Neandervölgyi ember
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Homo sapiens
- régészet
- ősember
- kihalás
- DNS
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Neandervölgyi: sokkal több a közös bennünk, mint gondoltuk
Korábbi vélekedések szerint a nagyjából 400.000 évvel ezelőtt megjelent, majd 40.000 ezer éve teljesen eltűnt neandervölgyi ember csak egy kisnövésű díjbirkózóra hasonlító, nagyon egyszerű és magánakvaló jellem volt. A legmodernebb tudományos eredmények és felfedezések szerint azonban őskori unokatestvéreink jobban hasonlítottak ránk, mint azt idáig gondolni véltük! A neandervölgyiek primitív, mégis kifinomult művészek voltak, akik figyelemre méltó szerszámokkal, kezdetleges orvosi ismeretekkel és a tűzgyújtás bámulatos elsajátításával rendelkeztek. De vajon hogyan jutott ezen információkhoz a tudósok és régészek csapata? A választ ...
Neandervölgyiek által használt kőeszközt fedeztek fel egy barlangban
A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) által használt kőkaparót fedeztek fel régészek a közép-horvátországi, Plitvicei-tavak Nemzeti Parktól húsz kilométerre elhelyezekedő Barac-barlangok egyik nemrég feltárt helyszínén (Baraceve spilje).
A modern emberek a véltnél korábban merészkedtek Európába
A Science magazinban most megjelent régészeti tanulmány szerint a Homo sapiens jóval korábban merészkedett a neandervölgyi területekre Európában, mint azt korábban a tudósok gondolták. A régészeti felfedezések eddig ugyanis azt mutatták, hogy a neandervölgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el az európai kontinensről, röviddel „unokatestvérük", a H. sapiens érkezése után. De nincs bizonyíték a két csoport találkozására. Az új kutatások azt is jelentik, hogy a Homo sapiens már 10 ezer évvel korábban megjelent, mint azt eddig feltételezték.
Sárkányember és a sötétség gyermeke: a tavalyi év nagy felfedezései
Emberi őseink és rokonaink több tízezer évvel ezelőtt éltek, ám még mindig rengeteget kell tanulnunk létezésükről és képességeikről. A korábbi évekhez hasonlóan, a kutatók 2021-ben is számos nyomot vizsgáltak, beleértve az ősi koponyákat, amelyek fényt derítettek az agy evolúciójára, illetve a korábban ismeretlen Homo fajokból származó csontokat és a megkövesedett lábnyomokat. Íme a 2021-es év legizgalmasabb felfedezései emberelődeinkről.
Meglepő helyen bukkantak a kétszázezer éves mamuttemetőre
A kutatók egy „mamuttemetőt" tártak fel Swindonban, amely tele van öt egyed – egy újszülött, két fiatal és két felnőtt – csontos maradványaival, amelyek az utolsó jégkorszakban pusztultak el a délnyugat-angliai város mai kőbányája területén.
A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje
A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje - jelentették be a paleoantropológusok.
Megtalálhatták a neandervölgyi ember egyik utolsó rejtekhelyét
Egy mintegy 40 ezer éve homokkal lezárt barlangkamrát fedeztek fel szakemberek a gibraltári Vanguard-barlangban. A kutatók szerint mindez számos információt tárhat fel a környékbeli neandervölgyi emberekről.
Így nézhetett ki a neandervölgyi férfi, akinek megtalálták a koponyáját Hollandiában -Fotó
Rekonstruálták annak a neandervölgyi férfinek az arcát, aki 70 ezer éve élt, majd egy tumor miatt halt meg, ami a koponyáján képződött.
Már 400 ezer éve elkezdődhetett a tűzhasználat elterjedése
A Leideni Egyetem és a holland Eindhoven Műszaki Egyetem kutatóinak legújabb tanulmánya szerint az emberi evolúció széles körű kulturális elterjedésének első világos példája körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt történt. A tudósok erre a tűzhasználat régészeti nyilvántartásában bekövetkezett változások alapján jutottak.
Megfejtették, ki készítette egy spanyol barlang rejtélyes szimbólumait
Neandervölgyi ember készítette a spanyol Ardales barlangban talált több mint 60 ezer éves motívumokat - állapították meg kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban.
Így faragták a csontokat a neandervölgyi művészek
A tudomány már régóta tudja, hogy a neandervölgyiek képesek voltak hatékonyan eszközöket és fegyvereket díszíteni. De készíthettek-e díszt, ékszereket vagy létezett-e a mai értelemben vett művészetük? A Göttingeni Egyetem és az Alsó-Szászország Állami Örökségvédelmi Hivatal által vezetett kutatócsoport a Harz-hegységben található Egyszarvú-barlang (Einhornhöhle) új leletét elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a modern emberhez genetikailag legközelebb álló neandervölgyiek figyelemre méltó kognitív képességekkel rendelkeztek.
Már a neandervölgyieknél is léteztek segítő nagyszülők
Százezer évvel ezelőtt már bölcs öregembernek számított az, aki megérte a harminc-negyven éves kort. A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a tapasztalatokat átadó, a gyermekek családját támogató nagyszülői szerep csak a modern embereknél alakult ki. Az újabb kutatásokból azonban kiderült, hogy már a neandervölgyieknél is fontosak lehettek a nagyszülők a csoportok életében.
50 ezer éves szarvascsont árulkodik a neandervölgyi emberről
Már a neandervölgyi emberek között is akadtak művészek
Művészi mintákat karcolt csontokba már a neandervölgyi ember is - közölték új kutatásuk eredményeit hétfőn a Göttingeni Egyetem tudósai.
Az előemberek új, eddig ismeretlen csoportját azonosították
Homo Neser-Ramla néven új előembercsoportot azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói.
Rendkívüli felfedezés: az egész világ arról fog beszélni, amit ebben az olasz barlangban találtak
Kilenc neandervölgyi ember maradványát találták meg egy Rómához közeli barlangban - jelentette be szombaton Dario Franceschini olasz kulturális miniszter.
Kilenc neandervölgyi ember maradványát találták meg egy Rómához közeli barlangban
Kilenc neandervölgyi ember maradványát találták meg egy Rómához közeli barlangban - jelentette be szombaton Dario Franceschini olasz kulturális miniszter. "Rendkívüli felfedezésről van szó, amelyről az egész világ beszélni fog" - hangoztatta a miniszter.
- címkék:
- Róma
- Neandervölgyi ember
- régészet
- Címkefelhő »
Kreativitása segítségével hódíthatta meg a világot a Homo sapiens
Egy új tanulmány szerint a kreativitás lehet az egyik fő oka annak, hogy a Homo sapiens túlélte az olyan rokon fajokat, mint a neandervölgyiek és a csimpánzok. A kutatók összesen 972 olyan, modern gént azonosítottak, amelyek a Homo sapiens három különböző tanulási és memóriarendszerét szabályozzák.
A legősibb európai ember koponyáját találhatták meg Csehországban
A neandervölgyi DNS minden eddiginél jobban megőrzött státusza megmutatta, hogy a csehországi Zlatý kůň koponya tulajdonosa a legrégebbi modern emberi lelet Európában. Tulajdonosa olyan népességből származott, amely megelőzte az ázsiai és európai populációk szétválását.
Már a neandervölgyiek is használtak fogpiszkálót
Bár az összes gyártott fogápolási tárgy közül a sima, fából készült fogpiszkáló a legegyszerűbb, ez számít a fogak tisztításának legrégebbi eszközének is. Ráadásul nem csak az emberi fajokra terjed ki. A kutatók most egyértelmű nyomokat találtak a neandervölgyiek fogpiszkáló használatára.
Korábban halhatott ki Európában a neandervölgyi ember, mint hitték
Az eddig véltnél korábban halhatott ki Európában a neandervölgyi ember egy új kutatás szerint.
Apokaliptikus esemény okozhatta a neandervölgyiek kihalását
A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelőtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentős eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig.
Az ősemberek átaludhatták a kemény teleket egy új elmélet szerint
Egy új elmélet szerint a neandervölgyi emberek és elődeik átaludhatták a kemény teleket. A tudósok feltételezésüket arra alapozták, hogy a téli álomnak megmaradtak a nyomai a megkövesedett csontmaradványokon - számolt be róla a The Guardian vasárnap.
Százezer évig tartott a leghosszabb háború, de végül megnyertük
Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek együttélését nem a béke és a kölcsönös elfogadás jellemezte. A két emberfaj szabályos háborúban állt egymással, amit a villámszerű rajtaütések, a csontokat, koponyákat szétzúzó vad közelharcok jellemeztek – írja egy most megjelent cikkben Nicholas R. Longrich, az egyesült-királyságbeli Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa. Bár kezdetben a neandervölgyieknek állt a zászló, elődeink találékonysága, alkalmazkodó készsége végül győzelemre vezette a Homo sapienst.
Az éghajlat megváltozása okozhatta a korai emberfajok vesztét
Az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában - derült ki a One Earth című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelődök vesztét.
Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban
Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.
Az egyik legutolsó neandervölgyi maradványára bukkantak
A mai Olaszország területén élt egyik utolsó neandervölgyi ember fogát találták meg a kutatók az ország északkeleti részén lévő Veneto régióban.
Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőmentes ágyat vetni
Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőktől mentes ágyat vetni egy új tanulmány szerint.
A rókák már több tízezer éve eszik az ember által otthagyott maradékot
A rókák táplálkozására már több tízezer évvel ezelőtt is hatással volt az ember, a kistestű ragadozók az ősidőktől kapcsolódnak az emberi tevékenységhez - állítja egy új tanulmány, amelyet szerdán publikáltak a német Tübingeni Egyetem kutatói.
Kiderült: genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását
Számos elmélet született arról, mi okozhatta a Homo neanderthalensis kihalását, miközben a faj látszólag szinte ugyanolyan kapacitásokkal rendelkezett, mint a Homo sapiens.
Megfejthették, miért tűnt el a neandervölgyi ember
Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új kutatás szerint.
Több gyermeket szülnek azok a nők, akikben ez a gén benne van
Azok a nők, akik a neandervölgyi ember egy bizonyos génváltozatát hordozzák, több gyereket hoznak világra - állapította meg egy német tanulmány.
A Homo sapiens készítette az első modern eszközöket Európában
A Homo sapiens készítette az első modern eszközöket Európában. A kontinensen felfedezett pengeszerű tárgyakról és állati fogakból készült medálokról korábban úgy vélték, a neandervölgyi embertől származnak, egy új elemzés szerint azonban az Afrikából érkező Homo sapiens, vagyis a modern ember alkotásai.
Kötelet is készített a neandervölgyi ember
Kötelet is készített a neandervölgyi ember, a kutatók közvetlen bizonyítékot találtak a tevékenységre.
Kiderült, már a neandervölgyi-emberek is halásztak a tengeren
Az eddig véltnél régebb óta eszik tengeri táplálékot az ember. A Göttingeni és a Barcelonai Egyetem kutatói szerint már a neandervölgyi ember is rendszeresen fogyasztott kagylókat, halakat és más tengeri állatokat.
A modern ember nem a neandervölgyivel keveredett leggyakrabban
A modern ember gyakrabban keveredett a gyenyiszovai emberrel, mint a neandervölgyivel - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos lapban megjelent tanulmányban.
A világ legrégebbi ismert faszerkezete egy csaknem hétezer éves kút
A világ legrégebbi ismert faszerkezeteként azonosították a Csehországban feltárt csaknem hétezer éves kutat - közölte kedden az Olmützi Régészeti Intézet igazgatója.
Minden mai embernek van neandervölgyi örökítőanyag a DNS-ében
Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.
Búvárkodtak a neandervölgyiek
A lélegzetét visszatartva akár 2-4 méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson - derült ki egy új tanulmányból.
Nem mi öltük meg a neandervölgyieket, egészen más végzett velük
Új elmélet született arról, miért is tűnhetett el a neandervölgyi ember. Kiderült, hogy elsősorban nem mi okoztuk közeli rokonunk végzetét, hanem a belterjesség.
Őskőkori hűtőszekrényt találtak régészek Ausztriában
Őskőkori hűtőszekrényt találtak az Osztrák Tudományos Akadémia régészei az ausztriai Kremsben.
Nyírfakátrányból készített ragasztót a neandervölgyi ember
Egy ötvenezer éves szerszámon maradt, nyírfakátrányból készült ősi ragasztó nyomai bizonyítják, milyen összetetten gondolkodott a neandervölgyi ember - írta a BBC.
Állandó fülgyulladás okozhatta a neandervölgyi ember kihalását
A neandervölgyi ember kihalása összefügghet azzal, hogy egész életében állandó fülgyulladás gyötörte a fülkürtök (vagy Eustach-kürt) felépítése miatt, amely hasonlít a mai gyermekek fülkürtjének szerkezetéhez - vélik amerikai kutatók, akiken először sikerült rekonstruálni neandervölgyi ember fülkürtjét.
Megtalálták, merre jártak a neandervölgyiek
A neandervölgyi ember életéről szolgálnak információval azok a 80 ezer éves lábnyomok, amelyeket Franciaországban tártak fel.
Szörfös fültől szenvedett a neandervölgyi ember
Meglepően sok neandervölgyi ember szenvedett az úszófül vagy szörfös fül nevű betegségtől, ami csontkinövéseket okoz a hallójáratban.
- címkék:
- betegség
- fül
- Neandervölgyi ember
- Címkefelhő »
A neandervölgyi emberek meglepően sok időt tölthettek a víz alatt
A neandervölgyi emberek fülében talált csontszövetekből a kutatók arra következtetnek, hogy a vízi táplálékszerzés nagyobb jelentőséggel bírt a mintegy 200-250 ezer évvel ezelőtt megjelent emberfélék életmódjában, mint azt valaha gondolták volna. Ez a tény azt is bizonyítja, hogy a neandervölgyiek számos területen alkalmazkodtak a gyorsan változó életkörülményekhez, beleértve a víz közelében fekvő területeken való fennmaradást is.
Több száz neandervölgyi szerszámot találtak egy vár barlangjában
A neandervölgyi ember által készített több száz pattintott kőszerszámot találtak lengyel régészek a sziléziai vajdaságban lévő Olsztyn várának barlangjában.
Mind régebbinek és összetettebbnek tűnik a Homo sapiens története
A modern ember jóval korábban hagyta el Afrikát és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél - állapították meg német és görög kutatók egy Görögországból származó koponya elemzése alapján.
Az európai neandervölgyi emberek elűzhették szibériai rokonaikat
A neandervölgyi ember több százezer évig léteztek, ám a korai őseikről mégis keveset tudunk . A Németországból és Belgiumból származó 120 ezer éves csontok DNS-elemzése most azonban rávilágít titokzatos múltjukra.
Termékenységük csökkenése is okozhatta a neandervölgyiek kihalását
Termékenységük csökkenése okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új elmélet szerint, amelyet francia egyetem kutatók állítottak fel egy populációs modell alapján.