ökoszisztéma

címke rss

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak

Tudomány2021.01.12, 13:26

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak a világ vezetõi hétfõn Párizsban, a One Planet Summit elnevezésû klíma-csúcstalálkozón.

50 ezer lazac szökött meg egy halgazdaságból, sokan máris rettegnek

Gazdaság2020.11.27, 14:14

A helyi környezetvédõk szerint a kiszökött 50-52 ezer lazac potenciálisan szennyezheti a tengeri környezetet, mert kiszorítja az ott élõ halakat a táplálékláncból.

A háziállataink bolhairtó szerei megjelentek a folyókban

Tudomány2020.11.18, 11:27

Két friss tanulmány is bizonyítja, hogy a macskákon és kutyákon a bolhák elpusztítására használt, rendkívül mérgezõ szerek szennyezik a folyókat és a patakokat. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság területén végzett kísérletek alátámasztották, hogy a szennyezés közvetlenül érinti a vízi rovarokat, valamint a tõlük függõ halakat és madarakat is.

Valami nagyon megváltozott az Északi-sarkvidéken

Tudomány2020.11.10, 16:03

A rénszarvasoktól a sasokon át a halakig, valamennyi sarkvidéki állat elkezdett másképp viselkedni az elmúlt három évtizedben. A legújabb kutatások szerint ebben a klímaváltozásnak is lehet némi szerepe.

Három évtized alatt félig megsemmisült az ausztrál Nagy-korallzátony

Tudomány2020.10.14, 19:27

Korallpopulációjának több mint felét elveszítette az ausztrál Nagy-korallzátony az 1990-es évek óta - derül ki egy szerdán közzétett tanulmányból, amely szerint a rendszeres korallfehéredés okozta pusztulás veszélyezteti a zátony regenerálódási képességét.

A világ országainak nagy részén csökken a biológiai sokféleség

Tudomány2020.10.13, 11:31

Egy most publikált elemzés szerint a világ országainak egyötödét fenyegeti ökoszisztémáik összeomlása a vadon élõ állatok és azok élõhelyeinek a pusztulása miatt. Az emberi tevékenység már jelentõs negatív hatást gyakorolt az olyan, természetes „szolgáltatásokra", mint például az élelmiszerellátás, a tiszta vízhez és a levegõhöz való hozzáférés, valamint az árvízvédelem. A jelentés szerint ráadásul a globális GDP több mint a fele függ a biológiai sokféleségtõl.

Fél évszázadig eltarthat a venezuelai partszakasz megtisztítása az olajtól - videó

Tudomány2020.08.20, 08:29

Szakértõk szerint több mint fél évszázadig tart majd egy szinte érintetlen és kényes ökoszisztémával rendelkezõ venezuelai tengeri partszakasz megtisztítása az olajszennyezéstõl, amely augusztus elején érte a területet.

A rókák már több tízezer éve eszik az ember által otthagyott maradékot

Tudomány2020.07.23, 17:48

A rókák táplálkozására már több tízezer évvel ezelõtt is hatással volt az ember, a kistestû ragadozók az õsidõktõl kapcsolódnak az emberi tevékenységhez - állítja egy új tanulmány, amelyet szerdán publikáltak a német Tübingeni Egyetem kutatói.

Kétmilliárdos inkubátorpályázat indul magyar startupok fejlesztésére

Gazdaság2020.07.23, 15:50

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakpolitikai támogatásával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) meghirdeti Startup Factory pályázati felhívását. A kiírás 2 milliárd forinttal támogatja a startupokat felkaroló inkubátorok szakértõi tevékenységét és mentorálási szolgáltatásait – jelentette be közleményében a minisztérium.

Véres horror a tengeren: nagy fehér cápa támadt egy hosszúszárnyú bálnára

Tudomány2020.07.15, 22:23

A dél-afrikai partoknál eddig még soha nem tapasztalt eseményt sikerült megörökíteni videofelvételen: nagy fehér cápa támadt rá egy nála jóval nagyobb fiatal hosszúszárnyú bálnára. A tengerbiológusok elõtt az ismert, hogy a világtenger egyik csúcsragadozójának számító nagy fehér nem veti meg a dögevést, és gyakran lakmározik a tenger felszínén sodródó elpusztult cetek tetemeibõl. Arra azonban mindeddig nem volt bizonyíték, hogy a nagy fehér cápa a nála jóval méretesebb eleven cetekre is rátámadna. A tengeri nagyragadozók közül eddig csak a kardszárnyú delfinekrõl volt tudott, hogy zsákmányolási célból óriáscetekre is vadásznak.

Szelektálva stabilizálják az ökoszisztémát a farkasok

Tudomány2020.07.13, 17:17

Az új kutatások szerint a farkasok fontos szerepet játszanak egy, a természet kihívásainak jobban ellenálló és erõsebb jávorszarvas-állomány létrehozásában azzal, hogy „kiszûrik" abból a gyenge és beteg egyedeket.

Ettõl eldobod az agyad: Ezek a mûvészek miniatûr ökoszisztémákat alkotnak – Galéria

Life.hu2020.07.13, 15:03

Lina Cirilo and Laura Gonçales, spanyol mûvészek lehengerlõ alkotásaikat gyûjtöttük össze a cikkünkben.

Bevetésen a mókusok, mint ökoszisztéma-mérnökök

Tudomány2020.07.04, 10:15

Az ökoszisztéma-mérnök fajok számának növekedése stabilizálja az egész ökológiai hálózatot, aminek révén csökken a fajkihalás - állapították meg a kutatók.

A globalizáció, a kereskedelem meredeken növeli az inváziós fajok számát

Tudomány2020.05.10, 12:12

Egy 2016. évi tanulmány szerint az Unió számára veszélyt jelentõ idegenhonos inváziós növényfajok 55%-a dísznövény szaporítóanyagokkal kerül be hazánkba, és az Unióban is egyre nagyobb problémát jelent a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezõtlen hatásuk.

Sokkoló: negyedével csökkent az elmúlt harminc évben a rovarok száma

Tudomány2020.04.24, 10:37

A Földön élõ rovarok száma az elmúlt harminc évben csaknem 25 százalékkal csökkent, ami a kutatók szerint komoly aggodalmakra adhat okot. A leggyorsabb hanyatlást Európában tapasztalták, amelynek ténye szinte sokkolta a tudósokat.

Nem egyszerre zajlott le a tömeges kihalás a perm idõszak végén

Tudomány2020.03.28, 08:50

Nem egy idõben zajlott le a szárazföldön és az óceánban a földtörténet legsúlyosabb tömeges kihalása 252 millió évvel ezelõtt, a perm idõszak alkonyán - állapították meg kutatók a Dél-afrikai Köztársaságból és Ausztráliából származó õsmaradványok korának felülvizsgálata nyomán.

A korallszigetek regenerálódását segítõ fajokat azonosítottak

Tudomány2020.03.17, 17:14

A trópusi korallszigetek vegetációjának regenerálódását segítõ 12 növényfajt azonosítottak kínai kutatók, akik a Functional Ecology címû folyóiratban publikálták eredményeiket.

Gyors összeomlás vár a nagy ökoszisztémákra

Tudomány2020.03.11, 13:57

A bolygó nagy ökoszisztémái, mint az amazonasi esõerdõ és a korallzátonyok, a korábban feltételezettnél gyorsabb ütemben omolhatnak össze - figyelmeztetnek a kutatók egy új tanulmányban.

Nincs átlag feletti pusztulás Amazóniában, a tavalyi tûz miatt

Tudomány2020.03.10, 15:55

Bár tavaly is több ezer tûz lángolt fel az Amazonas erdõiben, de egy részletes tanulmány szerint az elmúlt 18 évben lényegében átlagosan nem változott a Brazíliában pusztító tüzek száma.

Növényevõ állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása

Tudomány2020.01.29, 10:12

Az észak-sarki tundra nagytestû növényevõ állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelõk ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.

A Szuezi-csatornán át invazív, idegen fajok árasztják el a Földközi-tengert

Life.hu2020.01.16, 18:20

A Szuezi-csatornán át érkezõ invazív, idegen fajok megváltoztatják a Földközi-tenger érzékeny ökoszisztémáját szakértõk szerint.

A fenntartható gazdálkodás megõrzi az ökoszisztémát

Tudomány2019.12.16, 14:15

Az ökológiailag fenntartható erdõgazdálkodás során az erdõ ökoszisztémája a fakitermelés után is megmarad - hangsúlyozta Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa hétfõn az M1 aktuális csatornán.

Az évszázad végére túl sok oxigén fogyhat el az óceánokból

Tudomány2019.12.07, 15:08

Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a "halálzónák" - állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye.

A vadászpókok horrorisztikus képe még sokáig fog kísérteni

Tudomány2019.12.07, 09:22

Majdnem szívrohamot kaptak az ausztrál kutatók, amikor összefutottak egy tucatnyi szõrös lábú, tekintélyes méretû és kifejezetten durva külsejû pókkal. Még jó, hogy tisztában voltak vele, hogy ezek a szelíd óriások mindezek ellenére az emberre nem igazán veszélyesek. A vadászpókok még most is képesek lenyûgözõ meglepéseket okozni az elképedt ökológusoknak.

Nem az orkák miatt tûntek el a fehér cápák a világhírû Vals-öbölbõl

Tudomány2019.11.05, 19:26

A Fokföldi-félsziget keleti oldalán elterpeszkedõ nagy Vals-öböl (False Bay) a világtenger leghíresebb nagyragadozóiról, az itt sehol másutt nem látható gyakorisággal elõforduló nagy fehér cápáktól vált világhírûvé az elmúlt évtizedekben. A dél-afrikai metropolisz, Fokváros közelében fekvõ öböl a kalandvágyó ökoturisták és a cápakutatók valóságos Mekkájává vált, jelentõs árbevételt generálva a helyi turizmusnak. Jelenleg azonban úgy tûnik, hogy végleg megszûnt az itteni világhírû cápaeldorádó, amelynek lehetséges okairól heves vita bontakozott ki a szakemberek között.

A Kilauea vulkán kitörése drámai fitoplankton virágzáshoz vezetett

Tudomány2019.09.08, 19:13

A Kilauea vulkán tavalyi kitörése pusztító hatást gyakorolt a Hawaii-szigetek szárazföldjeire: több mint hétszáz otthont tett a földdel egyenlõvé, amit azóta vulkáni kõzet borít. Ám az óceánba folyó láva pont az ellenkezõ hatást váltotta ki, amely ösztönözte a planktonos algák vagy fitoplankton hatalmas méretû virágzását, elszaporodását. A kutatók új tanulmányukat a Science tudományos lapban publikálták, amelyben ezt a kettõs jelenséget vizsgálták.

Ezért cincognak az egerek, ha nincs otthon a macska

Tudomány2019.08.03, 18:28

Egyre jobban visszahúzódnak az embertõl való félelmükben a közepes és nagytermetû ragadozók. Ettõl viszont felbátorodnak a rágcsálók, és sokkal merészebben kóborolnak, mint korábban. Az ember hatása így egész természetes rendszereket felforgat.

A tengerparti ökoszisztémák súlyosan károsodtak a klímaváltozás miatt

Tudomány2019.07.27, 13:36

A tengerparti ökoszisztémák nagyjából 45 százaléka súlyos, néhány esetben visszafordíthatatlan károkat szenvedett a klímaváltozás miatt 2011 és 2017 között Ausztráliában - derült ki egy tanulmányból, amely szerint a szélsõséges éghajlati jelenségek felerõsítették a klímaváltozás hatásait az érintett idõszakban.

A klímaváltozás miatt kénytelenek vándorolni a korallok

Tudomány2019.07.12, 19:00

A klímaváltozás a korallokat a nyüzsgõ trópusoktól távolabbi célpontok felé sodorja, ahol a mérsékelt éghajlat kedvezõbb feltételeket nyújt az új zátonyok létrehozásának.

Kilencezer kilométeres algaszõnyeg borítja az Atlanti-óceánt

Tudomány2019.07.05, 12:48

A mûholdak megmutatták az eddig megfigyelt legnagyobb kiterjedésû mikroalga virágzást, amely Nyugat-Afrikától a Mexikói-öbölig terjed. Folyamatos terjedése veszélyezteti az ökoszisztémákat és a tengeri élõvilágot.

Szombaton a Dunát ünnepeljük

Travelo2019.06.28, 14:29

Június 29-én van a Nemzetközi Duna Nap, amikor a 19 országot érintõ folyamot ünnepeljük.

Elkezdték elbontani a legnagyobb francia duzzasztógátat

Travelo2019.06.13, 10:33

Megkezdõdött a francia Sélune folyón található, 36 méter magas Vezins-gát bontása. Ez lesz Európa eddigi legnagyobb duzzasztógát-elbontása.

Egymillió fajt fenyeget a kihalás réme

Tudomány2019.05.06, 17:38

Az erõltetett gazdasági növekedés és a klímaváltozás hatásai miatt példátlanul sok, mintegy egymillió fajt veszélyeztet a kihalás – erre figyelmeztettek a tudósok egy hétfõn közzétett jelentésben, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze.

Csaknem kétszázezer vírust találtak a Föld óceánjaiban megbújva

Tudomány2019.04.26, 14:46

Négy évig egy vitorláshajó fedélzetén utazva a kutatók közel 200 ezer tengeri vírusfajt azonosítottak. Megdöbbentek, mert a most kapott adat a korábbi felmérésekben dokumentált 15 ezerhez képest jelentõs emelkedést mutat. A felülvizsgálat új részleteket tárt fel a tengeri vírusokról az óceáni ökoszisztéma mûködésében.

Nem tudnak hová elrejtõzni az éghajlatváltozás hatásai elõl a rovarok

Tudomány2019.04.03, 10:33

Az elmúlt ötven év adatainak elemzése szomorú végeredményt mutatott a brit kutatóknak: a rovarok mennyországának számító erdõk arcát örökre megváltoztatta az éghajlatváltozás és az emberi gazdálkodás terjeszkedése, amely már a táplálékláncot is érinti.

Rekordsebességgel melegszik az Északi-sarkvidék

Tudomány2018.12.11, 20:46

Kétszer olyan gyors a felmelegedés az Arktiszon, mint a Föld más részén. Rekordsebességgel melegíti az Északi-sarkvidéket a globális felmelegedés. A térség hõmérséklete az elmúlt öt évben minden korábbi, 1900 óta rögzített feljegyzést felülmúlt az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kedden bemutatott jelentése szerint.

Csökken az északi-sarki jégtakaró zsugorodási üteme

Tudomány2018.12.07, 14:13

A téli idõszakban gyorsabban vastagszik az északi-sarkvidéki jég, aminek hatására részben csökken a tengeri jégtakaró zsugorodásának mértéke. A NASA tanulmánya szerint azonban még így is nagyobb mértékben tûnik el, mint a mérések kezdete óta bármikor.

A mûanyag miatt változott meg a tengeri élõlények viselkedése

Tudomány2018.11.29, 16:01

A mûanyagokban található vegyi anyagok megváltoztatták a tengerekben élõ állatok viselkedését, és sebezhetõbbé váltak. Egy új kutatás szerint bár a a mûanyagból származó vegyi anyagok láthatatlanok, mégis mélyreható hatással vannak a tengeri életre.

Tizenkét különös tartály mentheti meg a Balaton élõvilágát

Tudomány2018.10.25, 20:07

A festõi szépségû tihanyi apátságtól nem messze tizenkét, elsõ látásra rejtélyes szerepet betöltõ tartályt építettek. Laikus szem számára egyszerû víztározóknak tûnnek, pedig valójában izgalmas folyamatok zajlanak bennük. Mindegyikük egy-egy önálló univerzumot jelent a beléjük telepített életközösségek számára. A kutatók ezeknek az ökoszisztémáknak a manipulálásával nemcsak a klímaváltozás várható hatásait, de a rájuk adott evolúciós válaszokat is megismerhetik. Sõt, a rendszerrel még arra is fényt deríthetnek, hogy a Marson elképzelhetõ-e valamilyen életforma jelenléte. A közép-kelet-európai régióban elsõként létesített magyar mezookozmoszt ...

Gyorsuló ütemben tûnnek el a Föld õserdei

Tudomány2018.06.21, 13:40

Évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ õserdeinek területe 2014 és 2016 között, ami 20 százalékkal gyorsabb ütemû pusztulást jelent az elõzõ tíz évhez képest - figyelmeztettek a kutatók.

Egész ökoszisztémák semmisültek meg a Kilauea vulkán kitörése miatt

Tudomány2018.06.21, 12:04

Ritka élõhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg a Hawaii nagy szigetén május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám a kutatók szerint, noha emberi szemszögbõl tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet "brutális" körforgásáról van szó.

Sötét jövõ vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint

Tudomány2018.06.13, 22:06

A kihalás felé rohan az emberiség? Matematikai modellekkel tárták fel a bolygónk, illetve az emberi civilizáció három lehetséges sorsát. A kutatók ezek elkészítéséhez figyelembe vették a Föld népességének rohamos növekedését, valamint az éghajlatváltozás hatásainak további romlását.

A savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építõköveit

Tudomány2018.02.24, 14:31

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építõköveit - figyelmeztetnek ausztrál kutatók.

Sellõk pénztárcái a „fekete füstölõk” tõszomszédságában

Tudomány2018.02.09, 18:40

A mélytengeri hidrotermális kürtõk szomszédságában rakja le tojásait egy rájaféle, hogy az átlagosnál melegebb vizet kihasználva felgyorsítsa az egyébként négy vagy akár még több évig eltartó keltetési folyamatot - derült ki egy új tanulmányból, amely elsõként szolgál bizonyítékkal arra, hogy egy tengeri teremtmény vulkanikus hõvel kelteti a tojásait.

Mindenkit megdöbbentett, amit a mélytengeri állatokban találtak

Tudomány2017.11.19, 14:56

Talán nem hat nagy meglepetésként az a tény, hogy a mûanyag hulladékok már a föld minden pontján jelen vannak. Sajnos az óceánok elképesztõ mélységeiben élõ állatok sem kivételek, kutatók egy csoportja kiderítette, hogy a mélytengeri élõlények gyomra is tele van mûanyagrészecskékkel.

Végezhet a paraziták egyharmadával a klímaváltozás

Tudomány2017.09.11, 16:46

Az állati élõsködõk (paraziták) egyharmada kihalhat 2070-re a klímaváltozás miatt.

Mesterséges zátonyt építenek a Sydney-i Operaház szomszédságába

Tudomány2017.08.22, 14:42

Mesterséges zátonyt építenek a világhírû Sydney-i Operaház szomszédságába a Sydney-öböl érzékeny ökoszisztémájának helyreállítása érdekében.

Klímaváltozás és invázió: halálos duóra figyelmeztetnek

Tudomány2017.08.04, 12:13

A nem õshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettõse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.

Plasztikóceán: már a Mariana-árok mélyén is megjelent a szemét

Tudomány2017.08.01, 19:56

Döbbenetes, hogy az emberiség milyen elképesztõ módon szennyezi és teszi tönkre a környezetét. A közelmúltban összesen 38 millió darab mûanyag hulladékot találtak a civilizációtól távoli, csendes-óceáni Henderson-szigeten.

Több mint kilencmilliárd tonna mûanyag keletkezett 1950 óta

Tudomány2017.07.20, 11:40

Több mint kilenc milliárd tonna mûanyag keletkezett 1950 óta, ennek zöme hulladéklerakókba vagy a természeti környezetbe jutott, károsítva az emberek egészségét és az ökoszisztémát - állítja a mûanyagok tömegtermelésérõl készült elsõ nagyszabású globális elemzés.

Végveszélybe kerültek az óceánok esõerdõi

Környezet2017.02.02, 14:44

Egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy Földünk egyik legcsodálatosabb természeti kincse, a rengeteg tengeri élõlénynek otthont adó Nagy-korallzátony végveszélybe került az ember környezetszennyezõ tevékenysége miatt. A korallok kifehéredéseként ismert folyamat szoros összefüggésben áll a tengervíz kemizmusának megváltozásával.

Vadlovak ezreinek kilövését tervezik

Környezet2016.08.19, 19:16

Ausztrál tudósok támogatásukról biztosították a helyi hatóságok azon tervét, hogy leöljenek több mint ötezer vadlovat az új-dél-walesi Snowy-hegységben, mivel az állatok tönkreteszik a hegyvidék növényvilágát.

Emberevõ krokodilok jelentek meg Floridában

Tudomány2016.05.23, 12:55

Öt és fél méteresre is megnõhet, súlya pedig felérhet egy kisebb autóéval: kutatók szerint nílusi krokodilok bukkantak fel Floridában. E ragadozók különösen veszélyesek, ugyanis az emberhúst sem vetik meg.

Veszélyes lehet a fogságban élõ állatok visszaengedése a természetbe

Tudomány2016.05.12, 13:06

Zavart okozhat, veszélyeztetheti az ökoszisztémát a fogságban tartott állatok visszaengedése a természetbe - erre a következtetésre jutottak kutatók Kínában, miután vita kerekedett a hosszú idõkre visszanyúló buddhista hagyomány hasznosságáról.

Szegényebb lenne a természet nélkülük

Környezet2016.05.03, 17:20

Ahol a kétéltûek telelésre, illetve szaporodásra alkalmas élõhelyeit forgalmas aszfaltút választja el egymástól, nagy veszélyben van valamennyi faj. Persze a hüllõkkel együtt... Lelkes állatbarátok, önkéntesek, diákok, hivatásos és mûkedvelõ természetvédõk számos helyen mentik kora tavasszal ezeket az állatokat. Magyarországon talán a legismertebb a farmosi, a sikondai és a honti békamentés, de sok más útszakaszon is elvégzik e munkát.

Még mindig szenvedik a delfinek az olajkatasztrófát

Környezet2015.11.04, 15:15

A mai napig vemhességi gondokkal küzdenek a louisianai partok menti Barataria-öböl palackorrú delfinjei a 2010-ben történt mexikói-öbölbeli olajkatasztrófa miatt - derült ki egy új tanulmányból.

A ragadozók túlélnek, de az ökoszisztéma összeomlik

Tudomány2015.10.06, 19:15

Mi a közös a kardszárnyú delfinben, a jegesmedvében és az emberben? Valamennyien alkalmazkodóképes ragadozók, amelyek képesek új zsákmányt választani, ha a kedvenc eledelükbõl kevés áll rendelkezésre. Ez a váltás azonban egész ökoszisztémákat sodorhat veszélybe.

Megfejtették, miért nincs több oroszlán

Tudomány2015.09.04, 15:46

Nem a zsákmány hiánya vagy az orvvadászok akadályozzák az oroszlánok számának növekedését, hanem valószínûleg egy eddig ismeretlen természeti törvényszerûség, fedezte fel egy kanadai doktorandusz.

A föld alatti biológiai sokszínûség ugyanolyan fontos, mint a felszíni

Tudomány2015.09.03, 09:20

Az emberek zömét az érinti meg, ha egy-egy nagyobb, emblematikus állatfaj, például orrszarvú, panda, oroszlán kerül végveszélybe. Pedig a világ biológiai sokféleségének nagy része a föld alatt rejtõzik, és e sokszínûség csökkenése valószínûleg jóval jelentõsebb hatást gyakorol az emberek életére is, mint egyes felszíni élõlények eltûnése.

Ausztráliát fenyegeti a madarakat is megfojtó kúszóhal

Tudomány2015.06.02, 11:57

Pápua Új-Guinea felõl Ausztrália felé terjeszkedik a rendkívül kártékony ázsiai kúszóhal, amely zavart kelthet az ökoszisztémában - figyelmeztettek ausztrál kutatók.

Megváltozik a Föld, ha eltûnnek a nagy húsevõk

Tudomány2014.01.10, 12:32

A világ szinte valamennyi nagy ragadozójának létszáma jelentõsen csökkent, sokukat a kihalás fenyegeti. Egy átfogó új tanulmány arra figyelmeztet, hogy a ragadozók pusztulása jelentõs ökológiai és gazdasági károkkal jár, de a hatás talán még visszafordítható.

Így rombolja az ember a tengerfeneket

Tudomány2012.09.06, 08:28

Szántófölddé változtatja a tenger aljzatát a fenékhálós halászat. Miközben lepényhalra mennek, elpusztítják a víz alatti hegyeket.

A farkasok éljenek még, vagy a sziklaugró pingvinek?

Tudomány2012.08.02, 13:08

A háborús csatamezõk sérültjeihez hasonlóan rangsorolják a védelemre szoruló fajokat és élõhelyeket a természetvédelmi szakemberek. A kutatók szerint így lehet a leghatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, akkor is, ha le kell mondani a sziklaugró pingvinekrõl, a kínai folyami delfinekrõl és a mangroveerdõkrõl.

Megárt az erdõnek is a zajszennyezés

Idõjárás2012.04.02, 14:08

Szinte olyan hangos a gázkitermelõ telep egy amerikai nemzeti parkban, mint egy felszálló repülõ. A növényekre ugyan másként hat a sok decibel, mint az emberre, de közvetett módon rájuk nézve is káros, például akkor, ha a zaj elûz a környékrõl egy bizonyos maggal táplálkozó madárfajt.

Könnyebb lehet a pandák nélkül

Tudomány2011.11.22, 20:50

Ki kell halniuk a sztárfajoknak ahhoz, hogy a természetvédelmi szakemberek a valóban fontos fajokkal kezdjenek el foglalkozni - derül ki egy biológusok körében végzett kutatásból. A természetvédelem szimbólumainak számító fajok, például a jegesmedvék és pandák ugyanis gyakran kis ökológiai szereppel bírnak, és kihalásuk sokszor már csak idõ kérdése. A többi állaton nem segítenek, ehhez a kulcsfajokkal kell végre törõdni.

Pusztító volt a világ legnagyobb tundratüze - kép

Idõjárás2011.07.27, 19:41

A sarkköri tájon valaha észlelt legnagyobb tundratûz 2007-ben annyi szén-dioxidot engedett a légkörbe, amennyit a tundra az elõzõ fél évszázad során megkötött. Az alaszkai Északi Lejtõn, az Anaktuvuk-folyó mentén föllángolt tûz a bizonyság arra, milyen rövid idõ alatt fordulhat a visszájára egy évtizedekig tartó folyamat.  

Egyre veszélyesebb a világ a nagyragadozók eltûnésével

Tudomány2011.07.20, 10:20

A csúcsragadozók és a nagy növényevõk kihalása nagyon súlyos károkat okoz az ökoszisztémában: megnövekszik a fertõzõ betegségek gyakorisága, elterjednek a tájidegen fajok, de változások következnek be a növényzetben, a talajban, a vízben és az atmoszférában is.

Már a tengerek mélyét is rombolja az ember

Tudomány2010.09.15, 09:45

Elõször becsülték meg, milyen károkat okozott az emberi tevékenység az Atlanti-óceán európai partvidékének mélytengeri aljzatán. A tanulmány szerint a fenékhálós halászat a vártnál is nagyobb mértékben tette tönkre a mélytengeri ökoszisztémákat.

Félsikerekre futotta az emberiség talán legnagyobb kincsének megvédésében

Tudomány2010.09.14, 19:00

Amit megeszünk, amivel építkezünk, ahol kikapcsolódunk - végsõ soron szinte mindent az úgynevezett biológiai sokféleségnek köszönhet az emberiség, a megõrzésére tett kemény erõfeszítések azonban egyelõre nem hozták meg a remélt eredményeket. A világ természetvédelemmel foglalkozó vezetõ kutatói 2010 októberében találkoznak Japánban, hogy megvitassák, miként lehet lassítani vagy megállítani a Föld biológiai sokszínûségének csökkenését. A fõ céljuk az, hogy meggyõzzék a kormányzatokat a sokféleség megõrzésének gyakorlati hasznáról.

Tengeri káoszt okoz a klímaváltozás

Tudomány2010.06.17, 17:53

A tengeri ökoszisztéma központi jelentõségû bolygónk biológiája szempontjából, ennek ellenére az emberi eredetû klímaváltozásnak az óceánok életére gyakorolt hatása még mindig kevéssé ismert. A Science folyóirat legújabb számában megjelent két tanulmány szerzõi azt állítják, hogy az üvegházhatású gázok gyorsan növekvõ koncentrációja évmilliók óta nem létezõ körülmények felé taszítják az óceáni rendszereket, és ez alapvetõ és visszafordíthatatlan ökológiai átalakulásokhoz vezethet.

Nem az oroszlánok, hanem az apró termeszek a szavanna urai

Tudomány2010.05.27, 08:45

Az afrikai szavanna fenséges állatai - a vad oroszlánok, a hatalmas elefántok, a tornyosuló zsiráfok - viszonylag kis szerepet játszanak, amikor az ökoszisztéma alakításáról van szó. Az ökológusok szerint a szavanna igazi királyai a termeszek.

A korallszirtek hangja vezeti haza a kiskorallokat

Archívum2010.05.19, 09:36

A tengerbiológusok néhány éve már felfedezték, hogy a korallszirti halak utódai hangok alapján találják meg a korallzátonyokat, de az a kutatókat is meglepte, hogy a sokkal fejletlenebb korall-lárvák szintén ugyanezzel a módszerrel tájékozódnak. Az eredmény azért jelentõs, mert így a korallok eddig ismeretlen ellenségére derült fény, a zajszennyezésre.

A mélytengerek élõvilága sem ússza meg a klímaváltozást

Idõjárás2009.12.15, 15:33

A trópusi mélytengerekre is hatással van a klímaváltozás: élõviláguk fajgazdagsága az északabbi szélességi körök szintjére csökkent az elmúlt négy jégkorszak során. A mélytengerek élõvilága sérülékenyebb, mint gondolták.

A világ legöregebb fái gyorsabban nõnek a klímaváltozás miatt

Archívum2009.11.16, 20:19

Amerikai kutatók az Egyesült Államok délnyugati területeinek magas hegyeiben élõ szálkásfenyõk évgyûrûit vizsgálva felfigyeltek arra, hogy a növekedési gyûrûk az utóbbi 50 évben szélesebbek, mint korábban bármikor. Tanulmányukban arra következtetnek, hogy a szélesebb gyûrûket létrehozó gyorsabb növekedés oka az éghajlat felmelegedése.

Madárvédelem: termõföldet árasztanak el Hollandiában

Idõjárás2009.10.13, 13:41

Évszázadok óta a tengerbõl szabják ki termõföldjeiket a hollandok. Egy értékes élõhely védelmében most az egyik poldert újra el kell árasztani.

Az édesvizek omlanak össze elõször

Tudomány2009.10.14, 07:26

A korábban kitûzött célt, hogy 2010-re lelassítjuk a fajkihalás növekvõ ütemét, már biztosan nem érjük el, a fajkihalási hullám pedig az egész emberiség élelmiszer- és ivóvízforrásait, üzemanyagkészletét és az élhetõ klímát egyaránt veszélyezteti - figyelmeztetnek a szakemberek egy kedden Fokvárosban megkezdõdött konferencián. Bár csupán bolygónk felszínének kevesebb, mint 1 százalékát borítják, a legújabb adatok szerint az édesvízi ökoszisztémák vannak a legnagyobb veszélyben, pusztulásuk nyomán pedig emberek milliárdjainak élete kerülhet veszélybe.

Savasabb óceánok, veszélyben forgó tengeri ökoszisztémák

Idõjárás2009.10.06, 15:30

A szén-dioxid üvegházhatású tulajdonságáról már sokat hallhattunk. Ez a gáz tehetõ elsõdlegesen felelõssé a globális átlaghõmérsékletek emelkedéséért. A szén-dioxid azonban nem csupán a légkörbe kerülve okoz problémákat, az óceáni ökoszisztémákat is közvetlenül fenyegeti.

Új adatok a bálnatetemek egyedülálló életközösségérõl

Tudomány2009.09.22, 08:07

Amikor egy bálna elpusztul, teteme lesüllyed a tenger fenekére, és egészen különleges ökoszisztémának nyújt otthont és táplálékot akár egy évszázadon át. Svéd kutatók most több olyan új fajt fedeztek föl, amely kizárólag az elpusztult bálnákon található meg. Ezek DNS-elemzésével azt is kimutatták, hogy az óceánok fajgazdagsága valószínûleg nagyobb a korábban feltételezettnél.

Gyökeresen átalakul az Északi-sarkvidék

Tudomány2009.09.10, 22:59

Egy nemzetközi kutatócsoport most közzétett tanulmánya szerint az Északi-sarkvidék - legalábbis jelen formájában - hamarosan a múlté lesz. A globális felmelegedés hatására elolvadnak a jégtakarók, és eltûnnek az olyan emblematikus fajok, amilyen a narvál vagy a jegesmedve.

Biológiai Google: egymásra kattintó fajok

Tudomány2009.09.08, 05:01

A legnépszerûbb keresõprogram, a Google lelke egy a cég által szabadalmaztatott algoritmus, az úgynevezett PageRank. Amikor a felhasználó valamilyen információt keres az interneten, akkor ez az algoritmus is befolyásolja az eredményként megjelenõ oldalak sorrendjét. Két amerikai kutató azt állítja most megjelent tanulmányában, hogy hasonló algoritmust fel lehetne használni annak meghatározására, mely fajok szerepe létfontosságú az ökoszisztéma fennmaradásához. Ezzel támpontot kaphatnának a szakemberek, hogy azokra a fajokra összpontosítsák a természetvédelmi erõfeszítéseket, amelyekbõl az egész a rendszer a legtöbb hasznot húzza.

Elõzõ
  • 1
  • 2
Következõ