napóleoni háborúk
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Napóleon
- waterloo-i csata
- száműzetés
- francia császárság
- I. Sándor orosz cár
Kicsi volt, de a csatái nagyot szóltak: 217 évvel ezelőtt koronázta magát Franciaország császárává Bonaparte Napóleon
Lehet vitatkozni, szeretni, nem szeretni, Napóleon mégiscsak Napóleon. Őt, még az is ismeri, aki azt gondolja, hogy nem. A világtörténelem egyik legnagyobb alakjáról beszélünk, Bonaparte Napóleonról, aki 217 évvel ezelőtt ezen napon,1804. december 2-án koronázta Franciaország császárává saját magát. Napóleon 16 esztendeig volt országának vezetője, melyből 9 éven át Európát is uralkodása alá vonta. Híre messzire elért, kiemelkedő tehetségű katona volt, akinek stratégiai zsenialitása felülmúlt minden elképzelést. A politikai vonalon brillírozott, ám a magánéletében ő is egy hétköznapian esendő, problémáival küszködő ember volt.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Babonás félelmekkel küzdött, és nem érezte saját szívverését Napóleon
A hadvezetés máig egyik legnagyobb ikonja több győztes csatát vívott meg, mint Nagy Sándor és Julius Cesar együttvéve, a legtöbben mégis az utolsó kettő, Waterloo és Lipcse révén emlékeznek rá. Bonaparte Napóleon méltán érdemelte ki a történelem egyik leghíresebb hódítója címet. A francia tábornok, hadvezér és a saját magát megkoronázó császár pontosan kétszázötven éve, 1769. augusztus 15-én született. Az évforduló alkalmából összegyűjtöttünk néhány kevésbé ismert érdekes tényt a világtörténelemi hírű korzikai-francia hadvezérről.
A gárda meghal, de nem adja meg magát!
1815. június 18-án a belgiumi Waterloo melletti síkon lezajlott ütközet végleg megsemmisítette az európai nagyhatalmi politikát csaknem két évtizeden át meghatározó Bonaparte Napóleon uralmát, aki bukásából főnixmadárként újjáéledve, 1815. március elsején visszatért elbai száműzetéséből, és Európa koronás főinek nem kis rémületére, visszavette hatalmát. Napóleon második, száznapos uralmának a waterlooi csata ugyan véget vetett, de csak kevésen múlott, hogy ott és akkor nem másként alakult a történelem menete.
Elárverezték a történelem meghatározó pillanatát
Kalapács alá került az a levél, amelyet III. György brit király írt alá pontosan egy nappal az előtt, hogy Nagy-Britannia megkezdte volna a több mint egy évtizedig tartó harcát a napóleoni Franciaországgal. A különleges történelmi emlék összesen 15 ezer amerikai dollárt, azaz több mint négymillió forintot ért egy magángyűjtőnek.
Képtelen volt a békekötésre a történelem egyik legnagyobb hódítója
Szex, pénz és a minél magasabb társadalmi rang motiválta élete során Bonaparte Napóleont. Emelkedése és bukása a történelem egyik leglátványosabb példája, amelyhez nagyban hozzájárult megingathatatlanul alacsony önbecsülése és örökösen kétkedő személyisége. Ezért fejezte be rendkívüli pályafutását minden idők egyik legnagyobb hódítója egy kis, Atlanti-óceáni szigeten.
Döbbenetes intim titkokat hozott Napóleon boncolása
Bonaparte Napóleon neve hallatán két dolog biztosan az eszünkbe jut: az egyik a sokoldalú, intelligens, és kitűnő képességű hódító személye, másrészt viszont a köztudomásúan alacsony termetű férfi képe. A francia császár e népszerű legendával szemben azonban a valóságban semmivel sem volt alacsonyabb kortársai átlagánál. Napóleon a maga 168 centiméteres testmagasságával néhány mai politikusnál is termetesebb volt. Ám a császár péniszének méretéről eddig még kevés szó esett...
Él, mint Marci Hevesen. De tudja-e, hogy ki is volt a Marci?
Él, mint Marci Hevesen, mondják arra, akinek gondtalan aranyélete van. Eredetileg ezt viszont arra a személyre mondták, aki rövid ideig nagyon jól élt ugyan, és nagy hírnevet szerezett magának, ám aztán mégis rosszul végezte. Nos, ki is volt ez a szólás-mondásbeli Marci, és mit művelt Hevesen? Utánajártunk ennek is.
Ezért lett kékfrankos a neve Sopron híres borának
Rendkívül érdekes és szórakoztató előadással egybekötött borkóstolón vehettem részt kedden. A Wineglass Communication által szervezett eseményen Taschner Kurt mutatta be borain keresztül a soproni borvidéket. Az előadást színes történetekkel és anekdotákkal is gazdagította, többek közt a legismertebb soproni bor, a kékfrankos történetével is.
A bakából lett király 250 éve született
Kétszázötven éve, 1767. március 25-én született Joachim Murat, Napóleon egyik legtehetségesebb marsallja, aki egyszerű közlegényből lett Nápoly királya, s kalandos, de rövid életét a kivégzőosztag előtt fejezte be.
Nők a büszke brit csatahajókon
A feleségektől a tiszteletreméltó utasokig, a szirénektől az álcázott szeretőkig, a nők szerves részét alkották a 18-19. századi fedélzeti életnek a csatahajókon. Némelyikük tevékenyen vette ki részét a híresebb ütközetekből.
Éhen haltak Napóleon katonái
Éheztek Napóleon 1812-es oroszországi hadjárata során a visszavonuló hadsereg katonái - erről tanúskodik azoknak a csontvázaknak a stabilizotópos vizsgálata, amelyek egy Vilnius peremkerületében feltárt tömegsírból kerültek napvilágra.
Waterloo: majdnem sikeres haditervből végzetes bukás
1815. június 18-án a waterlooi síkon váltakozó szerencsével zajló ütközet, mire leszállt a nap, megpecsételte Napóleon száznapos visszatérését. A waterlooi vereséggel új szakasz kezdődött az európai történelemben.
Brit veteránok kutatnak Waterloo titkai után
Bár a waterlooi csatáról szinte mindent tudunk, eddig még nem végeztek átfogó feltárást arról, hogy milyen régészeti leleteket rejthet a föld a világhíres ütközet helyszínén. A Waterloo Uncovered projekt most erre szeretne rávilágítani.
Félmillió embert vesztett 1812-ben Napóleon
A 200 évvel ezelőtti borogyinói csata a napóleoni háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A küzdelem után Napóleon elfoglalta Moszkvát, de az orosz cár válaszra sem méltatta békeajánlatát, mert tudta: Kutuzov seregének rendezett borogyinói visszavonulása többet ért, mint Napóleon rendezetlen, rablóhadjárattá fajult vállalkozása.
Így rohant a végzetébe Napóleon
Kétszáz évvel ezelőtt Napóleon vészesen közeledett végzete, az 1812. szeptember 7-ei borogyinói csata felé.
- 1