Mítoszok nyomában: Vajon a Duna mélyén rejtőzik Attila sírja?

A mítosztok szinte egyidősek az emberiséggel, és sokat közülük a mai napig próbálnak kibogozni. Vajon hol lehet a Szent Grál? Valóban létezett a titokzatos szigetlakók országa, az Atlantisz? Tényleg éltek vérfarkasok, vagy csupán őseink képzeletének szülöttjei? Na és hol nyugszik Attila, a hunok királya? Egy izgalmas német dokumentumsorozat, a Mítoszok – Az emberiség legnagyobb mítoszai ilyen kérdések nyomában jár, készítői pedig többek között Magyarországra is ellátogattak, hogy Attila, a hunok királyának sírjára bukkanjanak. A sorozatot hazánkban a Viasat History tűzi műsorára, 2021. december 6-ától hétköznaponként 21 órától.

Ma van Szent Márton, hazánk védőszentjének napja

Szent Márton a Szűzanya után hazánk második védőszentje. Szent István Koppánnyal való hadakozásakor az ő segítségét kérte, és a feljegyzések szerint zászlajára festette a képét.  Ekkortól, 977 óta Magyarország védőszentje. Az Árpád-korban a legtöbb templomot Szűz Máriának és Szent Mártonnak szentelték. Magyarországon több ereklyéje is megtalálható, például Budapesten a Forgách utcai Szent Márton templomban, és a Pannonhalmi Apátságban. Születésének egyik feltételezett helyén  épült Szent Márton tiszteletére a pannonhalmi bencés apátság, melyet szentmártonhegyi apátság néven is emlegettek.

Van egy titkos hely a Trevi-kút alatt, amelyet a turisták is bejárhatnak

Kiemelkedő hun sírok kutatásának új eredményei

A magyar őstörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb, megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze – írja Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont vezetője a Magyarságkutató Intézet honlapján.        

Antik gondolatok mentén építkezünk ma is

A modern világ építészeti csodáinak alapjait már az ősi civilizációkban lefektették. Az antik kor legérdekesebb és legbonyolultabb épületei pedig a mai szakemberek látásmódját is befolyásolják, inspirálják őket. Gondoljunk csak a piramisokra, a Stonehenge-re, a kínai nagy falra, a Notre Dame-ra vagy a Taj Mahalra – ezeket és további rendkívüli építményeket láthatunk az Ősi mérnöki létesítmények című dokumentumsorozatban július 5. hétfő 21 órától a Viasat History műsorán elképesztő videók, szakértői beszélgetések és légifelvételek ötvözetével.

Miniatűr ókori római napórát fedeztek fel egy pisai ásatáson

Miniatűr ókori római napórát fedeztek fel egy pisai ásatás leletei között.

Római kori gladiátorarénát tártak fel Törökországban

Egy római kori aréna maradványait tárták fel a régészek Törökországban, akik szerint az építményben egykor 20 ezer ember nézhette a gladiátorok véres összecsapásait és a vadállatok harcait.

Szokatlan római kori maradványokat találtak Nagy-Britanniában

Nagy-Britanniában, de talán az egész egykori Római Birodalom területén egyedülálló római kori maradványokat fedeztek fel az angliai Észak-Yorkshire-ben, egy scarborough-i építkezésen.

Végre láthatod, amit mindig is akartál: így nézhettek ki az ókori rómaiak

Az elmúlt évezredek embereinek kinézetéről eddig többnyire csupán szobrok, festmények vagy történelmi dokumentumokban fellelhető leírások alapján lehettek elképzeléseink. Így lehet, hogy Mona Lisát lelki szemeink előtt mindig ábrándos félmosollyal, míg VIII. Henriket dölyfös arckifejezéssel látjuk, ókori elődeink pedig talán még nagyobb hátránnyal indulnak.

Végre láthatod, amit mindig is akartál: így nézhettek ki az ókori rómaiak