munkáltató
címke rss- kapcsolódó címkék:
- munkavállaló
- Munka törvénykönyve
- szabadság
- munkajog
- munkahely
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elfogadta a parlament az új Munka törvénykönyvét
A 2012 júliusában életbe lépő jogszabály szerint a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, az alapszabadság húsz nap marad, és 200-ról 250 órára emelkedik a rendkívüli munkaidő éves korlátja. Orbán Viktor miniszterelnök a javaslat keddi záróvitájában, a parlamentben azt mondta, hogy az új jogszabály nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi.
Az új Munka törvénykönyve is engedi majd az üzemi tanácsok megválasztását
Az új Munka törvénykönyvében szerepel majd a védett kor intézménye, marad a húsz nap alapszabadság és a plusz tíz nap pótszabadság, ráadásul a munkavállalók az eddiginél több nappal rendelkezhetnek szabadon, állítja a témáért felelős államtitkár.
Mégsem változtat a szabadságok számán a kormány
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi terveivel ellentétben az új Munka törvénykönyvében nem változik a munkavállalók éves rendes szabadsága - a többi között ez derült ki azon az egyeztetésen, amelyet a törvénytervezetről kedden tartott az NGM szakállamtitkára három munkaadói és két munkavállalói szövetség képviselőjével. Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem szerepel majd a jogszabályban a munkavállaló korlátlan kártérítési felelőssége, és mégis a munkáltatónak kell majd bizonyítania a rendes felmondás okát.
Sztrájkok lehetnek a Munka törvénykönyvének új tervezete miatt
A Liga Szakszervezetek vezetője szerint a Munka törvénykönyvének új javaslata elfogadhatatlan, mert csökkentené a kereseteket, a munkavállalók jogbiztonságát, az érdekképviseletek erejét, és néhány helyen alkotmányellenes.
Csökkenti a fiatalok kivehető szabadságát a Munka törvénykönyvének új javaslata
Csak ötvenegy éves kortól jár harminc nap szabadság az új Munka törvénykönyve szerint, amelynek tervezetét pénteken hozta nyilvánosságra a kormány. A koncepció szerint az anya és az apa megosztva is kiveheti a gyerekek után járó pótszabadságokat, és a munkavállaló az új munkahelyén fél évig nem kérheti a munkáltatóját, hogy engedje szabadságra. Emellett a tervezet szerint változik a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás, illetve megszűnnek a felmondási tilalmak és a szakszervezeti vétó is.
Január végéig kérhető a munkáltatói adóbevallás
Amennyiben a munkáltatója vállalja, az adózó kérheti, hogy az adóját a foglalkoztató állapítsa meg. A magánszemélyek erről január 31-ig nyilatkozhatnak - írta közleményében az adóhivatal.
Nehéz a szabadulás a határozott idejű munkaviszonyból
Mit tegyünk, ha kaptunk egy jó állásajánlatot, de határozott ideig tartó munkaszerződésünk még jó ideig cégünkhöz köt? A közös megegyezés csak a munkáltató jóindulatán múlik, rendes felmondással pedig jogszerűen nem szüntethető meg a szerződés.
Mit lehet tenni a felgyülemlett szabadsággal?
Annak is nehéz, akinek már nincs több, de annak is, akinek rengeteg szabadnapja halmozódott fel az év végére, mert év közben nem vette/vehette ki azokat. Főszabály szerint jövő évre átvinni nem lehet, pénzzé tenni nem lehet - de vannak kivételek. Mi a teendő a felhalmozódott szabadnapokkal?
Ne hagyja magát kirúgni!
Hiába a remek hírek a válság enyhüléséről, a nehéz helyzetbe került cégek továbbra is folyamatosan bocsátják el a dolgozóikat - azokról nem is szólva, akik a válságra hivatkozva szeretnének megszabadulni egy-egy nem kívánt kollégától.
Ki sem próbált rendszert alakítana át a kormány
A nemzetgazdasági tárca összehívta az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a jövő heti ülésen szó lesz az érdekegyeztetés rendszerének kormány által szorgalmazott átalakításáról is. Az [origo]-nak nyilatkozó munkaadói és munkavállalói szervezetek furcsállják az átalakítási szándékot, hiszen az OÉT működéséről szóló törvényt tavaly a Fidesz szavazataival fogadta el a parlament, azóta pedig nem volt idő a rendszer érdemi kipróbálására.