neurobiológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- idegrendszer
- agykutatás
- agy
- népszerű tudomány
- kutatás
Átrendezi az agyunkat az álmodozás
Az ábrándozás csakugyan az élet megrontója? A neurobiológusok szerint épp ellenkezőleg: nagyon is szükséges, ugyanis az álmodozás során dinamikusan átrendeződnek az agyi kapcsolatok, és ez elengedhetetlen agyunk rugalmasságához.
- címkék:
- agy
- idegsejt
- neurobiológia
- álmodozás
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Jelentős idegtudományi felfedezést tettek magyar kutatók
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont (HUN-REN Wigner FK) és a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói az idegsejtek vizsgálatának új lehetőségét tárták fel. Az általuk alkalmazott gépi tanulásos eljárás segítségével megállapították, hogy az e sejtekre jellemző, úgynevezett "kevert szelektivitás" ellenére a különböző környezeti ingerek, sőt az állatok kognitív állapota is egyértelműen kiolvashatók a neurális aktivitásból.
Világhírű neurobiológus lett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat új vezetője
Gulyás Balázs neurobiológus lett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) új vezetője; a kinevezési okiratot Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter adta át kedden Budapesten.
Magyar vezetésű kutatócsoport vizsgálja a tompalátás okát
Három éven át tartó nemzetközi kutatási projekt indul a tompalátást előidéző neurobiológiai folyamatok feltárására.
- címkék:
- szem
- neurobiológia
- tompalátás
- Címkefelhő »
Létezik-e növényi intelligencia?
Az intelligens növény. Ez a címe a The New Yorker egyik pár éve megjelent cikkének - és az új kutatások azt mutatják, hogy a növények elképesztő képességekkel rendelkeznek a világ érzékelésére és az arra való reagálásra. De lehet-e egy növény intelligens? Néhány növénykutató ragaszkodik hozzá, hogy igen - mivel olyan módon képesek érzékelni, tanulni, emlékezni és reagálni, ami az ember számára is ismerős.
A Nobel-díj előszobájába jutott a magyar tudós
A Svájcban kutató magyar neurobiológus, Roska Botond kapja az idén a Körber Európai Tudományos Díjat, a hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díját, amellyel minden évben egyetlen európai tudóst ismernek el az összes tudományterületről. Az elismeréssel egymillió euró jár - jelentette be kedden a szervezet. Roska Botond 2019-ben első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj előszobájaként is emlegetett Louis Jeantet-díjat.
Megtalálták a megoldást az Alzheimer-kór megelőzésére
Amerikai kutatók felfedezték az összefüggést az Alzheimer-kór és az agyi immunsejtek között - számolt be róla a Medicalxpress.com.
Eldőlni látszik a növények gondolkodásáról és érzelmeiről szóló vita
Több mint egy évtizede létezik a „növényi idegtudomány" nevű biológiai diszciplína, amely az első pillanattól kezdve támadások kereszttüzében állt. Szakértők most újból leszögezik: a növényeknek márpedig nincs elméjük.
Szeretne meghalni, és 100 év múlva egy számítógépen visszatérni?
A sci-fi írókat nem egyszer ihlette már meg az a lehetőség, hogy valakinek az agyát betöltsék egy számítógépes programra, és fizikai testének halálát követően digitálisan létezzen tovább. Ez egyelőre pontosan ez is marad: tudományos fantasztikum, hiszen jelenleg még nem tudjuk, hogy ha sikerülne is a lehető leghatékonyabb módon megőrizni az agyat, az abban tárolt információkat miként lehetne átültetni a számítógépre. És persze azt sem tudjuk, hogy abból mi jönne ki, hiszen magát a tudatot továbbra sem tudjuk megmagyarázni.
- címkék:
- neurobiológia
- agy
- krionika
- Címkefelhő »
Gondolatolvasó chipet ültetne a katonák agyába a DARPA
Minden eddiginél fejlettebb agy-gép csatolón dolgozik a DARPA (Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége). Egy kockacukor nagyságú implantátum tenné lehetővé azt, hogy az emberi gondolatok a számítógép által is értelmezhető kóddá alakuljanak. Az eszközt elsősorban hadászati célokra szánják.
- címkék:
- neurobiológia
- interfész
- kiborg
- DARPA
- Címkefelhő »
Becézgessük-e a szobanövényeinket?
Sokan úgy gondolják, hogy virágaik szebbek lesznek, ha gondozás közben beszélnek hozzájuk, esetleg megsimogatják őket. Ezt ugyan eddig semmilyen tudományos eredmény nem támasztotta alá, de egy új - meglehetősen vitatott - tudományág, a növényi neurobiológia ilyen kérdésekkel is foglalkozik.
Folyékony intelligencia: mennyire vagyunk fogékonyak az újra?
Hiába próbálkozunk az agyfejlesztő játékokkal, ezzel csak azt érjük el, hogy profivá válunk egy adott játéktípusban. Ha viszont az intelligenciánkat szeretnénk fejleszteni, akkor ennél jóval összetettebb kihívás elé kell állítanunk magunkat.
Az első lépés az agy-számítógép hibrid felé
Egy amerikai kutatócsoportnak sikerült elérnie, hogy az idegsejtek nyúlványai félvezető csöveken keresztülhaladva hozzanak létre hálózatot. Az új fejlesztés a jövőben talán azt is lehetővé teheti, hogy a bénulásban szenvedők számítógép segítségével mozgassák mesterséges végtagjaikat.
Miniaggyal próbálják megérteni, hogyan társalognak az agysejtek
Az agykutatók feladata ijesztően nehéz: az emberi agy esetében százmilliárd idegsejt százbillió kapcsolatáról kellene megállapítani, hogy miként működik. A bonyolult hálózatot egyes kutatók miniatürizált, mesterséges agy segítségével próbálják megérteni, míg mások inkább csak kiválasztott területek aktivitását vizsgálják.
Közösségi hálózatokkal összefüggő agyterületet találtak
Először sikerült egyértelmű kapcsolatot találni a mandulamagnak nevezett agyterület mérete és az ismerősök száma között: minél nagyobb volt a mandulamag kiterjedése, a vizsgált személy annál nagyobb kapcsolati hálóval rendelkezett.
Kiderült, mi áll a forrófejűség hátterében
A lobbanékony természet hátterében az agy dopaminszintjét szabályozó recepotorok állhatnak - állítják amerikai kutatók. Ezek mennyisége személyenként változhat, ami a vérmérséklet mellett az egyes kábítószerekre való reakciót is jelentősen befolyásolhatja.
- címkék:
- neurobiológia
- agy
- idegrendszer
- dopamin
- Címkefelhő »
Budapesti konferencia a sejtek energiatermelő szervecskéiről
A sejtek energiatermelő szervecskéiről, a mitokondriumokról lesz szó azon a budapesti nemzetközi konferencián, melynek fő témája az agy energiaháztartása. A találkozóra harminc ország 150 agykutatójának részvételével kerül sor július hetedike és tizedike között.
Átalakíthatja-e az agykutatás a jogot?
Az agykutatás egyre több eredménye rendelhető hozzá egy-egy pszichiátriai betegséghez. Az új ismeretek olyan etikai és jogi kérdéseket is felvetnek, mint a felelősség vagy a büntethetőség. Enyhíthető-e a büntetés, ha valakinél egyébként nem érzékelhető agyi rendellenességre derül fény? A választ a neurojog és a neuroetika adhatja meg, a bíróságok azonban egyelőre nem tudnak lépést tartani a tudomány fejlődésével.
Kiderült, miért nem vagyunk szomjasak éjszaka
Egy új kutatási eredmény szerint agyunk belső órája biztosítja azt is, hogy éjjelente ne szomjazzunk meg rendszeresen. Ha szervezetünk alvás közben is ugyanúgy működne, mint nappal, éjjelente is többször innánk, majd WC-re mennénk.
A majmok is tanulnak az elszalasztott lehetőségekből
Az emberek leginkább akkor lottóznak, ha előzőleg nagy nyereményektől estek el. A majmok is használják ezt az úgynevezett fiktív gondolkodást döntéseik meghozatalakor - derítették ki amerikai neurobiológusok.
- 1