NASA JPL
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kereszturi Ákos
- ûrszonda
- NASA
- bolygó
- Mars
Ennyire nagyon kiszáradt Kalifornia
Mennyi víz hiányzik a három éve szárazságtól szenvedõ Kaliforniában? Legalább húsz balatonnyi. Egy kaliforniai kisváros szennyvizet hasznosító sótalanító üzemmel vészeli át a száraz éveket.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Meglepetés: nem úgy melegszik a Föld, ahogy vártuk
A mélyóceán hideg vize nem melegedett mérhetõen 2005 óta a NASA Sugárhajtás Laboratórium mérései szerint. A globális felmelegedés lassabb a vártnál, de korábban nagyon elnézték, mennyi hõ elnyelésével enyhítik a klímaváltozást az óceánok.
Az ön kertje mennyire fénylik?
Nem a növényi fotoszintézis megfigyelésére tervezték a GOSAT mûholdat, mégis sikerült vele megfigyelni, mennyire egészséges és aktív például a Föld tüdejének nevezett amazonasi õserdõ. Júliustól egy új mûholddal vizsgálják a növények halvány fényét.
Miért nõ mégis az antarktiszi jég?
Több jeget sodor ki a tengerre az északi szél, ami aztán jótékonyan szigeteli a tenger vizét. Most, az antarktiszi tél folyamán akkora területet borít jég, mint két Európa.
Kínából támadják legkeményebben a NASA-t
Az amerikai ûrügynökség beismerte, hogy a tavalyi év során hackerek gyakorlatilag teljes kontrollt szereztek a NASA számítógépes rendszerei felett.
Ballonok és repülõgépek is mennek majd a Marsra
Ballonokat és repülõgépeket is bevetnek a Mars kutatásában a következõ évtizedekben. Bár a Mars Science Laboratory- és az ExoMars-roverek késéssel indulnak, a tervezõasztalon már körvonalazódnak a következõ küldetések, amelyek 2020 körül elsõ alkalommal hozhatnak majd anyagmintát a vörös bolygóról a Földre.
A Naprendszer peremén járunk
Október 19-én a NASA új ûrszondát indított útnak: az IBEX a Föld körüli pályáról térképezi fel a Naprendszer peremvidékét, amelyen a Voyager-1 és Voyager-2 szondák a következõ években haladnak majd keresztül.
A Cassini 25 kilométerre haladt el az Enceladus mellett
Október 9-én este a Cassini-ûrszonda minden korábbinál közelebb haladt el az Enceladus mellett, miközben átrepült a hold felszínérõl kiáramló vulkáni anyagsugarakon.
Bizonyítékot találtak a Naprendszer legnagyobb óceánjára
A kutatók már évek óta feltételezik, hogy a Titan belsejében egy hatalmas, víz és ammónia keverékébõl álló óceán létezik. Ezúttal bizonyítékot is találtak rá: a Naprendszer legnagyobb összefüggõ vízteste a Szaturnusz legnagyobb holdjában van.
Kisbolygót neveztek el Aquincumról
A Nemzetközi Csillagászati Unió döntése nyomán a 107 052-es sorszámú, eddig 2001 AQ jelölésû kisbolygó megkapta az Aquincum nevet.
A Voyager-2 a Naprendszer határán jár
Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 ûrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az ûreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erõs mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az elsõ emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe.
Reggeli ködök és esõk a Titanon - a hét asztrofotója
Földi megfigyelések révén egy kiterjedt, magas szintû felhõréteget, valamint csapadékot hozó reggeli ködöket sikerült megfigyelni a Szaturnusz Titan nevû óriásholdján.
- címkék:
- Cassini
- NASA
- USGS
- NASA JPL
- Címkefelhõ »
Földhöz hasonló bolygó szülõhelyét figyelték meg
Olyan poranyagot találtak egy fiatal csillag körül, amelybõl akár Földünkhöz hasonló bolygó is kialakulhat az ún. Lakhatósági Zónában. Ez az a csillag körüli tartomány, ahol folyékony víz stabilan létezhet egy planéta felszínén - ami nélkülözhetetlen az általunk ismert élethez.
Rejtélyes barlangnyílások a Marson
A Mars Odyssey által korábban azonosított, barlangszerû nyílásokat nemrég a Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda nagy felbontóképességû HiRISE kamerájával is vizsgálták.
Víznyomokat talált a Spirit
Újabb idõs, vizes környezetre utaló nyomokat ásott ki véletlenül a marsjáró kereke a vörös bolygó felszínén.
Több mint ezer fekete lyukat találtak
Földi- és ûrteleszkópok összehangolt munkájával több mint ezer távoli, szuper-nagytömegû fekete lyukra akadtak, amelyek jellemzõi kicsit eltérnek a vártaktól.
Felhõk a Mars egén - a hét asztrofotója
A Mars Global Surveyor ûrszonda méréseinek elemzésével elsõ alkalommal készült áttekintõ felmérés az éjszakai felhõzet eloszlásáról, az Opportunity marsáró pedig elsõ alkalommal figyelte meg konvektív felhõk kialakulását a Marson.
Ismét felbukkant a marsi nyomkeresõ
"Régészet" Mars körüli pályáról: a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) nevû új amerikai ûrszonda újabb pazar felvételén az 1997-ben landolt Mars Pathfinder leszállóegység és környezete látható.
Hatalmas hegyvonulat a Titanon
A Cassini-ûrszonda infravörös felvételeinek és radarméréseinek kombinálásával minden korábbinál pontosabb képeket és domborzatmodelleket nyertek a Szaturnusz Titan nevû óriásholdjának felszínformáiról. Az egyik legérdekesebb eredmény egy tektonikus eredetû hegyvonulat azonosítása.
Magyar kutató a friss marsi folyásnyomokról
A NASA szerda esti, rendkívüli sajtótájékoztatóján új felvételeket mutattak be a Mars felszínérõl. A közelmúltban "eltûnt" MGS most közölt képein két, az elmúlt öt évben keletkezett vízfolyásnyom sejthetõ. A megfigyelés az eddigi legfontosabb bizonyíték lehet arra, hogy idõnként jelenleg is van folyékony víz a vörös bolygó sivatagos felszínén. A Collegium Budapestben mûködõ Mars Asztrobiológia Csoport részérõl Horváth András ûrkutató-csillagász nyilatkozott az [origo-nak.
Veszélyes leszállóhely a Marson
A következõ Mars-szonda lehetséges leszállóhelyei sziklákkal borított, veszélyes vidékeknek látszanak.
Aktív vulkán nyoma a Titanon
A Cassini ûrszonda mérései alapján egy korábban azonosított nagy és világos folt mûködõ vulkán is lehet a Szaturnusz óriásholdján.
Mars-szondák kritikus helyzetben
A bolygó körül keringõ Mars Global Surveyor szondával megszakadt a kapcsolat, és elõfordulhat, hogy a felszínen dolgozó Opportunity nem tud majd kijönni a Victoria-kráterbõl.
Új fejezet a Mars kutatásában
Új fejezet kezdõdött a Mars felszínének megismerésében. A Mars Reconnaisance Orbiter nevû új amerikai keringõegység pazar felvétele - amelyen a Victoria-kráter peremén várakozó Opportunity marsjáró is tisztán látható - már ugyanazt a szerepet játssza a kutatásban, mint egy légifotó a geológusok földi munkájánál. Ennek alapján állapítják meg a szakemberek, hol érdemes a vizsgálatot kezdeni, hol vannak a biztonságosan megközelíthetõ pontok, hol van a legbiztonságosabb útvonal a kráter belsejébe. Eddig egyébként soha nem volt példa arra, hogy 100%-os biztonsággal és tisztán lássunk egy felszíni egységet egy keringõegység felvételén.
A legmagasabb felhõk a Naprendszerben
Minden korábbinál magasabb, a felszín felett 90-100 km-re húzódó szén-dioxid felhõket azonosítottak a Marson. Vizsgálatuk tudományos és technikai szempontból is fontos.
Megdõlhet a Naprendszer magasságrekordja
Elképzelhetõ, hogy a Naprendszer legmagasabb hegye nem a Marson, hanem a Szaturnusz Japetus nevû holdján található.
Mégis lehetnek tavak a Titanon
A Cassini-szonda új radarmérései alapján mégis elképzelhetõ, hogy vannak szénhidrogéntavak a Titanon.
Nagy meglepetés a csillagpor vizsgálatánál
A Stardust-ûrszonda üstökös-anyagmintát tartalmazó kapszulájának vizsgálatakor olyan olivinkristályokat találtak, amelyek a Naphoz sokkal közelebb születtek, mint maguk az üstökösmagok. Ennek alapján már a bolygók születésekor is erõsen keveredtek az õsköd anyagai.
Pályára állt az új generációs Mars-szonda
Hazai idõ szerint pénteken késõ este sikeresen a vörös bolygó körüli pályára állt a NASA Mars Reconnaisance Orbiter nevû legújabb Mars-szondája, amely soha nem látott részleteséggel fogja feltérképezni a felszínt.
Víz az Enceladuson - a hét asztrofotója
Újabb hatalmas vízjégkitöréseket figyeltek meg a Szaturnusz Enceladus nevû holdján. A jelenség valószínû magyarázata, hogy a hold belsejében folyékony víz is elõfordul. Ezzel az Enceladus az asztrobiológiai kutatások közvetlen célpontjai közé került.
Közelkép a Rheáról - a hét asztrofotója
Néhány napja a Cassini-ûrszonda 500 km-re haladt el a Szaturnusz Rhea holdja mellett. Minden korábbinál jobb felbontású képein fõleg kráterek látszanak, emellett néhány tektonikus repedés is megfigyelhetõ a felszínen.
Szelek, villámok és folyómedrek a Titanon
A Huygens- és a Cassini-szonda eredményeinek újabb vizsgálata alapján a Titan légkörében erõs szelek és villámok tombolnak. A képekbõl és radarmérésekbõl látványos animációt állítottak össze a Huygens közel egy évvel ezelõtti landolásáról.
- címkék:
- NASA JPL
- Huygens-ûrszonda
- Címkefelhõ »
Készülõdik a Plútó-szonda
A NASA Plútó-szondája megérkezett a Kennedy Ûrközpontba. Amennyiben a teszteken mindent rendben találnak, az ûreszköz - ideális esetben - 2006 januárjában indul.
Mars: új folyások a felszínen
A Mars Global Surveyor ûrszonda elmúlt években készült felvételein sok változást azonosítottak a vörös bolygó felszínén. Többek között a lejtõkön történt törmelékmozgásokat, új krátereket és a pólussapka zsugorodását sikerült megörökíteni. Most elõször fordult elõ, hogy a felszíni folyásnyomokban is néhány éves szintû változást találtak.
Új küllõk a Szaturnusz gyûrûjében
A Szaturnusz gyûrûrendszerében sikerült a 25 évvel ezelõtt megfigyelthez hasonló, küllõknek nevezett szerkezeteket azonosítani. A küllõk keletkezése kapcsolatban áll a bolygó mágneses terével, így a kutatások fontos célpontjai.
Az eddigi legszebb tengerpart a Titanon
A Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda olyan alakzatokat örökített meg a Titanon, amelyek minden korábbinál jobban emlékeztetnek tengerpartokra. Sajnos még ez sem elég a vita eldöntésére: vannak-e jelenleg folyékony metánfolyók és -tavak az óriáshold felszínén.
Új célpont az élet utáni kutatásában
A Cassini-ûrszonda olyan jelenségeket figyelt meg a Szaturnusz Enceladus nevû holdján, amelyek alapján az égitest a Földön kívüli élet lehetõségét kutató szakemberek új célpontja lehet.
Új célpont az élet utáni kutatásban
A Cassini-ûrszonda olyan jelenségeket figyelt meg a Szaturnusz Enceladus nevû holdján, amelyek alapján az égitest a Földön kívüli élet lehetõségét kutató szakemberek új célpontja lehet.
Az elsõ földönkívüli hegymászás - a hét asztrofotója
Közel másfél évvel a landolás után a Spirit marsjáró a Husband Hill nevû kiemelkedés tetejére ért, így az elsõ szerkezet, amely hegymászást hajtott végre a Földön kívül. A szívós kis szerkezet ráadásul hátramenetben jutott a csúcsra.
- címkék:
- Föld
- Spirit marsjáró
- NASA JPL
- Címkefelhõ »
A Tejútrendszer önarcképe - a hét asztrofotója
A Spitzer-ûrteleszkóp segítségével minden korábbinál pontosabb képet alkottak saját galaxisunk szerkezetérõl. Egyértelmûvé vált a központi küllõ létezése, és pontosabban megbecsülhettük a Napunknak is otthont adó csillagsziget méretét.
Elindult a legélesebb szemû Mars-szonda
A Mars Reconnaisance Orbiter augusztus 12-én, magyar idõ szerint 13:44-kor startolt Cape Canaveralból. A szonda fél éves útra indul a Mars felé, amelynek felszínét minden idõk legjobb felbontásával térképezi majd. A csütörtöki indítást a hordozórakéta egy hajtóanyag-detektorának hibája miatt halasztották el.
Meleg foltok egy jégholdon
A Cassini-ûrszonda a környezetüknél melegebb területeket fedezett fel a Szaturnusz Enceladus holdján. Ezekrõl a meleg területekrõl származhat a hold légkörét alkotó gáz, és innen pótlódik a bolygó E-gyûrûjének anyaga is.
Jégsziklák az Enceladuson - a hét asztrofotója
A Cassini-ûrszonda minden korábbinál részletesebb felvételei háztömb méretû sziklákat és finom jeges port mutatnak a Szaturnusz Enceladus nevû holdján.
Deep Impact: új adatok a becsapódásról
A friss eredmények alapján púder finomságú por borítja a Tempel-1 üstökös magjának felszínét, amelyen áthatolt, majd az alatta lévõ kemény vízjégben robbant fel a Deep Impact ûrszonda lövedéke.
Becsapódott a Deep Impact ûrszonda lövedéke az üstökösbe
2005. július 4-én, magyar idõ szerint reggel 7.52-kor a Deep Impact ûrszonda becsapódó egysége (a "lövedék") ütközött a Tempel-1 üstökös magjával. Olvassa el a történelem elsõ csillagászati kísérletének részletes forgatókönyvét, és kövesse az eseményeket rovatunkban!
- 1