A halak a vízbe kerülő metamfetamin rabjává válhatnak

A környezeti hatóságok rendszeresen ellenőrzik az emberi betegségek kezelésére kifejlesztett gyógyszerkészítményeket, hogy elkerüljék a vízi élővilág szennyeződését. A tiltott drogok azonban óriási gondot okozhatnak, köztük a különösen az erősen addiktív szerek, mint például a kokain vagy a metamfetamin. Egy hétvégi buli vagy egy fesztivál után a víz ugyanis láthatóan ezekkel a pszichoaktív szerekkel szennyeződhet.

Hirtelen kihalásuk előtt már csökkenni kezdett a dinoszauruszok száma

Mielőtt a 66 millió éve becsapódott aszteroida eltűntette őket a Földről, a dinoszauruszok száma már hanyatlóban volt - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Ez a felhőkarcoló azért épülne, hogy feloldódjon a szélben

Ma van a környezetvédelem világnapja

A globális GDP töredékéből el lehetne kerülni a környezeti összeomlást

A világnak meg kellene négyszereznie a globális környezeti ökoszisztéma megmentésére és fenntartására szánt összeget a következő évtizedekben, hogy ne következzen be komolyabb katasztrófa – mondják az ENSZ friss jelentésének szerzői. A kutatásból az is kiderül, hogy már a globális GDP 0,1 százalékának felhasználása is hatalmas lépést jelentene.

Üvegházhatású gázokat „szellentenek" a szellemerdők fái

A szellemerdők lehetnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának láthatatlan forrásai. Legalábbis erre figyelmeztetnek a kutatók frissen publikált tanulmányukban. A tudósok olyan fákat vizsgáltak az Egyesült Államok atlanti partvidékén, amik már elhaltak, mert a víz elárasztotta azokat a tengerszint-emelkedés miatt. Ezek a szellemfák pedig elkeztek szén-dioxidot és a metánt „szellenteni".

A világ szárazföldi ökoszisztémáinak csupán 3 százaléka érintetlen

A világ szárazföldi ökoszisztémáinak csupán 3 százaléka érintetlen egy brit kutatás szerint.

Oldalukra döntve, mesterséges zátonyokként végzik a tengeri fúrótornyok

Az idejüket kiszolgált fúrótornyokból és más, tengeri olaj- gázinfrastruktúrákból épülő biotikus, azaz az élő és az élettelen kölcsönhatására épülő zátonyok nem csupán a korallok és halak számára vonzóak, hanem az olajtársaságoknak is hasznos megoldást nyújtanak. Egyszerűen azért, mert az elhasznált platform átalakítása sokkal olcsóbb mint a teljes leszerelés. A költségek mintegy fele megspórolható, amely egy részét azoknak az államoknak adják, amelyek később a mesterséges zátonyhelyek fenntartásáért felelnek.

KVÍZ: Mennyit tudsz a Föld legfontosabb élőlényeiről, a méhekről?

Korunk egyik legnagyobb problémáját a méhek eltűnése okozza, hisz kulcsszerepük van az ökoszisztémában. Magyarországon még nem jelentkezett a probléma, ám bizonyos országokban a mezőgazdaság támogatásához méhészeket kell felfogadni, hisz eltűnőben vannak az ott élő méhcsaládok. Tudj meg többet erről a nélkülözhetetlen fajról!

Döbbenetes dolgot művelt ez a harcsa a galambokkal

Amikor Frédéric Santoul először volt tanúja Európa legnagyobb édesvízi halainak döbbenetes táplálkozási szokásaival, épp egy középkori hídon állt Abibiben, egy dél-franciaországi városban. A Tarn folyóban található kis szigetre galambok tévedtek, és a madarak figyelmen kívül hagyták a kavicspart közelében mozgó európai harcsák csoportját. A férfi végül döbbenetes dolognak volt tanúja.

A hiúzok mellett újabb ragadozó nyomára bukkantak a Börzsönyben

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak a világ vezetői hétfőn Párizsban, a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozón.

50 ezer lazac szökött meg egy halgazdaságból, sokan máris rettegnek

A helyi környezetvédők szerint a kiszökött 50-52 ezer lazac potenciálisan szennyezheti a tengeri környezetet, mert kiszorítja az ott élő halakat a táplálékláncból.

A háziállataink bolhairtó szerei megjelentek a folyókban

Két friss tanulmány is bizonyítja, hogy a macskákon és kutyákon a bolhák elpusztítására használt, rendkívül mérgező szerek szennyezik a folyókat és a patakokat. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság területén végzett kísérletek alátámasztották, hogy a szennyezés közvetlenül érinti a vízi rovarokat, valamint a tőlük függő halakat és madarakat is.

Valami nagyon megváltozott az Északi-sarkvidéken

A rénszarvasoktól a sasokon át a halakig, valamennyi sarkvidéki állat elkezdett másképp viselkedni az elmúlt három évtizedben. A legújabb kutatások szerint ebben a klímaváltozásnak is lehet némi szerepe.

Három évtized alatt félig megsemmisült az ausztrál Nagy-korallzátony

Korallpopulációjának több mint felét elveszítette az ausztrál Nagy-korallzátony az 1990-es évek óta - derül ki egy szerdán közzétett tanulmányból, amely szerint a rendszeres korallfehéredés okozta pusztulás veszélyezteti a zátony regenerálódási képességét.

A világ országainak nagy részén csökken a biológiai sokféleség

Egy most publikált elemzés szerint a világ országainak egyötödét fenyegeti ökoszisztémáik összeomlása a vadon élő állatok és azok élőhelyeinek a pusztulása miatt. Az emberi tevékenység már jelentős negatív hatást gyakorolt az olyan, természetes „szolgáltatásokra", mint például az élelmiszerellátás, a tiszta vízhez és a levegőhöz való hozzáférés, valamint az árvízvédelem. A jelentés szerint ráadásul a globális GDP több mint a fele függ a biológiai sokféleségtől.

Fél évszázadig eltarthat a venezuelai partszakasz megtisztítása az olajtól - videó

Szakértők szerint több mint fél évszázadig tart majd egy szinte érintetlen és kényes ökoszisztémával rendelkező venezuelai tengeri partszakasz megtisztítása az olajszennyezéstől, amely augusztus elején érte a területet.

A rókák már több tízezer éve eszik az ember által otthagyott maradékot

A rókák táplálkozására már több tízezer évvel ezelőtt is hatással volt az ember, a kistestű ragadozók az ősidőktől kapcsolódnak az emberi tevékenységhez - állítja egy új tanulmány, amelyet szerdán publikáltak a német Tübingeni Egyetem kutatói.

Kétmilliárdos inkubátorpályázat indul magyar startupok fejlesztésére

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakpolitikai támogatásával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) meghirdeti Startup Factory pályázati felhívását. A kiírás 2 milliárd forinttal támogatja a startupokat felkaroló inkubátorok szakértői tevékenységét és mentorálási szolgáltatásait – jelentette be közleményében a minisztérium.

Véres horror a tengeren: nagy fehér cápa támadt egy hosszúszárnyú bálnára

A dél-afrikai partoknál eddig még soha nem tapasztalt eseményt sikerült megörökíteni videofelvételen: nagy fehér cápa támadt rá egy nála jóval nagyobb fiatal hosszúszárnyú bálnára. A tengerbiológusok előtt az ismert, hogy a világtenger egyik csúcsragadozójának számító nagy fehér nem veti meg a dögevést, és gyakran lakmározik a tenger felszínén sodródó elpusztult cetek tetemeiből. Arra azonban mindeddig nem volt bizonyíték, hogy a nagy fehér cápa a nála jóval méretesebb eleven cetekre is rátámadna. A tengeri nagyragadozók közül eddig csak a kardszárnyú delfinekről volt tudott, hogy zsákmányolási célból óriáscetekre is vadásznak.

Szelektálva stabilizálják az ökoszisztémát a farkasok

Az új kutatások szerint a farkasok fontos szerepet játszanak egy, a természet kihívásainak jobban ellenálló és erősebb jávorszarvas-állomány létrehozásában azzal, hogy „kiszűrik" abból a gyenge és beteg egyedeket.

Ettől eldobod az agyad: Ezek a művészek miniatűr ökoszisztémákat alkotnak – Galéria

Lina Cirilo and Laura Gonçales, spanyol művészek lehengerlő alkotásaikat gyűjtöttük össze a cikkünkben.

Elképesztő: ezek a művészek önfenntartó ökoszisztémákat helyeznek kristályüvegekbe - Galéria

Bevetésen a mókusok, mint ökoszisztéma-mérnökök

Az ökoszisztéma-mérnök fajok számának növekedése stabilizálja az egész ökológiai hálózatot, aminek révén csökken a fajkihalás - állapították meg a kutatók.

Anglia hódjai évszázadok után visszahódították egykori lakhelyüket

Veszélybe került Erdély természeti gyöngyszeme

A globalizáció, a kereskedelem meredeken növeli az inváziós fajok számát

Egy 2016. évi tanulmány szerint az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok 55%-a dísznövény szaporítóanyagokkal kerül be hazánkba, és az Unióban is egyre nagyobb problémát jelent a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásuk.

Sokkoló: negyedével csökkent az elmúlt harminc évben a rovarok száma

A Földön élő rovarok száma az elmúlt harminc évben csaknem 25 százalékkal csökkent, ami a kutatók szerint komoly aggodalmakra adhat okot. A leggyorsabb hanyatlást Európában tapasztalták, amelynek ténye szinte sokkolta a tudósokat.

Nem egyszerre zajlott le a tömeges kihalás a perm időszak végén

Nem egy időben zajlott le a szárazföldön és az óceánban a földtörténet legsúlyosabb tömeges kihalása 252 millió évvel ezelőtt, a perm időszak alkonyán - állapították meg kutatók a Dél-afrikai Köztársaságból és Ausztráliából származó ősmaradványok korának felülvizsgálata nyomán.

A korallszigetek regenerálódását segítő fajokat azonosítottak

A trópusi korallszigetek vegetációjának regenerálódását segítő 12 növényfajt azonosítottak kínai kutatók, akik a Functional Ecology című folyóiratban publikálták eredményeiket.

Gyors összeomlás vár a nagy ökoszisztémákra

A bolygó nagy ökoszisztémái, mint az amazonasi esőerdő és a korallzátonyok, a korábban feltételezettnél gyorsabb ütemben omolhatnak össze - figyelmeztetnek a kutatók egy új tanulmányban.

Nincs átlag feletti pusztulás Amazóniában, a tavalyi tűz miatt

Bár tavaly is több ezer tűz lángolt fel az Amazonas erdőiben, de egy részletes tanulmány szerint az elmúlt 18 évben lényegében átlagosan nem változott a Brazíliában pusztító tüzek száma.

Növényevő állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása

Az észak-sarki tundra nagytestű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.

A Szuezi-csatornán át invazív, idegen fajok árasztják el a Földközi-tengert

A Szuezi-csatornán át érkező invazív, idegen fajok megváltoztatják a Földközi-tenger érzékeny ökoszisztémáját szakértők szerint.

A fenntartható gazdálkodás megőrzi az ökoszisztémát

Az ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodás során az erdő ökoszisztémája a fakitermelés után is megmarad - hangsúlyozta Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Az évszázad végére túl sok oxigén fogyhat el az óceánokból

Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a "halálzónák" - állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye.

A vadászpókok horrorisztikus képe még sokáig fog kísérteni

Majdnem szívrohamot kaptak az ausztrál kutatók, amikor összefutottak egy tucatnyi szőrös lábú, tekintélyes méretű és kifejezetten durva külsejű pókkal. Még jó, hogy tisztában voltak vele, hogy ezek a szelíd óriások mindezek ellenére az emberre nem igazán veszélyesek. A vadászpókok még most is képesek lenyűgöző meglepéseket okozni az elképedt ökológusoknak.

Komoly fenyegetést jelentenek az invazív fajok

Elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe

Nem az orkák miatt tűntek el a fehér cápák a világhírű Vals-öbölből

A Fokföldi-félsziget keleti oldalán elterpeszkedő nagy Vals-öböl (False Bay) a világtenger leghíresebb nagyragadozóiról, az itt sehol másutt nem látható gyakorisággal előforduló nagy fehér cápáktól vált világhírűvé az elmúlt évtizedekben. A dél-afrikai metropolisz, Fokváros közelében fekvő öböl a kalandvágyó ökoturisták és a cápakutatók valóságos Mekkájává vált, jelentős árbevételt generálva a helyi turizmusnak. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy végleg megszűnt az itteni világhírű cápaeldorádó, amelynek lehetséges okairól heves vita bontakozott ki a szakemberek között.

A Kilauea vulkán kitörése drámai fitoplankton virágzáshoz vezetett

A Kilauea vulkán tavalyi kitörése pusztító hatást gyakorolt a Hawaii-szigetek szárazföldjeire: több mint hétszáz otthont tett a földdel egyenlővé, amit azóta vulkáni kőzet borít. Ám az óceánba folyó láva pont az ellenkező hatást váltotta ki, amely ösztönözte a planktonos algák vagy fitoplankton hatalmas méretű virágzását, elszaporodását. A kutatók új tanulmányukat a Science tudományos lapban publikálták, amelyben ezt a kettős jelenséget vizsgálták.

Ezért cincognak az egerek, ha nincs otthon a macska

Egyre jobban visszahúzódnak az embertől való félelmükben a közepes és nagytermetű ragadozók. Ettől viszont felbátorodnak a rágcsálók, és sokkal merészebben kóborolnak, mint korábban. Az ember hatása így egész természetes rendszereket felforgat.

A tengerparti ökoszisztémák súlyosan károsodtak a klímaváltozás miatt

A tengerparti ökoszisztémák nagyjából 45 százaléka súlyos, néhány esetben visszafordíthatatlan károkat szenvedett a klímaváltozás miatt 2011 és 2017 között Ausztráliában - derült ki egy tanulmányból, amely szerint a szélsőséges éghajlati jelenségek felerősítették a klímaváltozás hatásait az érintett időszakban.

A klímaváltozás miatt kénytelenek vándorolni a korallok

A klímaváltozás a korallokat a nyüzsgő trópusoktól távolabbi célpontok felé sodorja, ahol a mérsékelt éghajlat kedvezőbb feltételeket nyújt az új zátonyok létrehozásának.

Kilencezer kilométeres algaszőnyeg borítja az Atlanti-óceánt

A műholdak megmutatták az eddig megfigyelt legnagyobb kiterjedésű mikroalga virágzást, amely Nyugat-Afrikától a Mexikói-öbölig terjed. Folyamatos terjedése veszélyezteti az ökoszisztémákat és a tengeri élővilágot.

Szombaton a Dunát ünnepeljük

Június 29-én van a Nemzetközi Duna Nap, amikor a 19 országot érintő folyamot ünnepeljük.

Elkezdték elbontani a legnagyobb francia duzzasztógátat

Megkezdődött a francia Sélune folyón található, 36 méter magas Vezins-gát bontása. Ez lesz Európa eddigi legnagyobb duzzasztógát-elbontása.

Egymillió fajt fenyeget a kihalás réme

Az erőltetett gazdasági növekedés és a klímaváltozás hatásai miatt példátlanul sok, mintegy egymillió fajt veszélyeztet a kihalás – erre figyelmeztettek a tudósok egy hétfőn közzétett jelentésben, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze.

Csaknem kétszázezer vírust találtak a Föld óceánjaiban megbújva

Négy évig egy vitorláshajó fedélzetén utazva a kutatók közel 200 ezer tengeri vírusfajt azonosítottak. Megdöbbentek, mert a most kapott adat a korábbi felmérésekben dokumentált 15 ezerhez képest jelentős emelkedést mutat. A felülvizsgálat új részleteket tárt fel a tengeri vírusokról az óceáni ökoszisztéma működésében.

Nem tudnak hová elrejtőzni az éghajlatváltozás hatásai elől a rovarok

Az elmúlt ötven év adatainak elemzése szomorú végeredményt mutatott a brit kutatóknak: a rovarok mennyországának számító erdők arcát örökre megváltoztatta az éghajlatváltozás és az emberi gazdálkodás terjeszkedése, amely már a táplálékláncot is érinti.

Rekordsebességgel melegszik az Északi-sarkvidék

Kétszer olyan gyors a felmelegedés az Arktiszon, mint a Föld más részén. Rekordsebességgel melegíti az Északi-sarkvidéket a globális felmelegedés. A térség hőmérséklete az elmúlt öt évben minden korábbi, 1900 óta rögzített feljegyzést felülmúlt az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kedden bemutatott jelentése szerint.

Csökken az északi-sarki jégtakaró zsugorodási üteme

A téli időszakban gyorsabban vastagszik az északi-sarkvidéki jég, aminek hatására részben csökken a tengeri jégtakaró zsugorodásának mértéke. A NASA tanulmánya szerint azonban még így is nagyobb mértékben tűnik el, mint a mérések kezdete óta bármikor.

A műanyag miatt változott meg a tengeri élőlények viselkedése

A műanyagokban található vegyi anyagok megváltoztatták a tengerekben élő állatok viselkedését, és sebezhetőbbé váltak. Egy új kutatás szerint bár a a műanyagból származó vegyi anyagok láthatatlanok, mégis mélyreható hatással vannak a tengeri életre.

Tizenkét különös tartály mentheti meg a Balaton élővilágát

A festői szépségű tihanyi apátságtól nem messze tizenkét, első látásra rejtélyes szerepet betöltő tartályt építettek. Laikus szem számára egyszerű víztározóknak tűnnek, pedig valójában izgalmas folyamatok zajlanak bennük. Mindegyikük egy-egy önálló univerzumot jelent a beléjük telepített életközösségek számára. A kutatók ezeknek az ökoszisztémáknak a manipulálásával nemcsak a klímaváltozás várható hatásait, de a rájuk adott evolúciós válaszokat is megismerhetik. Sőt, a rendszerrel még arra is fényt deríthetnek, hogy a Marson elképzelhető-e valamilyen életforma jelenléte. A közép-kelet-európai régióban elsőként létesített magyar mezookozmoszt ...

Gyorsuló ütemben tűnnek el a Föld őserdei

Évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ őserdeinek területe 2014 és 2016 között, ami 20 százalékkal gyorsabb ütemű pusztulást jelent az előző tíz évhez képest - figyelmeztettek a kutatók.

Egész ökoszisztémák semmisültek meg a Kilauea vulkán kitörése miatt

Ritka élőhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg a Hawaii nagy szigetén május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám a kutatók szerint, noha emberi szemszögből tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet "brutális" körforgásáról van szó.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint

A kihalás felé rohan az emberiség? Matematikai modellekkel tárták fel a bolygónk, illetve az emberi civilizáció három lehetséges sorsát. A kutatók ezek elkészítéséhez figyelembe vették a Föld népességének rohamos növekedését, valamint az éghajlatváltozás hatásainak további romlását.

A savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építőköveit

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építőköveit - figyelmeztetnek ausztrál kutatók.

Sellők pénztárcái a „fekete füstölők” tőszomszédságában

A mélytengeri hidrotermális kürtők szomszédságában rakja le tojásait egy rájaféle, hogy az átlagosnál melegebb vizet kihasználva felgyorsítsa az egyébként négy vagy akár még több évig eltartó keltetési folyamatot - derült ki egy új tanulmányból, amely elsőként szolgál bizonyítékkal arra, hogy egy tengeri teremtmény vulkanikus hővel kelteti a tojásait.

Mindenkit megdöbbentett, amit a mélytengeri állatokban találtak

Talán nem hat nagy meglepetésként az a tény, hogy a műanyag hulladékok már a föld minden pontján jelen vannak. Sajnos az óceánok elképesztő mélységeiben élő állatok sem kivételek, kutatók egy csoportja kiderítette, hogy a mélytengeri élőlények gyomra is tele van műanyagrészecskékkel.

Végezhet a paraziták egyharmadával a klímaváltozás

Az állati élősködők (paraziták) egyharmada kihalhat 2070-re a klímaváltozás miatt.

Mesterséges zátonyt építenek a Sydney-i Operaház szomszédságába

Mesterséges zátonyt építenek a világhírű Sydney-i Operaház szomszédságába a Sydney-öböl érzékeny ökoszisztémájának helyreállítása érdekében.

Klímaváltozás és invázió: halálos duóra figyelmeztetnek

A nem őshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettőse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.

Plasztikóceán: már a Mariana-árok mélyén is megjelent a szemét

Döbbenetes, hogy az emberiség milyen elképesztő módon szennyezi és teszi tönkre a környezetét. A közelmúltban összesen 38 millió darab műanyag hulladékot találtak a civilizációtól távoli, csendes-óceáni Henderson-szigeten.

Több mint kilencmilliárd tonna műanyag keletkezett 1950 óta

Több mint kilenc milliárd tonna műanyag keletkezett 1950 óta, ennek zöme hulladéklerakókba vagy a természeti környezetbe jutott, károsítva az emberek egészségét és az ökoszisztémát - állítja a műanyagok tömegtermeléséről készült első nagyszabású globális elemzés.

Végveszélybe kerültek az óceánok esőerdői

Egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy Földünk egyik legcsodálatosabb természeti kincse, a rengeteg tengeri élőlénynek otthont adó Nagy-korallzátony végveszélybe került az ember környezetszennyező tevékenysége miatt. A korallok kifehéredéseként ismert folyamat szoros összefüggésben áll a tengervíz kemizmusának megváltozásával.

Vadlovak ezreinek kilövését tervezik

Ausztrál tudósok támogatásukról biztosították a helyi hatóságok azon tervét, hogy leöljenek több mint ötezer vadlovat az új-dél-walesi Snowy-hegységben, mivel az állatok tönkreteszik a hegyvidék növényvilágát.

Emberevő krokodilok jelentek meg Floridában

Öt és fél méteresre is megnőhet, súlya pedig felérhet egy kisebb autóéval: kutatók szerint nílusi krokodilok bukkantak fel Floridában. E ragadozók különösen veszélyesek, ugyanis az emberhúst sem vetik meg.

Veszélyes lehet a fogságban élő állatok visszaengedése a természetbe

Zavart okozhat, veszélyeztetheti az ökoszisztémát a fogságban tartott állatok visszaengedése a természetbe - erre a következtetésre jutottak kutatók Kínában, miután vita kerekedett a hosszú időkre visszanyúló buddhista hagyomány hasznosságáról.

Szegényebb lenne a természet nélkülük

Ahol a kétéltűek telelésre, illetve szaporodásra alkalmas élőhelyeit forgalmas aszfaltút választja el egymástól, nagy veszélyben van valamennyi faj. Persze a hüllőkkel együtt... Lelkes állatbarátok, önkéntesek, diákok, hivatásos és műkedvelő természetvédők számos helyen mentik kora tavasszal ezeket az állatokat. Magyarországon talán a legismertebb a farmosi, a sikondai és a honti békamentés, de sok más útszakaszon is elvégzik e munkát.

Még mindig szenvedik a delfinek az olajkatasztrófát

A mai napig vemhességi gondokkal küzdenek a louisianai partok menti Barataria-öböl palackorrú delfinjei a 2010-ben történt mexikói-öbölbeli olajkatasztrófa miatt - derült ki egy új tanulmányból.

A ragadozók túlélnek, de az ökoszisztéma összeomlik

Mi a közös a kardszárnyú delfinben, a jegesmedvében és az emberben? Valamennyien alkalmazkodóképes ragadozók, amelyek képesek új zsákmányt választani, ha a kedvenc eledelükből kevés áll rendelkezésre. Ez a váltás azonban egész ökoszisztémákat sodorhat veszélybe.

Megfejtették, miért nincs több oroszlán

Nem a zsákmány hiánya vagy az orvvadászok akadályozzák az oroszlánok számának növekedését, hanem valószínűleg egy eddig ismeretlen természeti törvényszerűség, fedezte fel egy kanadai doktorandusz.

A föld alatti biológiai sokszínűség ugyanolyan fontos, mint a felszíni

Az emberek zömét az érinti meg, ha egy-egy nagyobb, emblematikus állatfaj, például orrszarvú, panda, oroszlán kerül végveszélybe. Pedig a világ biológiai sokféleségének nagy része a föld alatt rejtőzik, és e sokszínűség csökkenése valószínűleg jóval jelentősebb hatást gyakorol az emberek életére is, mint egyes felszíni élőlények eltűnése.

Ausztráliát fenyegeti a madarakat is megfojtó kúszóhal

Pápua Új-Guinea felől Ausztrália felé terjeszkedik a rendkívül kártékony ázsiai kúszóhal, amely zavart kelthet az ökoszisztémában - figyelmeztettek ausztrál kutatók.

Megváltozik a Föld, ha eltűnnek a nagy húsevők

A világ szinte valamennyi nagy ragadozójának létszáma jelentősen csökkent, sokukat a kihalás fenyegeti. Egy átfogó új tanulmány arra figyelmeztet, hogy a ragadozók pusztulása jelentős ökológiai és gazdasági károkkal jár, de a hatás talán még visszafordítható.

Így rombolja az ember a tengerfeneket

Szántófölddé változtatja a tenger aljzatát a fenékhálós halászat. Miközben lepényhalra mennek, elpusztítják a víz alatti hegyeket.

A farkasok éljenek még, vagy a sziklaugró pingvinek?

A háborús csatamezők sérültjeihez hasonlóan rangsorolják a védelemre szoruló fajokat és élőhelyeket a természetvédelmi szakemberek. A kutatók szerint így lehet a leghatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, akkor is, ha le kell mondani a sziklaugró pingvinekről, a kínai folyami delfinekről és a mangroveerdőkről.

Megárt az erdőnek is a zajszennyezés

Szinte olyan hangos a gázkitermelő telep egy amerikai nemzeti parkban, mint egy felszálló repülő. A növényekre ugyan másként hat a sok decibel, mint az emberre, de közvetett módon rájuk nézve is káros, például akkor, ha a zaj elűz a környékről egy bizonyos maggal táplálkozó madárfajt.

Könnyebb lehet a pandák nélkül

Ki kell halniuk a sztárfajoknak ahhoz, hogy a természetvédelmi szakemberek a valóban fontos fajokkal kezdjenek el foglalkozni - derül ki egy biológusok körében végzett kutatásból. A természetvédelem szimbólumainak számító fajok, például a jegesmedvék és pandák ugyanis gyakran kis ökológiai szereppel bírnak, és kihalásuk sokszor már csak idő kérdése. A többi állaton nem segítenek, ehhez a kulcsfajokkal kell végre törődni.

Pusztító volt a világ legnagyobb tundratüze - kép

A sarkköri tájon valaha észlelt legnagyobb tundratűz 2007-ben annyi szén-dioxidot engedett a légkörbe, amennyit a tundra az előző fél évszázad során megkötött. Az alaszkai Északi Lejtőn, az Anaktuvuk-folyó mentén föllángolt tűz a bizonyság arra, milyen rövid idő alatt fordulhat a visszájára egy évtizedekig tartó folyamat.  

Egyre veszélyesebb a világ a nagyragadozók eltűnésével

A csúcsragadozók és a nagy növényevők kihalása nagyon súlyos károkat okoz az ökoszisztémában: megnövekszik a fertőző betegségek gyakorisága, elterjednek a tájidegen fajok, de változások következnek be a növényzetben, a talajban, a vízben és az atmoszférában is.

Már a tengerek mélyét is rombolja az ember

Először becsülték meg, milyen károkat okozott az emberi tevékenység az Atlanti-óceán európai partvidékének mélytengeri aljzatán. A tanulmány szerint a fenékhálós halászat a vártnál is nagyobb mértékben tette tönkre a mélytengeri ökoszisztémákat.

Félsikerekre futotta az emberiség talán legnagyobb kincsének megvédésében

Amit megeszünk, amivel építkezünk, ahol kikapcsolódunk - végső soron szinte mindent az úgynevezett biológiai sokféleségnek köszönhet az emberiség, a megőrzésére tett kemény erőfeszítések azonban egyelőre nem hozták meg a remélt eredményeket. A világ természetvédelemmel foglalkozó vezető kutatói 2010 októberében találkoznak Japánban, hogy megvitassák, miként lehet lassítani vagy megállítani a Föld biológiai sokszínűségének csökkenését. A fő céljuk az, hogy meggyőzzék a kormányzatokat a sokféleség megőrzésének gyakorlati hasznáról.

Tengeri káoszt okoz a klímaváltozás

A tengeri ökoszisztéma központi jelentőségű bolygónk biológiája szempontjából, ennek ellenére az emberi eredetű klímaváltozásnak az óceánok életére gyakorolt hatása még mindig kevéssé ismert. A Science folyóirat legújabb számában megjelent két tanulmány szerzői azt állítják, hogy az üvegházhatású gázok gyorsan növekvő koncentrációja évmilliók óta nem létező körülmények felé taszítják az óceáni rendszereket, és ez alapvető és visszafordíthatatlan ökológiai átalakulásokhoz vezethet.

Nem az oroszlánok, hanem az apró termeszek a szavanna urai

Az afrikai szavanna fenséges állatai - a vad oroszlánok, a hatalmas elefántok, a tornyosuló zsiráfok - viszonylag kis szerepet játszanak, amikor az ökoszisztéma alakításáról van szó. Az ökológusok szerint a szavanna igazi királyai a termeszek.

A korallszirtek hangja vezeti haza a kiskorallokat

A tengerbiológusok néhány éve már felfedezték, hogy a korallszirti halak utódai hangok alapján találják meg a korallzátonyokat, de az a kutatókat is meglepte, hogy a sokkal fejletlenebb korall-lárvák szintén ugyanezzel a módszerrel tájékozódnak. Az eredmény azért jelentős, mert így a korallok eddig ismeretlen ellenségére derült fény, a zajszennyezésre.

A mélytengerek élővilága sem ússza meg a klímaváltozást

A trópusi mélytengerekre is hatással van a klímaváltozás: élőviláguk fajgazdagsága az északabbi szélességi körök szintjére csökkent az elmúlt négy jégkorszak során. A mélytengerek élővilága sérülékenyebb, mint gondolták.

A világ legöregebb fái gyorsabban nőnek a klímaváltozás miatt

Amerikai kutatók az Egyesült Államok délnyugati területeinek magas hegyeiben élő szálkásfenyők évgyűrűit vizsgálva felfigyeltek arra, hogy a növekedési gyűrűk az utóbbi 50 évben szélesebbek, mint korábban bármikor. Tanulmányukban arra következtetnek, hogy a szélesebb gyűrűket létrehozó gyorsabb növekedés oka az éghajlat felmelegedése.

Az édesvizek omlanak össze először

A korábban kitűzött célt, hogy 2010-re lelassítjuk a fajkihalás növekvő ütemét, már biztosan nem érjük el, a fajkihalási hullám pedig az egész emberiség élelmiszer- és ivóvízforrásait, üzemanyagkészletét és az élhető klímát egyaránt veszélyezteti - figyelmeztetnek a szakemberek egy kedden Fokvárosban megkezdődött konferencián. Bár csupán bolygónk felszínének kevesebb, mint 1 százalékát borítják, a legújabb adatok szerint az édesvízi ökoszisztémák vannak a legnagyobb veszélyben, pusztulásuk nyomán pedig emberek milliárdjainak élete kerülhet veszélybe.

Madárvédelem: termőföldet árasztanak el Hollandiában

Évszázadok óta a tengerből szabják ki termőföldjeiket a hollandok. Egy értékes élőhely védelmében most az egyik poldert újra el kell árasztani.

Savasabb óceánok, veszélyben forgó tengeri ökoszisztémák

A szén-dioxid üvegházhatású tulajdonságáról már sokat hallhattunk. Ez a gáz tehető elsődlegesen felelőssé a globális átlaghőmérsékletek emelkedéséért. A szén-dioxid azonban nem csupán a légkörbe kerülve okoz problémákat, az óceáni ökoszisztémákat is közvetlenül fenyegeti.

Új adatok a bálnatetemek egyedülálló életközösségéről

Amikor egy bálna elpusztul, teteme lesüllyed a tenger fenekére, és egészen különleges ökoszisztémának nyújt otthont és táplálékot akár egy évszázadon át. Svéd kutatók most több olyan új fajt fedeztek föl, amely kizárólag az elpusztult bálnákon található meg. Ezek DNS-elemzésével azt is kimutatták, hogy az óceánok fajgazdagsága valószínűleg nagyobb a korábban feltételezettnél.

Gyökeresen átalakul az Északi-sarkvidék

Egy nemzetközi kutatócsoport most közzétett tanulmánya szerint az Északi-sarkvidék - legalábbis jelen formájában - hamarosan a múlté lesz. A globális felmelegedés hatására elolvadnak a jégtakarók, és eltűnnek az olyan emblematikus fajok, amilyen a narvál vagy a jegesmedve.

Biológiai Google: egymásra kattintó fajok

A legnépszerűbb keresőprogram, a Google lelke egy a cég által szabadalmaztatott algoritmus, az úgynevezett PageRank. Amikor a felhasználó valamilyen információt keres az interneten, akkor ez az algoritmus is befolyásolja az eredményként megjelenő oldalak sorrendjét. Két amerikai kutató azt állítja most megjelent tanulmányában, hogy hasonló algoritmust fel lehetne használni annak meghatározására, mely fajok szerepe létfontosságú az ökoszisztéma fennmaradásához. Ezzel támpontot kaphatnának a szakemberek, hogy azokra a fajokra összpontosítsák a természetvédelmi erőfeszítéseket, amelyekből az egész a rendszer a legtöbb hasznot húzza.