Máig rejtély, mi lett a legendás betyárvezérrel, Sobri Jóskával

A tovatűnt 19. századi romantikus betyárvilágnak Rózsa Sándor mellett Sobri Jóska, a híres-hírhedt bakonyi rablóvezér a legnevezetesebb figurája. De amíg a Dél-Alföldet hosszú évtizedeken át rettegésben tartó Rózsa Sándor végzete pontosan ismert, ugyanez már nem mondható el a „csinos arcú parasztadoniszról", Sobri Jóskáról. Amikor a Bakony erdeiben az őt üldöző zsandárok miatt erősen égni kezdett a lába alatt a talaj, lovas bandájával együtt az ország déli vidékein akart felszívódni. Menekülés közben azonban a Tolna és Somogy vármegye határán fekvő Lápafő mellett a császári karhatalom bekerítette Sobrit és bandáját. Az 1837. februárr ...

Menstruáló nő nem süthet kenyeret - Október 16. - a kenyér világnapja

A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a kenyér világnapja. A világnap célja, hogy bemutassa, a kenyérnek a táplálkozásban elfoglalt jelentőségét. Ám a kenyér nem csak gasztronómiai szempontból fontos, hanem számos kulturális, vallási vonatkozása is van, szinte minden népnek kötődnek hozzá szokásai, cikkünkben mi most leginkább a hazaiakra fókuszáltunk. 

Valós személy volt-e Nándorfehérvár hőse, Dugovics Titusz?

A nándorfehérvári diadal a 15. század egyik legfontosabb, európai jelentőségű hadi eseményének számít, hiszen Hunyadi János és Szilágyi Mihály várvédő katonasága, valamint Kapisztrán (Szent) János irreguláris keresztesei 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed szultán ostromló seregére, közel hetven évre megakasztva ezzel az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését. Hunyadi egyik állítólagos vitéze, Dugovics Titusz emléke mind a mai napig úgy él a magyar történelmi hagyományban, mint az önfeláldozó hazaszeretet hősies példája. De valós volt-e a nándorfehérvári várfokra török hadijelvényt kitűzni készülő oszmán harrcost ...

Számos néphagyomány kötődik vízkereszthez

Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legrégibb egyházi ünnep, amelyhez számos néphagyomány és szokás is kapcsolódik - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Főtéri koporsóégetéssel zárul majd a busójárás

Minden eddiginél több, 1600 maskarás űzi el a telet az idei busójáráson, amely február 28-án veszi kezdetét Mohácson. A szervezők ebben az évben is több tízezer résztvevőt várnak a farsangi fesztiválra.

A karácsonyi bejgli története

Tudta, hogy ha karácsonykor a jól megszokott diós bejgli kerül az asztalra, az megóv a rontástól? Ha pedig mákos, akkor a következő évben nagy bőség és boldogság fogja érni a ház lakóit, a fiatal lányoknak pedig hamar férjet hoz az új esztendő?

Magyarország legszebb betlehemét keresik

December 3-án a Magyar Turisztikai Ügynökség bejelentette, hogy versenyt indítanak Magyarország legszebb betleheme kerestetik címmel. A legjobbak komoly pénzjutalomban részesülnek.

Katalint házasságszerző szentnek tartotta a néphagyomány

Katalint házasságszerző szentnek tartotta a néphagyomány - mondta Tátrai Zsuzsa néprajzkutató az M1 aktuális csatornán vasárnap délelőtt.

Tudja-e, hogy mik is valójában a kunhalmok?

Az alföldi rónán domborodnak a síkság fölé azok az öt-tíz méter magas és húsz –ötven méter átmérőjű kúpok, vagy félgömb alakú képződmények, amelyeket évszázadok óta csak kunhalmokként emlegetnek. De valójában volt-e a kunoknak bármi köze ezekhez a halmokhoz? Utánajártunk a kérdésnek.

Így búcsúztatták el a busók a telet

A Mohácsi Busójárás világszerte ismert néphagyományunk, idén is rengeteg érdeklődőt vonzott. Ezt a farsangi fesztivált egy 1783-as feljegyzés említi először, 2009 óta pedig az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az idei Mohácsi Busójáráson 1350 maskarás gondoskodott a szórakoztatásról, a busójárás hat napja alatt 35 helyszínen 80 program várja az érdeklődőket.

Idén is rengeteg látogatót vonzott a Mohácsi Busójárás

5+1 farsangi szokás, ami nem baj, hogy kiment a divatból

Ne csüggedj, mert az év végi ünnepek pörgése után jön a január-februári unalom! Dehogy jön, hiszen itt a farsang, a maga játékos vidámságával együtt. Ma már legalábbis ezt jelenti, de régen elég durva dolgokat műveltek "ünnep" címszó alatt...

Milyen lesz az idei szőlőtermés? Ópusztaszeren megtudhatja

Ópusztaszeren Vince-napi vesszővágásra várják a látogatókat január 21-én vasárnap, a néphagyomány szerint ugyanis ebből kiderülhet, milyen termésre számíthatnak majd ősszel a szőlősgazdák. A nemzeti történeti emlékparkban emellett felavatják az új borrendi tagokat, valamint újborkóstolót is tartanak.

Röhögve tölt kolbászt akkor is, ha nem tervezte

A disznóvágás műfaja elsőre valószínűleg a legtöbb húsevő számára is elég brutálisan hangzik. Mégis egyre népszerűbb turistaprogram a falusi disznóvágás annak minden kellékével együtt. Hogy miért? Közösségkovácsoló ereje vitathatatlan, és életre szóló élményt jelent a városi embereknek, akik addig csak a hűtőpultban láttak nyers húst. Mire készüljön, milyen egy ilyen esemény, és hol tud rajta részt venni? Mutatjuk!

Megtöri-e Mátyás a jeget? - Ma kiderül, meddig tart még a tél!

Ez a tél végi legfontosabb nap, hiszen most kiderül, még hetekig kell jégen csúszkálnunk és vacognunk, vagy hamar túl leszünk az év nehezebbik részén, és jöhet végre a langymeleg tavasz.

5+1 dolog, amit nem tudtál a Mikulásról

Honnan ered az elnevezés, mikor került be az ajándékozás a magyar hagyományok közé, mióta gyártanak csoki Mikulásokat. Íme a Télapó-kisokos.

Sárral keni be magát a tömeg a Fülöp-szigeteken

Nézegesse meg galériánkat a különös néphagyományról, melynek során száraz levelekkel és sárral keni be magát az ünneplők hada!

Mit lát ma a medve, meddig tart még a tél?

Február 2-át, Gyertyaszentelő napját régen tavaszkezdő napként is emlegették. Számos időjóslással foglalkozó néphiedelem fűződik hozzá, melyek közül a legelterjedtebb a barnamedvéhez kapcsolódik.

Ne mossunk, ne seperjünk, itt a tizenketted!

A karácsony és az újév közötti napokat egyfajta átmeneti időszakként éljük meg - se alapos munkavégzésre, se felszabadult pihenésre nem alkalmas ez az egy hét. Két ünnep közötti vákuum ez manapság, pedig egykor a karácsonyi tizenketted része volt ez is, ami programokat, szokásokat és hiedelmeket is bőséggel kínált.

A gyógyerejű karácsonyi morzsáról és más hagyományokról

Szinte minden családnak megvannak a maga szentestére vonatkozó szokásai, amiket igyekszik átadni a következő generációknak - bár ezek már nagyban elszakadtak egykori néphagyományainktól. A XX. században alapvetően megváltozott a karácsony ünnepe, kevesen emlékeznek a karácsonyi abrosz vagy éppen az étkezés közben elhullajtott morzsa mágikus erejére.