NASA
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Új képek a zsugorodó Merkúrról
A Messenger-űrszonda mérései alapján a Naphoz legközelebbi bolygó átmérője az elmúlt 4,5 milliárd évben közel 4 kilométerrel lett kisebb, ami jelentősnek mondható. A felszín mai, összetett képének kialakításában emellett a meteoritbecsapódások és a vulkanizmus játszották a főszerepet.
Az erős melegedés leállíthatja a Föld szívverését
Új modellszámítások alapján a távoli jövőben bolygónk hőmérséklete olyan magas is lehet, hogy fokozatosan leáll a globális lemeztektonika, és többet nem mozdulnak el a kontinensek.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- NASA
- Címkefelhő »
Becsapódás és kihalás Kanadában
Az utolsó jégkorszak vége felé, mintegy 12 900 évvel ezelőtt váratlan kihalási esemény történt Észak-Amerikában, amelyet egy kozmikus látogató okozhatott.
- címkék:
- Kanada
- Észak-Amerika
- kihalás
- becsapódás
- NASA
- Címkefelhő »
Megmentik az Aral-tó egy részét - a hét műholdképe
Az Aral-tó kiszáradását, vízfelszínének folyamatos zsugorodását már többször bemutattuk műholdképeken az [origo] Tudomány rovatában. Egy érdekes mérnöki próbálkozással talán megmenthető lehet a tó egy része a kiszáradástól.
- címkék:
- műholdképek
- műholdfelvétel
- Aral-tó
- NASA
- Címkefelhő »
Hallgassa meg a Föld hangját! - Elcsípett rádiójelek a sarki fények felett
A sarki fényekhez kapcsolódó alacsony frekvenciájú rádiójelek akár a Naprendszeren kívüli planéták vizsgálatában is segíthetnek.
Kalandozás bolygónk múltjában - 1. rész: földtörténeti ős- és előidő, a prekambrium
A földtörténeti ősidő és előidő közel 4 milliárd évet ölel fel, s ezzel a leghosszabb fejezet a Föld történetében. Az összevontan prekambriumnak nevezett időszak 4,6 milliárd évvel ezelőtt, a Föld kialakulásával kezdődött. Földtörténeti sorozatunk első részében bemutatjuk a prekambrium legfontosabb eseményeit: az ősi földkéreg és a kontinensek, illetve az őslégkör és az ősóceán létrejöttét. Megismerhetik a legfontosabb kőzeteket és az ősi élővilágot is.
Meglepetést okozott a Merkúr első felszíni vizsgálata
A Messenger-űrszonda mérései alapján a legbelső bolygó felszínének jelentős részét vulkáni kőzetek borítják, ugyanakkor láváiban meglepően kevés vas mutatkozik.
Száz évvel a szibériai, négymilliárddal a marsi becsapódás után
Kereken száz esztendeje, 1908. június 30-án egy kisbolygó vagy üstökösmag robbant fel Szibéria felett. Az esemény során a Hiroshimára ledobott atombomba energiájának közel ezerszerese szabadult fel. A kozmikus katasztrófákkal kapcsolatos egyik legújabb eredmény, hogy a Mars bolygó jellegzetes kétarcúságát is egy becsapódás hozhatta létre, ám a szibériainál sokkal ősibb és hatalmasabb.
Tovább dolgozhat minden idők legdrágább bolygókutató űrszondája
2008. június 30-án hivatalosan befejeződött a Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda elsődleges küldetése. A sikeres működésre és a várható további eredményekre való tekintettel azonban két évvel meghosszabbították a programot. Összeállításunkban újra felelevenítjük a küldetés eddigi fontos és látványos tudományos eredményeit.
Még éppen elviselhető lenne az élet számára a marsi talaj kémhatása
A bolygókutatás történetében először végezték el egy Földön kívüli anyagminta nedveskémiai vizsgálatát: a Mars talajából nyert törmeléket feloldották a Phoenix egyik beépített minlaboratóriumában. Az oldat elemzésének első eredményei alapján a vörös bolygó felszíni törmeléktakarója még épphogy tolerálható környezetet nyújthatna néhány olyan földi életformának, amelyek jól tűrik a lúgos kémhatású környezetet. A felszíni réteg néhány összetevője pedig akár potenciális tápanyagként, tehát az életfolyamatokhoz felhasználható anyagként is szóba jöhet(ett).