Nature
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Jéki László
- faj
- Föld
- tudomány
- kutatás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Evo-devo - a genetika és az evolúciókutatás új részterülete
Az evolúciós fejlődésbiológia (az egyedfejlődési folyamatok evolúciójának kutatása) vagy röviden "evo-devo" (az angol evolution of development kifejezésből) napjaink biológiájának egyik új, rendkívül gyorsan fejlődő területe. Az evo-devo összehasonlítja a különböző élőlények fejlődési folyamatait, és az eredmények alapján megkísérli meghatározni a szervezetek közti leszármazási kapcsolatokat, a közös ősöket és a fejlődési folyamatok evolúcióját. Darwin közelgő 200. születésnapja alkalmából a Nature összeállítására alapozva tekintjük át az evolúciókutatás egyik legígéretesebbnek tűnő ágát.
Az Erő már működik, de lézerkard még nincs - fantasztikus tudomány 2008-ban
A 2008-as év is bizonyította, hogy az igazi tudományos eredmények izgalmasabbak a legjobb sci-fi-kütyüknél is. Elkészült a világ legerősebb anyaga, az önmagát építő áramkör és az emlékező ellenállás, és nagy lépést tettek a láthatatlanná tévő varázsköpenyhez. A sztár persze a nagy hadronütköztető volt, amely sajnos mindjárt le is állt, de a világ legerősebb számítógépes hálózata már ott várakozik mögötte. S bár a gondolattal való mozgatás már megy, a lézerkardot idén is hiányoltuk.
Az emésztéshez nem a bélbaktériumok, hanem a génjeik kellenek
A bélrendszerünkben élő "jó" baktériumok nélkül nem tudnánk megemészteni a táplálékot. Joggal gondolhatnánk, hogy valamennyiünkben ugyanaz a baktériumkészlet szolgáltatja az emésztéshez szükséges vegykonyhát. A Nature-ben megjelent új kutatásból azonban kiderült, hogy ez csak részben igaz.
- címkék:
- kutatás
- emésztés
- Nature
- Címkefelhő »
Kétszáz évvel Darwin után még mindig rejtély a csoportszelekció
Az elmúlt évtizedekben "beleverték" a biológushallgatókba, hogy a természetes szelekció nem a csoport érdekeit figyelembe véve működik. A modern darwinizmus egyik alaptétele volt, hogy a szelekció az egyedeket "látja", és a bennük lévő géneken keresztül hat rájuk. Richard Dawkins etológus és neves elméleti biológus "önző gén" elméletében egyenesen odáig ment, hogy az élőlények csupán a gének "hordozóeszközei", és a gének a saját túlélésüknek kedvező irányba alakulnak az evolúció folyamán. Ezekbe az elképzelésekbe nemigen fér bele az önzetlenséget feltételező csoportszelekció, mégis egyre több kutató és elméleti szakember kezdi elfoggadni ...
Jöjjön már Rudi és mecseki dínók is: hazai őslények feltámasztása
A mamut "feltámasztásáról" megjelent hírek kapcsán összegyűjtöttünk néhány rég kihalt fajt, amelyek valaha fontos szerepet töltöttekbe a Kárpát-medence élővilágában - és amelyek "felélesztése" Magyarországon talán a mamuténál is nagyobb szenzáció lehetne. Bár e fajok kihalása óta a környezeti tényezők teljesen megváltoztak, és egyetlen példány helyett egy teljes populációt kellene létrehozni, eljátszottunk a gondolattal, milyen megfigyeléseket végezhetnénk velük kapcsolatban.
Mamutgyártás lépésről lépésre - a jégkori óriás feltámasztásának nehézségei
Michael Crichton 1990-ben megjelent Jurassic Park című regényében egész elképzelhető módon dolgozza ki a rég kihalt dinoszauruszok életre keltésének lehetőségét, pedig akkoriban a leghosszabb meghatározott genetikai állomány, azaz genom egy vírusé volt. Azóta óriásit fejlődött a szekvenálási technika, és elkészült több száz állat, illetve az ember genomszekvenciája. Pár napja pedig bejelentették, hogy majdnem teljes egészében meghatározták egy kihalt állat, a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) örökítőanyagának bázissorrendjét. Vajon tényleg megvalósítható a kihalt állatok eddig csak a fantasztikus művekből ismert föltámasztása? EEzt ...
Felfedezték a legősibb teknős maradványait
Kínában felfedezték az eddig ismert legősibb és legprimitívebb teknős maradványait. A 220 millió évvel ezelőtt élt hüllő mintegy 14 millió évvel idősebb, mint a korábban ismert legrégibb teknőslelet. Az állat fogazattal, teljesen kifejlett hasi páncéllal és alakulófélben lévő hátpáncéllal rendelkezett, ami új, fontos információt jelent a teknősök evolúciójának feltérképezésében.
- címkék:
- Kína
- hüllő
- hiányzó láncszem
- Nature
- Címkefelhő »
Globális felmelegedés helyett jégkorszak jöhet - egy másik vélemény
Egy brit és egy kanadai kutató véleménye szerint a Föld keringési pályájában menetrendszerűen bekövetkező eltolódásoknak mostantól számítva több ezer évig tartó jégkorszakot kellene előidézniük. Ennek kialakulását azonban minden bizonnyal megakadályozzák az emberi közreműködéssel a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok.
- címkék:
- Föld
- klímaváltozás
- atmoszféra
- Nature
- Címkefelhő »
Hatszáz évente jöhetnek nagy cunamik
2004. december 26-án egy cunami több mint 280 ezer embert ölt meg az Indiai-óceán körüli térségben. Korábbi nagy cunamiknak nincs nyoma az érintett országok néhány száz éves írott történelmében. A Nature nemrég két geológuscsoport kutatási eredményeit közölte: hajdani óriáscunamik nyomait tárták fel Thaiföldön és Szumátrán.
Összeomlóban egy sarkvidéki tápláléklánc
Az éghajlat felmelegedése veszélyezteti a Norvégiában élő lemmingeket, ami már eddig is több ragadozóállomány csökkenését válthatta ki - olvasható a Nature című brit tudományos folyóirat legfrissebb számában.
- címkék:
- klímaváltozás
- éghajlat
- Nature
- Norvégia
- Címkefelhő »