New Scientist
címke rss- kapcsolódó címkék:
- tudomány
- Jéki László
- Föld
- evolúció
- Világegyetem
Olyan szivattyúk, amik úgy vernek, mint a szív, növelhetik az energia hatékonyságot
Az emberi szív lüktetésének utánzása növelheti mindennek a hatékonyságát az olajcsővezetékektől a központi fűtőrendszerekig. - írja a New Scientist magazin.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Döbbenetes bizonyíték: létezett a Homo sapiensnél fejlettebb emberfaj
Egészen mostanáig azt feltételezték a tudósok, hogy az állandó tűzgyújtás és használat képessége a modern ember privilégiuma volt, amire nagyjából ötven-hetvenezer éve tett szert a Homo sapiens. Egy dél-afrikai ásatáson előkerült bizonyítékok szerint azonban egy egészen 2015-ig ismeretlen kihalt emberfaj a Homo sapiens előtt csaknem kétszázezer évvel korábban már rendszeresen használta a tüzet.
Fizikusok kiszámolták mekkora az a műugró magasság, ahonnan az ember biztonságosan műugrást végezhet
3 dimenziós nyomtatott modellekkel és egy tartályba dobva őket, a kutatók megtalálták azt a magasságot, ahonnan az emberek merülhetnek, mielőtt sérülést okozó erőkkel találkoznának.
Megerősítették, hogy legmagasabban élő emlősök a világon a vulkánlakó egerek
A Llullaillaco tengerszint feletti 6.739 méteres csúcsán a körülmények hidegek, szárazak és barátságtalanok – de bizonyos egerek valahogy túlélnek ott.
A pókok félelmet és undort aktiválnak
A pókok több félelmet keltenek, mint a náluk veszélyesebb állatok. Ezt bizonyítja a würzburgi egyetem egy kísérlete, amelynek eredményei a New Scientist című folyóiratban jelentek meg.
- címkék:
- pókok
- New Scientist
- undor
- Címkefelhő »
A tíz legbizarrabb tudományos kísérlet
A modern kor tíz legbolondabb, legszörnyűbb, legbizarrabb, legprovokatívabb, legtragikomikusabb, legmeghökkentőbb tudományos kísérlete, a New Scientist magazin összeállítása nyomán.
- címkék:
- Kalifornia
- tudomány
- New Scientist
- Címkefelhő »
A következő 50 év tudománya - 3. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők.
2006 sem volt a környezetvédelem éve
Mi történt környezetvédelmi szempontból a világban 2006-ban? - az év "zöld" kérdéseit a New Scientist magazin foglalta össze.
A következő 50 év tudománya - 2. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- tudomány
- New Scientist
- Címkefelhő »
A következő 50 év tudománya - 1. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő fél évszázadban? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre mondták el véleményüket a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők. A lap idén ötvenéves, ezért választottak az előretekintéshez is egy ilyen időszakaszt.
Idegcsillapító szex
Egy skóciai egyetem professzora megállapította, hogy a nyilvános szereplés okozta stressz leküzdésére nem egy felest kell ledönteni, hanem szerelmünket. Stuart Brody kutatásairól a New Scientist című brit tudományos folyóirat számolt be.
Ajzószerként hat a feromonos kölni
Felhevíti az idősebb párok szenvedélyét egy vegyszer, amelyet fiatal nők izzadságából vontak ki - derítette ki két amerikai kutatónő. Azok az idősebb nők, aki a feromon 10:13 néven említett anyagot parfümben használták, több szenvedélyt és közeledést tapasztaltak partnereiknél.
- címkék:
- New Scientist
- Címkefelhő »
Rejtélyes óriásmajom Afrikában
Rejtélyes óriásmajom, egyfajta gorilla-csimpánz keverék él a Kongói Demokratikus Köztársaság északi területein - olvasható a brit New Scientist tudományos-ismeretterjesztő folyóirat legfrissebb számában. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy az állat valóban egy önálló emberszabású fajhoz tartozik, az elmúlt évtizedek legfontosabb faj-felfedezéséről számolhatnánk be.
A szerelem a nők férfiasságát erősíti
A szerelem hatására a szervezet nemihormon-szintje megváltozik, ráadásul érdekes módon nőkben és férfiakban is a férfi-nemihormoné, a partnerek nemihormon-szintje így bizonyos mértékben kiegyenlítődik - olvasható a New Scientist tudományos-ismeretterjesztő hetilapban.
- címkék:
- szerelem
- New Scientist
- férfiasság
- Címkefelhő »
Nem csak az ember képes számolni
Meg lehet tanítani csimpánzokat egyszerű számokra, s emlékezetükbe vésődnek az "azonosság" és a "különbözőség" fogalmai, mi több, a tanultakra még évek múltán is emlékeznek - jelent meg a hír New Scientist tudományos-ismeretterjesztő folyóirat legfrissebb számában.
- címkék:
- csimpánzok
- New Scientist
- Azonosság
- Címkefelhő »
Eddig tizenegyen fulladtak meg a sáskajárásban
Tizenegy ember meghalt, és több ezren kerültek légzési nehézségekkel kórházba azután, hogy sáskák árasztották el Szudán középső régióját - olvasható a New Scientist című tudományos-ismeretterjesztő hetilapban.
- címkék:
- Szudán
- kórház
- New Scientist
- sáskajárás
- Címkefelhő »
A kénes lehelet titkai
A rossz szájszagtól gyötört emberek rövidesen biológiai segítségre számíthatnak. Amerikai tudósok megállapították ugyanis, hogy a szájszag minden esetben a nyelven megtelepedett baktériumtörzsektől függ - olvasható a New Scientistben.
- címkék:
- titok
- New Scientist
- lehelet
- Címkefelhő »
Élet az óceáni kéregben
Egyedülálló baktériumcsoportot fedeztek fel 300 méterrel a Csendes-óceán aljzata alatt - olvasható a New Scientist-ben.
- címkék:
- Csendes-óceán
- New Scientist
- Címkefelhő »
Elemi hiba - csalt a fizikus
Hamisított adatok támasztották alá a legnehezebb ismert atom, a 118-as rendszámú, felfedezéséről szóló hírt.
- címkék:
- New Scientist
- hiba
- felfedezés
- Címkefelhő »
Női libidófokozók: célpont a G-pont
A férfiak kék tablettájához hasonló női hatóanyagok - amelyek a libidó fokozására és teljesebb orgazmus elérésére hivatottak - egyes nőkben jóval hatékonyabban működnek. A különbségek fő oka a hüvelyben lévő ún. G-pont mérete lehet.
- címkék:
- célpont
- hatóanyag
- New Scientist
- Címkefelhő »
Antinori szerint terhes egy nő az első emberi klónnal
Dr. Severino Antinori olasz nőgyógyász egy Egyesült Arab Emirátusokban megrendezett találkozón bejelentette, hogy az ember teljes (reproduktív) klónozását célzó programjának egyik résztvevője nyolc hetes terhes, és méhében klónozással létrehozott emberi embrió van.
Szájról olvasó mobil Japánból
Egy japán vállalat olyan mobiltelefont fejleszt, mely kizárólag a használó ajkainak mozgása alapján is képes felismerni annak mondandóját - tudósít a New Scientist.
- címkék:
- mobiltelefon
- New Scientist
- Címkefelhő »
Gyors zene - veszélyesebb vezetés
A gyorsabb ütemű zenét hallgató autóvezetők nagyobb valószínűséggel szenvednek balesetet - olvasható a New Scientist legutóbbi számában.
- címkék:
- zene
- New Scientist
- Címkefelhő »
A rossz főnök káros az egészségre
A szigorú, illetve a beosztottak által nem kedvelt felettesek károsak a dolgozó egészségre - írja a New Scientist, a High Wycombe-i egyetem kutatását ismertetve.
- címkék:
- egészség
- főnök
- New Scientist
- Címkefelhő »
Az embriókutatások etikai kérdései
Az embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatások számos etikai kérdést vetnek fel. A következőkben két egyetemista dolgozatát közöljük, gondolatébresztő cikk gyanánt. Érdekes szemszögből nézve készült ez a rövid tanulmány. Az alapvetően teoretikusnak nevezhető írás inkább csak egy, az ebben a témakörben felmerülő etikai és filozófiai problémákat érintő eszmefuttatás, amely egy vallásfilozófuséhoz tűnik közel állónak. Megállapításaiban sok igazság rejlik, de az embriók felhasználása körüli viták megoldásához az ebből a szempontból történő megközelítés véleményünk szerint nem visz közelebb. (A szerk.)
- 1