Raoul Wallenberg, a magyar zsidók megmentője 75 éve halt meg

Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint hetvenöt éve, 1947. július 17-én halt meg a moszkvai Lubjanka börtönben Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki a vészkorszakban magyar zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Wallenberg 1945. január 17-én tűnt el, szovjetunióbeli fogságának pontos története máig ismeretlen.

Kiderült, ki árulhatta el a náciknak, hol rejtőzik Anne Frank és családja

A nácik elől rejtőzködő Anne Frank és családjának amszterdami búvóhelyét egy zsidó származású jegyző árulhatta el a megszállóknak a második világháború idején - közölte a NOS holland közszolgálati médiatársaság internetes oldalán hétfőn egy igazságügyi szakértőkből álló csoport kutatásaira hivatkozva.

Hideg napok: nyolcvan éve kezdődött a délvidéki vérengzés

Nyolcvan éve, 1942. január 4-én Zsablyán kezdődött el  a Magyar Királyi Honvédség délvidéki nagy partizánellenes „tisztogató akciója", amely - a hatvanas években készült magyar film (illetve az annak alapjául szolgáló regény) címe alapján - „hideg napok" néven vonult be a történelembe. A vérengzésbe torkollott razzia január 21–23-án Újvidéken járt a legtöbb halálos áldozattal. 

Tényleg megígérte Erdély megtartását Sztálin Horthynak?

1944. október 15-én teljesen váratlanul érte az országot Horthy Miklós kormányzó rádióban beolvasott proklamációja, amelyben bejelentette, hogy fegyverszünetet kér a szövetséges nagyhatalmaktól. A beavatottak rendkívül szűk körén kívül senki sem tudta, hogy amikor a kormányzói szózat elhangzott, valójában már érvényben volt a Szovjetunió kormánya és Magyarország között létrejött ideiglenes fegyverszüneti megállapodás, amit négy nappal korábban, a titokban Moszkvába küldött magyar fegyverszüneti delegáció vezetője, Faragho Gábor altábornagy írt alá Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos Kremlbéli dolgozószobájában. A magyar feegyverszüneti ...

Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre

Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről 2017 őszén, a sikertelen kiugrási kísérlet évfordulóján exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak. A nagy visszhangot kiváltó interjút változtatás nélkül ismét közreadjuk, Farkas Ernő közeledő 100. születésnapja alkalmából. Sorozatunkban az elmúlt évek legolvasottabb cikkeit idézzük fel - ez 2017 októberében jelent meg először.

Jobb lett volna-e, ha Horthy lemond?

1944. március 19-én vasárnap kora hajnalban a budavári Sándor-palotában vészjósló hírrel ébresztették fel Kállay Miklós miniszterelnököt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a frissen befutott jelentések alapján arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy Bicske és Ceglédbercel térségéből erős, páncélozott és motorizált német egységek tartanak a főváros felé, Ausztria irányából pedig katonai szerelvények és teljes harckészültségben álló gépkocsizó menetoszlopok lépik át folyamatosan a határt. Így vette kezdetét a legújabb-kori magyar történelem tragikus fejezete, a német megszállás.

Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre

Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak.

A német megszállás drámája zárt ajtók mögött

A Badoglio-kormány 1943. szeptember 8-i kiugrása és a Vörös Hadsereg előrenyomulása miatt Adolf Hitler elhatározta, hogy nem engedi, hogy megismétlődjön az "olasz árulás". Ezért már 1943. szeptemberében parancsot adott a "megbízhatatlan Magyarország" katonai megszállásának előkészítésére.

Ugrás a sötétbe - Az árulás anatómiája

1944. október 15. a magyar történelem egyik tragikus epizódja és egyik elszalasztott lehetősége volt. A budai vár elszigeteltségében, a kényszerítő körülmények szülte felismerésnek engedve Horthy kormányzó csak megkésve szánta el magát arra, hogy a szovjet kormánytól kérjen fegyverszünetet. A kormányban és a vezérkarban ülő besúgók, valamint a kiugrás megszervezését végigkísérő hezitálás miatt azonban nem sikerült megakadályozni Magyarország hadszíntérré válását és a nyilasok hatalomátvételét. 

Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Amikor 70 éve felébredt az ország, itt voltak a németek

70 évvel ezelőtt, 1944. március 19-én a hitleri Németország csapatai bevonultak Magyarországra. Az ország fölötti katonai ellenőrzést még aznap megszerezték, a politikai kibontakozás azonban napokig tartott.    

Hogyan trükközött Hitler Magyarország megszállásakor?

Hetven évvel ezelőtt, 1944. március 18-án a Salzburg közelében fekvő Klessheim kastélyában Hitler drámai tárgyalások során kívánta meggyőzni Horthyt, hogy egyezzen bele Magyarország német megszállásába és a kormány leváltásába. Horthy kétszer megszakította a tárgyalásokat, az eredmény végül mégis az lett, hogy a német csapatok ellenállás nélkül vonulhattak be az országba.

Visszaküldte magyar kitüntetését egy holokausztkutató

A Schmitt Pál által aláírt oklevéllel együtt visszaküldte a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is Randolph L. Braham holokausztkutató, aki szerint az alkotmánymódosítással elkezdődött a történelem meghamisítása Magyarországon, amelyhez az utolsó cseppet neki a német megszállási emlékmű jelentette.

Orbán: A német emlékmű nem igényel magyarázatot

A Mazsihisz szóvá tette, hogy a német megszállási emlékműről való lemondást a kormánnyal való együttműködés feltételének tartják. Orbán Viktor levélben válaszolt, de szerinte ez nem pártpolitikától függő kérdés, így magyarázatot sem igényel a szobor.

Lóhalálában készült a német megszállás emlékműve

Alig három napja volt a szobrásznak, hogy benyújtsa a koncepciótervet, mégis többen elragadtatva nyilatkoztak róla. Ajánlatot is csak tőle kért a Miniszterelnökség, és hamar rá is bólintottak a nettó 211 milliós költségre.

Ilyen lesz a német megszállás emlékműve a Szabadság téren

Miért szállták meg a németek Magyarországot?

1944. március 19-én a német hadsereg megszállta Magyarországot, ami alapvető változásokat hozott az ország életében. A német döntés azonban nem hirtelen született meg: a Margarethe I. fedőnevű haditerv előkészítése 1943 szeptembere óta zajlott.

A német megszállásra emlékeztet majd az új emlékmű

A kormány döntése értelmében Magyarország német megszállására emlékeztető emlékművet állítanak a budapesti Szabadság téren. Március 19-re le is kell készülnie, ezért kiemelt beruházássá nyilvánítják.

Spanyol ünnep készül a német sörgyarmaton

Sör vagy sangria - a Baleár-szigetek vendéglátósai szerint mindössze ez a kérdés a labdarúgó Európa bajnokság vasárnapi döntője kapcsán. A német megszállás alatt álló spanyol szigetcsoporton a győztestől függetlenül hajnalig mulatnak majd. A szinte mindig erős spanyolok 40 év után ünnepelhetnek, a sokszor közepes csapattal is csúcsra jutó németek ennél több jutott, Eb-t legutóbb 12 éve nyertek. Jön a király és a császár is. Ki hogy készült az Eb-döntőre?

Három hónapot kapott Le Pen