Ritka képek a normandiai partraszállásról

1944. június 6-án kezdődött a második világháború egyik sorsfordító eseménye, a normandiai partraszállás. Több mint 3 millió szövetséges katona lépett partra a németek által megszállt Franciaországban. Az amerikai Nemzeti Archívum képein bepillanthatunk a partraszállás előzményeibe és a hadműveletet követő napok eseményeibe is.

Az igazi Ryan közlegények leghosszabb napja

Hetvenkét éve, 1944. június 6-án a hajnali órákban, szemerkélő esőben, a csapkodó hullámok hátán minden idők leghatalmasabb armadája bukdácsolt a francia partok felé, a palaszürke La Manche csatornán át. A normandiai partvidék bunkereiben várakozó német alakulatok katonái megkönnyebbülten sóhajtottak fel, biztosak voltak benne ugyanis, hogy a rossz idő miatt a napok óta feszülten várt inváziós erők „ma nem jönnek”.

Hitler fel akarta robbantani az Eiffel-tornyot

Hetvenkét éve, 1944. augusztus 25-én a párizsi német helyőrség parancsnoka, Dietrich von Choltitz tábornok Hitler parancsával szembehelyezkedve, letette a fegyvert a francia fővárosba benyomuló szabad francia erők előtt, megmentve ezzel Párizs felbecsülhetetlen műemlékeit a pusztulástól.

Hitler megérzései ellenére sem hallgatott a Sivatagi Rókára

Százhuszonöt éve, 1891. november 15-én született a második világháború egyik leghíresebb és legtehetségesebb taktikusa, a szövetségesek által is kiváló katonaként elismert Erwin Rommel vezértábornagy. Rommel olyan német hadvezér volt, aki számos kortársával ellentétben soha sem becsülte le az ellenséget, és őszinte tisztelettel viszonyult ellenfeleihez. „Igen merész és ügyes ellenfél áll velünk szemben. Egy, a háború vérzivatarából kiemelkedő, nagy hadvezér” – így méltatta 1942-ben Rommel tábornokot a brit háborús kabinet feje, Winston Churchill. Rommelt az 1944. júliusi Hitler-ellenes tiszti összeesküvést követő tisztogatások soránn, ...

Matematikusok és keresztrejtvényfejtők nyerték meg második világháborút

A második világégés évekkel tovább tartott volna, ha az angliai Bletchley Parkban dolgozó kódtörők nem fejtik meg a náci Németország szupertitkos rejtjelező készüléke, az Enigma kódolását. A németek feltörhetetlennek hitték a titkos katonai és diplomáciai üzeneteik továbbítására használt Enigmát.

Amikor a Tigris kimeresztette félelmetes karmait

Hetvenöt éve, 1942. augusztus 29-én, mindössze kilenc hónapi fejlesztőmunka után vetették be először harctéri körülmények között a leningrádi fronton a német Henschel cég félelmetes nehézpáncélosát, a Panzerkampfwagen VI. Tigert, közismert nevén a Tigrist. A második világháború egyik leghíresebb és leghatékonyabb nehézpáncélosa szolgálatba lépésekor bármilyen szövetséges harckocsit képes volt megsemmisíteni, és az ellenséges páncéltörő lövegek számára szinte kilőhetetlen volt. A Tigris színre lépése lázas versenyt indított el a rettegett harctéri ragadozó leküzdésére alkalmas harceszközök kifejlesztése terén.

A világörökség része lehet a normandiai partraszállás helyszíne

A UNESCO világörökségi listájára jelöli a normandiai partraszállás helyszíneit Franciaország – erősítette meg szerdán az ENSZ kulturális szervezetének szóvivője.

Világörökség lehet a normandiai partraszállás helyszíne

A valódi Ryan közlegények legvéresebb napja

Hetvennégy éve, 1944. június hatodikán a hajnali órákban hatalmas armada bukdácsolt a La Manche csatorna piszkosszürke hullámain a francia partok felé. Az időjárás pocsék volt, erős szél fújt, szemerkélt az eső, és az inváziós haderő katonáit tengeribetegség gyötörte. A csatornától távol, a szövetséges főhadiszálláson feszült hangulat uralkodott. Dwight D. Eisenhower tábornok, az angolszász szövetséges haderő főparancsnoka, idegességében egyik cigarettát szívta a másik után. Hatalmas felelősség nehezedett a tábornok vállára, hiszen Ramsay tengernagy, az inváziós flotta parancsnokának a rossz idő miatt a hadművelet elhalasztására vonnatkozó ...

Roosevelt könnyedén átengedte Közép-Kelet- Európát Joe bácsinak

Kereken hetvenöt éve, 1943. november 28-án nyitották meg az iráni fővárosban a teheráni konferenciát, amelyen a „három nagy", Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill, a londoni háborús kabinet feje, valamint Joszif V. Sztálin először találkoztak személyesen, és tanácskoztak a háború utáni európai rendezésről. A teheráni konferencián elfogadott alapelvek fél évszázadra meghatározták Európa sorsát, és az 1945 utáni nagyhatalmi politika irányát. Teherán hatása- közvetett módon – napjainkig tart.