Nemzeti Emlékezet Bizottsága
címke rss- kapcsolódó címkék:
- kommunizmus
- Kádár János
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- megtorlás
- MSZMP
Tóth Ilonka kivégzése: a Kádár-diktatúra egyik legaljasabb gyilkossága
Hatvanöt éve, 1957. június 28-án hajtották végre a Kozma utcai gyűjtőfogházban Tóth Ilona huszonnégy éves szigorló orvosnőn a Fővárosi Bíróság B. Tóth Matild vezette büntetőtanácsa által első fokon kiszabott, és másodfokon megerősített halálos ítéletet. Tóth Ilona ügye több szempontból is egyedülállónak számít az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő kádári megtorlásban. Ez volt ugyanis lényegében az egyetlen olyan 56-os per, ami nagy nyilvánosságot kapott. A szovjet szuronyokkal hatalomra segített, és mindenfajta legitimációt nélkülöző kommunista hatalom Tóth Ilona perével egyrészt az „ellenforradalom" állatias, szaddista ...
- címkék:
- Földváryné Kiss Réka
- Tóth Ilona
- Kádár János
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- forráskritika
- történettudomány
- szovjet intervenció
- kegyelmi tanács
- vallatás
- halálos ítélet
- megtorlás
- Fővárosi Bíróság
- koncepciós per
- hamis tanúzás
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- ÁVH
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szabadulj ki a múltból! - Hat magyar hős története színpadon
A huszadik századi totális diktatúrák idejébe vezet hat sorson keresztül a Magyar Hősök című előadás, amely a Millenáris G. csarnokban április 23-án lesz látható.
Nem csak játék. Sőt: ez maga a huszadik század
Lehetséges kijutni a diktatúrák szabadulószobájából? Kiből lehet hős, ki képes ezt megtenni? A Magyar Hősök – Szabadulószínház című darabjának díszbemutatóján járt a Mandiner, ahol szokatlan formában találkozhattunk Olofsson Placid atya vagy éppen az „'56-os Petőfi", Gérecz Attila történetével.
Kovács Béla elrablása új fejezetet nyitott a gátlástalan kommunista hatalomátvételben
Hetvenöt éve, 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, illetve a Tildy-, majd a Nagy Ferenc-kormány földművelésügyi miniszterét a szovjet hatóságok letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták. A Magyar Kommunista Párt gátlástalan s eszközökben nem válogató hatalomra törését ellenző kisgazda politikus elhurcolása szimbolikus jelentőségűnek számít, mert világossá tette, hogy küszöbön áll a nyílt diktatúra bevezetése. Talán ezért sem véletlen, hogy az Országgyűlés a 2000. június 13-án elfogadott határozatával február 25-ét tette meg a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává. Az emléknap alkalmábóll ...
- címkék:
- Ötvös István
- Müller Rolf
- Sztálin
- Kliment Vorosilov
- Ideiglenes Nemzetgyűlés
- szalámitaktika
- koalíciós kormány
- koncepciós perek
- koalíciós kényszer
- kommunizmus áldozatainak emléknapja
- diktatúra
- Rákosi Mátyás
- Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
- kékcédulás választások
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Vérbírák és vészügyészek a kádári megtorlás szolgálatában
Az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát a november 4-én hajnalban elkezdődött második fegyveres szovjet intervenció pecsételte meg véglegesen. A Kremlben kormányfőnek megtett Kádár János és ellenkormánya azonban kezdettől fogva rendkívül súlyos legitimációs deficittel küzdött. A brutális szovjet beavatkozás ugyan eltiporta a forradalmat, de az ország nyakára ültetett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hatalmának megszilárdításához ez még önmagában nem volt elegendő. Az ellenállás szellemének megtörését a régi-új hatalom saját erőszakszervezeteinek gyorsított újraépítésével, valamint a központilag irányított megtorlás útjján ...
- címkék:
- Tóth Ilona
- Kiss Réka történész
- Kádár János
- Mansfeld Péter
- Nagy Imre-kormány
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- statárium
- Katonai Bizottság
- bíróságok
- népbíráskodás
- Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa
- justizmord
- halálos ítélet
- megtorlás
- intervenció
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- fegyveres ellenállás
- kádár-rendszer
- Címkefelhő »
Az 1956-os forradalom vidéken kezdődött és vidéken ért véget
A nagyközönség számára az 1956-os forradalom és szabadságharc története egyértelműen Budapest központú eseménysorozatnak tűnhet. Noha kormányzati-közhatalmi centrumként kétségkívül a főváros számított a forradalom idegközpontjának, de a kommunista diktatúrát megrengető október 23-i felkelés lángját mégis vidéken lobbantották fel. A forradalmat és szabadságharcot brutálisan leverő szovjet intervenció után az ellenállás utolsó parazsai szintén vidéken hunytak ki, jóval az után, hogy Budapesten már kíméletlenül felszámolták azt. A vidék 1956-os szerepével és jelentőségével kapcsolatos új kutatási eredményekről Kiss Réka történész, a Neemzeti ...
- címkék:
- Piros László
- Tihanyi Árpád
- Dancsi József
- Kiss Réka történész
- Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége
- debreceni sortűz
- nemzeti tanácsok
- téeszesítés
- mosonmagyaróvári sortűz
- Szokonya Zoltán
- passzív ellenállás
- megtorlás
- diáktüntetés
- Magyar Rádió
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- Kádár-kormány
- Magyar Dolgozók Pártja
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- statáriális bíráskodás
- Címkefelhő »
Kitelepítések, koncepciós perek, kényszermunkatábor: így lett teljes a kommunista terror
A második világháború végén Magyarország a Vörös Hadsereg hadműveleti területeként szovjet megszállás alá került, ez a realitás pedig alapjaiban meghatározta az ország jövőjét is. A szovjet támogatással végrehajtott magyarországi belpolitikai „fordulat" után, 1949 végére teljes egészében kiépültek a sztálinista diktatúra közjogi és közhatalmi keretei, az elnyomás társadalmi szintűvé vált, minden a pártállam ellenőrzése alá került. A Rákosi-rendszer az „osztályharc kiéleződésének" sztálini tanát alkalmazva, az elnyomást újabb és újabb belső ellenségnek megtett csoportok üldözésével tette folyamatossá. A jogfosztások rendszerében az 11951-es ...
- címkék:
- Földváryné Kiss Réka
- Péter Gábor
- kuláküldözés
- Osztályellenség
- Magyar Dolgozók Pártja
- kommunista diktatúra
- internálás
- sztálini Szovjetunió
- történettudomány
- levéltári források
- holokauszt
- kutatás
- kitelepítés
- munkatábor
- deportálás
- Államvédelmi Hatóság
- Rákosi-korszak
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- Címkefelhő »
Trianon 100: Mi otthon vagyunk a Kárpát-medencében, és ezen kár megsértődni
Még ma is nagyon sok emberben az él, hogy az urak és az elitek dolga volt Trianon, ugyanis ez volt évtizedekig a kommunista olvasat. Ezzel szemben minden magyar embert érintett a békediktátum, mindenkinek rossz volt, már csak azért is, mert egy működő gazdasági térséget szakított szét - mondta Máthé Áron az Origónak A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi drámá kapcsán (csütörtökön 20.15-kor lesz látható a Duna TV-n). A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese szerint azok az országok, ahol győzelemnek élik meg Trianont, elfelejtik azt, hogy a mi térségünk igazából akkortól kezdve vált függővé Nyugat-Európáától, ...
Egyre több ország és intézmény tiltakozik a németországi Lenin-szobor ellen
A magyar Nemzeti Emlékezet Bizottsága is tiltakozik a németországi tervezett Lenin-szobor felállítása ellen.
Hogyan lehet elmagyarázni, hogy éveken át éheztünk, mínusz 40 fokos hidegben éltünk?
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága utazó kiállítást szervezett a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja alkalmából. A megnyitó ünnepséget egy konferenciával kötötték össze a NEB munkatársai, melyen előadások hangzottak el a kommunista diktatúrával kapcsolatos kutatásokról. A kiállítás megnyitóján beszédet mondott Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is.
Tényleg 24 tölténnyel akarták megbuktatni a Szovjetuniót?
Újabb kiváló tanulmánykötetet jelentett meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a magyar vidék szovjetizálási kísérletéről. A Vakvágány 2 – című kiadvány a parasztság, az egyházak, és többek között a német kisebbség megtörésén keresztül mutatja be a kommunisták felbecsülhetetlen pusztításait 1948-1963 között.
Így tették tönkre a kommunisták a vidéket
Az 1945. évi váltóállítás 1948-at követően egyértelműen zsákutcát - vagy, maradva a vasúti metaforánál: vakvágányt - jelentett a hazai vidéki társadalom számára – többek között ezt a vakvágányt mutatja be egy igazán hiánypótló műben a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. A Vakvágány című könyv a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja közös Vidéktörténeti kutatócsoportjának munkája. A kiadvány több tucat tanulmányon keresztül próbálja bemutatni, hogy a vidéki elittől kezdve a kisember életéig, milyen változásokat hozott a kommunista diktatúra kiépülése majd pedig megszilárdulása.
Most kiderült, ki volt Kádár valódi népe
Az élet különböző területeiről összegyűjtött példák alapján mutatja be a Nemzeti Emlékezett Bizottsága által kiadott kiadvány, hogyan próbálta formálni a társadalom gondolkodását a mögöttünk hagyott kommunista diktatúra időszaka. Betekintést nyerhetünk abba az időszakba, amikor még illegalitásban voltak a hazai kommunisták, de emellett képet kapunk a párton belüli vitákról az 1956-os forradalom utáni időszakból is. A kiadványban arra is vállalkoztak, hogy bemutassák, hogyan élhette meg a hazai cigányság a szocializmus évtizedeit.
Lista készült a megyei kommunista vezetőkről
Adatbázisban mutatja be a kommunista állampárt megyei funkcionáriusait a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) közös projektjében.
Nincs olyan, hogy teljes ügynöklista
Egy titokkal kevesebb, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) befejezte a mágnesszalag néven is nevezett kommunista állambiztonsági adatok átvizsgálását. Ha minden jól megy, a magyar társadalmat két évtizede kísértő ügy úgy végződhet, hogy a mágnesszalagokon talált 58 ezernyi adat kutathatóvá válik. A közhiedelem szerint a mágnesszalagok az átkos korszak ügynökeit rejtik, a NEB most tiszta vizet öntött a pohárba: valóban találtak ilyen adatokat is, de ideje elfelejteni, hogy valaha is rekonstruálható lesz a teljes ügynöklista. Szakmailag amúgy sem lenne értelme a listázásnak, hiszen szakadéknyi különbség van beszervezett és beszervezeett ...
Nem csak ügynöknevek az állampárti titkos listán
Elkészült a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) közös szakértői munkacsoportjának jelentése az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon megőrzött adatállományának átvilágítása után. A 120 oldalas dokumentum teljes terjedelmében elolvasható a NEB honlapján.
Újszerű módokon mutatnák be a Gulag borzalmait
Műhelybeszélgetést tart a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, hogyan lehet a Gulag és a szovjet fogság kérdéskörét a mai, digitális korszakban különböző módokon bemutatni.
Közzétették a karhatalmi vezetők életútját
A karhatalom vezetői, 1956-1957 címmel közzétette honlapján a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az 1956-os forradalom utáni megtorlásban közreműködő alakulatok vezetőinek karrierútját.
Megnézheti a kommunista vezetők adatlapjait
Mintegy félezer olyan kommunista vezetőről tesz közzé adatbázist a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, akik részt vettek az 1956-os forradalom elfojtásában, valamint az azt követő megtorlásban - közölte a bizottság elnöke.
Több százmillióból kutatják a pártállami diktatúrát
Februárban megjelenhetnek az egy éve felállt Nemzeti Emlékezett Bizottságának első kiadványai. Az évi több százmillió forintból gazdálkodó testület elnöke elmondta: a NEB feladata a pártállami diktatúra működésének rendszerszintű feltárása, emlékezetének megőrzése, és ezzel kapcsolatban a közgondolkodás formálása.
A Jobbik KGBélája és a kommunisták – interjúnk folytatása Rétvári Bencével
Az EMMI államtitkára tegnap arról beszélt az Origón, hogy az előző kormány komoly kedvezményeket adott a bankoknak és ezért most nem lesz gond a devizahitelesekről szóló törvényjavaslat végrehajtásával. Azaz képesek lesznek több száz milliárdot kifizetni. A KDNP-s politikust arról is kérdeztük, hogy miért nem fogad el a Parlament egy lusztrációs törvényt. Az interjúnk folytatása következik.
A kommunista bűnökre vadásznak, nem a bűnösökre
Felállt a kommunista diktatúra működését vizsgáló bizottság, amelynek tagjai azt mondják, hogy ők elsősorban a rendszer mechanizmusára kíváncsiak, és nem az egyedi esetekre. Az ügynökmúltban nem akarnak turkálni, és nem vadásznak majd kommunista bűnösökre sem.
Utoljára szólhatnak be Orbán Viktornak
Kevés dolguk maradt a képviselőknek a hétfőn kezdődő tavaszi parlamenti ülésszakra, amely mindössze kéthetes lesz. Az ellenzéki frakcióvezetők előtt rögtön hétfőn nagy feladat áll: a kampányban valószínűleg utoljára vitatkozhatnak szemtől szemben Orbán Viktorral. A képviselők mellett államfői vétókról és új emléknapokról döntenek, az viszont kérdés, hogy mikor kerül napirendre a paksi bővítés titokzatos szerződése és a harmadik rezsicsökkentés.
Talán létrejön az ügynökaktákat és tömeggyilkosságokat feltáró bizottság
57 éve dördült el a salgótarjáni sortűz, ennek apropóján Rétvári Bence államtitkár a kommunista múlt feltárására létrejövő Nemzeti Emlékezet Bizottságáról beszélt. A testület felállítását másfél éve találta ki a Fidesz, hogy az ügynökakták körüli vitát jegelje. Most jutott el a parlamentig a terv.
Idősek nem ülhetnek a Nemzeti Emlékezet Bizottságában
Az újonnan létrehozandó testület a kommunizmus bűneit fogja vizsgálni, tagjait az Országgyűlés, az MTA és az igazságügyi miniszter jelöli. Azt is lehetővé tennék, hogy bárki felfedhesse a róla jelentő titkosszolga nevét.
Orbán nem támogatja az állambiztonsági múlt teljes feltárását
Kitette honlapjára a rá vonatkozó állambiztonsági iratokat Orbán Viktor. A miniszterelnök támogatja, hogy bárki nyilvánosságra hozza a rá vonatkozó iratokat, de szerinte mindenkinek joga van ahhoz is, hogy védje az iratokban szereplő magánügyeit, ezért a teljes nyilvánosságot nem támogatja.
Kihátrált az ügynökügyből a Fidesz
Nem döntött a Fidesz frakciója az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról. A párt elnöksége azt javasolja: jöjjön létre a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, és majd az dolgozza ki a szabályozás részleteit.
- 1