A koronavírus mutációja minden előrejelzésnél gyorsabban terjed: Írországban komoly szigorítás jön

Írországban december 31-től bezárják a nem létszükségleti cikkeket árusító boltokat, és meghosszabbítják az iskolai szünetet, hogy feltartóztassák a koronavírus mutációját, amely minden előrejelzésnél gyorsabban terjed - közölte szerdán Micheal Martin ír miniszterelnök.

Egyre több európai országban bukkan fel a koronavírus új mutációja

Nagy-Britanniában jelent meg az új koronavírus-mutáció, ezért sok ország korlátozást vezetett be az Egyesült Királyságból való belépést illetően. Ám a mutálódott vírus már több területen felütötte a fejét. Most például Finnországban.

Franciaországban és Japánban is megjelent a koronavírus Nagy-Britanniában azonosított mutációja

A francia egészségügyi minisztérium pénteken jelezte, hogy a kórokozó új változatát egy Londonból hazatért francia állampolgár szervezetében mutatták ki. Japánban beutazási tilalmat rendeltek el.

Látogatóba érkezett nő hurcolta be az új koronavírus-mutációt Nagy-Britanniából Németországba

Megjelent Németországban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) Nagy-Britanniában azonosított mutációja.

Németországban is azonosították a brit mutáns koronavírust

Megjelent Németországban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) Nagy-Britanniában azonosított mutációja - közölték csütörtökön illetékesek. A Baden-Württemberg tartományi egészségügyi minisztérium közleménye szerint a B.1.1.7 jelzésű mutációt egy nő szervezetében mutatták ki, aki december 20-án érkezett Németországba Nagy-Britanniából rokonlátogatásra repülővel.

A koronavírus újabb mutálódását fedezték fel Nagy-Britanniában

Az Egyesült Királyságban újabb koronavírus-mutálódást azonosítottak. A két új eset kapcsolatba hozható Dél-Afrikával - írta a Sky News az egészségügyi miniszterre hivatkozva.

A koronavírus új mutációja a gyermekeket is képes megfertőzni

A koronavírus legújabb mutációját elsőként Nagy-Britanniában fedezték fel. Tanulmányok szerint minden jel arra utal, hogy az új változatot könnyebben kaphatják el a gyerekek, mint korábban. 

A gyerekekre is veszélyes lehet a koronavírus új mutációja

Mintegy 70 százalékkal gyorsabban terjed, és úgy tűnik, sajnos a gyerekekre is veszélyesebb lehet a koronavírus új mutációja, amely Angliában ütötte fel a fejét.

Egyetlen embert találtak, aki az új mutációval fertőződött meg, betiltotta az Egyesült Királyságból érkező repülőjáratokat Hollandia

A holland kormány felfüggesztette vasárnaptól minden, az Egyesült Királyságból érkező repülőjárat fogadását, miután Hollandiában találtak valakit, aki a koronavírusnak a szigetországban terjedő új törzsével fertőződött meg.

Egy sokkal gyorsabban terjedő koronavírus mutáció miatt minden eddiginél szigorúbb intézkedések lépnek életbe Londonban és Délkelet-Angliában

Az eddigi legmagasabb járványkészültségi fokozatnál is szigorúbb korlátozások lépnek életbe vasárnaptól Londonban és Délkelet-Angliában, miután ezekben a térségekben az eddigieknél sokkal gyorsabban terjedő új koronavírus-törzs jelent meg - közölte szombat este Boris Johnson brit miniszterelnök.

A daganatba van kódolva a túlélés esélye

Az orvosok régóta kíváncsiak, miért van az, hogy egyesek a terápia hatására évekig túlélnek olyan előrehaladott daganatokat, amilyenek másokat hónapok alatt elvisznek. Úgy tűnik, a daganat molekuláris tájképe magyarázatot adhat ezekre a terápiás sikerekre – ami azt is jelenti, hogy a tumor genetikájának ismeretében jósolható lehet a kezelés kimenetele.

Horrorfogás: kifogták minden idők legnagyobb pörölycápáját- videóval

A hivatalos világrekordnál nagyobb, hatalmas pörölycápát fogtak és engedtek szabadon horgászok a floridai Palm Beach partjainál. A rendkívül bizarr fejformájú óriás a cápaalakúak legfiatalabb csoportjához tartozik, amely a trópusi, szubtrópusi tengerekben fordul elő.

Ez a mutáció okozhatja a koronavírus vesztét

Egy közelmúltban bekövetkezett mutáció fertőzőképesebbé változtatta a SARS-CoV-2 koronavírust, ezzel párhuzamosan azonban sokkal sérülékenyebbé is tette a készülő vakcinákkal szemben – állapította meg egy kutatás, amit a rangos Science tudományos folyóiratban közöltek.

A koronavírus új mutációja lehet kialakulóban Szibériában

A koronavírus új mutációja lehet kialakulóban Szibériában - jelentette ki Anna Popova orosz tisztifőorvos, a fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője egy keddi járványügyi virtuális szimpóziumon, miközben az egynapos országos halálozási adat megdöntötte a korábbi rekordot.

A vírus mutációja segíti a terjedését

Láthatóan kedveznek a vírus terjedésének azok a mutációk, amelyek tavasz óta a koronavírusban keletkeztek - mondta a Nemzeti Népegészségügyi Központ virológusa csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Egy hongkongi professzor szerint a mutáció miatt gyorsabban terjed a járvány

Tényleg két törzsre szakadt a koronavírus? Íme, a kutatók álláspontja

Koronavírus: amerikai kutatók szerint az eredetinél sokkal halálosabb mutációja terjed a fertőzésnek az USA-ban

A napokban két, egymásnak ellentmondó teória látott napvilágot a koronavírus mutációiról. Mindkét kutatás friss: az amerikai szerint halálosabb mutáció alakult ki, a britek szerint viszont a mutálódott vírus cseppet sem veszélyesebb. -írja a Blikk.

Ezek a legfontosabb tények a koronavírusokról

A COVID-19- járvány miatt napjainkban világszerte az új koronavírusról szólnak a vezető hírek. De valójában mik is ezek a globális problémát okozó, még optikai mikroszkóppal sem látható parányi kórokozók? Élőlények-e vagy sem? Mitől képesek járványokat okozni, és hogyan lehet védekezni ellenük? Az alábbiakban összefoglaltuk a vírusokkal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat, befejezéseként pedig kitérünk arra, amit COVID-19-ről tudunk, ám felhívjuk az olvasó figyelmét: ha átugorja a szöveg nagyját, nem biztos, hogy a végét érteni fogja. Vírus kislexikon, a tudomány legújabb ismeretei alapján.

A koronavírus különösen ellenálló mutációját fedezték fel

Már évekkel ezelőtt is fertőzhetett a koronavírus

Felvetődött az a teória, miszerint a koronavírus már évek óta jelen van a világban, és észrevétlenül mutálódott évről évre, új genetikai tulajdonságokkal felvértezve. Ez tette lehetővé a mostani világjárványt – számoltak be a világ legismertebb virológusai a Nature Medicine folyóiratban.

Nyolc mutációt azonosítottak a koronavírusnál

A vírusokhoz hasonlóan az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte - közölték amerikai szakemberek.

Már nyolc mutációja van az új koronavírusnak amerikai kutatók szerint

A vírusokhoz hasonlóan az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte - közölték amerikai szakemberek. 

Genetikailag stabil lehet az új koronavírus, és ez jó hír

A különböző országokból nyert vírusminták elemzése alapján az elmúlt időszakban több jelentés is azt találta, hogy a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus viszonylag ritkán mutálódik. Ez jó hír lehet a vakcina fejlesztése szempontjából, amely ha elkészül, akár hosszú évekig hatékony lehet.

Kideríthették, mi hozta létre az új koronavírust

Az új, SARS-CoV-2 néven ismert koronavírus 2019 végén jelent meg a kínai Vuhanban. Azóta világméretű járványt okozott, jelenleg több mint 70 országban pusztít. A kutatók egy új tanulmányban igazolták, hogy a kórokozót természetes evolúciós folyamatok hozták létre, és nem az ember. Az eredményeket a Nature Medicine folyóiratban publikálták.

Spanyolnátha: a tömegek mozgása miatt pusztított az első világjárvány

Az 1918-as spanyolnátha-világjárvány borzalmas méretét még ma is nehéz felfogni. A vírus a Föld lakosságának nagyjából 3-5 százalékát betegítette meg, mintegy 500 millió embert megfertőzve. A pandémia óvatos becslések szerint 20-50 millió vagy esetleg még ennél is több áldozatot követelt, többet, mint az egész első világháború. A betegség az influenza A típusának egyik legelső formája volt: villámgyorsan terjedt, rendkívül gyors lefolyással rendelkezett és látszólag véletlenszerűen „választotta ki" áldozatait. De mit tudunk még erről a járványról, és vajon hasonlít-e bármiben a most rohamosan terjedő koronavírus kórhoz? 

Mutálódott a koronavírus, két különböző törzs fertőz

Egy mutációval két különböző törzse jött létre a koronavírusnak, állapították meg kínai kutatók. A tapasztalatok alapján az emberek többsége az agresszív változatot kapta el, azonban nagy valószínűséggel az enyhébb szimptómákat okozó törzs fog nyerni az evolúciós versenyben.

Gyökeres változás jöhet a daganatos betegségek kezelésében

Több mint ezer tudós építette fel a daganatos betegségek eddigi legteljesebb profilját. A korszakalkotó tanulmány teljesen megváltoztathatja a rák kezelését - adta hírül a BBC News.

Ezért olyan veszedelmes a kínai koronavírus

Az új koronavírus mutálódhat - figyelmeztettek szerdán a kínai hatóságok. A mutáció ennek a víruscsaládnak rendes működési formája, de szükség van a megfigyelésére, mert növelheti a fertőzőképességét.

Génmutációkat idézhetett elő a génszerkesztés a kínai babáknál

Előre nem látott génmutációkat okozhatott a génszerkesztés annál a tavaly született két kínai babánál, akinek a génjeit még embrió állapotukban módosították, hogy ellenállók legyenek a HIV-vírussal szemben - közölték kutatók az után, hogy először tették közzé a kínai tudományos kutatásról készült tanulmányt.

Négy lábbal és három karral született a kislány

Az indiai Rajasthanban született ikerpár fiú tagja tökéletesen egészséges, míg a lány plusz végtagokkal jött a világra. Ennek oka vélhetően egy harmadik ikerben keresendő, aki a fejlődés kezdeti szakaszában „olvadhatott" össze a kislánnyal, írta meg a Mirror.

Először azonosították a balkezesség genetikai utasításait

Először azonosították a balkezesség genetikai utasításait, amelyek jelentősen befolyásolják az agy egyes területeinek szerkezetét és működését - írta a BBC hírportálja.

Háromszemű kígyót találtak egy ausztrál autópályán

A Wildlife állatvédő egyesület megosztott egy fotót egy háromszemű kígyóról, amit az észak-ausztrál autópályán találtak - írja a BBC.

Megismétlődhet a történelem legpusztítóbb járványa ?

Idén van száz éve 100 éve annak, hogy végig söpört a világon az írott történelem legsúlyosabb influenzajárványa. Tanulságai segíthetnek megelőzni, hogy az elképzelhetetlen újra megtörténjék.

Ettől a génhibától lehet impotens

A tudósok szerint a betegséggel kapcsolatos első, jól dokumentált genetikai hiba felfedezése új kezelési módokhoz vezethet.

Új eredményt hozhat a rák elleni küzdelemben a magyar felfedezés

A vörösvérsejtek felszínén található egyik transzportfehérje új változatára bukkantak az MTA-TTK Enzimológiai Intézet és az Országos Reumatológia és Fizioterápiás Intézet kutatói, akiknek felfedezése a rák és a köszvény kezelésében is új eredményeket hozhat.

Nem jártak jól az első telepesek leszármazottai

A ritkábban lakott területeken a természetes kiválasztódás kevésbé képes kiszelektálni a génmutációkat, így például a kanadai Québec első betelepülőinek leszármazottainál nagyobb az örökletes betegségek kialakulásának esélye.

A mellrák túlélési esélye független a betegségre hajlamosító géntől

A mellrákkal kezelt fiatal nők túlélési esélyei azonosak, akár hordozói a BRCA gén mutációjának, akár nem - idézett a BBC hírportálja egy új kutatást.

Az állandó kalciumfelvétel rákossá teheti a sejteket

A kalcium a test sok létfontosságú funkcióját irányítja, a kalciumháztartás zavara azonban akár rákot is okozhat. Egy nemzetközi kutatócsoportnak a Science Signaling című szaklapban megjelent tanulmánya szerint ezért az Orai1 nevű kalciumcsatornában végbemenő változások - mutációk - felelősek.

Hány génhibát kell összeszednünk egy daganathoz?

Régóta tudjuk, hogy a daganatokat a sejtek örökítőanyagának meghibásodásai okozzák. Bioinformatikusok most megszámolták, pontosan hány mutációnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy a rákos sejtburjánzás beinduljon.

Rémpofájú majmok árasztják el a nemzeti parkot

Valami egészen különös és rémisztő dolog történik Uganda csimpánzaival és páviánjaival. A Kibale Nemzeti Park dolgozói azt figyelték meg, hogy a különböző bizarr deformitások – hiányzó végtagok és szőrzet, torzult arcok és orrok - miatt szenvedő főemlősök száma az utóbbi időben drámaian megugrott. Egy új kutatás szerint a jelenséget a mezőgazdasági célból alkalmazott növényvédő szerek okozzák.

Veszélyeztetett tigrisfajnak születtek négyes ikrei

Ritka, veszélyeztetett fehér tigrisnek születtek négyes ikrei hétfőn az Azovi-tenger partján fekvő ukrajnai Bergyanszk állatkertjében.

Hibázik a géntechnológiai olló

A CRISPR-Cas9 néven ismertté vált génszerkesztési technika, amely talán a század legnagyobb biotechnológiai ígérete, a jelek szerint mégsem tökéletes: hajlamos módosítani a DNS-szöveget ott is, ahol nem kéne.

Ezt még Darwin sem tudta megmagyarázni az elméletében

A modern biológia jelentős részben Charles Darwin evolúcióelméletére támaszkodik. Ennek lényege a természetes szelekció, amely szerint a természet a legrátermettebb, legjobban alkalmazkodott élőlények szaporodását, fennmaradását és túlélését segíti elő. Darwin elmélete azonban a genetika fejlődésével finomításra szorult. Érdekes módon éppen az evolúcióelmélet „antihősének” számító Lamarck néhány elképzelése jött kapóra a darwinizmus egyes hézagainak betöméséhez, és egy egyesített evolúcióelmélet kidolgozásához, olvasható a környezeti epigenetikával foglalkozó neves amerikai biológus, Michael Skinner tanulmányában. 

Rákbetegség: a balszerencse tehet róla, nem az életmód

Egy világméretű vizsgálat megerősítette, hogy a rákhoz vezető génmutációk nagyjából kétharmadáért a biológiai balszerencse a felelős, és a kialakulásuk zöme nem a környezethez vagy az életmódhoz kapcsolható.

Nem kizárólag az ember okozta a mamut végzetét

A jégkorszak végén a gyapjas mamutok annyi genetikai mutációt felhalmoztak, hogy kihalásuk tulajdonképpen elkerülhetetlenné vált – erre jutott egy frissen megjelent tanulmány.

Halálos szuperbaktériumokat küldenek a Nemzetközi Űrállomásra

Antibiotikumoknak ellenálló, halálos szuperbaktériumot készülnek felküldeni a tudósok a SpaceX vállalat rakétájával a Nemzetközi Űrállomásra. A cél az, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a kórokozóra a mikrogravitációs környezet. 

Tizennégy új fejlődési zavart azonosítottak

Tizennégy új fejlődési rendellenességet azonosítottak gyerekeknél brit genetikusok - írta a Science Daily tudományos portál.

Évente tízmillió embert ölhetnek meg a parányi gyilkosok

Ijesztő mértékben és sebességgel terjednek a különböző antibiotikumoknak ellenálló mikroorganizmusok, az úgynevezett szuperbaktériumok. A parányi gyilkosok lassan olyan veszélyessé válnak, hogy már az utolsó mentsvárnak számító antimikrobiális gyógyszerek sem hatnak rájuk. A kutatók különféle módszerekkel igyekeznek felvenni a harcot a megölhetetlennek tűnő kórokozókkal szemben, a kreatív megoldások tárháza az újfajta molekuláktól a ragadozó baktériumokig terjed.

Itt a szén-monoxid-mérgezés első hatékony ellenszere

A szén-monoxid-mérgezés gyakran halállal vagy maradandó károsodással végződik, mert a hosszan tartó belégzés hatásai már visszafordíthatatlanok. Vagy legalábbis azok voltak eddig: a most felfedezett ellenméreg úgy tisztítja meg a vért a mérgező gáztól, ahogy eddig semmi.

Veszélyes mutáción ment át az Ebola-vírus

Genetikai mutáción ment át az Ebola-vírus a nyugat-afrikai járvány idején, és emiatt hatékonyabban fertőzte meg az embert - állapította meg két kutatócsoport egymástól függetlenül.

Félelmetes, mit tesz a tüdővel napi egy doboz cigaretta

Napi egy doboz cigaretta elszívása évente 150 veszélyes mutációt okozhat a dohányzó minden tüdősejtjében – mutatta ki egy friss kutatás.

Újabb lépést tettünk az emberi gének szerkesztése felé

Újabb jelentős lépést tettek a kutatók az emberi génszerkesztés legalizálása felé. A Pennsylvaniai Egyetem humán immunsejtek módosítását célzó terve zöld utat kapott az egyik illetékes tudományos bizottságtól.

Modern rákterápia: lehetőségek és nehézségek

A molekuláris diagnosztika és terápia immár nélkülözhetetlen a rákbetegek világszínvonalú ellátásában, ám a korszerű kezeléshez vezető út gyakran nehézségekkel tarkított. Ha létezik is célzott gyógyszer a beteg daganatára, az orvosnak segítségre van szüksége abban, hogy kiválassza, melyik az, a betegnek pedig abban, hogy hozzá is jusson.

Egy gén mutációja adhat magyarázatot a skizofréniára

Amerikai kutatók rábukkantak egy olyan génre, amely kapcsolatot teremt a skizofrénia kialakulásáért felelős három, korábban egymástól függetlennek tartott biológiai változás között. Ez az eddigi legígéretesebb nyom a betegség okának felderítésében, és jó célpontja lehet a jövőbeni kezeléseknek.

A Darwin-pintyek újra lecsaptak a kreacionistákra

A kreacionisták, illetve az intelligens tervezettség hívei gyakran próbálnak úgy érvelni, hogy az evolúcióelmélet emblematikus madarai, a Darwin-pintyek egyáltalán nem bizonyítják a természetes szelekció, illetve az evolúció létét, hanem csak a fajon belüli változatosságot. A madarak azonban most visszavágtak. Kiderült, hogy a fajok génjeiben pontosan nyomon követhetők a különféle csőrtípusokat létrehozó változások.

Valószínűtlen mutáció gyógyított meg egy ritka betegségben szenvedő nőt

Egy ritka betegségben szenvedő nőt spontán módon gyógyított meg az a szerencsés kromoszómamutáció, ami az orvosok szerint csupán a lottó ötös megnyeréséhez hasonlítható - írja a BBC.

Betegségek titkait rejtik a genom néma szakaszai

Kanadai kutatók mesterséges intelligenciával keresik a rákhoz, az autizmushoz és egyéb betegségekhez vezető mutációkat a genom szürke zónáiban.

Gyógyszerek felfedezéséhez mutatnak utat a természetes génhibák

Bár rendszerint nem is tudunk róla, mindannyiunk génállományában lappanganak egy-egy gén működését kikapcsoló mutációk. E természetes „génkiütések” feltérképezése nemcsak alapvető biológiai kérdéseket válaszol meg, de a gyógyszerkutatás számára is haszonnal kecsegtet.

Ez a gén lehet a hosszú élet egyik kulcsa

Spanyol kutatók százéves kort megélt emberek vizsgálatakor egy olyan ritka génmutációt fedeztek fel, amely kordában tarthatja a szívinfarktusért felelős rossz koleszterint.

Rejtélyes génkapcsoló zárhatja gyermektestbe a felnőtteket

Alaposan átírhatja az öregedéssel kapcsolatos ismereteket Brooke Greenberg esete. Története az elmúlt években járta be a világsajtót. A csecsemőtestbe zárt húszéves lány kórképe annyira rejtélyes, hogy a kutatók az állapotot X-szindrómának keresztelték el. Azóta több sorstárs kilétére is fény derült, így megkezdődhettek az első átfogó vizsgálatok a betegségről.

Látványosan cáfolták az evolúcióelmélet tagadóinak fő érvét

Az evolúció során már egyetlen mutáció olyan mélyreható változásokhoz vezethet, amelyek nemcsak az állat külsejét, de egész életmódját is megváltoztathatják.

Nem az infarktus fogja elvinni a jegesmedvét

Koleszterinszintjük az egekben van, az emberektől eltérően mégsem kapnak szívinfarktust. A jegesmedvék egyedi képessége egy génmutációban rejlik egy friss kutatás szerint.

Mióta van velünk a rák?

A rákról sokan gondolják, hogy a modern ember betegsége, amelyet a természettől eltávolodó, hálátlan faj szabadított magára. De valóban így van?

Mutáns állat született - Sokkoló fotók (18+)

Néhány napja egy háromszemű, nyolclábú birka született Kazahsztánban.

Már rég nem vagyunk majmok

Az új kutatási eredmények alapján kijelenthető: rosszul ismertük a nagy evolúciós lépések időpontjait. Minden több százezer vagy millió évvel korábban történhetett, mint eddig gondoltuk, kezdve attól, hogy szétváltunk a csimpánzoktól, egészen addig, hogy elődeink kirajzottak Afrikából.

Az idősödő apa egyre több mutációt örökít

Az emberek több mint háromszor annyi új mutációt örökölnek az apjuktól, mint az anyjuktól, és a mutációk gyakorisága az apák életkorával nő, az anyáéval viszont nem - állítják amerikai kutatók az emberi mutációkkal kapcsolatos eddigi legnagyobb vizsgálat alapján.

Mutáns lepkéket találtak Fukusima mellett

Súlyosan károsította a fukusimai atomkatasztrófa egy lepkefaj egyedeit. Japán kutatók megnövekedett lábakat, módosult csápokat és szárnyformákat azonosítottak a lepkéken, még hat hónappal a balesetsorozat után is.

Kiderült, mitől torzulnak el az elefántemberek

Megtalálták a génmutációt, amely az elefántemberek deformációit okozó Próteusz-szindróma kialakulásáért felelős. A betegség különlegessége, hogy a testen nem mindenhol jelentkezik, csak ott, ahova a fejlődés során a mutáns gének kerültek.

Nem találtak mutáns szervezeteket kutatók a csernobili tiltott övezetben

Nem találtak mutáns szervezeteket a csernobili nukleáris katasztrófa genetikai következményeit vizsgáló ukrán kutatók a felrobbant létesítmény körüli 30 kilométeres tiltott zónában - írta csütörtökön online kiadásában a Zerkalo Nyegyeli című ukrán hetilap.

Súlyos csapást mért a pettyesaraszoló a kreacionistákra

A szürke pettyesaraszoló az evolúcióelmélet és a kreacionizmus híveinek is kedvelt példaállata. Előbbiek a természetes szelekció egyik legjobb példáját látják benne, utóbbiak pedig éppen az evolúcióelméletet igyekeznek cáfolni vele. A legújabb felfedezés, miszerint a lepke világos és sötét színváltozata egy közös ős mutációjával jött létre, ismét az evolúcióelmélet igazát bizonyítja.

Génjeik alapján a busmanok és a pigmeusok a legősibb emberek

A jelen afrikai vadászó-gyűjtögető populációinak alaposabb genetikai vizsgálata arra utal, hogy a modern ember a kontinens déli részén jelent meg az evolúció folyamán, és nem Kelet-Afrikában.

Apró változások sorozata tett minket emberré

A korábbi elméletekkel ellentétben nem hirtelen ugrások, hanem apró genetikai mutációk sorozata játszhatott nagyobb szerepet az ember kései evolúciójában. Erre jutott egy nemzetközi kutatócsoport majdnem kétszáz, a Föld különböző pontjairól származó teljes emberi genom elemzésével.

Az állatvilág torzszülöttei - Erős idegzetűeknek!

A környezeti katasztrófák, vagy a vizekbe és a talajba kerülő vegyszerek hatással lehetnek az állatok génállományára is, és mutációkat eredményezhetnek, amelyek következtében olyan torzszülött egyedek születnek, mint a kétfejű bárány vagy a háromlábú kacsa.

Új térképeket közöltek két súlyos betegség kapcsolatáról

Az örökletes sarlósejtes vérszegénység halálos kimenetelű is lehet. A legújabb kutatási eredmények szerint a betegséget okozó mutáns gén főként azokon a területeken gyakori, ahol a malária is elterjedt. Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy a betegség génje azért nem tűnik el a génállományból, mert védelmet nyújt a malária ellen.

Csendesen, de jelenleg is zajlik az emberi evolúció

A természetes szelekció valószínűleg túl lassan zajlik ahhoz, hogy segítsen megbirkózni azokkal a nagy kihívásokkal - például a globális éghajlatváltozással és számos fertőző betegséggel -, amellyel fajunk jelenleg szembenéz. A megoldáshoz kultúránkra és technológiánkra kell támaszkodnunk.

A H1N1 mutációját figyelték meg Hongkongban

A H1N1 influenza vírusa terjed sertésekben is Hongkongban, és géneket cserél más vírusokkal - közölték kutatók a Science tudományos folyóirat pénteki számában megjelent tanulmányukban.

DNS alapján fognak fantomképet rajzolni a helyszínelők

A rendőrök jelenleg még csak két minta összehasonlításánál használják az egyénre jellemző DNS-t, ám a közeljövőben az is lehetővé válik, hogy annak segítségével rekonstruálni lehessen az elkövető kinézetét, írja a Scientific American. A kutatóknak a közelmúltban már sikerült megrajzolni egy 4000 évvel ezelőtt élt férfi arcképét egy jégbe fagyott hajcsomóból nyert DNS-minta alapján.

Genetikai mutáció állhat a skizofrénia hátterében

A gének változása következtében megszakad a kommunikáció az agy két területe között, melyek a memóriáért felelősek, ez lehet az alapvető oka a skizofréniának - vélik amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában tették közzé.

Meglepő eredményt hozott az első családi genomelemzés

Amerikai kutatók első ízben elemezték egy család teljes genetikai állományát. Ennek alapján pontosan meghatározhatták az egyes szülők által az utódoknak továbbadott mutációk átlagos gyakoriságát. Azokat a helyeket is sikerült behatárolniuk, ahol a szülői kromoszómák információt cserélnek egymás közt, aminek révén a genetikai tulajdonságok új kombinációi jönnek létre a gyerekekben.

Látványos mutáció segít a gyíkoknak

Új-Mexikó egyik vakítóan fehér sivatagában él két gyíkfaj, amelyek eredetileg sötétbarnás színűek. A sivatag világos homokján azonban ez a szín valóságos felhívás a portyázó ragadozók számára. A természetes kiválasztás folyamán a fehér sivatagban élő gyíkok világos színűvé váltak, egyetlen mutáció révén.

Csak a durva mutánsok tehetik fenyegetőbbé a H1N1-et

Novemberben több országban is megjelent a H1N1-vírus mutáns változata, de az [origo]-nak nyilatkozó virológus szerint ez nem jelent közvetlen veszélyt, a vírus ellen használt oltóanyag hatékony a mutánsok ellen is. Rendkívüli esetben változhatna annyit a vírus, hogy az oltóanyag ne nyújtson védelmet ellene, de az ilyen esetek nagyon ritkák, általában hosszú idő alatt mennek végbe.

Először mérték meg közvetlenül az emberi mutációs rátát

Egy nemzetközi kutatócsoport a napokban számolt be arról, hogy először sikerült közvetlenül megmérniük az emberi genetikai állomány pontmutációs rátáját, azaz a DNS-t felépítő egységek egyedi, öröklődő változásait. Az eredmény meglepő, mert kiderült, hogy a környezetszennyezés, a klímaváltozás és egyéb káros külső behatások ellenére az emberi mutációs ráta meglehetősen egyenletes és lassú.

Kevesebb alvás kell a mutánsoknak

Közismert, hogy egyes emberek jóval kevesebb alvással is beérik, mint mások. Amerikai kutatóknak a Science-ben megjelent tanulmánya szerint ez a tulajdonság - legalább részben - genetikailag meghatározott.