Szijjártó Péter: Kárba veszett lehetőség az ENSZ közgyűlése, nem került közelebb az ukrajnai béke

Kárba veszett lehetőség az ENSZ e heti közgyűlése, az semmivel nem vitt közelebb az ukrajnai békéhez, a nagyhatalmak ezúttal sem látták megfelelőnek az időt arra, hogy tárgyaljanak egymással - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban.

Az idő mindig azt igazolja, hogy Orbán Viktornak igaza van

Az európai politikusok többsége jellemzően csak a mainstream balliberális médiának kedves, ugyanakkor felszínes és semmitmondó nyilatkozatokra vállalkozik, szemben a magyar miniszterelnökkel, aki nemcsak elemzi, hanem az európai országok számára kedvezőtlen tényeket is ki meri mondani – jelentette ki Rotyis Bálint az Origónak adott interjúban. A Nézőpont Intézet elemzője arról is beszélt, hogy az az érdekes helyzet állt elő, hogyha az európai nyilvánosság meg akarja érteni a veszélyek korát, akkor nem a német kancellár, vagy a francia elnök, hanem Orbán Viktor mondatai segíthetnek kiigazodni. Leszögezte: egyedül Orbán Viktornak voltt ...

Senki nem vitathatja el Észak-Koreától a nukleáris nagyhatalmi státuszt

Az Egyesült Államoknak és a Nyugatnak nincs joga elvitatni Észak-Koreától a nukleáris nagyhatalmi státuszt, és Phenjant nem köti a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) egyetlen pontja sem - szögezte le pénteken az észak-koreai külügyminiszter.

Így vált Magyarország matematikai nagyhatalommá - videóval

A magyar elme mindig is jó hírnévnek örvendett világszerte. Erre kínál újabb bizonyítékot, hogy versenyzőink rendre kiemelkedően szerepelnek a matematikai olimpiákon. Videónkban látványos formában mutatjuk be, hogyan vált ennek alapján Magyarország igazi matematikai nagyhatalommá az elmúlt hat évtizedben.

Nógrádi: A migráció élet-halál kérdés

A migráció ma élet-halál kérdés, és sajnos ki kell mondani, hogy Európa ma a végveszély szélén van –mondta Nógrádi György az Echo TV-ben. A biztonságpolitikai szakértő azt is kiemelte, hogy Európa minden erejét a migráció köti le. A szakértő a világpolitika három főszereplőjének jelenlétét is elemezte.

A szexuális szabadság jelszavával indult a forrófejűek lázadása

Ötven éve, 1968. május 3-án kezdődtek a Franciaországot megrengető, tetőpontjukon már-már polgárháborúval fenyegető párizsi diáklázadások. Az események fordulatot hoztak a modern francia történelemben, ahogy egy diákvezér később megfogalmazta: "Mozgalmunk sikerrel járt, de nem politikai, hanem társadalmi forradalmat eredményezett." A diáklázadás legfőbb célja, Charles de Gaulle köztársasági elnök patrióta rendszerének megbuktatása kapóra jött volna az Egyesült Államok, és a londoni kabinet számára is.

Új tengeri stratégiával akadályoznák az észak-koreai csempészetet

Új tengeri stratégia megalkotásához invitálja az Egyesült Államok és Japán a világ számos nagyhatalmát illetve érintett országát egy közeli időpontú, egyelőre meg nem nevezett helyszínen zajló találkozóra. A cél, hogy közös erővel akadályozzák meg azt, hogy Észak-Korea továbbra is kijátssza az ellene érvényben lévő kereskedelmi szankciókat.

Kiszámolták, mikor éri utol Kína az USA-t

A 19. század közepén, az ópiumháborúk után megroppant nagyhatalmi státusát szerezné vissza Kína a gazdaság szerkezetének átalakításával, modernizációval és a társadalmi ellátórendszerek teljes körű kiépítésével. A legtöbb elemzés szerint a 2020-as évek második felére, az ipari termelésben az ázsiai ország beéri az Egyesült Államokat, és csak a számok értékét nézve Kína GDP-je 2030-ra lehagyhatja az Egyesült Államokét.

Szép akasztott emberből lett birodalmi külügyminiszter

Gróf Andrássy Gyula a szabadságharc honvéd ezredese, az 1850-es évek párizsi szalonjainak szépasszonyok szívét megdobogtató „egzotikus” nagyvilági emigránsa halálra ítélt „lázadó rebellisből” vált a magyar história és a nemzetközi diplomáciatörténet jelentős alakjává. Andrássy grófot kereken száznegyvenöt éve, 1871. november 14-én nevezte ki az uralkodó, I. Ferenc József császár az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legfontosabb posztjára, közös külügyminiszternek.

Most megtudhatja, mennyire ismeri az amerikai történelem elnökeit

Nemcsak az amerikai elnökválasztási rendszer különleges, de az Egyesült Államok hivatalban volt elnökeihez is számos történelmi kuriózum és érdekesség fűződik. Az Origo történelmi kvízének segítségével felmérhetjük, vajon mennyire ismerjük a világtörténelem alakításában oly fontos szerepet játszó ország elnökeit, az „alapító atya” George Washingtontól az Egyesült Államok hivatalban lévő 44. elnökéig, Barack Obamáig bezárólag.

Hetven éve zuhant le a szimbolikus vasfüggöny

1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban, a Westminster College hallgatósága előtt hangzott el az egykori brit háborús miniszterelnök, Winston Churchill nagy hatású beszéde, amelyben a konzervatív politikus a második világháború szövetséges hatalmai között kialakult nagyhatalmi szembenállásra és különösen a sztálini Szovjetunió terjeszkedésének veszélyére hívta fel a figyelmet. 

Hogyan akarja meghódítani Putyin Európát?

A Szovjetunió romjain szeretne egy új EU-t létrehozni a harmadik elnöki ciklusára készülő Vlagyimir Putyin orosz kormányfő, aki visszatérése után globális nagyhatalmat faragna a posztszovjet térségből. A születőben lévő Eurázsiai Unióban szintén lenne schengeni zóna és szabadpiac, és még a válságban vergődő Európai Unióból is lecsípne darabokat. A Putyin által felvázolt utópia azonban elemzők szerint nem más, mint a szovjet befolyásolási technikák visszatérése szóvirágokba öltöztetve.

Nagyhatalom lehetnénk

Csökkenhetne az ország importfüggősége, ha nagyobb teret kapna a geotermikus energiahasznosítás. Miért maradunk le a földhő hasznosítása terén is, annak ellenére, hogy világviszonylatban vonzóak a hazai lehetőségek?  

Tévégyártó nagyhatalom lesz Lengyelország

Az ágazat legnagyobb nemzetközi vállalatai egymás után telepítenek televíziógyártó üzemeket Lengyelországba. Pár év múlva évente 35 millió darabot készítenek majd az országban.

A CIA szerint Ázsia évei jönnek

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elemzése szerint a következő évszázad egyértelműen Ázsiáé lesz. Kína és India gazdasági nagyhatalommá válik, de kérdéses, politikailag mennyire tudnak majd fejlődni ezek az államok. Az EU csak a szociális problémák megoldásával maradhat erős tényező - tudósít a Világgazdaság.

Putyin katonai nagyhatalmi státust szeretne

Vlagyimir Putyin elnök az egykori diktátor, Sztálin örökébe kíván lépni, amennyiben újra szovjet stílusú katonai nagyhatalmat akar faragni Oroszországból - írta legújabb számában a The Moscow Times orosz lap.

Hírek a világ más részeiből 11-én

Államfő lett az indiai atombomba atyja

Abdul Kalam nyugdíjas repülőmérnököt választották India új elnökévé. A 71 éves professzornak nagy szerepe volt abban, hogy az ázsiai ország nukleáris nagyhatalommá vált.