnnek, pedig valójában izgalmas folyamatok zajlanak bennük. Mindegyikük egy-egy önálló univerzumot jelent a beléjük telepített életközösségek számára. A kutatók ezeknek az ökoszisztémáknak a manipulálásával nemcsak a klímaváltozás várható hatásait, de a rájuk adott evolúciós válaszokat is megismerhetik. Sőt, a rendszerrel még arra is fényt deríthetnek, hogy a Marson elképzelhető-e valamilyen életforma jelenléte. A közép-kelet-európai régióban elsőként létesített magyar mezookozmoszt ...

Gyorsuló ütemben tűnnek el a Föld őserdei

Évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ őserdeinek területe 2014 és 2016 között, ami 20 százalékkal gyorsabb ütemű pusztulást jelent az előző tíz évhez képest - figyelmeztettek a kutatók.

Egész ökoszisztémák semmisültek meg a Kilauea vulkán kitörése miatt

Ritka élőhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg a Hawaii nagy szigetén május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám a kutatók szerint, noha emberi szemszögből tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet "brutális" körforgásáról van szó.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint

A kihalás felé rohan az emberiség? Matematikai modellekkel tárták fel a bolygónk, illetve az emberi civilizáció három lehetséges sorsát. A kutatók ezek elkészítéséhez figyelembe vették a Föld népességének rohamos növekedését, valamint az éghajlatváltozás hatásainak további romlását.

A savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építőköveit

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építőköveit - figyelmeztetnek ausztrál kutatók.

Sellők pénztárcái a „fekete füstölők” tőszomszédságában

A mélytengeri hidrotermális kürtők szomszédságában rakja le tojásait egy rájaféle, hogy az átlagosnál melegebb vizet kihasználva felgyorsítsa az egyébként négy vagy akár még több évig eltartó keltetési folyamatot - derült ki egy új tanulmányból, amely elsőként szolgál bizonyítékkal arra, hogy egy tengeri teremtmény vulkanikus hővel kelteti a tojásait.