Az állam most nyújtja be a cechet a lassú diákoknak

2012 óta a felsőoktatásban állami képzésen mindenkinek maximum a képzési ideje másfélszerese alatt diplomáznia kell. Most járt le az első érintett évfolyamnál a határidő, de sokan nyelvvizsga híján vagy egyéb okból nem végeztek. Körülbelül 1300 ügy vár indításra, ezeknek a hallgatóknak ki kell fizetniük a tandíjuk felét. Mentességet vagy halasztást kérhetnek, vagy ledolgozhatják az iskolapadban töltött időt, de erre csak egy év ráhagyást kapnak.

Hamis bizonyítványok a váci rendőrségen

Hamis nyelvvizsga-bizonyítványokkal vett fel idegennyelvi pótlékot a váci rendőrkapitányság három vezető beosztású munkatársa – erősítette meg az Origo információit a Központi Nyomozó Főügyészség. Úgy tudjuk, hogy a kapitányhelyettest is kihallgatták.

Nem akar betelni a diplomamentő program

Még 1000-1500 ember számára van hely azokon az angol és német nyelvtanfolyamokon, amelyeket az állam fizet a nyelvvizsga hiányában diplomát nem kapó, egyetemen, főiskolán államvizsgát tett embereknek.

Százezreket fizethet, ha késik a nyelvvizsgával

A tandíjuk felét kifizethetik az államnak azok a hallgatók, akik a képzési idejük másfélszerese alatt nem szerzik meg a diplomájukhoz szükséges nyelvvizsgát. Az első érintett évfolyam határideje idén nyáron jár le, az állam több százezer forintot követelhet a nyelvvizsga nélküli végzettektől. Akik nem tudnak halasztást kérni vagy nem jogosultak mentességre, részletfizetést igényelhetnek. A volt államtitkár szerint a követelmény nem teljesíthetetlen.

Utoljára lehet nyelvvizsgával megmenteni a diplomákat

Ezen a héten indul a jelentkezés a diplomamentő program új nyelvi tanfolyamaira. 

Megint lehet jelentkezni a diplomamentésre

Nyelvvizsgabotrány: elkezdődött a per

Lázár János elrendelte a nyelvvizsgák felülvizsgálatát

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elrendelte a nyelvvizsga bizonyítványok teljes körű felülvizsgálatát az irányítása alá tartozó közigazgatási szerveknél - tartalmazza Lázár János egy írásbeli kérdésre adott válasza, amely hétfőn került fel az Országgyűlés honlapjára.

Több mint ezer gyanúsított a nyelvvizsgaügyben

A bűnszervezet az ország egész területén működött, százezer és kilencszázezer forint közötti összeget kértek egy bizonyítványért. A gyanúsítottak között ügyvédek, rendőrök, egyetemi oktatók és élsportolók is vannak. A Pestvidéki Nyomozó Ügyészség 1009 gyanúsítottal szemben fejezte be a nyomozást, de csak negyven személy ellen emelt vádat.

Nem vagyunk motiváltak nyelvvizsgázni

A Központi Statisztikai Hivatal Magyarország, 2013 című kiadványa szerint 2010 óta évről-évre egyre kevesebb a nyelvvizsgák száma Magyarországon. A tavalyi próbálkozások száma 27 százalékkal maradt el a 2009. évitől.

Bódi Sylvi is elhagyja a Cukormadarakat

Ahogy a Life.hu korábban megírta, tanulási lázban ég Bódi Sylvi. A csinos modell eddig a nyelvtanulásra koncentrált, majd úgy döntött, pszichológus lesz. Most pedig a Facebookján bejelentette, nem dolgozik tovább együtt a Sugarbird csapatával. Mi történhetett? 

Hétfőig lehet jelentkezni a diplomamentő programra

Naponta több százan regisztrálnak az ingyenes állami nyelvtanfolyamra, ezért a minisztérium meghosszabbította a jelentkezési határidőt. Azokon akarnak segíteni, akiknek csak a nyelvvizsgájuk hiányzik ahhoz, hogy átvehessék a diplomájukat.

300 ezerért lehetett nyelvvizsgát venni a Corvinuson

Az alapfoknál kevesebbért is jár nyelvvizsga

Bizonyos szakmákban segíti a külföldi munkavállalást, és motivációt is jelenthet a nyelvtanuláshoz – érvel az Emmi az új szint bevezetése mellett. 

Nem a nyelvvizsga a fő problémája az egyetemistáknak

Eddig 860 gyanúsított a nyelvvizsgabotrányban

Ügyvédek, ügyészek is érintettek lehetnek a tavaly kirobbant nyelvvizsgabotrányban, amelyben eddig 860 gyanúsítottat találtak, és a Hvg.hu szerint a szám még nőni fog.

Emmi: 2006 óta 50 ezren nem kaptak diplomát a záróvizsga után

A legtöbb nyelvvizsga miatt be nem fejezett képzés a műszaki és a gazdaságtudományi területen van. A minisztérium szerint főleg vidéken. 

Korhatár nélkül lehet pályázni a diplomamentő programra

300 ezret ad az állam egy megmentett diplomáért

Közel 50 ezer olyan sikeres államvizsgát tett ember van, akinek csak azért nincs diplomája, mert nem tudta megszerezni a nyelvvizsgát. Nekik az állam ad fejenként legfeljebb 300 ezer forintot, a diáknak csak a nyelvvizsgát kell állnia.

Hárommilliárdért mentené a diplomákat a kormány

Egy flört buktatta le a nyelvvizsgagyárat

A fél éve leleplezett törvénytelen nyelvvizsgagyár vesztét egy ártatlannak induló flört okozta – írja a Blikk. Egy rendőrtisztnek sikerült elcsábítania az egyik fő gyanúsított feleségét.

A nyelvvizsgamaffia prémiumokkal díjazta a legjobb üzletkötőit

A Blikk szerint százmilliókat is külföldre vihettek a hálózat fő emberei, akik ajándékokkal vették meg az útjukba álló tisztviselőket.

Százmilliót fialt a nyelvvizsgacsalás

Nincs olyan szelete a közéletnek, ahonnan ne találnánk a nyelvvizsgabotrányban érintett embert, állítják egybehangzóan az ügy ismerői. A rendszert a kilencvenes években építették ki, a főszervező százmilliós vagyont szedhetett össze, sportkocsijának és több ingatlanának zár alá vétele jelenleg is folyik. Meglepő részletekre bukkantunk a nyelvvizsgabotrányról.

Ügyészség: Nincsenek képviselők a nyelvvizsgabotrányban

"Képviselők érintettsége nem merült fel", közölte a nyelvvizsgabotránnyal kapcsolatosan az Origo megkeresésére Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség osztályvezető ügyésze és szóvivője. Ezzel az erre utaló sajtóinformációkat cáfolta.

VIP-elbánást kaptak a hamis nyelvvizsgát szerző politikusok

Külön teremben szerveztek vizsgákat azoknak, akik jó pénzért tudás nélkül szereztek nyelvvizsgát - írja a Blikk. Ilyenkor bal- és jobboldali képviselők együtt ültek a padokban - idézte a lap a nyelvvizsgabotrány egyik gyanúsítottját.

Képviselők bukhatnak a nyelvvizsgabotrányban

Elsősorban nem a befolyásos emberek vették feketén a nyelvvizsgákat, de országgyűlési képviselők is horogra akadhatnak az ügyben, amelyben a Károli Gáspár Református Egyetem két oktatója is érintett lehet.

Sárosdy Eszter szülei is érintettek a nyelvvizsgabotrányban

Az ismert híradós szülei is érintettek a nyelvvizsgaügyben.

Nyelvvizsga nélkül is lehetne diplomázni

A Felsőoktatási Kerekasztal terve szerint eltörölhetik a nyelvvizsga-kötelezettséget néhány szakon.

Mégis lehet diplomázni nyelvvizsga nélkül

A Felsőoktatási Kerekasztal javaslatára eltörölhetik a nyelvvizsga-kötelezettséget azokon a felsőoktatási képzéseken, ahol nem létszükséglet a nyelvtudás. Így több lesz a diplomás, és javulnak a statisztikák, amelyek még jócskán elmaradnak az uniós átlagtól.

Nem akar visszatérni a vizsgakedvünk

Évről évre kevesebb fiatal vállalkozik arra, hogy hivatalosan is papírt szerezzen a nyelvtudásáról.

Jön a minimál-alapfokú nyelvvizsga

Egy újabb szinten is lehetne államilag elismert nyelvvizsgát tenni a nyelvvizsgáztatásról szóló kormányrendelet-tervezet értelmében.

Vádat emeltek a nyelvvizsgacsalások ügyében

A Budapesti Nyomozó Ügyészség 18 ember ellen emelt vádat. Ők mind benne voltak a Corvinus Egyetemen elkövetett nyelvvizsgacsalásokban: a vád szerint nem kis pénzért lehetett nyelvvizsgát vásárolni náluk, tudás nélkül.

Ezrek nem kapnak diplomát a hiányzó nyelvvizsga miatt

A nyelvvizsgák hiánya miatt visszatartott diplomák aránya sok felsőoktatási intézményben 30 százalék felett van, de vannak olyan felsőoktatási intézmények is, ahol az oklevelek közel felét nem adták ki emiatt - írta a Magyar Nemzet. A nagyobb egyetemeket kevésbé érinti a probléma, mert ide eleve nehéz bekerülni nyelvvizsga nélkül.

Háromszázezer forintért árulták a középfokú nyelvvizsgákat

Az évek óta működő szervezet a nyelvvizsgaközpontoknak fizetetett azért, hogy a kuncsaftjaik tudás nélkül is nyelvvizsga-bizonyítványt kapjanak. A középfokú vizsgáért 300 ezer, a felsőfokúért félmillió forintot kértek. Az ügyészség több millió forintot lefoglalt, négy gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyeztek, négyen házi őrizetbe kerültek.

Nincs kapcsolatban a Corvinus a csaló vizsgáztatókkal

Az egyetem közleménye szerint ők csak a helyszínt biztosították a vizsgáztatáshoz. Négy nyelvvizsgáztatót gyanúsítanak azzal, hogy lefizették őket a vizsgázók a Corvinus Egyetemen.

Háromszázezerért adtak nyelvvizsgát a Corvinuson

Négy nyelvvizsgáztatót gyanúsítanak azzal, hogy lefizették őket a vizsgázók a Corvinus Egyetemen.

Nyelvvizsgákért kepeszthetnek a két tannyelvű iskolák diákjai

Felsőfokú nyelvvizsgát vár el a két tannyelvű iskolákban tanuló diákoktól az az új kormányrendelet-tervezet, amely jövő szeptembertől újraszabályozná az intézmények működését. Az új szabályok szerint a két tannyelvű iskolákban minden érettségitárgyat a célnyelven kell majd tanítani.

Nyelvvizsgát ér a külföldi érettségi

Felsőfokú nyelvvizsgaként ismeri el az állam a külföldön befejezett tanulmányokat.

Mire megy az IMF-nél az angoljával Varga Mihály?

Nem merült fel Varga Mihály nyelvtudása a miniszteri kinevezését megelőző parlamenti bizottsági meghallgatásán, miközben egy régebbi WikiLeaks-távirat szerint az amerikai diplomaták alig értették a miniszterjelölt angolját. Varga Mihály azt mondta az [origo]-nak, hogy bár nincs nyelvvizsgája, de rendszeresen dolgozik együtt külföldi delegációkkal, így tárgyalásai során nem lesz szükség tolmácsra. Egy, a 2008-as IMF-tárgyalásokon részt vevő forrás szerint tolmácson keresztül ezt a feladatot reménytelen is lenne lefolytatni.

Állami nyelvvizsga nélkül is kiadják a diplomákat

Diplomák tízezreit tartják vissza az egyetemek és főiskolák tanulmányi osztályán, mert a végzett hallgatóknak nincs nyelvvizsgája. Több felsőoktatási intézmény már közölte, hogy él az amnesztia lehetőségével, és saját vizsgát szervez. A Kaposvári Egyetemen például azt tervezik, hogy a diploma kiadásának feltétele ötvenórás egyetemi tanfolyam elvégzése lesz - írja a Magyar Nemzet.

Nem lesz könnyű kibulizni a nyelvvizsga elengedését

Egy fideszes javaslat értelmében 2016-ig megkaphatják a diplomájukat azok is, akik nem szerezték meg a nyelvvizsgát. Ehhez meg kell egyezniük egyetemükkel, ami az [origo] által megkérdezett rektorok szerint nem lesz könnyű. Ők nem örülnek az ötletnek, féltik az egyetemek hírnevét, és tartanak attól, hogy a diplomák értéktelenné válnak. Fideszes képviselők szerint a segítség nem mindenkinek szól, de például egy óvónőt fölösleges ezzel kínozni.

Megkegyelmez a nyelvvizsga nélküli diplomásoknak a Fidesz

Nyelvvizsga nélkül is megkapnák a diplomájukat a tanulmányaikat 2013-ig befejező végzősök, ha a felsőoktatási intézmény ezt engedélyezi - a többi között ebben állapodott meg a Fidesz oktatási munkacsoportja és az oktatási államtitkárság. A megállapodás szerint a köznevelési törvény tervezetéből kikerül a fejlesztőosztály, az egész napos iskola választható oktatási forma lesz, és egyértelművé teszik, hogy az önkormányzatok csak az iskolák üzemeltetését vehetik vissza az államtól.

Visszahozná az egységes nyelvvizsga-feladatokat a kormány

Véget vetne az oktatási államtitkárság annak, hogy a legkülönbözőbb tesztekkel mérjék a nyelvvizsgázók tudását a vizsgaközpontok. Az [origo] birtokába került, nem végleges stratégiatervezet szerint a kormány létrehozna egy "szuperközpontot", amely majd kidolgozza a nyelvvizsgákon használható feladatokat, frissíti a teszteket, és ellenőrzi a vizsgaközpontokat.

Kötelezővé tenné a kormány a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez

A jövőben csak nyelvvizsga birtokában jelentkezhetnének főiskolára vagy egyetemre a diákok a tervek szerint - közölte az [origo] kérdésére az oktatási államtitkárság. A hamarosan elkészülő nyelvoktatási stratégiában az is szerepel majd, hogy az iskolai képzés alatt is megszerezhetnék a nyelvvizsga-bizonyítványt a diákok.

A nyelvvizsga a végzős hallgatók mumusa

A végzett hallgatók 30 százaléka nem kapott diplomát az idén amiatt, hogy nem volt meg az előírt nyelvvizsgája - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium összesítéséből. Dux László, a tárca felsőoktatási helyettes államtitkára a Népszabadságnak elmondta: az agrár- és a művészeti felsőoktatási intézményekben a legrosszabb a helyzet, ahol a hallgatók több mint fele nem vehette át oklevelét a nyelvvizsga hiánya miatt.

Melyik angol nyelvvizsgát válasszuk?

Ugyan a versenyszférában gyakran hangoztatják, nem a nyelvvizsga-bizonyítvány, hanem a valós tudás számít, mégsem haszontalan egy nyelvvizsgát letenni. A közszférában nyelvpótlékot, egyetemre készülőknek pluszpontot, nyelvtudásukat fejleszteni akaróknak motivációt, mérföldkövet jelent egy nyelvvizsga letétele. Persze nem mindegy, melyiket célozzuk meg. Az ár mellett szempont lehet a hazai akkreditáció, a külföldi elismertség és az egynyelvű/kétnyelvű közti különbség. Összeállításunkban elsősorban az angolt tanulókra koncentráltunk.

Nyelvvizsga munkavállalókra szabva

Kevés olyan nemzetközi nyelvvizsga létezik, amelyet kifejezetten munkavállalók számára fejlesztettek ki. A főként multinacionális cégek igényei alapján létrejött TOEIC (Test of English for International Communication) ilyen. Magyarországon kevéssé ismert, pedig tavaly világszerte 5 millióan tették le 90 országban.  A vizsga mindössze kétórás, az eredményt pedig pár napon belül közlik a vizsgázóval. Hogy néz ki, és mire jó ez az angol üzleti nyelvvizsga?

Percek alatt tesztelhető a nyelvtudás állásinterjún

Nyelvvizsga nélkül is kiadható diplomákat követelne a felsőoktatástól egy hazai egyesület. A fejvadászok úgy látják: egyáltalán nem megvetendő a kötelező nyelvvizsgázás intézménye. Persze csak akkor, ha tényleges nyelvtudás is társul hozzá. Az állásinterjún ugyanis nem húz ki a csávából a tudás nélkül lobogtatott nyelvvizsgapapír. Ha hirtelen idegen nyelvre vált az interjúztató, gyorsan kiderül az igazság. 

A nyelvtudás mint erkölcsi és anyagi áldozat

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete harcba szállt azzal az "etikátlan" és "diszkriminatív" gyakorlattal, hogy a felsőoktatásban a hallgatók csak a megkövetelt nyelvvizsgák birtokában kaphatják meg a diplomájukat. Milyen meglevő tendenciákat erősítene tovább az, ha még a diplomás magyaroktól sem követelné meg senki, hogy anyanyelvükön kívül legalább még egyen meg tudjanak szólalni?

Kerülik a budapesti egyetemeket a falusi fiatalok

Egy kutatás szerint önszelekciót működtetnek a falusi fiatalok a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezéskor - írja a Népszabadság. Eszerint inkább kerülik a fővárosi intézményeket, és oda jelentkeznek, ahol kisebb a verseny. Nyelvvizsgájuk is kevesebb van, mint a városiaknak.