nukleáris baleset
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Fukusima
- atomerőmű
- Japán
- radioaktív sugárzás
- atomkatasztrófa
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Felmérik a fukusimai baleset várható egészségügyi hatásait
Noha a Fukusima Daiicsi atomerőmű károsodott reaktoraiból még mindig szabadul ki sugárzó anyag, a kutatók megkezdték a baleset hosszú távú népegészségügyi következményeinek felmérését. Nehezíti a munkát, hogy sokszor bizonytalan sugárzási adatokból kell kiválasztani a viszonyítási alapokat. Az egészségügyi hatások becsléséhez a szakemberek felhasználják a korábbi sugárszennyeződésekből, így a csernobili katasztrófából származó tapasztalatokat.
Pirula atomveszély esetén - Hol tart a gyógyszerek fejlesztése?
Az Egyesült Államok hadserege rendkívüli érdeklődést mutat az olyan szerek iránt, amelyeket a radioaktív sugárzásnak való kitettség előtt, vagy röviddel utána lehetne bevenni. Egy ilyen szer nemcsak a nukleáris támadások vagy balesetek áldozatainak, hanem a rákbetegség miatt sugárkezelésben részesülőknek, a legyengült immunrendszerűeknek, sőt a nagytávolságú űrutazásban részt vevő asztronautáknak is segítséget nyújthatna.
Már dolgoznak az atomenergia megmentésén
A lábbeli saját maga akadályozza meg, hogy leváljon a talpa, nem kell cipész a javításához - ezzel a képpel lehet összefoglalni, mi a harmadik generációs atomreaktorok lényege. Az elmúlt évtizedek atomkatasztrófái miatt sok az atomenergia-felhasználás ellenzője, az ő aggályaikra adhatnak választ a harmadik és negyedik generációs atomerőművek. A prototípusok 2013 után épülhetnek meg, de nem világos, hogy pontosan mikor.
Miért kell a nitrogéngáz a fukusimai atomerőműben?
Semleges gázt, azaz nitrogént kezdett pumpálni a Fukusima-1 atomerőmű 1-es reaktorába az üzemeltető. Ezzel akarják megakadályozni a mentésen dolgozók, hogy újabb baleset következzen be a súlyosan megrongálódott erőműben. Azonnali robbanásveszélyről viszont nincs szó - közölte a japán nukleáris biztonsági hatóság. Az egyik, fűtőelemkötegeket pihentető medence állapota továbbra is aggodalomra ad okot.
Mutációk lehetnek az atomerőmű közelében élő tengeri állatoknál
A földrengés és a cunami által megrongált fukusimai atomerőmű radioaktív hűtővize a tengerbe szivárog, és hétfőn a mentést végző dolgozók is a tengerbe eresztettek 11 ezer köbméter szennyezett vizet. Az erőmű közelében élő állatoknál előfordulhatnak mutációk, de ennek ellenére a szakemberek úgy látják, hogy hosszú távon nem fenyegeti jelentős veszély sem a tenger élővilágát, sem a tengeri élőlényeket fogyasztó emberek egészségét.
Mindent bevetnek a fukusimai atomerőmű stabilizálására
A betonpumpától a műgyantáig és a szupernedvszívó műanyagig mindent bevet a súlyosan megrongálódott atomerőmű stabilizálására az üzemeltető áramszolgáltató vállalat. Fukusimából egy hete az a legjobb hír, hogy a helyzet nagyon súlyos, de nem valószínű a legrosszabb forgatókönyv, az erős és nagyarányú sugárterhelés bekövetkezte.
Hosszú távra szól a japán erőmű körüli kitelepítés
Miután a fukusimai atomerőmű körüli talajvizekben és a tengervízben is magas radioaktív sugárzást észleltek, a japán kormányszóvivő jelezte, hogy a kitelepítések hosszú távra szólnak. Az erőmű húszkilométeres körzetében a halottakat sem keresik a sugárzásveszély miatt.
Műgyantával fékeznék a sugárszennyezést Fukusimában
Egy köbméter Magyarországon vett légmintában nagyjából félóránként bomlik el egyetlen, a fukusimai atomerőműből származó, radioaktív jódizotóp. Ilyen alacsony koncentrációban csak a rendkívül érzékeny nukleáris méréstechnika miatt mérhetők a fukusimai eredetű izotópok. A létesítmény üzemeltetője egyébként műgyantás permetezéssel akarja meggátolni, hogy a sugárzó részecskéket felkapja a szél. Először a hidrogénrobbanásban súlyosan megsérült 4-es blokk falát permetezik le az anyaggal.
Mekkora sugárzást kapunk Japánhoz képest?
A passzív dohányzás körülbelül akkora sugárzási dózissal terheli a szervezetet, mint amekkora sugárzás éri a Pakson lakókat. A földrengésben súlyosan megsérült fukusimai erőműnél viszont olyan sugárterhelés is előfordult, amivel 9 másodperc alatt lehet begyűjteni azt a dózist, ami Magyarországon egy év alatt éri átlagosan az embereket. A japán nukleáris balesetsorozat után világszerte érzékenyebbé vált a közvélemény a sugárterhelés témájára. A kérdés az, hogy mikor lépi túl a sugárzás az egészségkárosítás határát? A válasz azért nehéz, mert a szervezet egészen extrém szintű terhelést is képes elviselni, továbbá az állandó háttérsuggárzást ...
Grafikon: melyik erőműtípus a legnagyobb gyilkos?
Valószínűleg nem vigasztalja a fukusimai atomreaktor húsz kilométeres körzetéből kitelepítetteket, de tény, hogy jóval kevesebben halnak meg a nukleáris energia közvetlen és közvetett hatásai miatt más energiaforrások hatásaihoz képest. Azért félünk ennyire az nukleáris energiától, mert egyszerre váltja ki az összes félelmi reakciót: láthatatlan, mérhetetlen, az emberek úgy érzik, nem képesek uralni, és nem is értik a jelenséget. Természetellenes módon ránk erőszakolt valaminek hat, amely ráadásul rákos megbetegedéseket okoz, fejlődési rendellenességet vált ki a magzatokban.
Európában is kimutatták a fukusimai sugárzó anyagokat
Alig lépi túl a műszerekkel mérhető mennyiség alsó határát a radioaktív jódizotóp koncentrációja, így egészségügyi következményektől biztosan nem kell tartani. Az izotópot öt országban mutatták ki. "A nagy érzékenységű műszerekkel mért jódkoncentráció alig lépi át a kimutatási határt, így semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár" - közölte a hír kapcsán az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). A Nagy-Britanniában mért koncentráció növekedhet a következő napokban-hetekben, azonban ez a sugárzás messze elmarad a veszélyes szinttől. (A fotón egy tokiói kereskedő vizsgálja a valószínűleg sugárszennyezett áruját.)
Elmulasztották a hűtés ellenőrzését a Fukusima atomerőműnél a földrengés előtt
Kilenc nappal a földrengés előtt azért bírálta a japán nukleáris biztonsági hivatal a Fukusima I atomerőmű üzemeltetőjét, mert elmulasztotta a hűtőrendszerek részegységeinek felülvizsgálatát. Az erőműben azért olvadt meg részlegesen a nukleáris üzemanyag és következett be balesetsorozat, mert a cunami miatt leállt a hűtőrendszer. Visszaállították az áramszolgáltatást a balesetsorozatot szenvedett Fukusima I (Daiicsi) atomerőműben, azonban a hűtési rendszerek csak részben működnek, mert nem sikerült mind a hat blokknál megoldani a villanyellátást. A helyzet továbbra is súlyos az ENSZ illetékes intézménye, a Nemzetközi Atomenergia Ügyynökség ...
Egyre valószínűbb, hogy szivárog a japán atomerőmű egyik reaktortartálya
Még mindig nem sikerült helyreállítani négy reaktorblokk saját hűtőrendszerét a fukusimai atomerőműben, mert a 2-es blokk turbinacsarnokának padlóján nagyon erősen sugárzó víztócsák vannak. Az üzemeltető leszivattyúzza a radioaktív vizet, amely félő, hogy azért szivárog, mert megsérült a 2-es blokk reaktortartálya. A reaktor turbinaházában több mint 1000 millisievert/óra sugárzási dózist mértek - ez még mindig nagyon erős. Ha két embert négy órán keresztül ekkora dózisnak tesznek ki, akkor az egyikük szinte biztosan meghal harminc napon belül. Ezer mSv/óra sugárzási dózis nyomán már leesik a fehérvérsejtek (limfociták) szintje. Összzehasonlításképpen: ...
Már jobban értik, mi történt - a japán atombaleset folyamata képekben
A hatalmas földrengés, a tizennégy méteres vízfal, a felforrósodás és a robbanások ellenére egyben maradt a Fukushima Daiichi atomerőmű Japánban. Az események pontos forgatókönyvét dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója mutatta be rengeteg kép és egy fizikai bemutató kíséretében. A szakember szerint a paksi üzemidő-hosszabbítás és az új blokkok építése nem szenvedhet késedelmet a japán események miatt.
Így ment végleg tönkre a Fukusima I atomerőmű
A biztonsági ellenőrzéseket többször is elmulasztotta a súlyos balesetsorozatot szenvedett Fukusima I atomerőmű üzemeltetője, viszont nem tárolt az erőművi blokkoknál több nukleáris üzemanyagot a megengedettnél. Infografikákkal mutatjuk be, milyen állapotban van az erőmű, és hány hasonló üzem van még Japánban.
Aggasztó jelek kísérik a japán atomerőműben folyó küzdelmet
Egyre több kritika éri a japán döntéshozókat a Fukusima I atomerőművet ért balesetsorozat kezelése miatt. Kommunikációs hibák sorozata tarkítja a kétségbeesett mentési erőfeszítéseket, amelyek viszont stabilizálták az erőmű négy, robbanások és tűz sújtotta blokkjának állapotát. Egy amerikai diplomáciai táviratból kiderül: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már 2008-ban jelezte, hogy a földrengések túlzottan megterhelik a japán erőműveket.
Szigorú teszt előtt áll a Paksi Atomerőmű is
A magyar szakemberek optimistán tekintenek az Európai Unió atomerőmű-tesztje elé, Paks leállítása fel sem merült. Magyarország továbbra sem veszélyeztetett a japán atomhelyzet miatt - mondta Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója.
"A türelemnek vége lesz" - A legendás szervezettséget hiányolják Japánban
A kezdeti sokk után bizonytalanság kezdett eluralkodni a japánokon a pénteki földrengés és az azt követő szökőár pusztítása után. A letarolt térségek lakosai dühösek, mert nem érzik a kormányzat segítségét, és kilátástalannak látják jövőjüket. A távolabb élők a fukusimai atomerőműben kialakult válsághelyzet miatt aggódnak, és hiányolják a Japánra hagyományosan jellemző szervezettséget.
Több mint kilencezren haltak meg a japán természeti katasztrófában - percről percre
Újra rákapcsolódott a villamoshálózatra a fukusimai atomerőmű, és stabilizálódott a hőmérséklet és a nyomás a reaktorokban és a pihentetőmedencékben. A legfrissebb hírek szerint már több mint kilencezer halálos áldozata van a március 11-ei katasztrófának, és 13 500 embert még keresnek.
"Hősöknek kell nevezni őket" - Elszánt brigád küzd a felrobbant japán atomerőműben
Az életét kockáztatja a japán földrengés után megsérült fukusimai atomerőműben az a brigád, amely az evakuálás után is a helyszínen maradt, hogy elhárítson egy esetleges atomkatasztrófát. A hatalmas sugárzásban dolgozó, sötét labirintusokban kúszó-mászó munkások egy amerikai szakértő szerint igazi hősök, mert könnyen halálos sugárdózis érheti őket, miközben több társuk már oda is veszett a robbanásokban és a szivárgó reaktornál.
Álhírek terjednek sms-ben a japán atomerőmű balesetéről
Egy olyan pánikkeltő hamis üzenet terjed Japánban és a környező országokban, amely szerint a fukusimai atomerőmű olyannyira megsérült, hogy a kiszivárgó radioaktív sugárzás az egész régiót veszélyezteti.
Buroksérüléstől tartanak a földrengés sújtotta japán atomerőműben
A Fukusima I atomerőműben bekövetkezett balesetsorozatot együttesen okozta a 9-es magnitúdójú tenger alatti rengés és a tízméteres szökőár - meg az is, hogy elfogyott az erőművet hűtő dízelgenerátorokból az üzemanyag. A hat reaktorblokk közül háromban eleve üzemszünetet tartottak a földrengés idején, de ott az okoz gondot, hogy a fűtőelemek emiatt átmeneti víztározóban voltak.
Cunami után nukleáris szivárgás - egy nappal a földrengés után
A pénteki földrengést követő robbanás miatt szombat reggel leomlott egy fukusimai atomerőmű egyik reaktorának külső burka. Radioaktív szivárgás miatt több tízezer embert kitelepítettek a környékről, de a szakértők szerint súlyos egészségügyi hatásokkal nem kell számolni. Európát a történtek nem veszélyeztetik. A cunami által sújtott partvidéken rengeteg ember eltűnt, a halálos áldozatok száma sajtóértesülések szerint 2000-hez közelít. Sok az utórengés, fennakadások vannak az élelmiszer- és energiaellátásban.