Így faragták a csontokat a neandervölgyi művészek

A tudomány már régóta tudja, hogy a neandervölgyiek képesek voltak hatékonyan eszközöket és fegyvereket díszíteni. De készíthettek-e díszt, ékszereket vagy létezett-e a mai értelemben vett művészetük? A Göttingeni Egyetem és az Alsó-Szászország Állami Örökségvédelmi Hivatal által vezetett kutatócsoport a Harz-hegységben található Egyszarvú-barlang (Einhornhöhle) új leletét elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a modern emberhez genetikailag legközelebb álló neandervölgyiek figyelemre méltó kognitív képességekkel rendelkeztek.

Már a neandervölgyieknél is léteztek segítő nagyszülők

Százezer évvel ezelőtt már bölcs öregembernek számított az, aki megérte a harminc-negyven éves kort. A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a tapasztalatokat átadó, a gyermekek családját támogató nagyszülői szerep csak a modern embereknél alakult ki. Az újabb kutatásokból azonban kiderült, hogy már a neandervölgyieknél is fontosak lehettek a nagyszülők a csoportok életében.

50 ezer éves szarvascsont árulkodik a neandervölgyi emberről

Már a neandervölgyi emberek között is akadtak művészek

Művészi mintákat karcolt csontokba már a neandervölgyi ember is - közölték új kutatásuk eredményeit hétfőn a Göttingeni Egyetem tudósai.

Az előemberek új, eddig ismeretlen csoportját azonosították

Homo Neser-Ramla néven új előembercsoportot azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói.

Rendkívüli felfedezés: az egész világ arról fog beszélni, amit ebben az olasz barlangban találtak

Kilenc neandervölgyi ember maradványát találták meg egy Rómához közeli barlangban - jelentette be szombaton Dario Franceschini olasz kulturális miniszter.

Kilenc neandervölgyi ember maradványát találták meg egy Rómához közeli barlangban

Kilenc neandervölgyi ember maradványát találták meg egy Rómához közeli barlangban - jelentette be szombaton Dario Franceschini olasz kulturális miniszter. "Rendkívüli felfedezésről van szó, amelyről az egész világ beszélni fog" - hangoztatta a miniszter.

Kreativitása segítségével hódíthatta meg a világot a Homo sapiens

Egy új tanulmány szerint a kreativitás lehet az egyik fő oka annak, hogy a Homo sapiens túlélte az olyan rokon fajokat, mint a neandervölgyiek és a csimpánzok. A kutatók összesen 972 olyan, modern gént azonosítottak, amelyek a Homo sapiens három különböző tanulási és memóriarendszerét szabályozzák.

A legősibb európai ember koponyáját találhatták meg Csehországban

A neandervölgyi DNS minden eddiginél jobban megőrzött státusza megmutatta, hogy a csehországi Zlatý kůň koponya tulajdonosa a legrégebbi modern emberi lelet Európában. Tulajdonosa olyan népességből származott, amely megelőzte az ázsiai és európai populációk szétválását.

Már a neandervölgyiek is használtak fogpiszkálót

Bár az összes gyártott fogápolási tárgy közül a sima, fából készült fogpiszkáló a legegyszerűbb, ez számít a fogak tisztításának legrégebbi eszközének is. Ráadásul nem csak az emberi fajokra terjed ki. A kutatók most egyértelmű nyomokat találtak a neandervölgyiek fogpiszkáló használatára.