Az elszánt magyar nemzet szembeszállt a világ legnagyobb diktatúrájával

Az 1956-os esztendő több ok miatt is sorsfordítónak számított a történelemben. A világ már kezdte elfelejteni a második világháborút, miközben gyakran ellentmondásos érdekek feszültek egymásnak a nagyhatalmi politikában. A desztálinizáció, az egyre elégedetlenebb magyar nép és a háttérben megbújó szovjet-bizánci birodalmi logika vezette végül Magyarországot a forradalomba. Október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, és fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a kommunista diktatúra valamint a szovjet megszállás ellen. A háttérben végig dolgozott a szovjet-bizánci logika, Hruscsov békegalambként viselkedő héjákat küldöött ...

Harmincéves a magyar szabadság

A Kádár-rendszer Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén veszítette el a legitimációját. A Magyar Nemzet cikkét változtatás nélkül közöljük.

Amikor Edvard Benes elégedetten hátradőlhetett

1946. január 19-én hagyta el Magyarországot az első vonatszerelvény, amely német lakosokat szállított Németországba – ezzel kezdődött a hazai svábok kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítése. A magyarországi németek elhurcolásához a szövetséges nagyhatalmak potsdami konferenciáján hozott döntés szolgált jogalapul.

Amikor elszabadult a pokol – a rádió ostroma

Rajk László és társai 1956. október 6-i újratemetése fordulópontot jelentett a kommunista elnyomással szemben kibontakozó, zsarátnokként izzó társadalmi elégedetlenségben, az esemény nyílt, rendszerellenes tüntetésbe torkollott. Az újratemetés utáni napokban aktivizálta magát az egyetemi ifjúság, a párton belüli reformkommunista csoport, valamint az ellenzéki értelmiséget tömörítő Petőfi Kör és a Magyar Írók Szövetsége. A szabadság szelleme október 23-án végleg kiszabadult a diktatúra fojtogató palackjából. 

Kádár János pokolbéli víg napjai

Mind a történettudományban, mind a köznyelvben Magyarország 1956 és 1989 közötti időszakát, a 20. századi magyar történelem Ferenc József és Horthy Miklós mellett harmadik legmeghatározóbb historikus személyisége után Kádár-korszaknak hívják. A nevével fémjelzett harminchárom éves periódus kezdetei az 1956-os forradalom és szabadságharc utolsó napjaira nyúlnak vissza.

Békebeli szüretről a kormányfői székbe

Nagy Imre 1956. október 23-án sokkal inkább követője, semmint alakítója volt az eseményeknek, ráadásul saját magának szánt szerepe erősen különbözött attól, amit akár a pártvezetés, akár a tüntetők szántak neki. Hogyan jutott a szüretet megszakító Nagy Imre a miniszterelnöki székbe?

Szovjet parancsra lett Nagy Imre miniszterelnök

Hatvan évvel ezelőtt, 1953. július 4-én alakult meg Nagy Imre első kormánya. Az Országgyűlésben elhangzott beszéde nagy megkönnyebbülést hozott, noha a programot Moszkvában állították össze, és Nagy Imre is szovjet utasításra lett miniszterelnök.

Az 1956-os forradalom korábban nem látott képeken

Nagy Imre és társai kivégzésének 55. évfordulójára tette elérhetővé a Fortepan Nagy Gyula több mint ötszáz fényképét, amelyeket október 24-én reggeltől készített a forradalom leveréséig. Nagy Gyuláról a Fortepan blogján olvashat bővebben. A teljes kollekciót itt tekintheti meg. Öszeállításunkban ezek közül válogattunk.

900 ezer forintra ítélték az MSZP-s Nagy Imrét

A Balassagyarmati Törvényszék helybenhagyta az Egri Városi Bíróság elsőfokú ítéletét, amelyben Nagy Imrét, Eger korábbi szocialista polgármesterét jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében találták bűnösnek, így az ítélet jogerőssé vált - közölte Barsi József, a Balassagyarmati Törvényszék szóvivője.

Táncoló Hód

Aljasság és nosztalgia: könyvek Kádár Jánosról és koráról

Kádár János a Szovjetunió kegyelméből Magyarországot irányító állampárt első embere volt 1956 és 1988 között, nevét történelmi korszak viseli. Erről a korról egyre kevesebbet tudunk, hiszen felejtenek és meghalnak a tanúk, ugyanakkor egyre többet is, azoknak a kutatóknak, újság- és emlékíróknak a jóvoltából, akik újabb és újabb szempontokból vizsgálják az időszakot.

Fokozott rendőri ellenőrzés lesz a fővárosban

Igazoltatásra és forgalomkorlátozásokra lehet számítani a fővárosban hétfőn. A rendőrség fokozott ellenőrzésekkel akarja biztosítani a Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének ötvenedik évfordulóján tartott megemlékezések nyugalmát.

Kivégezték a Nagy Imre-perben halálra ítélteket

Ötven évvel ezelőtt, 1958 június 16-án hajnalban végrehajtották  a halálos ítéletet Nagy Imrén, Maléter Pálon, Gimes Miklóson. Az elmúlt héten az [origo] naponta közvetített részleteket a Centrális Galériában zajló rendezvényről, melyen a per ötvenkét órás hangfelvételét mutatták be. Hallgassa meg a per vádlottainak utolsó szó jogán elmondott beszédeit, az ítélethirdetést, és azt a rekonstruált hanganyagot, melyen a Kossuth Rádióban bejelentik: a halálos ítéleteket végrehajtották.

Ítélethirdetés Nagy Imre és társainak perében

Hangemlékmű a Nagy Imre-per ötvenedik évfordulóján

Meghalt Halda Alíz, az SZDSZ egyik alapítója

Elhunyt Halda Alíz, az SZDSZ alapítótagja, volt országgyűlési képviselője. Halda részt vett az 1956-os forradalomban, Nagy Imrét támogatta a Kommunista Párton belül. Kezdettől kapcsolatban volt a demokratikus ellenzékkel.

Nem lesz nyilvános a Nagy Imre-per teljes hanganyaga

Nem tudja bemutatni a Nagy Imre és társai ellen 1958-ban lefolytatott per teljes hanganyagát az OSA Archívum (Nyílt Társadalom Archívum) és az 1956-os Intézet, mivel a Magyar Országos Levéltár (MOL) nem járult ehhez hozzá - fordult levélben a közvéleményhez Rév István, az alapítvány és Rainer M. János, az intézet vezetője.

Ötven év után sem hallható Nagy Imre pere

Elutasította a Magyar Országos Levéltár (MOL) az OSA (Open Society Archives - Nyílt Társadalom Archívum) kérését, emiatt elmarad az a rendezvénysorozat, amellyel az ötven évvel ezelőtt kivégzett Nagy Imrére és mártírtársaira emlékeztek volna. A levéltár az adatvédelmi törvény passzusaira hivatkozik, az OSA kutatói közérdekű adatnak tekintik Nagy Imréék perének hanganyagát.

Reformálca és gázolás a parlamentben

Cserbenhagyásos gázolás a népszavazási kezdeményezés Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint, aki a vizit- és a kórházi napidíj gyors eltörlését ígérte. Mikola István a kormánypártok pszichés állapotán élcelődött, Kóka János szerint Kádár János nyerte a népszavazást. A kormánypártok és az ellenzék kedden sem találta a közös hangot a parlamentben, pedig jövő héten dönteni kell a referendumon megbukott díjak eltörléséről.

Elhunyt Nagy Imre miniszterelnök lánya

Nyolcvan esztendős korában kedden elhunyt Nagy Erzsébet, az 1956-os forradalom után kivégzett Nagy Imre miniszterelnök lánya.

Nem keresik tovább a Kádár-sír megrongálóit

Megszüntette a nyomozást Kádár János megrongált sírjának ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányság - közölte internetes honlapján a rendőrség. A Magyarországi Munkáspárt 2006 erre reagálva a "legmélyebb felháborodásának" adott hangot.

Gyurcsányt szidták tüntetők a gyásznap végén

Vasárnap országszerte megemlékezéseket tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján. Az esti záróünnepségnél tüntetők jelentek meg, akik a miniszterelnököt szidták. Nap közben megemlékezést tartottak az egykori Jutadombon is, ahol a magyarok sikeresen verték vissza a szovjet csapatokat. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök magánemberként ment el a 301-es parcellához, Dávid Ibolya MDF-elnök pedig arról beszélt, hogy november 4-e Kádár János hazaárulásának napja is.

Vizsgálják a rendőrök a Kádár-csontos hirdetést

Megjelentek olyan hirdetések az interneten, amelyek Kádár János májusban ellopott csontjait kínálják cserére. A rendőrség vizsgálatba kezdett.

Kádár Jánosra emlékeztek

A 18 évvel ezelőtt elhunyt Kádár Jánosra emlékeztek szombaton a Magyarországi Munkáspárt 2006 tagjai és szimpatizánsai Budapesten, a Fiumei úti Sírkertben.

Gyurcsány Ferenc mécsest gyújtott a Nagy Imre Házban

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felesége Dobrev Klára társaságában gyújtott mécsest és hajtott fejet a Nagy Imre Házban péntek este, a budapesti Orsó utcában, az 56-os vértanúk emléknapja előestéjén.

Nem Kádár csontjai voltak a füstbombás lakásban

Nem Kádár János ellopott maradványaira bukkantak a csepeli füstbombakészítők lakásán a rendőrök, az ott talált csontok az orvos szakértő szerint ugyanis már több évtizedesek. A BRFK közben a kedden füstbomba-kotyvasztás közben tetten ért személyek előzetes letartóztatását javasolta közveszély okozása miatt. Az [origo] a helyszínen próbált utánajárni, kikről is van szó.

Csontokat és robbanószereket találtak egy lakásban

Emberi csontokat és robbanószer előállításához szükséges vegyi anyagokat talált a rendőrség egy csepeli panellakásban kedden este. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint vizsgálják az összefüggést Kádár János földi maradványainak eltűnésével. Három embert őrizetbe vettek közveszélyokozás előkészülete miatt.

Helyreállították Kádár János sírját

Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes utasítására a Budapesti Temetkezési Intézet szombatra virradóra megtisztította és rendbe hozta Kádár János szerdán megrongált sírját. A Munkáspárt a felháborodását fejezi ki amiatt, hogy a sírt előzetes bejelentés nélkül, éjjel állították helyre.

Kétmillió jár a Kádár-sír rongálóinak feladásáért

Kétmillió forint jár annak, aki segít elfogni Kádár János és felesége sírjának feldúlóit. A rendőrség a nyomravezetői díj kitűzése mellett nyilvánosságra hozott egy fotót, a politikus feleségének hamvait tartalmazó, elrabolt arany urnáról is.

Hagytak nyomokat a Kádár-sír feldúlói

Rongálás miatt nyomoz a rendőrség az ismeretlenek után, akik szerdán megrongálták Kádár János és feleségének sírját, és elvitték a maradványaik egy részét. Kegyeletsértés is történt, de emiatt nem indulhat eljárás, mert a házaspárnak nincs leszármazottja, aki ezt kezdeményezhetné. A sírrongálókat ritkán sikerül elkapni, de a rendőrök már találtak olyan nyomokat, amelyeken elindulhatnak.

Elrabolták Kádár János földi maradványait

Ismeretlen tettesek elvitték Kádár János földi maradványait a fővárosi Fiumei úti temetőből. A sírok márvány előlapját levették, a föld egy részét kihányták, a fémkoporsót kivágták. A rendőrség szerint a Kádár felesége hamvait tartalmazó urnának is nyoma veszett.

Két öttusázó is felkerült a Sportcsillagok Falára

Pénteken újabb két kitűnő magyar sportoló örökítette meg kézlenyomatát az utókor számára: Németh Ferenc és Nagy Imre olimpiai bajnok öttusázó. A Hemingway Alapítvány által létrehozott Magyar Sportcsillagok Falán - amely a Testnevelési Egyetem aulájában tekinthető meg - ezzel 147-re nőtt a "tenyerelések" száma.

Moldova György : "Kádárnak szobrot fognak emelni"

Heves indulatokat kavart Moldova György Kádár Jánosról szóló könyve. A Kossuth-díjas író, aki a korszak nagy kritikusa volt, most azt mondja, Kádár János volt a huszadik század legnagyobb politikusa, és jelenleg összehasonlíthatatlanul rosszabb viszonyok uralkodnak a politikában. Elítéli az utóbbi hónapok demonstrációit, de szerinte pankrátorok ellen nem lehet görög-római stílusban birkózni. Az olvasók Moldova György írót faggathatták a Vendégszobában.

Nagy Imre a jugoszláv követségen

A román pártvezetés és Nagy Imre sorsa

Népszabadság: A KMT küldöttségének tárgyalása Kádár Jánossal

Varga László: Nagy Imre a jugoszláv követségen

Fejtő Ferenc: Nagy Imre tragédiája (részlet)

Nagy Imre is bekerült a Time hősei közé

Az elmúlt hatvan év hősei között sorolja fel a Time magazin Nagy Imrét, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc vezéralakját. Rajta kívül még két közép-európai politikus, Lech Walesa és Václav Hável került fel a listára.

Mindenki mást mond az el nem látott rendőr ügyében

Kórházi belső vizsgálat és rendőrségi nyomozás is indult annak a rendőrnek az ügyében, akit állítása szerint nem látott el egy orvos, arra hivatkozva, hogy "bizonyára sokat szaladgált békés tüntetők után". A megvádolt orvos szerint aznap nem volt ügyeletben, éppen műtétre készült, ezért nem ért rá. A rendőr továbbra is kitart korábbi állítása mellett. Az ügy mindkét szereplőjét Nagy Imrének hívják.

Kádár János "eltűnése"

Tardos Tibor: Nagy Imre mellett vagyok

Szepesi: "Nagy Imre rendet akart"

"Itt Nagy Imre beszél, mint a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke" - ez a mondat október 24-én, délben hangzott el a Rádióban. Így kezdte Nagy Imre beszédét, amelyet százezrek hallgattak feszült figyelemmel a rádiókészülékek előtt. A forradalom eseményeinek a Magyar Rádió nemcsak közvetítője, hanem aktív szereplője is volt. Szepesi György, a Rádió legendás sportriportere is az épületben tartózkodott a forradalom napjaiban, így szem- és fültanújává vált Nagy Imre beszédének.

Befejeződtek a magyar-jugoszláv pártközi megbeszélések

Állami kitüntetéseket kaptak

A Magyar Köztársaság elnöke által a Miniszterelnök előterjesztésére nemzeti ünnepünk, október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc 50. évfordulója, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 17. évfordulója alkalmából átadott kitüntetések:

Nagy Imre elvtárs levele az MDP Központi Vezetőségéhez

Rajk Lászlóék sírjánál

A Rajk-ügy

Péter Gábor beadványa a börtönben