NASA JPL
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kereszturi Ákos
- űrszonda
- NASA
- bolygó
- Mars
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A Voyager-2 a Naprendszer határán jár
Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 űrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az űreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erős mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az első emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe.
Reggeli ködök és esők a Titanon - a hét asztrofotója
Földi megfigyelések révén egy kiterjedt, magas szintű felhőréteget, valamint csapadékot hozó reggeli ködöket sikerült megfigyelni a Szaturnusz Titan nevű óriásholdján.
- címkék:
- Cassini
- NASA
- USGS
- NASA JPL
- Címkefelhő »
Földhöz hasonló bolygó szülőhelyét figyelték meg
Olyan poranyagot találtak egy fiatal csillag körül, amelyből akár Földünkhöz hasonló bolygó is kialakulhat az ún. Lakhatósági Zónában. Ez az a csillag körüli tartomány, ahol folyékony víz stabilan létezhet egy planéta felszínén - ami nélkülözhetetlen az általunk ismert élethez.
Rejtélyes barlangnyílások a Marson
A Mars Odyssey által korábban azonosított, barlangszerű nyílásokat nemrég a Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda nagy felbontóképességű HiRISE kamerájával is vizsgálták.
Víznyomokat talált a Spirit
Újabb idős, vizes környezetre utaló nyomokat ásott ki véletlenül a marsjáró kereke a vörös bolygó felszínén.
Több mint ezer fekete lyukat találtak
Földi- és űrteleszkópok összehangolt munkájával több mint ezer távoli, szuper-nagytömegű fekete lyukra akadtak, amelyek jellemzői kicsit eltérnek a vártaktól.
Felhők a Mars egén - a hét asztrofotója
A Mars Global Surveyor űrszonda méréseinek elemzésével első alkalommal készült áttekintő felmérés az éjszakai felhőzet eloszlásáról, az Opportunity marsáró pedig első alkalommal figyelte meg konvektív felhők kialakulását a Marson.
Ismét felbukkant a marsi nyomkereső
"Régészet" Mars körüli pályáról: a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) nevű új amerikai űrszonda újabb pazar felvételén az 1997-ben landolt Mars Pathfinder leszállóegység és környezete látható.
Hatalmas hegyvonulat a Titanon
A Cassini-űrszonda infravörös felvételeinek és radarméréseinek kombinálásával minden korábbinál pontosabb képeket és domborzatmodelleket nyertek a Szaturnusz Titan nevű óriásholdjának felszínformáiról. Az egyik legérdekesebb eredmény egy tektonikus eredetű hegyvonulat azonosítása.
Magyar kutató a friss marsi folyásnyomokról
A NASA szerda esti, rendkívüli sajtótájékoztatóján új felvételeket mutattak be a Mars felszínéről. A közelmúltban "eltűnt" MGS most közölt képein két, az elmúlt öt évben keletkezett vízfolyásnyom sejthető. A megfigyelés az eddigi legfontosabb bizonyíték lehet arra, hogy időnként jelenleg is van folyékony víz a vörös bolygó sivatagos felszínén. A Collegium Budapestben működő Mars Asztrobiológia Csoport részéről Horváth András űrkutató-csillagász nyilatkozott az [origo-nak.
Veszélyes leszállóhely a Marson
A következő Mars-szonda lehetséges leszállóhelyei sziklákkal borított, veszélyes vidékeknek látszanak.
Aktív vulkán nyoma a Titanon
A Cassini űrszonda mérései alapján egy korábban azonosított nagy és világos folt működő vulkán is lehet a Szaturnusz óriásholdján.
Mars-szondák kritikus helyzetben
A bolygó körül keringő Mars Global Surveyor szondával megszakadt a kapcsolat, és előfordulhat, hogy a felszínen dolgozó Opportunity nem tud majd kijönni a Victoria-kráterből.
Új fejezet a Mars kutatásában
Új fejezet kezdődött a Mars felszínének megismerésében. A Mars Reconnaisance Orbiter nevű új amerikai keringőegység pazar felvétele - amelyen a Victoria-kráter peremén várakozó Opportunity marsjáró is tisztán látható - már ugyanazt a szerepet játssza a kutatásban, mint egy légifotó a geológusok földi munkájánál. Ennek alapján állapítják meg a szakemberek, hol érdemes a vizsgálatot kezdeni, hol vannak a biztonságosan megközelíthető pontok, hol van a legbiztonságosabb útvonal a kráter belsejébe. Eddig egyébként soha nem volt példa arra, hogy 100%-os biztonsággal és tisztán lássunk egy felszíni egységet egy keringőegység felvételén.
A legmagasabb felhők a Naprendszerben
Minden korábbinál magasabb, a felszín felett 90-100 km-re húzódó szén-dioxid felhőket azonosítottak a Marson. Vizsgálatuk tudományos és technikai szempontból is fontos.
Megdőlhet a Naprendszer magasságrekordja
Elképzelhető, hogy a Naprendszer legmagasabb hegye nem a Marson, hanem a Szaturnusz Japetus nevű holdján található.
Mégis lehetnek tavak a Titanon
A Cassini-szonda új radarmérései alapján mégis elképzelhető, hogy vannak szénhidrogéntavak a Titanon.
Nagy meglepetés a csillagpor vizsgálatánál
A Stardust-űrszonda üstökös-anyagmintát tartalmazó kapszulájának vizsgálatakor olyan olivinkristályokat találtak, amelyek a Naphoz sokkal közelebb születtek, mint maguk az üstökösmagok. Ennek alapján már a bolygók születésekor is erősen keveredtek az ősköd anyagai.
Pályára állt az új generációs Mars-szonda
Hazai idő szerint pénteken késő este sikeresen a vörös bolygó körüli pályára állt a NASA Mars Reconnaisance Orbiter nevű legújabb Mars-szondája, amely soha nem látott részleteséggel fogja feltérképezni a felszínt.
Víz az Enceladuson - a hét asztrofotója
Újabb hatalmas vízjégkitöréseket figyeltek meg a Szaturnusz Enceladus nevű holdján. A jelenség valószínű magyarázata, hogy a hold belsejében folyékony víz is előfordul. Ezzel az Enceladus az asztrobiológiai kutatások közvetlen célpontjai közé került.
Közelkép a Rheáról - a hét asztrofotója
Néhány napja a Cassini-űrszonda 500 km-re haladt el a Szaturnusz Rhea holdja mellett. Minden korábbinál jobb felbontású képein főleg kráterek látszanak, emellett néhány tektonikus repedés is megfigyelhető a felszínen.
Szelek, villámok és folyómedrek a Titanon
A Huygens- és a Cassini-szonda eredményeinek újabb vizsgálata alapján a Titan légkörében erős szelek és villámok tombolnak. A képekből és radarmérésekből látványos animációt állítottak össze a Huygens közel egy évvel ezelőtti landolásáról.
- címkék:
- NASA JPL
- Huygens-űrszonda
- Címkefelhő »
Készülődik a Plútó-szonda
A NASA Plútó-szondája megérkezett a Kennedy Űrközpontba. Amennyiben a teszteken mindent rendben találnak, az űreszköz - ideális esetben - 2006 januárjában indul.
Mars: új folyások a felszínen
A Mars Global Surveyor űrszonda elmúlt években készült felvételein sok változást azonosítottak a vörös bolygó felszínén. Többek között a lejtőkön történt törmelékmozgásokat, új krátereket és a pólussapka zsugorodását sikerült megörökíteni. Most először fordult elő, hogy a felszíni folyásnyomokban is néhány éves szintű változást találtak.
Új küllők a Szaturnusz gyűrűjében
A Szaturnusz gyűrűrendszerében sikerült a 25 évvel ezelőtt megfigyelthez hasonló, küllőknek nevezett szerkezeteket azonosítani. A küllők keletkezése kapcsolatban áll a bolygó mágneses terével, így a kutatások fontos célpontjai.
Az eddigi legszebb tengerpart a Titanon
A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda olyan alakzatokat örökített meg a Titanon, amelyek minden korábbinál jobban emlékeztetnek tengerpartokra. Sajnos még ez sem elég a vita eldöntésére: vannak-e jelenleg folyékony metánfolyók és -tavak az óriáshold felszínén.
Új célpont az élet utáni kutatásban
A Cassini-űrszonda olyan jelenségeket figyelt meg a Szaturnusz Enceladus nevű holdján, amelyek alapján az égitest a Földön kívüli élet lehetőségét kutató szakemberek új célpontja lehet.
Új célpont az élet utáni kutatásában
A Cassini-űrszonda olyan jelenségeket figyelt meg a Szaturnusz Enceladus nevű holdján, amelyek alapján az égitest a Földön kívüli élet lehetőségét kutató szakemberek új célpontja lehet.
Az első földönkívüli hegymászás - a hét asztrofotója
Közel másfél évvel a landolás után a Spirit marsjáró a Husband Hill nevű kiemelkedés tetejére ért, így az első szerkezet, amely hegymászást hajtott végre a Földön kívül. A szívós kis szerkezet ráadásul hátramenetben jutott a csúcsra.
- címkék:
- Föld
- Spirit marsjáró
- NASA JPL
- Címkefelhő »
A Tejútrendszer önarcképe - a hét asztrofotója
A Spitzer-űrteleszkóp segítségével minden korábbinál pontosabb képet alkottak saját galaxisunk szerkezetéről. Egyértelművé vált a központi küllő létezése, és pontosabban megbecsülhettük a Napunknak is otthont adó csillagsziget méretét.
Elindult a legélesebb szemű Mars-szonda
A Mars Reconnaisance Orbiter augusztus 12-én, magyar idő szerint 13:44-kor startolt Cape Canaveralból. A szonda fél éves útra indul a Mars felé, amelynek felszínét minden idők legjobb felbontásával térképezi majd. A csütörtöki indítást a hordozórakéta egy hajtóanyag-detektorának hibája miatt halasztották el.
Meleg foltok egy jégholdon
A Cassini-űrszonda a környezetüknél melegebb területeket fedezett fel a Szaturnusz Enceladus holdján. Ezekről a meleg területekről származhat a hold légkörét alkotó gáz, és innen pótlódik a bolygó E-gyűrűjének anyaga is.
Jégsziklák az Enceladuson - a hét asztrofotója
A Cassini-űrszonda minden korábbinál részletesebb felvételei háztömb méretű sziklákat és finom jeges port mutatnak a Szaturnusz Enceladus nevű holdján.
Deep Impact: új adatok a becsapódásról
A friss eredmények alapján púder finomságú por borítja a Tempel-1 üstökös magjának felszínét, amelyen áthatolt, majd az alatta lévő kemény vízjégben robbant fel a Deep Impact űrszonda lövedéke.
Becsapódott a Deep Impact űrszonda lövedéke az üstökösbe
2005. július 4-én, magyar idő szerint reggel 7.52-kor a Deep Impact űrszonda becsapódó egysége (a "lövedék") ütközött a Tempel-1 üstökös magjával. Olvassa el a történelem első csillagászati kísérletének részletes forgatókönyvét, és kövesse az eseményeket rovatunkban!
- 1