Már 5500 éve eszik a gabonapelyhet tejjel Skóciában

A jellegzetes gabona- és tejtermékmolekulák felfedezése a kerámiákon a korai neolitikus időszakra nyúlik vissza Nagy-Britanniában. Egy új kutatás az akkori táplálkozás meglepő aspektusait tárta fel.

Élethű arcrekonstrukció mesél erről a kőkorszaki nőről

Elkészítették egy nő virtuálisan rekonstruált arcát, aki körülbelül 5700 évvel ezelőtt élt a mai Malajzia területén. A kutatók ezúttal egy olyan személy arcát tárták fel, akinek a kiléte továbbra is rejtély.

Hétezer éves kút maradványaira bukkantak a Budafoki úton

Az első rizstermesztők már nyolcezer éve felbukkantak

A Kínai Nemzeti Múzeum, a Nankingi Múzeum és a Sihong Megyei Múzeum közös régészeti csoportja által végzett tanulmány a rizstermesztés nyomaira bukkant egy 8000 évvel ezelőtti újkőkori lelőhelyen. A kutatók akkor tették a felfedezést, miközben mikroszkópos elemzést végeztek a kínai Huai folyó régiójában található Hanjing középső neolitikus lelőhelyén található makro- és mikronövényi maradványokról, élelmiszer-maradványokról és a rizsföldhöz hasonló jellemzőkről.

Neolitikus szentélyt tártak fel a jordániai sivatagban

A jordániai sivatagban feltárást végző régészek egy körülbelül 9000 évvel ezelőtti neolitikus szentélyt tártak fel. A felfedezést egy jordán-francia közös csapat tette a Khashabiyeh-hegység Badia régiójában, akik két álló követ találtak, amelyek faragott emberalakokat ábrázolnak, valamint egy oltárra és tűzhelyre bukkantak.

Újkőkori bűnügyi helyszínt azonosítottak Szerbiában

Miközben Miloje Vasić szerb régész a Vinča-Belo Brdo régészeti lelőhelyet kutatta 1931-ben Belgrád külvárosában, egy olyan mélyedést talált, amely emberi csontvázmaradványokat rejtett. Naplójában a felfedezést a „csontok házának" nevezte, amelyben a szakemberek összesen kilenc emberi csontvázat azonosítottak. Az értelmezések nem zárják ki egy kollektív temetés lehetőségét, ám az eredeti fotódokumentáció friss elemzése alapján a kutatók most megkérdőjelezték az elhunytak helyzetét. Felvetették a kérdést, miszerint lehetett-e a temetés egy úgynevezett neolitikus bűnügyi helyszín?

Így változtatták meg a bronzkori nők az Orkney-szigetek történetét

A Huddersfieldi Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi csapat ősi DNS-ek segítségével írta át az Orkney-szigetek történetét. Bizonyították, hogy a kora bronzkorban nagyarányú bevándorlás történt a területen, amely során a helyi lakosság nagy része szép lassan lecserélődött.

Az ősi földművesek elnyomták az immunrendszerüket a túlélés érdekében

Amikor a Vinca kultúra korai farmerei először vetettek árpát és búzát 7700 évvel ezelőtt a Duna és mellékfolyóinak termékeny földjébe, megváltoztatták nem csak az étrendjüket, hanem új életmódot vezettek be a régióba. Összezsúfoldódtak sárkunyhóikban, szorosan együtt bölényekkel, szarvasmarhákkal, sertésekkel, kecskékkel, és ezek trágyáival éltek a településeken, ami végül emberek ezreivé duzzadt. Az együttlét betegségek megugrását okozta mint például influenza, tubercolosis, és más betegségeket, amik állatokról emberekre terjedtek és végig és végigterjedt a korai mezőgazdasági közösségeken. Most egy új ókori DNS tanulmány megmutatjja, ...

A csontvázak fejére a „túlvilág urnáját” helyezték

A hatezer éves, erdélyi temetőben feltárt csontvázakat nem a megszokott módon temették el; az elhunytnak urnát tettek a koponyájára vagy a lábára, valószínűleg a túlvilág áldozata jegyében.

Európa első gazdálkodóinak több ezer éves nyomaira bukkantak

Egy óriási, több mint 5000 éves, hosszú sírfákkaé és kövekkel szegélyezett síremlékekből álló komplexum került elő Lengyelországban, miután a régészek egy szántóföldi növények vonalait vizsgálták egy olyan területen, amit előtte csak egy műholdas fényképen láttak.