Naprendszer
címke rss- kapcsolódó címkék:
- bolygó
- NASA
- csillagászat
- ûrkutatás
- Föld
Naphoz hasonló fiatal csillagot találtak magyar kutatók
Varga József, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársának a vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport olyan fiatal csillagot figyelt meg, mint amilyen a Nap is lehetett a kialakulásakor - tájékoztatta a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont az MTI-t hétfõn.
- címkék:
- Nap
- Naprendszer
- fiatal csillag
- ESO
- Címkefelhõ »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megdöbbentõ felfedezést tett a NASA ûrszondája
Legalább egy tucat, nagy méretû, egyelõre ismeretlen objektumot azonosítottak a Naprendszer pereménél található Kuiper-övben. A felfedezés arra is utal, hogy a Kuiper-öv sokkal kiterjedtebb, mint korábban gondolták – írja a Science magazin alapján a Futurism.
- címkék:
- NASA
- Naprendszer
- Kuiper-öv
- New Horizons
- Címkefelhõ »
Döbbenetes felfedezés a Holdon: meglepõ dolgot találtak
A Hold belsõ magja egy szilárd gömb, amelynek sûrûsége a vaséhoz hasonló – erre jutott egy friss kutatás. A kutatók reményei szerint a felfedezés hozzájárulhat a Hold – és tágabb értelemben a Naprendszer – történetének pontosabb megismeréséhez.
- címkék:
- Föld
- Hold
- Naprendszer
- belsõ mag
- Címkefelhõ »
Van élet a Földön kívül, de csak egyetlen bolygón - állítja a NASA tudósa
Meglepõ kijelentést tett a NASA egyik tudósa: biztos abban, hogy egy bolygón lehet élet.
- címkék:
- Föld
- NASA
- Vénusz
- Naprendszer
- földönkívüli
- Címkefelhõ »
Majdnem megsemmisült a Naprendszer egy közeli szupernóva-robbanás miatt
Egy gigantikus szupernóva-robbanás majdnem megsemmisítette a korai Naprendszert, amit csak a rendszert övezõ kiterjedt gázmolekula-felhõ védett meg – erre az eredményre jutottak japán asztrofizikusok egy nemrég publikált tanulmányban.
A Mount Everest eltörpül a Naprendszer legmagasabb hegye mellett
A Mauna Kea és a Mount Everest is eltörpül a Naprendszer leghatalmasabb hegye, az Olympus Mons égbenyúló orma mellett. Ha a Földön állna ez a hatalmas pajzsvulkán, a csúcsa a földi sztratoszférába nyúlna, kétszer olyan magasra, mint ahol az utasszállító gépek repülnek.
Idegen objektumok közelítenek a Föld felé az ûrbõl
Amikor az Oumuamua 2017-ben áthaladt a Naprendszeren, nem véletlenül figyeltek fel rá rengetegen; ez volt az elsõ csillagközi objektum, amelyet a kutatóknak sikerült azonosítaniuk. Két évvel késõbb, 2019 augusztusában egy másik látogató bukkant fel a közelünkben, amely szintén egy idegen rendszerbõl érkezett: a Boriszov-2I szintén egy távoli világ szülötte volt, és hasonló érdeklõdés övezte, mint korábban idetévedõ társát. Egy új tanulmány szerint azonban nem õk lehettek az egyedüli csillagközi utazók, akik tiszteletüket tették a Naprendszerben.
Megdöbbentõ felfedezés: újabb helyeken lehet élet a Föld közelében
A tudomány történetében nem áll példa nélkül, hogy korábbi megfigyelési adatok elemzése vezet új és fontos felfedezésekhez. Ez történt most is a legendás Voyager 2 ûrszonda 1986-os észlelési adatainak feldolgozásával, illetve újraértelmezésével.
Kína újabb ûrszondát küld egy eddig ismeretlen égitest felfedezésére
Kína 2025 körülre tervezi a Tienven-2 ûrszonda indítását azzal a céllal, hogy mintákat gyûjtsön egy Földhöz közeli aszteroidáról, majd felfedezzen egy üstököst.
Drámai bejelentés: ha ez megtörténik, az egész Föld megváltozik
A Föld keleti irányba forog, így a Nap, a Hold és minden általunk látható égitest mindig ebbõl az irányból kel fel, és nyugatra nyugszik. De bolygónk foroghatna akár az ellenkezõ irányba is, és bár a világ más lenne, az élet mégis a szokásos módon folytatódna.
Elképesztõ méretû aszteroida érkezik holnap a Földhöz
Az elõzetes számítások szerint szabályosan súrolni fogja a Földet az a hatalmas felhõkarcoló méretû ûrszikla, ami március 25-én, szombaton lesz legközelebb a Földhöz, bõven a Föld-Hold távolságon belül.
Hatalmas, fényes tûzgömb robbant fel Magyarország felett - fotók
A Magyar Meteoritikai Társaság közleménye szerint pénteken szokatlanul fényes tûzgömb robbant fel Magyarország felett. A ritka és igen látványos égi jelenséget a társaságnak az ország különbözõ pontjain elhelyezett összes kamerája rögzítette.
Amerikai figyelmeztetés: földönkívüliek ûrhajókat küldenek a Földre
Lehetséges, hogy földönkívüli anyahajók és kisebb ûrszondák látogatják Naprendszerünk bolygóit - állapította meg a Pentagon azonosítatlan légi jelenségeket kutató irodájának vezetõje egy kedden megosztott jelentéstervezetben, írja a Military Times folyóirat.
Megvan a bolygó, ami kiirthatja az életet a Földrõl
Egy Mars és a Jupiter között keringõ földszerû bolygó képes lenne kilökni a Földet a Naprendszerbõl és ezáltal kiirtana minden életet – erre jutott a UC Riverside-i Kaliforniai Egyetem kísérlete.
Titokzatos, szívverésre emlékeztetõ jelek érkeznek a Napból
A tudósok úgy vélik, hogy ezek a néhány másodpercenként megismétlõdõ, szívdobbanásra hasonlító jelek segítenek jobban megérteni a Naprendszer robbanásait.
- címkék:
- Naprendszer
- Nap
- világûr
- szívverés
- Címkefelhõ »
Fantasztikus látványban lehet részünk, ha kora este az égre nézünk - videó
Március másodikán, csütörtökön, napnyugta után a nyugati égboltra pillantva ritka bolygóegyüttállásban gyönyörködhetünk: a Hold után az éjszakai égbolt két legfényesebb objektuma, a Vénusz és a Jupiter lesz látható szorosan egymás mellett.
Drámai átalakuláson megy át a Vénusz, megváltozhat az egész bolygó
Választ találhattak a Vénuszt övezõ egyik nagy rejtélyre; kiderült, hogy veszít a bolygó jelentõs hõmennyiséget. Eközben a bolygó felszíne drasztikusan átalakul.
- címkék:
- Vénusz
- Naprendszer
- geológia
- bolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Rejtélyes és nyugtalanító alakzatokat találtak a Marson
A vörös bolygó, a Mars még mindig tartogat meglepetéseket a bolygókutatók számára. Most egy különös, szokatlan, és semmi máshoz sem hasonló képzõdmény eredetérõl tanakodnak a tudósok, ami távlati nézetben egy bizarr mosolyhoz hasonlít.
Hatalmas, veszélyes bolygót észleltek a Naprendszerben
A titokzatos kilencedik bolygónak akár 20 holdja is lehet, amelyeket a hipotetikus égitest gravitációs vonzása túlhevíthet, így a közeljövõben a tudósok végre megtalálhatják az elveszett objektumot.
Rémisztõ, elképzelhetetlen dolgot találtak a Föld közelében
A csillagászok új gyûrûrendszert fedeztek fel egy törpebolygó körül a Naprendszer peremén - vagyis kozmikus értelemben a Föld közelében. A gyûrûrendszer sokkal távolabb kering bolygójától, mint ami a hasonló gyûrûrendszerekre jellemzõ, ez pedig ellentmond a jelenlegi elméleteknek.
A Jupiter már a bolygók királyaként uralkodik - 12 új hold kering körülötte
Már szabad szemmel is látható a bizarr zöld színû üstökös
Amikor utoljára tûnt fel az égbolton ez a különleges üstökös, akkor még az õseink és a neander-völgyi emberek együtt vadásztak a fagyos tundrákon az utolsó nagy eljegesedés idején. A C/2022 E3 (ZTF) jelû kométa ugyanis az úgynevezett hosszú periódusú üstökösök közé tartozik, ami legutóbb 50 ezer éve járt földközelben.
Hihetetlen bolygó együttállás lesz a hétvégén
A Vénusz és a Szaturnusz szoros együttállása figyelhetõ meg vasárnap, hétfõtõl pedig a Naprendszer csaknem összes bolygója látható lesz majd egymás után sorakozva a koraesti égbolton.
A Hubble Ûrtávcsõ felfedezett egy éhes fekete lyukat, amint egy csillagot fánk alakba csavart és bezabálta
A csillagászok a NASA Hubble Ûrteleszkópjával megfigyeltek egy fekete lyukat, amint egy közeli csillagot fánk alakba csavart, mielõtt elfogyasztotta.
Itt vannak az univerzum legrejtélyesebb és legbizarrabb objektumai
Az észlelõcsillagászat látványos és rendkívül gyors fejlõdése, mindenekelõtt az egyre nagyobb teljesítményû földi teleszkópok illetve ûrtávcsövek szolgálatba állítása az univerzum mindeddig ismeretlen mélységeit tárta és tárja fel az asztrofizikusok számára. Olyan korábban nem ismert különleges égitestek, illetve jelenségek tárultak fel a közelmúlt csillagászati felfedezései nyomán, amelyek közül néhány még most is komoly fejtörést okoz a tudósoknak. Ezekbõl mutatunk be néhányat, az univerzum legkülönlegesebb jelenségei közül.
Ötvenezer éve nem volt ilyen a Földön, mint ami most jön
Különleges csillagászati eseménnyel kezdõdik a 2023-as esztendõ, mivel január végén, illetve február elején szabad szemmel is láthatóvá válik egy olyan ritka üstökös, ami utoljára még a neander-völgyiek korában, ötvenezer évvel ezelõtt járt földközelben.
Rémisztõ jóslat: belecsapódik a Napba a Föld
A csillagászok most elõször azonosítottak egy olyan bolygót, amely spirálisan halad az öregedõ napjával való katasztrofális ütközés felé. A kataklizma bepillantást engedhet abba, hogyan pusztulhat el majd a távoli jövõben a Föld.
Pokoli kép készült a Jupiter holdjáról
A Jupiter Io nevû holdja a Naprendszer legvulkanikusabb helye. Az intenzív vulkáni aktivitást a gázóriás és a többi holdja, az Europa, a Ganümédesz és a Callisto közötti összetett gravitációs kölcsönhatás táplálja. A NASA Juno missziója már évek óta tanulmányozza a Jupiter belsejét, és meghosszabbított küldetése során a Galilei-holdak vizsgálatába is belekezdett. Most az Io következik.
- címkék:
- Naprendszer
- Jupiter
- Hold
- NASA
- Címkefelhõ »
Túlvilági, megdöbbentõ tengert találtak
Minden eddiginél részletesebb felbontású felvételt készített a Szaturnusz legnagyobb holdjáról a James Webb ûrteleszkóp, valamint a W. M. Keck Obszervatórium (Maunakea, Hawaii, Egyesült Államok) együttmûködésében végzett kutatási projekt. Az ûrtávcsõ és a földi bázisú tízméteres tükörátmérõvel rendelkezõ hawaii teleszkóp speciális technikával készült felvételei bepillantást nyújtanak a Titan légkörébe, és az atmoszféra alatt hullámzó kiterjedt szénhidrogén-óceán egészen különleges viszonyaiba.
Döbbenetes dolgot találtak a Marson
A Marsot sokáig kihûlt, belül élettelen égitestnek hitték, de egyre több adat utal arra, hogy a vörös bolygó belsejében még ma is maradt forró magma, amely földrengéseket és vulkánkitöréseket produkál.
Nyugtalanító történik az egyik Földre veszélyes aszteroidával
Egy potenciálisan veszélyes földközeli aszteroida nagyon furcsa viselkedést mutat; évrõl évre gyorsabban forog, és a tudósok sem értik, miért. Akár a pályája is megváltozhat, megjósolhatatlan, mi fog történni.
Azt hitték, tó rejtõzik a Mars felszíne alatt, de valami egészen mást találtak
Folyékony víz helyett szilárd kõtenger rejtõzik a Mars déli sarkának jégrétege alatt – állapították meg a tudósok.
- címkék:
- Naprendszer
- ûrkutatás
- világûr
- ûrszonda
- jég
- tó
- NASA
- ESA
- Mars
- Címkefelhõ »
Több mint fél évszázad óta nem látott égi csoda lesz látható ma este
Ma este - ha a felhõzet lehetõvé teszi –, érdemes lesz a keleti égboltra tekintenünk, ahol a horizont felett egy különösen fényes „csillagot", valójában a Naprendszer legnagyobb bolygóját, a Jupitert láthatjuk 59 éve nem tapasztalt módon felragyogni.
Hatvan éve nem ragyogott így a Jupiter
A Jupiter Nap körüli keringésének legfényesebb szembenállásába kerül szeptember 26-án. Az óriásbolygó 1963 óta most a legfényesebb, legközelebb tizenkét év múlva lesz hasonló a helyzet.
- címkék:
- Naprendszer
- csillagászat
- Jupiter
- Címkefelhõ »
Halálos sugárzás érkezhet a Napból a Földre
A Nap néha – megjósolhatatlan módon – olyan nagyenergiájú részecskéket okád ki magából, amelyek károsítják nemcsak a mûholdakat, de az ûrhajósok, sõt, a repülõkön utazók egészségét is. Fizikusok most olyan szuperszámítógépes modellel álltak elõ, amely segít megérteni ezeket a részecskezuhatagokat.
Így még nem láthattuk a Neptunuszt
Új fényben és rendkívüli részletességgel mutatta meg a Neptunuszt és halvány gyûrûit a James Webb ûrteleszkóp - írta a The Guardian címû brit napilap online kiadása.
Kiderült, mi alkotja a Szaturnusz gyûrûit, erre a kutatók sem számítottak
A Szaturnusz híres gyûrûi egy hold maradványai lehetnek, amelyet a bolygó gravitációja szakított darabokra - írta a Science címû tudományos folyóirat.
- címkék:
- Naprendszer
- ûrkutatás
- bolygó
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Ma éjjel eltûnik a Naprendszer egyik bolygója
Szerda este a világ számos részérõl megfigyelhetõ lesz az Uránusz eltûnése - írja a Live Science.
- címkék:
- Naprendszer
- Hold
- Uránusz
- Címkefelhõ »
Sokkal hamarabb elpusztul a Föld, mint eddig hittük
Az asztronómia iránt érdeklõdõk elõtt jól ismert, hogy a csillagoknak - csakúgy, mint az élõlényeknek -, megvan a saját életciklusuk; a „csecsemõ", a felnõtt és öregkoruk, valamint a végzetük. A csillagoknál azonban egy-egy életszakasz hossza teljesen mást jelent mint az élõlényeknél, mert ezek tartama csak milliárd években mérhetõ. Ugyanez igaz a bolygókra is, hiszen a planéták sorsa elválaszthatatlan az anyacsillagukétól. Az univerzum eddig ismert egyetlen, technikai civilizáció által lakott bolygóját, a Földet ugyanaz a Nap fogja elpusztítani a kozmikus közeljövõben, ami évmilliárdokon át éltette, és megajándékozta az élet lehetõségével.
Naprendszeren túlról érkezõ ismeretlen objektum csapódott a Földbe
Titokzatos csillagközi objektum csapódhatott a Földbe. Egy kutatócsoport most azt tervezi, hogy begyûjti a maradványait, amik valószínûleg az óceán mélyén nyugszanak. Egyelõre nem tudni, hogy természetes vagy mesterséges eredetû objektumról van-e szó - olvasható a Science Alert cikkében.
Lopják a Jupiter gyûrûit
Gondolkodott már azon, hogy a Szaturnusznak miért vannak óriási, gyönyörû gyûrûi, míg a nála nagyobb szomszédos Jupiternek nincsenek? A kutatók rájöhettek a megoldásra.
Egy apró változás elpusztíthatja a Földet és az összes bolygót
Tudományos szimulációk azt sugallják, hogy a külsõ bolygók mozgásának parányi megzavarása a Naprendszer teljes pusztulásához vezethet.
Látványos égi tûzijátékra számíthatunk, érdemes az eget fürkészni
Noha a legfényesebb meteorraj az augusztusi Perseidák felbukkanása még várat magára, de július utolsó napjaiban érdemes lesz az éjszakai égboltot fürkészni, mert ekkorra már megérkeznek a nagy nyári „csillaghullás" elõörsei.
Elméleti modell azt állítja, hogy az Enceladus óceánjainak sóssága megfelelõ lehet az élet fenntartásához
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatócsoportja teoretikus modellezéssel azt találta, hogy a Szaturnusz Enceladus holdján lévõ óceán sótartalma megfelelõ szintû lehet az élet fenntartásához. A Science Advancces magazinban publikált modell leírja azokat a faktorokat és az Enceladus jellemzõit, amit az óceánja sósságának méréséhez használtak - írja a Phys.org brit tudományos hírportál.
Megszökhet a Neptunusz, összeomolhat a Naprendszer - vélik a tudósok
A kutatók szerint az elkövetkezendõ 100 milliárd évben legalább 20 alkalommal lesz arra esély, hogy a kék gázóriás pályaváltása káoszt idézzen elõ naprendszerünkben.
- címkék:
- Naprendszer
- Neptunusz
- tudomány
- Címkefelhõ »
Most érdemes megfigyelni, mert csak évmilliók múlva lesz ismét látható
A 2017-ben felfedezett és a Naprendszer határain túlról érkezett C/2017 K2 Panstarrs üstökös július 14-én és 15-én fog a legmagasabban állni a keleti horizont felett, ami miatt már egy binokulár segítségével is könnyen megfigyelhetõ lesz. A Panstarrs miután elérte a maximális napközelségét és ismét elkezd távolodni a központi csillagunktól, nagy valószínûséggel soha többé, vagy legfeljebb csak néhány millió év múlva lesz ismét látható a pályaszámítások szerint.
Átmeneti égitesteket találtak: ehhez hasonló felfedezésre még nem volt példa
Az elmúlt harminc évben eddig egyszer sem sikerült hasonló jelenséget lefotózni.
Ezer éve nem történt ilyen, csodálatos jelenségnek lehetünk szemtanúi
Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor.
Ritka együttállás! Ezer év után az összes bolygó látható lesz június végén az égbolton
Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor.
- címkék:
- Naprendszer
- bolygók
- égbolt
- Címkefelhõ »
Bolygómaraton: Ezen az egyetlen hajnalon áll majd együtt a Naprendszer összes bolygója
Nézze pénteken az égboltot, elképesztõ dolgot fog látni!
Öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz látható szabad szemmel az égen péntekre virradóra a Naptól való távolságuk sorrendjében. A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa.
- címkék:
- Naprendszer
- csillagászat
- bolygók
- Címkefelhõ »
Egy amatõr csillagász megfejthette az ûrbéli kódot, amelyet a NASA tudósainak sem sikerült
Negyvenöt éve nem hagyja nyugodni a tudósokat az a misztikus hangfelvétel, amelyrõl sokan azt hiszik, hogy ûrlények küldhették a Földre. Egy amatõr csillagász most olyan felfedezésre jutott, amely alapjaiban változtathatja meg mindazt, amit az ûrkutatásról gondoltunk.
Óriási égitest lehet a Naprendszer 9. bolygója
Az egyelõre ismeretlen bolygó a kutatók szerint a Naprendszer peremén keringhet, létezésére nemrég találhattak bizonyítékot a csillagászok.
- címkék:
- Naprendszer
- csillagászat
- tudomány
- Címkefelhõ »
Figyelje az égboltot, elképesztõ égi jelenséget fog látni!
A négy legfényesebb bolygó, a Jupiter, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz, valamint a Hold egymás után, egy vonalban látható a hajnali égbolton a következõ napokban.
Így fog elpusztulni a Föld a pokoli forróságtól
Az általánosan elfogadott csillagfejlõdési modell szerint a Naphoz hasonló tömegû csillagok miután felélték a nukleáris fûtõanyaguk bázisát jelentõ hidrogénkészletüket, az életük alkonyán vörös óriássá alakulnak, és jelentõs térfogatnövekedésen esnek át. Ez a komoly változás éltetõ központi csillagunkat, a Napot is kikerülhetetlenül eléri. A térfogatnövekedés miatt a Nap forró légköre elnyelheti a Földet, de az élet már jóval ezt megelõzõen el fog tûnni a kék bolygóról.
Közölte a NASA: a valaha látott legnagyobb üstökös közeledik a Naprendszer belseje felé
A Hubble ûrteleszkóppal végzett megfigyelések megerõsítik, hogy a csillagászok által valaha észlelt legnagyobb, mintegy 130 kilométer átmérõjû üstökös közeledik a Naprendszer belseje felé - közölte az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA.
Idegen rendszerbõl érkezõ objektum robbant fel a Földhöz közel
Idegen rendszerbõl származott egy 2014-ben Pápua Új-Guinea felett felrobbant objektum. Az amerikai kormány már évek óta tudott a titokzatos látogató létezésérõl, az információkat azonban titkosították. Ezen adatok egy részét hozták most nyilvánosságra - írja a Live Science tudományos portál a Vice.com magazinra hivatkozva.
Valami különös, és rendkívül furcsa dolog történik a Neptunuszon
Egy nemzetközi csillagász kutatócsoport 17 éven át követte nyomon a Neptunusz légkörének hõmérséklet-változásait földi és ûrtávcsövekkel, köztük az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (European Southern Observatory's Very Large Telescope – ESO VLT). A megfigyelési idõszakban elõször az egész bolygó hõmérsékletének meglepõen erõs csökkenését regisztrálták, amit egy erõteljes felmelegedés követett az égitest déli pólusának környékén.
A Ceres látványos társulása a Bikánál – egy pompás majdnem-kettõscsillag
A Naprendszerünkben keringõ égitestek gyakran hoznak mozgalmas eseményeket. Ilyen izgalmas égitestek a kisbolygók is, amelyek közül a legelõször felfedezett és egyben legnagyobb, a ma már törpebolygóvá minõsített égitest a Ceres - írja Nagy Péter, bemutató csillagász a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló blogjában.
Egy új kutatás megmutatja, miért olyan speciális a Hold
A Hold többek között az idõmérésben is fontos szerepet töltött be az évezredek során, és néhány naptár még ma is lunáris alapú. Hold gravitációs erejénk köszönhetõ az óceánok árapály jelensége is, és a bolygónk forgástengelyének dõlését– amely az évszakokért felelõs - szintén a Hold stabilizálja. Könnyen lehetséges, hogy a Földnek nem lenne olyan fajta környezete, ami ideális az élet fejlõdéséhez és kialakulásához, ha nem lenne egy olyan nagyméretû kísérõje, mint a Hold.
A James Webb ûrtávcsõ elkészítette az elsõ képeit
A James Webb ûrteleszkóp a primer tükrei sorba állításának több hónapot is igénybe vevõ elsõ fázisának befejezéséhez közeledik. E kísérleti tesztsorozat eredményeként a James Webb elkészítette az elsõ felvételeit.
Gigantikus üstökös közeledik a belsõ Naprendszer felé
A jelenleg az Uránusz és a Szaturnusz pályája között a Naprendszer központja felé tartó C/2014 UN271 Bernardinelli-Bernstein üstököst elképesztõ méretei miatt a felfedezésekor még kisbolygónak vélték. A gigantikus üstökös a pályaszámítások szerint 2031-ben fogja elérni a napközelséget.
Mégis lehet élet a Föld közvetlen közelében
Elsõre könnyûnek tûnhet asztrobiológiai áttekintést adni közvetlen kozmikus környezetünkrõl, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint a Naprendszerben nemhogy értelmes, de alacsonyabb rendû életrõl sem beszélhetünk. Ennek ellenére – és éppen ezért – több tudományterület is foglalkozik a Naprendszeren belüli élet múltbéli, vagy esetlegesen napjainkban is fennálló csak eddig még fel nem fedezett formáival, valamint annak lehetõségével és esélyeivel.
Kiderült: rengeteg, eddig ismeretlen óriásbolygót találtak
A „kóbor" bolygók olyan megfoghatatlan kozmikus objektumok, amelyek a Naprendszer bolygóihoz hasonló tömegûek, de nem keringenek egyetlen csillag körül sem, hanem szabadon vándorolnak. Nem igazán sok ilyen objektumot ismertünk eddig, de most egy kutatócsoport az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsöveinek és egyéb mûszerek adatait használva legalább 70 új vándorló bolygót fedezett fel. Ez az eddigi legtöbb ilyen fajta bolygó felfedezése, amely fontos lépést jelent abban, hogy megértsük ezeknek a titokzatos galaktikus nomádoknak az eredetét és tulajdonságait.
Titokzatos, kocka formájú objektumot talált Kína a Hold túloldalán
Különös objektumot talált a Holdon a kínai Jütu-2 holdjáró. Egyelõre nem tudják mi lehet, valószínûleg egy meglehetõsen szokatlan formájú szikláról lehet szó.
- címkék:
- Kína
- Naprendszer
- ûrkutatás
- Hold
- világûr
- rejtély
- Címkefelhõ »
Megdöbbentõ, mi történik a Vénuszon
A Venyera–13 szovjet–orosz ûrszonda 40 esztendeje indult a pokoli bolygó titkainak felfedezésére. Az évforduló kapcsán született összeállításunkban - a teljesség igénye nélkül - a Vénusz legkülönlegesebb jellemzõibõl mutatunk néhányat, és a bolygó ûrszondás kutatástörténetének érdekességeibõl is szemezgetünk.
Rejtélyes meteoritok csapódnak a Földbe
A korai Naprendszerben lehetett egy titokzatos hézag a Naphoz közelibb és attól távolibb régiók között – legalábbis a meteoritok anyagának mágnesezettsége errõl árulkodik. Talán az ifjú Jupiter keltette, talán a mágneses szél, de mindenképp befolyásolta a bolygók összetételét.
Vihar a mélyben: még mindig nem lehet tudni, mi áll a Naprendszer egyik legnagyobb rejtélye mögött
A Nagy Vörös Folt a Jupiter jellegzetes légköri formációja. Ez egy óriási anticiklon, amelyet a tudósok régóta vizsgálnak: most kiderült, hogy mélyebb, mint hitték.
- címkék:
- Naprendszer
- Jupiter
- vihar
- Címkefelhõ »
Elõször figyeltek meg bolygót a galaxisunkon kívül
Lehet, hogy nem csak a Földön van élet a közelben?
Naprendszerünk óriása kapcsán egy könyvsorozat is kevés lenne ahhoz, hogy bemutassuk a Jupiter minden csillagászati és planetológiai, kutatás-, sõt kultúrtörténeti vonatkozását. Ahogyan az égitest trójai kisbolygóinak irányába elindított Lucy-ûrszonda is adott szegmensek vizsgálatával foglalkozik majd, így teszünk mi is, és három tudományos érdekességet mutatunk be a különleges gázóriás, a Jupiter háza tájáról.
A Lucy ûrszonda megfigyelései fényt deríthetnek a Naprendszer keletkezésére
A trójai kisbolygók olyan õsi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az õsanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák - errõl Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója beszélt az M1 aktuális csatorna szerdai adásában annak kapcsán, hogy szombaton útjára indult a NASA ûrszondája, amely elõször kutatja majd a Jupiter körül keringõ aszteroidákat.
Új meteorraj jelenik meg a déli félteke égboltján
Csillagászok egy teljesen új meteorrajt fedeztek fel a déli félteke éjszakai égboltján. A száguldó hullócsillagok zápora akkor bukkant fel, amikor a Föld keresztülhaladt az ûrben a 15P/ Finlay üstökös által szétszórt poros anyag folyamon. Az "égi mûsort" – amelyet a csillagászok Arid meteorzápornak neveztek el, mivel az Ara csillagkép felõl szóródó rajként jelent meg – bepillantást nyújt a kutatóknak az üstökös összetételébe.
Hatalmas aszteroidák félelmetes titkai derülnek ki
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek fényképeket a Mars és a Jupiter között húzódó fõ kisbolygóöv legnagyobb tagjai közül negyvenkettõrõl. Korábban nem készült még ennyire részletes felvétel ilyen sok kisbolygóról. A kutatók számos különleges formájú égitestet figyeltek meg közöttük, a gömbölyûtõl egészen a kutyacsont alakúig. A felvételek révén többet tudhatunk meg a Naprendszer kisbolygóinak eredetérõl is.
Gigantikus üstökös közelít felénk: ez a valaha látott legnagyobb
Gigantikus méretû üstököst fedeztek fel a kutatók: ez eddig a valaha látott legnagyobb. Elõször törpebolygónak hitték.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- üstökös
- Címkefelhõ »
Mi újság a Naprendszer legpokolibb katlanjában?
A központi csillagunkhoz legközelebbi, szabad szemmel is megpillantható bolygót Kopernikusz állítólag sohasem látta, itt egy esztendõ mindössze másfél napig tart, és a már évek óta úton levõ kutatószondája csak 2025-ben látogatja meg. Kevéssé ismert érdekességek és friss hírek a Naprendszer egyik legpokolibb katlanjáról, a Merkúrról.
Eddig nem látott felvételeket tettek közzé a Merkúrról
Elküldte elsõ felvételét a Merkúr felszínérõl az Európai Ûrügynökség (ESA) és a Japán Ûrügynökség (JAXA) által 2018-ban közösen indított BepiColombo ûrszonda, mely szombatra virradó éjszaka repült el elõször a bolygó felett mintegy 199 kilométerre.
Kétfelé válik a Merkúrt megközelítõ ûrszonda
Elõször repül el a Merkúr mellett az Európai Ûrügynökség (ESA) és a Japán Ûrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo ûrszonda szombatra virradó éjszaka.
Soha nem látott méretû üstökös tart felénk
Korábban soha nem látott méretû üstököst fedeztek fel tudósok. A C/2014 UN271 katalógusjelû, Bernardinelli-Bernstein csillagászpárosról elnevezett égitest rekordközel lesz a Földhöz. Az objektum a Naprendszer külsõ tartományából, az Oort-felhõbõl származik, és számos információt szolgáltathat a Naprendszer keletkezésének idõszakáról.
Azt hitték, egy távoli csillagot látnak, kiderült, egy óriásbolygót találtak a közelben
A Naprendszer harmadik legnagyobb tömegû bolygójára, a Neptunuszra 175 éve, 1846. szeptember 23-án bukkant rá Johann Galle német csillagász, barátja, Urbain Le Verrier francia matematikus számításai alapján. A Naptól számított nyolcadik óriásbolygó felfedezése, amit az égi mechanika diadalának tekint a tudománytörténet, új fejezetet nyitott a modern észlelõcsillagászatban.
Tudta-e, hogy kiterjedt krátermezõ van a szomszédunkban?
Hová induljunk, ha a saját szemünkkel szeretnénk meteoritkrátert látni? Laikusokban, a tudomány iránt érdeklõdõ átlagemberekben, de még a rokon kutatási területek mûvelõiben is gyakorta megfogalmazódik ez a kérdés.
Ismeretlen, titokzatos bolygó lehet a Naprendszerben
Hatéves kutatómunka végére tettek pontot azok a csillagászok, akik egy projekt keretében 461 Neptunuszon túli égitestet azonosítottak. Ezek közül néhánynak a pályája annyira furcsa, hogy az egy eddig ismeretlen objektum jelenlétére utalhat a Naprendszerben. Vajon újabb bizonyítékot találhattak a régóta keresett rejtélyes kilencedik bolygó létezésére?
Hoppá: Ennyi ideje van az emberiségnek kitalálni, hogyan hagyja el a veszélyben levõ Földet
A Nap nagyjából 4,6 milliárd éves, s mivel a kutatások szerint egy hasonló csillag élettartama 10 milliárd év körül van, így az egészen biztos, hogy megközelítõleg 5 milliárd éven belül a nap úgynevezett vörös óriássá válik és elnyeli a Földet is.
Ezt fogják látni a Föld utolsó lakói
Kutatók egy csoportja megfejthette, hogyan fog kinézni a Naprendszer pusztulása, és körülbelül mikor következhet be a kozmikus méretû katasztrófa – írja a Science Alert tudományos portál.
Hobbicsillagászok keresik a Naprendszer aszteroidáit
A Naprendszer aszteroidáinak felfedezésében vehetnek részt hobbicsillagászok az Észak-Arizonai Egyetem felhívására.
Több tucat csillag robbanhat fel a Föld közelében
Rengeteg olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek. Millió évbe is telhet, mire egy túlhízott fehér törpe forgása eléggé lelassul, hogy összeroskadjon, és ettõl felrobbanjon.
Lehetséges-e a Földrõl észlelni a földönkívüli szupercivilizációkat?
Az 1960-as évek elejétõl Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait keresõ SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy idõben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földrõl. Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Dyson-gömbök valóban felfedhetik a magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomait, elsõsorban a fekkete ...
KVÍZ: Mennyit tudsz az univerzumról?
Az egyik legizgalmasabb téma az ûr és az ûrkutatás, a körülöttünk lévõ világ felfedezése. Annak ellenére, hogy az emberek már régóta igyekeznek adatokat gyûjteni róla, nagyon keveset tudunk. Teszteld tudásod, te mennyire ismered az univerzumot!
Elképesztõ mennyiségû arany van egy aszteroidán a Föld közelében
A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékbõl áll. Az aszteroida-övben keringõ égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtõl egészen a 950 kilométeres átmérõvel rendelkezõ Ceres törpebolygóig terjed a méretskála. A Naprendszer keletkezésének idõszakából fennmaradt aszteroida-öv alighanem legkülönlegesebb égiteste a teljes egészében értékes fémekbõl felépülõ 16 Psyche elnevezésû kisbolygó, amelynek tömegét nagy tisztaságú vas, nikkel és tekintélyes mennyiségû arany építi fel.
Megkezdte a kõzetminták gyûjtését a Perseverance marsjáró
Megkezdte az elsõ darab kõzetminta begyûjtését a Perseverance marsjáró a vörös bolygón - közölte pénteken az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA.
Megdöbbentette a tudósokat a Jupiter holdján tett új felfedezés
Elõször észleltek vízpárát a Jupiter egyik holdja, a Ganümédész légkörében. A vízpára a felszíni jég szublimációjából keletkezik, vagyis a szilárd halmazállapotú anyag rögtön légnemûvé válik – olvasható a NASA közleményében.
Holdképzõ régiót észleltek a Naprendszeren kívül
A csillagászok elõször észleltek holdképzõ régiót egy Naprendszeren kívüli bolygó körül - egy Jupiter-szerû világot, amelyet egy elég nagy tömegû gáz- és porkorong vesz körül ahhoz, hogy három olyan holdat hozzon létre, mint a Föld körül keringõ kísérõbolygó.
- címkék:
- Naprendszer
- Hold
- bolygó
- Címkefelhõ »
Hatalmas tavat találtak a Marson
A Naprendszernek a központi csillagtól számított negyedik Föld-típusú bolygója, a Mars, száraz, hideg és kietlen égitest. Ezért is számított nagy szenzációnak, amikor 2018-ban az Európai Ûrügynökség (ESA) Mars Express szondája nagyobb mennyiségû folyékony vízre utaló jelet detektált a vörös bolygó déli pólusának körzetében. A NASA szervezete, a Jet Propulsion Laboratory ( JPL) egy kiterjesztett adatbázis átvizsgálásának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a Mars felszíne alatt sokkal több folyékony halmazállapotú víz rejtõzhet az eddig feltételezetteknél. Ami pedig különösen meglepõ, hogy a vörös bolygó olyan vidékeinn ...
Soha nem látott üstökös száguld a Naprendszer felé
Nagyméretû üstököst fedeztek fel közel a Neptunusz pályájához, amely a Naprendszer peremvidékérõl érkezett. Az üstökös 10 év múlva lesz a Nap közelében, jelenleg a Szaturnusz pályája felé közelít.
- címkék:
- Naprendszer
- csillagászat
- üstökös
- Címkefelhõ »
Bebizonyosodott, mégis lehetetlen az élet a Vénuszon
A Vénusz bolygó felhõi "egyszerûen túl szárazak" ahhoz, hogy lehetõséget teremtsenek az élethez - állapította meg egy brit vezetésû nemzetközi kutatócsoport.
Ismeretlen objektum közelít felénk
A Naprendszer külsõ részén szinte hemzsegnek a titokzatosabbnál titokzatosabb objektumok - az egyik ilyen hamarosan meg fog közelíteni minket. Csillagászok egy csoportja olyan égitestet figyelt meg, ami pályája alapján több mint 600 ezer évente kerüli meg a Napot - olvasható a New Atlas címû tudományos portálon.
Rejtélyes vulkánok lehetnek a Jupiter holdján
A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül kisebb-nagyobb holdak egész légiója kering. Az óriásbolygó négy legnagyobb holdját a távcsöves csillagászati megfigyelések atyja, Galileo Galilei fedezte fel, még 1610-ben. Az ûrszondás vizsgálatok tárták csak fel, hogy a négy nagy Jupiter-hold, a Ganymedes, az Io, az Europa és a Callisto önmagukban is roppant érdekes, különleges világoknak számítanak. Egy frissen publikált tanulmány számítógépes modellezés alapján arra az eredményre jutott, hogy az Europa kõzetköpenye elég forró ahhoz, hogy olvadt állapotban legyen, „muníciót" szolgáltatva a tenger alatti vulkanizmushoz.
Ezen az csillaglesen bejárhatjuk az egész Naprendszert
Olyan fotók készültek a Naprendszer legnagyobb holdjáról, mint még soha
Ismét ûrszondát küldtek 21 év után a Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes felé. Ezúttal olyan fotók készültek róla, mint még soha.
- címkék:
- Naprendszer
- Hold
- ûr
- fotó
- NASA
- Címkefelhõ »
Különleges ûrhajót küld a Jupiterre Oroszország
Elõbb a Holdat, majd a Vénuszt, végül a Jupitert is meglátogathatja az a nukleáris meghajtású ûrhajó, amit Oroszországban fejlesztenek – írja a Sceince Alert tudományos portál.
Itt a bizonyíték: élet lehet a Jupiter holdján
A legújabb modellek szerint 4,5 milliárd éve kezdõdött és mai napig tartó vulkáni tevékenység tapasztalható a Jupiter holdja, az Europa mélyén. A jelenség az élet megjelenését is elõsegítheti a külsõre sivár, de a vastag jégpáncél alatt hatalmas sósvízi óceánnal rendelkezõ égitesten.