A fénysebességnél is gyorsabban mozgott a démoni objektum

2017-ben a tudósok két neutroncsillag látványos ütközését figyelték meg, amely olyan erős sugárzást bocsátott ki, hogy a NASA szerint a felszabaduló energia egy szupernóva energiájához hasonlítható - olvasható az amerikai űrkutatási hivatal sajtóközleményében. A kutatóknak most sikerült feldolgozniuk az ütközésből kinyert adatokat és látszólag megmagyarázhatatlannak tűnő dologra bukkantak: a fénynél hétszer gyorsabban mozgó anyagra. De valóban ez a helyzet, vagy az egész csupán illúzió?

Egy titokzatos pénzérmén a legnagyobb szupernóva-robbanás

1054. július 4-én egy addig sohasem látott rendkívül fényes csillag ragyogott fel a Bika (Taurus) csillagképben. A különleges égi jelenségről, amely olyan fényes volt, hogy huszonhárom napig még a nappali égbolton is jól látszott, a legrészletesebb leírás japán, illetve kínai csillagászoktól maradt ránk. Noha a jelenkor asztronómusaitól az SN-1054 katalógusszámot kapott szupernóva rendkívüli fényereje miatt az egész északi féltekéről látszódott, különös módon egyetlen európai forrás sem emlékezett meg róla. Egy arab származású orvos feljegyzéséből tudjuk, hogy Konstantinápolyban is láthatták a ijesztő „égi tüzet", amiről a kor emberrének ...

Borzalmas halálsikolyokat rögzítettek tudósok az űrből

Sikolyszerű kozmikus rádióhullámok robbanását bocsájtják ki egyes bolygók pusztulásukkor.

Einstein igaza újra bebizonyosodott

Miután 16 éven át egy egymás körül szoros pályán lévő pulzár párt figyeltek meg, a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a viselkedés konzisztens Einstein előrejelzésivel.

Kiderült, hogyan keletkezhet elképesztő mennyiségű arany

A vasnál nehezebb elemek létrejöttének kozmikus körülményei meglehetősen rejtélyesek. A világegyetemben előforduló nehéz elemek, mint amilyen például az ezüst, az arany vagy a platina, rendkívül ritkának számítanak, ami arra utal, hogy keletkezési körülményeik is az univerzum kivételes jelenségei közé tartozhatnak.

Rekordszámú gravitációs hullámot észleltek

Egy nemzetközi kutatócsoport gravitációs hullámok rekordszámú, 35 új észleléséről számolt be, a felfedezés új fényt vethet az univerzum evolúciójára, a csillagok életére és pusztulására - számolt be róla a The Guardian online kiadása.

Szörnyű kínok, szupernóva-robbanás és halálos sugárzás után a végső pusztulás vár rá

Az asztrofizikusok először találtak bizonyítékot egy Tejútrendszeren kívüli exobolygó létezésére, a NASA Chandra X-ray Obszervatórium segítségével. A bolygót a tőlünk mintegy 28 millió fényévre fekvő M 51-es jelű Örvénygalaxis egyik spirálkarjában fedezték fel, egy úgynevezett röntgenbináris rendszerben. A Szaturnuszhoz hasonló méretű bolygó a létezését fenyegető rendkívül veszélyes környezetben kering az anyacsillaga körül.

Szupernóva-robbanást okozott egy furcsa csillagütközés

Bizonyítékot találtak a csillagászok arra, hogy egy fekete lyuk vagy neutroncsillag belesodródott egy társcsillaga magjába, aminek hatására a csillag szupernóvaként robbant fel - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az egy millimétert sem éri el, mégis megmászhatatlan a világegyetem legkisebb hegye

Csillagászok egy csoportja kiszámolta, milyen magas hegyek lehetnek egy neutroncsillagon.

Titokzatos rádiójel forrását találták meg a Tejúton

Valamilyen rejtélyes folyamat zajlik a világegyetemben, és aranyat termel

A nehéz elemek, például a nemesfémek létét a neutroncsillagok ütközéseinek köszönhetjük – tartja a kurrens elmélet. Viszont valami hibádzik a matekban, mert az ütköző neutroncsillagok nem termelhettek annyi aranyat, amennyi van ma a világegyetemben.

Gigantikus objektum született a két neutroncsillag egyesüléséből

2020. január 6-án jelentette be az American Astronomical Society, hogy a LIGO-Virgo kollaboráció újabb neutroncsillagok összeolvadását észlelte, amelyből egy szokatlanul nagy tömegű objektum keletkezett. A konzorciumban az ELTE Természettudományi Kar kutatói is tevékenyen részt vesznek, Dr. Frei Zsolt, az ELTE TTK Fizikai Intézet igazgatójának vezetésével.

Ez a szupermasszív neutroncsillag nem kerülheti el a végzetét

A most felfedezett irdatlan sűrűségű neutroncsillag a határán táncol annak, hogy fekete lyukká váljon. Vajon hol lehet a fordulópont?

Az eddigi legnagyobb tömegű pulzárt fedezték fel csillagászok

A hivatalosan elismert eddigi legnagyobb tömegű, a Napnál mintegy 2,17-szer nehezebb neutroncsillagot fedeztek fel az amerikai Nyugat-Virginiai Egyetem csillagászai.

Megfigyelték, ahogy a fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot

Először figyelhették meg tudósok, amint egy feketelyuk "felfal" egy neutroncsillagot. A kozmikus esemény feltehetőleg mintegy 900 millió éve történhetett, de a Földön a LIGO és Virgo gravitációshullám-obszervatóriumok csak augusztus 14-én észlelték a jeleit - adta hírül a space.com hírportál.

Tudja-e, hogy a hanghullámoknak negatív tömege lehet?

A fizikusok szerint a hanghullámok negatív tömeget hordoznak, azaz antigravitácós hatásúak. Tavalyelőtt már létrehoztak antigravitációs hatású szuperfolyadékot, most pedig egy kutatócsoport szerint úgy tűnik, hogy a hanghullámok, amelyek körülvesznek bennünket, szintén ilyen hatással rendelkeznek.

Elállt a kutatók szava, mikor kiderült, mi villant fel az égen

Először sikerülhetett megfigyelni egy fekete lyuk születését.

Döbbenetes jelenségekről üzennek a gravitációs hullámok

Futótűzként járta be a világot a hír, amikor 2016 februárjában bejelentették, hogy kereken száz évvel Albert Einstein jóslata után, először sikerült bebizonyítani a téridő fodrozódását, azaz a gravitációs hullámok létét. Az elmúlt két évben újabb öt alkalommal üzent ismét az univerzum a műszerek által elfogott gravitációs hullámok útján. Az új felfedezések soha nem látott új perspektívát nyitnak a világegyetem eddig még alig ismert jelenségeinek elmélyültebb megértéséhez, amiről Frei Zsolt, az ELTE Széchenyi-díjas fizikusprofesszora és a gravitációs hullámok kutatásának nemzetközi hírű művelője exkluzívan nyilatkozott az Origónak.

Először sikerült valódi kísértetet rögzíteniük a kutatóknak

Minden minimálisan gondolkodni képes ember számára egyértelmű, hogy hétköznapi értelemben vett kísértetek nem léteznek. A világegyetem ellenben képes a laikus emberi szem számára mindenképpen különösnek tűnő fenoménokat produkálni. Ilyenfajta „szellemobjektumok” számos alkalommal megjelenhetnek az égbolton, legfeljebb csak a szemfüles kutatók veszik észre őket fejlett eszközeik segítségével. Éppen egy ilyen kozmikus fantom felbukkanását sikerült rögzítenie Casey Law csillagásznak, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársának. Felfedezéséről lapunknak is mesélt.

Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet

Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus főnyereményt: rövid időn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejű kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik őket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseiről a felfedezést tevő csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.

Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag

Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkező anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthető egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelű objektum olyan bivalyerős mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelőre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésről a Nature magazinban publikált tanulmány vezető szerzőjét kérdeztük.

Találtak valamit, aminek nem volna szabad léteznie

Egy távoli pulzár olyan lassan forog, hogy az ellentmond az objektumról alkotott ismereteknek.

Több ezer fényévre lévő égitestekkel tesztelték Einstein elméletét

Égitestekkel tesztelték Albert Einstein elméletét az általános relativitásról egy hat éven át tartó kísérletben - jelentette be egy kutatócsoport csütörtökön.

Elkapták a legnagyobb tömegű neutroncsillagot

Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosítottak spanyol csillagászok.

Különleges halott csillagot fedeztek fel a Tejútrendszeren kívül

Először sikerült halott neutroncsillagot felfedezni a Tejútrendszeren kívül. Az Európai Űrügynökség (ESA) közlése szerint egy gyenge mágneses mezővel rendelkező, izolált égitestről van szó.

Kideríthették, mi küldi felénk az univerzum legfurcsább rádiójeleit

A tudósok egy jelentős lépéssel közelebb jutottak ahhoz, hogy megfejtsék, honnan is erednek a világegyetem legrejtélyesebb jelenségei közé sorolt gyors rádiókitörések.

Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés

A téridő fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelső észlelése tudománytörténeti jelentőségű eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világűr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetővé, amikről korábban nem is álmodozhattunk. Most az első észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttműködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhető jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...

Sokkal több a közös bennünk és a neutroncsillagokban, mint gondolnánk

Azt már korábban felfedezték, hogy a testünket alkotó atomok kimutathatóak voltak évmilliókkal ezelőtt keletkezett csillagokban, de a fizikusok most még szorosabb kapcsolatot találtak. Végső soron mindannyian csillagokból vagyunk. 

Egy lépéssel közelebb a kozmikus füttyszó forrásához

Először sikerülhetett rádiókitöréshez társuló gammasugarakat megfigyelni, ami jelentős segítséget nyújthat abban, hogy a tudósok meghatározzák a titokzatos rádiójelek forrásait.

Neutroncsillagot fedeztek fel az Androméda-galaxisban

Galaxis szomszédunk, az Androméda, közelségének, valamint saját galaxisunkhoz, a Tejúthoz való nagyfokú hasonlóságának köszönhetően, régóta intenzív kutatások tárgya. Az Andromédában azonban csak most sikerült először egyértelműen egy gyorsan forgó neutroncsillagot azonosítani.

Mennyit nyom egy teáskanálnyi neutroncsillag?

Kicsi a bors, de nagy tömegű – mondhatnánk, ha egy neutroncsillagra tekintünk.

Óriás csillagrobbanást figyeltek meg

Hatalmas robbanás utójátékát figyelte meg a Hubble-űrtávcső (HST) egy csaknem 4 milliárd fényév távolságban lévő galaxisban. A kilonóvának nevezett jelenség akkor következik be, ha két neutroncsillag összeütközik.

Az eddigi legdurvább helyen tesztelték Einsteint

Az eddigi legkeményebb próbát is kiállta Einstein általános relativitáselmélete: a csillagászok egy neutroncsillagból és egy fehér törpéből álló rendszerben ellenőrizték a gravitáció természetét leíró elméletet.

Hatalmas robbanás érte a Földet a 8. században

Egy gammakitörésnek, a Világegyetem legnagyobb energiájú robbanásának a sugárzása érte a 8. században a Földet. Az eseményt két fekete lyuk vagy neutroncsillag összeolvadása okozhatta a Tejútrendszerben.

Gammasugárzó kozmikus világítótornyokat találtak

A Fermi-űrtávcsővel egy tucat olyan pulzárt találtak, amelyek a korábban ismertektől eltérően csak a gammasugarak hullámhosszán figyelhetők meg. A sugárzás elemzésével megbecsülhető a távoli objektumok forgás- és mágneses tengelyének térbeli helyzete is.  

Újabb bizonyíték Einstein mellett

Az Einstein-féle általános relativitáselmélet újabb részletét igazolták két egymás körül keringő neutroncsillag mozgásának megfigyelésével. A különböző relativitáselméletek közötti eltérések elsősorban a nagyon erős gravitációs terekben jelentkeznek. A Science hasábjain közölt tanulmány egyértelműen Einsteint igazolta.

Csillagrepesztő mágneses tér

Sikerült egy extrém erős mágneses terű neutroncsillag kitörését megfigyelni, és modellekkel bebizonyítani, hogy a jelenséget az égitest kérgének repedése okozta. A további hasonló megfigyelések rámutathatnak, idővel miként gyengül ezen égitestek mágneses tere, hogyan lassul forgásuk és milyen a belső szerkezetük.

Egy meghámozott csillag - a hét asztrofotója

Egy Napunknál eredetileg nehezebb csillagról annyi anyagot szívott el neutroncsillag szomszédja, hogy az objektum ma már csak néhányszor nagyobb tömegű a Jupiternél.

Felfedezték a legközelebbi neutroncsillagot

Valószínűleg az eddigi legközelebbi magányos neutroncsillagot fedezték fel amerikai csillagászok. Elképzelhető, hogy még sok hasonló, ismeretlen objektum van a közelünkben.

Videók a technika és tudomány világából

Miként próbálnak úrrá lenni az egyre növekvő földi forgalmi káoszon a frankfurti repülőtéren? Hogyan állíthatja vissza a normális vérkeringést az elzárt artériába juttatott kis ballon szívinfarktus után? Hogyan ismerheti fel a biológiai fegyvereket egy hordozható DNS-elemző? Megtudhatja legújabb kisfilmjeinkből.

Társuk légkörében rejtőző neutroncsillagok

Több űreszköz megfigyelésének egybevetésével sikerült olyan óriáscsillagokat megfigyelni, amelyek kiterjedt légkörében egykori csillagok "maradványai", neutroncsillagok keringenek.

Egy lusta neutroncsillag

Egy társainál sokszor lassabban forgó neutroncsillag röntgensugárzását vizsgálták. Az objektumnak 6 óránál is hosszabb idő kell egy fordulathoz.

Anyagsugár egy neutroncsillagtól

Első alkalommal sikerült egy neutroncsillagtól kiinduló olyan anyagsugarat megfigyelni, amihez hasonlót eddig csak fekete lyukaknál észleltek.

Halott csillagok bolygói

Első alkalommal sikerült egy pulzár körül olyan anyagkorongot kimutatni, amelyből később ún. második generációs exobolygók születhetnek.

Új, egzotikus égitest-típus - a hét asztrofotója

A hét asztrofotója ezúttal egy neutroncsillagot ábrázoló fantáziarajz. Nemrég tizenegy olyan égitestre bukkantak, amelyek a neutroncsillagok új csoportját alkothatják. A felfedezés megmagyarázhatja, miért találunk kevés szupernóva-maradványban a robbanás után visszamaradt pulzárt.

Neutroncsillag párok születése

Egy új modell alapján, a gömbhalmazokban a csillagok egymáshoz közeli elhaladásai során, sok neutroncsillag-páros keletkezhet, amelyek később összeolvadásukkal gammavillanást produkálnak.

Neutroncsillag zuhant egy fekete lyukba

Első alkalommal sikerült részletesen megfigyelni, miként szakít darabokra és kebelez be egy fekete lyuk egy körülötte keringő, és hozzá túl közel merészkedő neutroncsillagot.

Új modell a szupernóva-robbanásokról

Egy új elméleti modell végre választ adhat a régóta tisztázatlan kérdésre: miként robbannak fel életük végén szupernóvaként a nagytömegű csillagok?

Neutroncsillag fekete lyuk helyett

A Chandra-röntgenteleszkóp új megfigyelése alapján egy közel 40 naptömegű csillag halála után a mag neutroncsillagként maradt vissza - pedig az elméleti modellek alapján fekete lyuknak kellett volna keletkeznie.

Közelebb a rövid gammakitörések magyarázatához

A gammavillanások vagy gammakitörések a Világegyetem legenergikusabb robbanásaitól keletkeznek. Egy új eredmény szerint valószínű, hogy a rövid típusuk két neutroncsillag vagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk ütközésétől keletkezik.

Felfalja társát egy csillag

Egy európai és egy amerikai űrobszervatórium megfigyelése rámutatott, miként kebelezi be egy gyorsan pörgő neutroncsillag a hozzá rendkívül közel keringő társát.

Száguldó neutroncsillagot fedeztek fel

A szupernóva-robbanás után visszamaradó neutroncsillagokat a robbanás kilökheti eredeti helyükről. Ezúttal a korábban ismerteknél sokkal gyorsabban száguldó objektumot azonosítottak.

Földrengés egy neutroncsillagon

Földrengéshez hasonló rezgések ráztak meg egy neutroncsillagot, amit sikeresen detektált egy nemzetközi csillagászcsoport.

Sikerült megfigyelni egy fekete lyuk születését

A Swift műhold ismét beváltotta a hozzá fűzött reményeket: sikeresen észlelt egy mindössze 50 ezredmásodpercig tartó gammafelvillanást. A jelenség során minden bizonnyal egy fekete lyuk keletkezett, neutroncsillagok vagy neutroncsillag és fekete lyuk összeolvadásával.

Akciófilm az Univerzum egyik motorjáról

Soha nem látott mozgóképek készültek az Univerzum egyik legvadabb és legtöbbet tanulmányozott objektumáról, egy Manhattan nagyságú neutroncsillagról.

Az Univerzum legerősebb mágnese

A California Institute of Technology (Caltech) csillagászai a Palomar hegyi távcső segítségével bizonyítékot szereztek arra vonatkozóan, hogy egy különleges típusú pulzár az eddig tapasztalt legerősebb mágneses térrel rendelkezik.

Kvarkcsillag, az anyag új formája

A NASA Chandra röntgen-távcsövének két új felfedezése az anyag egy eddig nem ismert, rendkívül sűrű állapotára utal.