nagy hadronütköztető
címke rss- kapcsolódó címkék:
- CERN
- részecskefizika
- LHC
- részecskegyorsító
- Európai Nukleáris Kutatási Szervezet
Párhuzamos világba vezető átjáró nyílt Svájcban?
Kedden ismét üzembe helyezték a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadronütköztetőt. Három évnyi frissítés és karbantartás után azonnal három egzotikus részecskét figyelt meg a szerkezet. Ennek nyomán rögtön meg is jelentek az első összeesküvés-elméletek.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Egzotikus részecskéket észleltek Svájcban
Három új "egzotikus részecskét" sikerült megfigyelni a svájci nagy hadronütköztetőben (LHC), amelyben háromévnyi szünet után kedden végezték az első kísérletet.
Újraindult a CERN nagy hadronütköztetője
Újraindult pénteken a világ legnagyobb kutatóberendezése, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC). A 2018-ban kezdődött karbantartás célja a berendezés továbbfejlesztése volt.
Újabb részletek derültek ki az ősrobbanásról
Az ősrobbanás eddig ismeretlen részleteit tárja fel egy új kutatás: a Koppenhágai Egyetem szakembereinek tanulmánya a kezdetekbe, a kvark-gluon plazma nevű anyag tulajdonságaiba enged betekintést.
Különös jeleket észlelt a hatalmas részecskegyorsító
A CERN Nagy Hadronütköztetőjénél (LHC) működő ATLAS és CMS kísérletek a részecskefizikusok jelenleg is zajló nemzetközi konferenciáján egy új, érdekes eredményt jelentettek be: egyértelmű jelét látják, hogy az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon két müonra is tud bomlani - írja a Wigner Fizikai Kutatóközpont közleménye.
Fontos fejlesztési tervet fogadott el a CERN
A következő évtized forradalmi felfedezéseit megalapozó stratégiai fejlesztési tervet fogadott el a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a CERN.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet is hadba szállt a koronavírus ellen
Kézfertőtlenítő gyártásával, orvosi berendezések tervezésével az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) is hadba szállt a koronavírus ellen.
Két évre leállítják és továbbfejlesztik a CERN nagy hadronütköztetőjét
Leállítják hétfőtől a világ legnagyobb kutatóberendezését, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC). A világ legnagyobb részecskegyorsítóját két éven át karbantartásnak vetik alá, és továbbfejlesztik.
Ismeretlen világba nyitottak kaput a hatalmas műszerrel
Tíz éve, 2008. szeptember 10-én kezdte meg működését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztető gyűrűje, a nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerűbb berendezése, a tudományos sztárműszer, amelynek eredményeire az egész világ kíváncsi.
A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?
Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítő láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.
Újabb mérföldkő az "isteni részecske" kutatásában
Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
Forradalmi felfedezések kapujában áll az „új fizika”
Megkezdődtek pénteken az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) bővítési munkálatai, amelyek célja, hogy 2026-ra javítsák a világ legnagyobb részecskegyorsítójának teljesítményét, még több ütköztetést végezzenek a kísérletek során, növelve az új fizika felfedezéseinek lehetőségét - közölte közleményben honlapján a CERN.
Megvan a gyenge kölcsönhatást közvetítő részecske tömege
Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak a legnagyobb pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében - adták hírül a CERN Atlas-kísérletének kutatói a the European Physical Journal C című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban.
Új, egzotikus részecskét figyeltek meg a nagy hadronütköztetőben
Új, két nehézkvarkból és egy könnyű kvarkból álló bariont figyeltek meg az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) szakemberei.
Léteznek kísértetek? Választ ad a hadronütköztető
A közelmúltban végzett felmérések szerint az amerikaiak 42, a britek 52 százaléka hisz a szellemekben. Ez igen nagy arány ahhoz képest, hogy senki sem szolgáltatott támadhatatlan bizonyítékot a kísértetek létezésére. Egy brit elméleti fizikus szerint azonban inkább a nemlétükre lehet bizonyítékot találni.
Emberáldozással szórakoztak a CERN-ben
A napokban elég bizarr videó szivárgott ki az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet svájci laborjából. A felvételen úgy tűnik, mintha egy csoportnyi csuklyás ember feláldozna egy nőt egy Siva-szobor előtt. A látottak természetesen nem valódiak, a CERN vezetése azonban nem örül a viccesnek szánt „ingyen reklámnak".
Mi lesz a Nagy Hadronütköztető következő nagy dobása?
A részecskefizika legnagyobb kísérleti berendezése a Higgs-bozon 2012-es felfedezésével jelentős mérföldkőhöz érkezett. Azóta talán kevesebbet hallunk róla, pedig akad még a világegyetemnek pár kérdése, amelyre ez a 27 kilométer kerületű föld alatti karika adhatja meg a választ. A közeljövő terveiről és a magyar részvételről Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa számolt be az mta.hu-nak.
Legyen Ön is atomfizikus!
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN hatalmas mennyiségű adatot tett közzé tegnap az interneten. A mintegy 300 terabájtnyi anyag a Nagy Hadronütköztetővel (LHC) végzett kísérletek nyers adatait tartalmazza.
A világ legnagyobb esőmérője lehet a nagy hadronütköztető
A világ legnagyobb esőmérőjeként lehetne használni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetőjét - vélik a kutatók, akik a 27 kilométeres föld alatti gyűrű hosszában bekövetkező apró változásokat vizsgálják.
- címkék:
- fizika
- eső
- nagy hadronütköztető
- LHC
- CERN
- Címkefelhő »
Újraírhatja a fizikakönyveket egy szenzációs felfedezés
A svájci Nagy Hadronütköztető (LHC) két független tudóscsoportja is szokatlan és nem várt jeleket detektált nagy energiájú protonok ütközése során, ami egy új elemi részecske létezésére utalhat. A legnagyobb meglepetésre a Higgs-bozonnál mintegy hatszor nehezebb részecske létezésére utalnak a mérési eredmények. Ha a további kísérletek megerősítik az első méréseket, akkor ez az új részecske talán teljesen átformálhatja a fizika Standard Modelljét, és átírhatja mindazt, amit eddig a részecskék világáról gondoltunk.
Megdöntötték a legtöbb szerzős cikk rekordját
A szakcikkek általában nem fukarkodnak a szerzők felsorolásával. Ötezer szerző említése azonban ott sem mindennapos esemény. Talán nem meglepő, hogy a cikk az isteni részecskéről, azaz a Higgs-bozonról szól.
Újraindították a nagy hadronütköztetőt
A mintegy két évig tartó leállás után vasárnap újraindították az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC), amelynek jelentősen megnövelt teljesítményétől a Genfben működő intézet munkatársai azt várják, hogy új távlatokat nyit a fizikában.
- címkék:
- nagy hadronütköztető
- LHC
- CERN
- Címkefelhő »
Készen áll az újraindításra a nagy hadronütköztető
Két éven át állt az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetője. A részecskegyorsító teljesítményét jelentősen megnövelték. Ettől azt várják, hogy az alkalmazása új távlatokat nyit a fizikában.
- címkék:
- nagy hadronütköztető
- LHC
- CERN
- Címkefelhő »
Az isteni részecskénél is izgalmasabbat keresnek a Nagy Hadronütköztetőben
A svájci Nagy Hadronütköztető márciusban dupla teljesítménnyel indul újra. A hadronütköztetőben dolgozó kutatók azt remélik, hogy a berendezéssel bizonyítani tudják egy további, a bozonnál is érdekesebbelemi részecske létezését.
Mire jó a CERN, a részecskefizika gigászi boncasztala?
Azután, hogy az egyik leggyorsabb Nobel-díjat hozta a Higgs-bozon három atyjának, már a második menetre melegít a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Pontosabban hűt. Hatvan éves a CERN.
Bejárhatja a Nagy Hadronütköztetőt
A Google új Street View panorámáin a Higgs-bozon észlelésére készült összes detektort körbe lehet járni virtuálisan. A monitoron többet látni a Nagy Hadronütköztetőből, mint élőben.
Mínusz kétszázötven fokon dolgozik a szupermágnes
Az évtized végére új mágnesekre cserélik a Nagy Hadronütköztető mostani célzóeszközeit, a fókuszáló mágneseket. A szupravezető anyagból készült tekercs már most is olyan vékony, mint egy vontatókötél. Speciális köpeny kell, hogy a mágneses tér ne feszítse szét a csövet.
Higgs-gyárrá változik a Nagy Hadronütköztető
Jövőre már az eredetileg tervezett ütközési energiával üzemelhet a Higgs-bozonokat kereső részecskegyorsító, a Genf közelében lévő Nagy Hadronütköztető, az LHC.
Valószínűleg megvan az isteni részecske
Nagy valószínűséggel megtalálták a Higgs-bozont a Nagy Hadronütköztetőben, de a létezéséhez még további vizsgálatokra van szükség. Az isteni részecskének tartott higgs a részecskefizika egyik kulcseleme, mert a világunkat leíró részecskefizikai elmélet, a standard modell szerint a higgs ad tömeget a többi részecskének.
Szorul a hurok az isteni részecske körül
Új részecskét fedeztek fel a Nagy Hadronütköztetőben - ez már szinte biztos. Azt azonban még ellenőrizni kell, valóban a Higgs-bozonról van-e szó. A Nature folyóirat nem várta meg a CERN szerdai nagy bejelentését.
Látogatható lesz a Nagy Hadronütköztető
2012 végén leállítják a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, amelyet most láthat először a nagyközönség a 100 méter mélyen lévő alagútban.
Öt évet kapott egy terrorizmussal vádolt atomfizikus
Terrorizmus előkészülete miatt öt év börtön kapott egy algériai születésű francia atomfizikus. A fizikus korábban a híres nagy hadronütköztetőt is működtető svájci kutatóintézetben, a CERN-ben dolgozott.
Magyarországon találhatják meg a Higgs-bozont
Budapestre helyezi első szintű adatközpontját a CERN, miután a Wigner Fizikai Kutatóintézet nyerte az erre kiírt európai tendert. Egy 100 gigabit/másodperc sávszélességű optikai hálózaton a teljes magyar internetforgalommal összemérhető adattömeg érkezik majd folyamatosan Svájcból, ezt kell elemezniük a világ fizikusainak.
Az éjjel feltekerték a Nagy Hadronütköztetőt
Szerdáról csütörtökre virradó éjjel újabb rekordot döntött a Nagy Hadronütköztető. Minden korábbinál nagyobb energián zajlanak a kísérletek, így 2012 a nagy fizikai felfedezések éve lehet.
A legizgalmasabb tartományban nem sikerült kizárni az isteni részecske létezését
Olyan eseményeket észleltek a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, amelyek a fizika "Szent Grálja", a régóta keresett Higgs-bozon létezésére utalhatnak.
Sarokba szorult az isteni részecske
Tovább szűkítették a világról alkotott modellben alapvető, de még mindig csak feltételezett részecske, a Higgs-bozon lehetséges előfordulási helyét a világ legnagyobb részecskegyorsítójának hétfőn nyilvánosságra hozott adatai alapján a fizikusok. Már csak néhány hónap, és kiderül, valóban létezik-e a fontossága miatt "isteni részecskének" is nevezett összetevő.
Megkezdődött az Ősrobbanás vizsgálata a nagy hadronütköztetőben
Vasárnap megkezdődtek azok a kísérletek, amelyek az Univerzum kezdeti pillanataihoz repítenek vissza bennünket, és amelyekből megtudhatjuk, hogyan születtek meg az anyag alapvető építőkövei. Már nehézionok is ütköznek a CERN nagy hadronütköztetőjében.
"Tényleg egy új világ kapujában állhatunk" - a nagy részecskeütköztetés első tanulságai
A világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Genf melletti nagy hadronütköztető igen gyorsan és biztosan azonosította az anyag korábbi kísérletekből már megismert összetevőit. Az elemi részecskék újrafelfedezése bizonyítja, hogy a technika rendben működik. Kezdődhet a behatolás a természet, a fizika még ismeretlen területeire. Párizsban több mint ezer kutató gyűlt össze az első három hónap eredményeinek értékelésére.
Hallgasson bele a nagy hadronütköztető új lemezébe!
A világ legnagyobb részecskegyorsítójának mérési eredményeit alakítják át az emberi fül számára is hallható hangokká.
Ismét Holdra szállt az emberiség
2010. március 30-án 13 órakor létrehozták a világ legnagyobb energiájú ütközéseit a világ legnagyobb részecskegyorsítójában. A CERN nagy hadronütköztetője rosszul kezdett reggel, de aztán fantasztikus teljesítményt nyújtva megnyitotta az utat egy új fizika előtt. Hónapokon belül többet tudhatunk majd a Világmindenségről és mindenről.
Jönnek az első brutális ütközések a CERN-ben
A CERN keddi bejelentése szerint az első igazán nagy részecskeütközések létrehozását március 30-án fogják először megkísérelni a nagy hadronütköztetőben.
A rossz hegesztéseket hibáztatja egy fizikus az LHC-ben
A tervezési hibák és a nem megfelelő kivitelezés is szerepet játszottak abban, hogy 2008 szeptemberében súlyosan meghibásodott a nagy hadronütköztető a CERN-ben. A gyorsítót a napokban indítják el ismét, de egyelőre csak félgőzzel, hogy biztosan kibírja a terhelést.
Leállították a nagy hadronütköztetőt
Szépen híznak a részecskenyalábok a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, a CERN nagy hadronütköztetőjében. Az elmúlt napokban újabb rekordokat döntött meg a berendezés, amely most - részben a magasabb téli áramszámla miatt - pihen egy kicsit. A leállás ideje alatt a mérnökök tovább javítanak a rendszer üzembiztonságán, a fizikusok pedig legalább ezt az ünnepet családi körben tölthetik.
Európa az élen: ütközési világrekord a CERN-ben
Kedden újabb nagy siker született az európai részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben: az eddigi legnagyobb energiájú ütközések történtek a részecskefizikában.
- címkék:
- nagy hadronütköztető
- LHC
- CERN
- Címkefelhő »
Világrekord született éjszaka a CERN-ben
Vasárnapról hétfőre virradó éjjel minden eddiginél magasabb energiájú részecskenyalábokat hoztak létre a nagy hadronütköztetőben.
Megtörténtek az első ütközések a nagy hadronütköztetőben
A nagy hadronütköztető bekapcsolása egyértelmű siker volt a hétvégén a CERN-ben. A lendület hétfőn sem lankadt: miközben a kora délutáni sajtótájékoztatón óvatosan fogalmaztak a CERN vezetői a továbbiakról, odalent az alagútban megtörténtek az első ütközések.
- címkék:
- nagy hadronütköztető
- LHC
- CERN
- Címkefelhő »
Az LHC visszatért
Az LHC visszatért! - írta pénteken este tíz órakor a CERN rendkívüli hírlevele. Ismét részecskenyalábok cirkulálnak a nagy hadronütköztetőben, 2008 szeptembere óta először.
- címkék:
- nagy hadronütköztető
- LHC
- CERN
- Címkefelhő »
Újra bekapcsolják a nagy hadronütköztetőt
Egyéves kényszerszünet után ismét bekapcsolják a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a CERN nagy hadronütköztetőjét. Szerdán este lezárják a hatalmas föld alatti csarnokokat, és minden mozgás megszűnik a 27 kilométeres alagútban. Mindenki lélegzet-visszafojtva várja majd a bezúduló protoncsomagokat és azt, hogy ezek megtegyék az első teljes köröket a rendszerben - 2008 szeptembere óta először. A kísérletektől az anyag és az Univerzum minden eddiginél mélyebb megértését várják a kutatók.
Kenyérhéj miatt melegedett a nagy hadronütköztető
Valószínű, hogy egy madár hullajtotta el, esetleg egy repülőgépből esett ki az a kenyérdarab, amelynek következtében egy kicsivel az üzemelési érték fölé emelkedett a nagy hadronütköztető hőmérséklete.
- címkék:
- nagy hadronütköztető
- LHC
- CERN
- Címkefelhő »
Csak számítógépekkel szolgálhatta volna az al-Kaidát a CERN-kutató
Legfeljebb a CERN számítógépes kapacitását tudta volna terroristák szolgálatába állítani a svájci fizikai kutatóintézet francia kutatója, akit al-Kaida-kapcsolatokkal gyanúsítanak - mondta az [origo]-nak egy ott dolgozó magyar. A múlt héten őrizetbe vett francia kutató veszélyes, radioaktív anyagokhoz nem fért hozzá, de a CERN vezetői szerint terroristák céljaira használható anyagokat nem is tartanak az intézetben.
Félgőzzel indul az LHC az isteni részecskéért
Egyre jobban kiismerik a mérnökök és fizikusok a világ legbonyolultabb szerkezetét, a nagy hadronütköztetőt. A több mint egy éve tartó javítások befejeztével rövidesen megkezdődnek a kísérletek, de egyelőre csak a maximális ütközési energia 50%-án. Ám félgőzzel is el kell indulni, mert az amerikaiak jelenleg is éjjel-nappal keresik a Higgs-bozont, a nagy hadronütköztető fő célpontját.
Éledezik a nagy hadronütköztető - új fizikát kaphatunk karácsonyra
Az elmúlt hónapokban a CERN mérnökei sziszifuszi munkával, centiméterről centiméterre haladva számolták fel a tavalyi meghibásodás következményeit, így a világ legnagyobb részecskegyorsítója rövidesen készen áll arra, hogy ismét üzembe helyezzék. A javítási munkálatokról és a várható menetrendről csütörtökön tartottak tájékoztatót.
Fogy az isteni részecske helye a gyorsítóháborúban
A "isteni részecskének" is nevezett Higgs-bozont már évtizedek óta keresik a fizikusok. Az egyik alapvető kérdés az, hogy mekkora a Higgs-részecske tömege. A napokban a chicagói Fermi Nemzeti Laboratórium kutatói azt valószínűsítették, hogy az eddig gondoltnál kisebb, ezért valószínű, hogy csak a CERN nagy hadronütköztetőjével fogják megtalálni, de ott sem gyorsan.
Megkezdődött a harc az isteni részecskéért
Miközben a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a nagy hadronütköztető legalább szeptemberig áll, az Egyesült Államokban bejelentették: már gyűlnek az adatok a legfontosabb, elméleti úton megjósolt részecske, a Higgs-bozon létezésének bizonyítására. Egy-két éven belül eldőlhet, ki fogja megnyerni a mai természettudomány egyik legnagyobb versenyét.
Biztonságosabb lesz, de csak ősszel indul az LHC
Tovább késik a CERN új, hatalmas részecskegyorsítójának, a nagy hadronütköztetőnek (LHC) az indítása. A legújabb, a vezetés által is elfogadott műszaki szakértői vélemények szerint csak október végén kezdődhetnek meg a fizikai kísérletek.
Új fizika is születhet a nagy hadronütköztetőben
Miért van az anyagnak tömege, miért létezhet egyáltalán anyag, miért csak az anyag 5%-át érzékeljük, léteznek-e extra dimenziók? - Csak néhány azokból a kérdésekből, amelyekre az idén végre remélhetőleg elinduló nagy hadronütköztetőtől várhatjuk a válaszokat. A fizikusok egy része azonban abban bízik, hogy több esetben nem lesznek válaszok, ami romba dönti a jelenlegi "unalmas" elméleti modelleket, és egy új fizika kezdetét jelenti.
Az Erő már működik, de lézerkard még nincs - fantasztikus tudomány 2008-ban
A 2008-as év is bizonyította, hogy az igazi tudományos eredmények izgalmasabbak a legjobb sci-fi-kütyüknél is. Elkészült a világ legerősebb anyaga, az önmagát építő áramkör és az emlékező ellenállás, és nagy lépést tettek a láthatatlanná tévő varázsköpenyhez. A sztár persze a nagy hadronütköztető volt, amely sajnos mindjárt le is állt, de a világ legerősebb számítógépes hálózata már ott várakozik mögötte. S bár a gondolattal való mozgatás már megy, a lézerkardot idén is hiányoltuk.
Megkezdték a nagy hadronütköztető javítását
Mint arról korábban beszámoltunk, a CERN hatalmas új részecskegyorsítójában, a nagy hadronütköztetőben (LHC) a próbaüzemeltetés során olyan műszaki hiba jelentkezett szeptember 19-én, amely hosszú időre leállásra kényszerítette a kutatókat. A CERN legutóbb kiadott jelentése alapján bemutatjuk, hol tartanak a javítások.
4,5 milliárd forintba kerül a nagy handronütköztető javítása
Huszonegy millió dollárba, azaz 4,46 milliárd forintba kerül, és kora nyárig is eltarthat a világ legnagyobb részecskegyorsítójának, a genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) a megjavítása - jelentették be hétfőn Genfben.
Új fizika kezdetét is jelezheti egy fantasztikus részecske felbukkanása
Miközben a világ a CERN, a genfi részecskefizikai kutatóközpont új hatalmas részecskegyorsítójának (LHC) üzembe helyezésére figyelt, a többi nagy laboratóriumban tovább folytak a kísérletek. A ma üzemelő legnagyobb energiájú gyorsítónál, a chicagói Tevatronnál meglepő és egyelőre erősen vitatott felfedezést tettek. Nem kizárt, hogy a sötét anyag egyik feltételezett alkotóeleme jelent meg a gyorsítóban, és ki is lépett belőle.
Jön majd a szupernagy hadronütköztető is
A nagy hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) építése még javában zajlott, amikor 2006 júliusában a CERN-tanács már a későbbi átépítéséről döntött. A 2012-2017 között tervezett fokozatos átalakítás eredményeként jön majd létre a "szuper" LHC (SLHC). Alapjában véve egyetlen, de nagyon lényeges jellemző változik majd meg: az SLHC-ban tízszer több proton-proton ütközés megy majd végbe időegység alatt, mint az LHC-ban. Ezzel alaposabban meg lehet majd vizsgálni a korábban az LHC-ban észlelt jelenségeket, és lehetőség nyílik arra, hogy ritkábban végbemenő, még az LHC-ban sem tanulmányozható dolgokat is szemügyre vegyenek.
Ma indul a világ legnagyobb kapacitású számítógéphálózata
Október 3-án mutatják be a CERN-ben a nagyközönségnek a nagy hadronütköztető irtózatos adattömegének feldolgozására szolgáló grandiózus számítógépes infrastruktúrát, az eddigi legnagyobb gridet. A grid lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy számítógépes erőforrásokat érjen el az interneten keresztül legalább olyan könnyen és egyszerűen, ahogy az elektromos hálózatot elérjük egy fali konnektorból. Az elmúlt bő évtizedben számos kisebb-nagyobb gridet építettek már ki a világon. A CERN fejlesztése annyiban lép túl ezeken, hogy globálisan valósul meg a számítógépek összekapcsolása.
Csak 2009 tavaszán indul újra az LHC
Szeptember 19-én, pénteken déli fél tizenkettő előtt három perccel héliumszivárgást jeleztek a műszerek a genfi részecskefizikai kutatóközpont, a CERN hatalmas új részecskegyorsítója, a nagy hadronütköztető (LHC) alagútjában. A vizsgálatok azóta feltárták a szivárgáshoz vezető folyamatokat, megkezdték a hibaelhárítás, a helyreállítás tervezését. A CERN legutóbb kiadott közleménye szerint csak 2009-ben indulhat újra a gyorsító.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 9. rész: Fantasztikus elméletek
A nagy hadronütköztető (LHC) minden eddiginél nagyobb energiájú protonnyalábjainak ütközéseiben nagyon sokféle részecske születik majd. Sorozatunk korábbi írásaiban a reálisan várható folyamatoktól haladtunk az egyre fantasztikusabb elképzelések felé. Ezúttal valóban fantasztikus dolgokat mutatunk be: az időutazást egy féreglyukban, a világegyenletet és az anyag új fajtáját, a nem-részecskét. Közös jellemzőjük, hogy a merész fantázia szülöttei, de eddig semmiféle tény nem igazolta őket. Az LHC-nál megnyílt új energiatartományban ez is változhat.
Újabb, nagyobb meghibásodás a CERN-ben
Röviddel a korábbi probléma elhárítása után szeptember 19-én, pénteken egy nagyobb meghibásodás lépett fel a nagy hadron ütköztetőnél.
Megjavították a nagy hadron ütköztető hűtőrendszerét
A hűtőrendszer meghibásodása miatt múlt pénteken felfüggesztették a munkát a Genf melletti nagy hadron ütköztetőben (LHC), a világ legnagyobb részecskegyorsító berendezésében. A hibát azóta kijavították, és egyébként olyan jól halad a rendszer beállítása, hogy az első ütközések akár a következő héten megtörténhetnek.
- címkék:
- Genf
- LHC
- világűr
- nagy hadronütköztető
- Címkefelhő »
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 8. rész: Biztonság égen és földön
Sokan tartanak attól, hogy a nagy hadron ütköztető, az LHC minden eddiginél nagyobb energiájú laboratóriumi kísérleteiben olyan fizikai folyamatok indulhatnak be, olyan részecskék jelenhetnek meg, amelyek veszélyesek környezetükre, ránk. Egy másfajta, sokkal valósabb problémát jelenthetnek az LHC informatikai rendszerei elleni támadások - legutóbb az egyik legfontosabb detektor kapcsán próbálkozott egy görög hackercsoport, de csak az előszobáig jutott.
Hackertámadás a részecskegyorsító ellen
Egy magát "a görög biztonsági csapat"-nak" nevező hackercsoport behatolt a Genf közelében nemrég aktivizált nagy hadron ütköztetőt (Large Hadron Collider, LHC) kiszolgáló egyik számítógépes hálózatba. A jelenlegi információk szerint a behatolók nem okoztak kárt - számolt be a Telegraph.
Bekapcsolták a legnagyobb részecskegyorsítót
"Bekapcsolták" a nagy hadron ütköztetőt, a világ legnagyobb részecskegyorsítóját a Genf melletti nemzetközi kutatóközpontban, a CERN-ben. Az első protonnyalábokat óvatosan, lépésről-lépésre vezették körbe a két gyorsítógyűrűben. Az üzembe helyezésnek egy fontos szakasza ezzel sikerrel lezárult. A következő hetekben-hónapokban a rendszer pontos beállítása és a részecskenyalábok gyorsítása zajlik, hogy aztán végre megkezdődhessenek a fizika alapvető kérdéseire válaszokkal kecsegtető ütközések. Képes beszámolónk a helyszínről.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 7. rész: A Standard Modellen túl: észbontó sokdimenziós elméletek
Sorozatunk legutóbbi írásában bemutattuk a részecskefizika eddigi kísérleti eredményeit jól leíró Standard Modellt. A modellnek már több kiterjesztését elkészítették, és részsikerek születtek az alapvető kölcsönhatások egységes elméletének kidolgozásában is. Sokak szerint azonban a Standard Modell nem lesz elég a természet leírásához, még akkor sem, ha megtalálják a kulcsfontosságú Higgs-bozont. A Standard Modellt meghaladó újabb elméletek eddig nem ismert részecskék sokaságának létezésével számolnak. Ezek a részecskék azonban túlságosan nagy tömegűek ahhoz, hogy az eddigi részecskegyorsítókban felbukkanhattak volna. A CERN új gyorssítója, ...
Időutazásra indulnak a kutatók - vendégünk volt Horváth Dezső részecskefizikus
Ha keletkeznek is, nem jelentenek veszélyt a világ egyik legnagyobb kutatóintézete, a CERN területén születő fekete lyukak - mondta Horváth Dezső, a fizikai tudományok doktora, több CERN-kísérlet magyar részlegének vezetője, akit olvasóink a világ legnagyobb, hamarosan induló részecskegyorsítójáról, a nagy hadron ütköztetőről (LHC) kérdeztek a Vendégszobában. A szakember szerint a legnagyobb tudományos eredmény az lesz, ha felfedezzük a Higgs-bozont, a részecskefizika elméletének kulcsfiguráját, egyben az egyetlen alapvető részecskét, amelyet eddig még nem sikerült megfigyelnünk. A kísérletek közelebb visznek bennünket a Világegyeteem ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 6. rész: A modern fizika Szent Gráljának nyomában
Az elmúlt évtizedekben végzett részecskefizikai kísérletek eredményeinek értelmezésére, egységes keretbe foglalására dolgozták ki a Standard Modellt. A modell jól leírja a ma ismert tényeket, és eddig a rá alapozott előrejelzések is beigazolódtak. Van azonban egy komoly hiányossága: még nem sikerült megtalálni az egyik alapvető összetevőjét, az úgynevezett Higgs-bozont. A CERN új nagy részecskegyorsítója, a nagy hadron ütköztető korábban sohasem vizsgált energiatartományt nyit meg a kutatók előtt. Az új kísérletek egyik fő célja ennek a régen keresett részecskének a megtalálása, megismerése.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 5. rész: Hová tűnt az antianyag?
A CERN új nagy részecskegyorsítójánál, nagy hadron ütköztetőnél tervezett fizikai kísérletektől a modern fizika számos nyitott kérdésére várnak választ. A legfontosabbak egyike az anyag és az antianyag problémájának feltárása. Miért csak anyag van a Világegyetem eddig általunk megismert részében, hová lett az antianyag? Egyáltalán miért létezhet az anyag? A CERN hagyományosan az antianyag-kutatás egyik központja, és az eddigi kísérletek mellett most egy újabbat indítanak.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 4. rész: Végre megfőhet az ősleves
Az Ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben egy egészen speciális anyag tölthette ki az újszülött Univerzumot: a protonok és neutronok építőelemei, a kvarkok egy egészen rövid ideig szabad állapotban létezhettek. Ezt az ősi "kvarklevest" már régóta szeretnék kísérleti úton létrehozni, és bár voltak már komoly eredmények, a bizonyosságot itt is a világ legnagyobb részecskegyorsítójától, a nagy hadron ütköztetőtől várják. Az itt zajló ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia, szabályozott körülmények között. Az ősi kvarkanyag létrehozása, tulajdonságainak részletes vizsgállata ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 3. rész: Hidegebb lesz, mint a világűr
Huszonhét kilométeres alagút, benne a világűrnél is hidegebb gigantikus mágnesek, 96 tonna hélium, 40 ezer szivárgásmentes csatlakozás, 11 700 amper erősségű áram. A fénysebesség 0,999999991-szeresével egymással szemben száguldó, 100 milliárd protonból álló részecskecsomagok, 600 millió ütközés másodpercenként. Többek között ilyen paraméterei vannak az alaphangon is 4 milliárd euróba kerülő, augusztusban induló nagy hadron ütköztető nevű részecskegyorsítónak, amely a legnagyobb a világon, és amelytől a világ legnagyobb kérdéseire is várunk válaszokat.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 2. rész: Antianyag, ősanyag és más korábbi nagy felfedezések
A CERN, a nukleáris kutatások európai tanácsának alapkövét 1955-ben rakták le a svájci-francia határnál. Az alapító okirat kimondta, hogy nem végeznek katonai célú kutatásokat, a kísérleti és elméleti kutatások eredményeit pedig közzéteszik. Az intézmény azóta a világ egyik vezető kutatóhelyévé vált. Hatalmas detektorrendszerek készültek, az irdatlan adatmennyiség kezelésére és feldolgozására kiépült számítóközpont mindig is a világ egyik legnagyobbika volt. Itteni szakemberek találták ki az internetet. Itt végezték azt a híres kísérletet, amelyben felfedezték az úgynevezett elektrogyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéit. Itt sikeerült ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 1. rész: Miért kellenek a gyorsítók?
A kísérleti részecskefizika mai legnagyobb eszköze, a legnagyobb részecskegyorsító, a nagy hadron ütköztető egy 27 kilométer kerületű föld alatti alagútban működik majd, ami hosszabb a budapesti metróvonalaknál. A detektorok több tíz méteresek, a belsejükben a sok tonnányi vas éppúgy megtalálható, mint a nagyon finom szerkezetek. Minden másodpercben hatalmas adatmennyiséget gyűjtenek, az események milliárdjaiból pedig a legnagyobb teljesítményű számítógépek, számítógépek hálózatai válogatják ki a néhány nagyon érdekes új jelenséget. De egyáltalán miért van szükség ezekre a gigantikus és drága szerkezetekre?
Nem fog összeomlani az Univerzum a világ legnagyobb részecskegyorsítójától
Néhány hónapon belül megkezdődhetnek a kísérletek a világ legnagyobb és legújabb részecskegyorsítójában a Genf mellett lévő részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben. Az itt végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Ám furcsa dolgok, például apró fekete lyukak vagy "időutazás" megjelenése is lehetséges, sőt olyan spekulációk is vannak, hogy már a tesztüzem alatt az egész Világegyetem eltűnik egy fura vákuumbuborékban. A tudósok véleménye alapján megnyugodhatunk: szerintük ezek a dolgok már természetes módon is megtörténhettek volna, minden másodpercben ...
A mindenség kivételesen egyszerű elmélete
A mindenség kivételesen egyszerű elmélete (An Exceptionally Simple Theory of Everything) címmel került fel még november elején az internetre A. Garett Lisi tanulmánya. A tanulmány hamar felkeltette a laikus közvélemény érdeklődését is. Ebben szerepet játszott a sokat ígérő cím, amely egyszerű választ ígér egy évtizedeken át sikertelenül ostromolt kérdésre, a Világegyetem egyetlen átfogó elmélettel való leírására. Az érdeklődés felkeltésében a téma mellett a szerző nem szokványos egyénisége is szerepet játszott.
A sötét anyag nyomában - 1. rész: földi kísérletek
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében a részecskegyorsítókkal végzett kísérleteket mutatjuk be.
- 1