munkajog
címke rss- kapcsolódó címkék:
- munkajog-munkaügy
- Dr. Sipos Márta
- Munka törvénykönyve
- felmondás
- szabadság
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az új Munka törvénykönyve a munkáltatók szemével
Komoly kihívást jelent a júliustól hatályos új Munka törvénykönyve a munkajoggal foglalkozó szakemberek, így többek közt a jogászok, vagy a HR-esek számára is - mondta el kedden a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője, "Az új Mt. munkáltatói szemmel" című előadásában. Dr. Tigelmann Ágnes, a Complex Kiadó szervezésében zajló kétnapos konferencián felvázolta azt is, hogy az új Mt. hatályba lépésével a munkáltatók mely területen tapasztalhatják a jogszabályok rugalmasabbá válását, könnyebbségét, és hol találkozhatnak a korábbinál szigorúbb paragrafusokkal.
Az üzemi balesetekre külön társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak
A munkahelyen, vagy a munkába járás közben történt balesetekre külön szabályok vonatkoznak társadalombiztosítási szempontból, ám vannak olyan esetek, amikor annak ellenére, hogy a baleset a munkavégzéssel összefüggésben következik be, azt mégsem lehet üzemi balesetnek tekinteni - mondták el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Rengeteg új szabályt hozott júliustól Munka törvénykönyve (Összefoglalás)
Felsorolni is nehéz a teljesség igénye nélkül, hogy hány és hány fontos munkajogi szabályon változtatott a júliustól hatályos új Munka törvénykönyve. A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Szemán Péter átfogó, részletes sorozatának befejező része segítségével az [origo] megpróbálja összefoglalni a legfontosabb változásokat.
Újdonságok a kártérítési felelősség, a vezető munkavállalók, az üzemi tanácsok szabályaiban
Az új munkajogi kódex júliusi hatálybalépésével a munkavállalót már súlyosan gondatlan károkozás esetén is kártérítési felelősség terheli, változnak továbbá a vezető állású munkavállalókra, az üzemi tanácsok alakítására vonatkozó szabályok is. Az [origo] olvasói számára Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Szemán Péter átfogó, részletes elemzést ad a Munka törvénykönyve változó rendelkezéseiről; most a negyedik részt olvashatják.
Vasárnaptól a bérre, a munkavégzésre, a szabadságra vonatkozó szabályok is változnak
Változnak vasárnaptól többek közt a munkavégzésre, a munkaidőre, a munkabérre, a szabadság kiadására vonatkozó munkajogi szabályok is, itt az új Munka törvénykönyve. Az [origo] több részes sorozatában a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Szemán Péter átfogó, részletes elemzést ad a munkajogi kódex vasárnaptól megváltozó egyes rendelkezéseiről; most a harmadik részt olvashatják.
Így változnak júliustól a munkaviszony megszüntetésének szabályai
Július egytől alkalmazandók a Munka törvénykönyvéről szóló új, 2012, évi I. törvény szabályai, melyek felváltják a jelenleg hatályos 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit. Az [origo] több részes sorozatában a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Szemán Péter átfogó, részletes elemzést ad a munkajogi kódex napokon belül megváltozó egyes rendelkezéseiről; most a második részt olvashatják, amelyben a munkaviszony megszüntetésének régi-új szabályait járjuk körül.
Mi változik júliustól az új Munka törvénykönyvében?
Július egytől alkalmazandók a Munka törvénykönyvéről szóló új, 2012, évi I. törvény szabályai, melyek felváltják a jelenleg hatályos 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit. Az [origo] több részes sorozatában a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Szemán Péter átfogó, részletes elemzést ad a munkajogi kódex napokon belül megváltozó egyes rendelkezéseiről; most az első részt olvashatják.
Benyújtották a várva várt munkajogi átmeneti rendelkezéseket
A kormány benyújtotta a Munka törvénykönyvének hatálybalépésével összefüggő, az úgynevezett átmeneti rendelkezésekről szóló, nagyon várt törvényjavaslatot; a jogalkotónak ugyanis összesen 66 törvényt kell módosítania. A kétrészes elemzés első részében a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Esze Tamás elmondta: nagyobb horderejű törvényi változások esetén különös körültekintést igényel annak meghatározása, hogy az új szabályok miként alkalmazhatóak a már régebben megkötött szerződésekre.
Júliustól másképp kell kötni a munkaszerződéseket
A munkaszerződések megkötése, módosítása tekintetében nagyon fontos változások, újítások lesznek a jelenlegi munkajogi szabályozáshoz képest, így például nem lesz úgynevezett változó munkahely, megjelenik az elállási jog, vagy csak az alapbér és a munkakör maradnak a munkaszerződés mellőzhetetlen tartalmi elemei - mondta el az [origo]-nak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Júliustól már az új rend alapján adják ki a szabadságokat
A Munka törvénykönyvének július elsejétől hatályba lépő új paragrafusai alapjaiban ugyan nem változtatják meg a szabadságok kiadásának jelenlegi rendjét, ám a módosítások számos ponton ésszerűbbé teszik a szabadságolások gyakorlatát, és a kormányzati remények szerint a hatékonyabb termelést segíthetik elő.
Júliustól új munkajogi magatartási szabályok jönnek
Bár külön figyelmet szentel júliustól az új Munka törvénykönyve a munkáltató és a munkavállaló egymással szembeni, általános magatartási követelményeket megfogalmazó szabályoknak, ám számos kérdésben, így például az adott helyzetben általában elvárható magatartás tekintetében, vagy a munkavállaló pillanatnyi helyzetét meghatározni képes GPS-es mobiltelefonok figyelembevétele módjában, az adott helyzet határozza meg a jogi értékelést - hívta fel az [origo] figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Az alkalmatlanság miatti elbocsátás okait konkrétan meg kell jelölni
Az alkalmatlanságra alapított felmondásban meg kell jelölni konkrétan a munkavállaló alkalmatlanságát kiváltó magatartásait, ezek lehetnek többek közt elkövetett kötelességszegések, összeférhetetlenségek, nem megfelelő munkavégzés, gazdasági érdeket sértő magatartás - tudta meg az [origo] a D.A.S. JogSzerviz szakértőjétől.
Főnök és dolgozó szembekerülhetnek a meghosszabbítható próbaidő miatt
Hamarosan bizonyos feltételek mellett meghosszabbítható lesz a próbaidő, ám a munkáltató és munkavállaló kapcsolatának gyakorlati tapasztalatait, életszerűségét figyelembe véve az új szabályozás rossz esetben azt is eredményezheti, hogy munkáltató és munkavállaló - a jogalkotó eredeti szándékával ellentétben - éppen az új lehetőség miatt kerülnek szembe egymással.
Júliustól drasztikusan változnak a végkielégítés szabályai
Az előzetes kalkulációk szerint a munkavállalók hátrányára változnak a végkielégítési szabályok, és a munkavállalót csak akkor illeti meg a végkielégítés, ha a munkáltató felmond számára, vagy jogutód nélkül megszűnik - tudta meg az [origo] a D.A.S. JogSzerviz szakértőjétől, aki szerint nagy kérdés, mi lesz az új törvény hatálybalépése előtt megindult perekkel, amelyről egy jelenleg még nem ismert, az úgynevezett átmeneti jogszabály rendelkezik májusban.
Jön a munkavállalói biztosíték
Új és sokat vitatott intézményt vezet be az új Munka törvénykönyve, a munkavállalói biztosítékot. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új szabályok az eddigieknél nagyobb lehetőséget adnak a bírói jogértelmezésnek, így annak szerepe a jövőben várhatón felerősödik.
Júliustól enyhül a munkáltató, szigorodik a munkavállaló kárfelelőssége
Az új Munka törvénykönyve egyik talán legjelentősebb újítása a munkajogi kárfelelősségi szabályok változása. Nagy általánosságban e körben elmondható, hogy a munkáltató kárfelelőssége enyhül, a munkavállalóé pedig némileg szigorodik - mondta el az [origo] - nak az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője.
A megváltozott munkaképességűek március 31-ig kérhetik átminősítésüket
Rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátás jár az idén januártól megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, továbbá a rehabilitációs járadék, a rendszeres szociális, illetve, az úgynevezett átmeneti járadék helyett. Az érintettek szempontjából azonban nagyon fontos különbséget kell tenni a tekintetben, hogy járt-e már tavaly a támogatás, vagy csupán az idén szereztek rá jogosultságot - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Kezdhetik tanulni a cégvezetők a júliustól érvényes új munkajogot
Az Allen & Overy szakértője szerint alig létezik olyan munkajogi terület, amelyet nem érintenének az új Munka törvénykönyvének júliusban hatályba lépő változásai, ezért a hazai vállalatok vezetőinek, és a munkaüggyel foglalkozó szakembereknek már most el kell kezdeniük az új szabályozásra történő felkészülést, tanulást.
Új Mt.: csorbítja-e a munkavállalók jogait a munkáltató ellenőrzési joga?
Az új Munka törvénykönyve kapcsán számos kritika látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a munkáltató ellenőrzési joga csorbítja-e, vagy sem a munkavállalók jogait. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint a jóhiszeműen eljáró munkáltató esetében nem beszélhetünk a munkavállalói jogok automatikus csorbulásáról.
Jobban védi, vagy korlátozza a munkavállalók személyhez fűződő jogait az új Mt.?
Az új Munka törvénykönyve kapcsán érvek és ellenérvek láttak napvilágot arról, hogy a paragrafusok kiterjesztett védelemben részesítik-e, avagy éppenséggel korlátozzák a munkavállalók személyhez fűződő jogait. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint az ismert végeredmény tükrében érdemes árnyalni az eddig kialakult képet.
Aki tehet az elbocsátásáról, nem kaphat végkielégítést
A júliusi hatálybalépést követően alapvető változásokat hoz a végkielégítések jogintézményében a Munka törvénykönyve. A munkavállaló nem jogosult a végkielégítésre, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása és a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Megmaradt a kismamák felmondási védelme és juttatásaik rendszere
Nem változtak lényegesen a kismamák felmondási védelmére, illetve alanyi, és biztosítási jogviszony alapján járó jogosultságaira vonatkozó előírások, paragrafusok. Változás azonban, hogy a védelem fennállására a munkavállaló csak abban az esetben hivatkozhat, ha a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatót.
Közeledik az év vége: mi legyen a ki nem vett szabadsággal?
Bár elterjedt gyakorlat, hogy a szabadságot a következő évre viszi át a munkavállaló a cég belegyezésével, és e szükség szülte megoldás mindkét félnek előnyös lehet, ám a Munka törvénykönyve szabályai egyértelműek: a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.
Új szabályok a munkaviszony megszüntetésére és az alkalmazotti kártérítésre
Munkavállalói biztosíték, súlyosan gondatlan károkozás intézménye, rendkívüli felmondás helyett azonnali hatályú felmondás, elmaradt munkabér helyett elmaradt jövedelem és még számos jelentős változás várható a jövő júliustól hatályba lépő, új Munka törvénykönyvének köszönhetően - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
"Nulla fölötti" növekedésért dolgozik Matolcsy
Létrejön a versenyszféra és a kormány új állandó konzultációs fóruma, mely arra lesz hivatott, hogy a versenyszektorban a munkaadók, a munkavállalók és a kormány álláspontjukat egyeztessék - jelentette be Matolcsy György gazdasági miniszter csütörtökön. Matolcsy javaslatokat is vár a fórumtól annak érdekében, hogy jövőre legyen egyáltalán növekedés Magyarországon.
Elfogadta a parlament az új Munka törvénykönyvét
A 2012 júliusában életbe lépő jogszabály szerint a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, az alapszabadság húsz nap marad, és 200-ról 250 órára emelkedik a rendkívüli munkaidő éves korlátja. Orbán Viktor miniszterelnök a javaslat keddi záróvitájában, a parlamentben azt mondta, hogy az új jogszabály nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi.
Kiemelt, ám nem korlátlan munkajogi védelemmel bírnak a szakszervezeti tisztségviselők
A munkavállalói érdekképviseletek zavartalan működésének biztosítása céljából a szakszervezeti tisztségviselők kiemelt munkajogi védelmet élveznek. Ám ez a jog nem korlátlan, a szakszervezeteknek adott esetben "alaposan" meg kell indokolniuk a munkáltató intézkedésével szembeni ellenvéleményüket - hívta fel az [origo] figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Képernyő előtti munkavégzés: betarthatatlan, illetve hasznos paragrafusok szabályozzák
A betarthatatlan, nem életszerű jogszabályok megalkotásának iskolapéldája azon hazai rendelet, amely szerinti a számítógép képernyője előtti munkavégzés összes ideje a napi hat órát nem haladhatja meg. A jelenlegi munkavégzési gyakorlatnak, gazdasági ésszerűségnek ellentmondó jogszabály pozitívuma azonban többek közt a kötelezően elvégezendő orvosi vizsgálat, vagy az ingyenes szemüveg követelménye.
A próbaidő alatt kevesebb joga van a dolgozónak
Mivel a próbaidő azt a célt szolgálja, hogy a felek egymással szemben támasztott, ám nem teljesült elvárásai esetén gyorsan meglehessen szüntetni a munkaviszonyt, időtartama alatt kevesebb joga van egy dolgozónak, mint például utána - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Megszűnt munkahely, kifizetetlen munkabér esetében segíthet a Bérgarancia Alap
A fizetésképtelenné váló munkáltatók sok esetben nemcsak hitelezőiket, hanem saját munkavállalóikat sem tudják már kifizetni. Ám létezik egyfajta "állami mentőöv", a Bérgarancia Alap, amely alkalmas lehet arra, hogy a kifizetetlen munkabér a munkavállaló javára, ha részben is, de megtérítésre kerüljön - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Az idősek és az anyák védelme is bekerült az új Munka törvénykönyvébe
Az első változatot követő felhördülés után több szociális szempontot is visszacsempészett a kormány az új Munka törvénykönyvébe. A parlament elé került változatban már szerepel a védett kor intézménye, illetve védelem illetné meg a várandős nőket és a kisgyermekes anyákat is, illetve fizetett szabadságot kapnának az apák is. Az esélyegyenlőségről viszont egy szó sincs a javaslatban, az indoklás szerint nem is véletlenül.
Tévedés, hogy a próbaidő csak a munkáltatót védi
A közhiedelemmel ellentétben a próbaidő jogintézménye nem csupán a munkáltató előnyeit szolgálja, hanem sok esetben a munkavállaló javát is szolgálja - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Az új Munka törvénykönyve is engedi majd az üzemi tanácsok megválasztását
Az új Munka törvénykönyvében szerepel majd a védett kor intézménye, marad a húsz nap alapszabadság és a plusz tíz nap pótszabadság, ráadásul a munkavállalók az eddiginél több nappal rendelkezhetnek szabadon, állítja a témáért felelős államtitkár.
KRS: ezek a "munkajogi salátatörvény" aktuális módosításai
A jelentős további változások előtt álló magyar munkajogban számos rendelkezés módosult már akkor, amikor elfogadták a szakma által csak "munkaügyi salátatörvénynek" nevezett, az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvényt. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint munkáltatói és munkavállalói érdekeket is szem előtt tart a módosítás.
Bizonyos esetekben feleződhet a végkielégítés összege
Bizonyos esetekben a közalkalmazott csupán a végkielégítés felére jogosult, kivéve, ha a felajánlott új munkakör lehetőségét alapos indokkal nem fogadta el - tudtuk meg a D.A.S. JogSzerviz szakértőjétől. Az alapos indokokat egyébként a törvény nevesíti.
Elbocsátás szabályosan és stílszerűen
A Yahoo vezérigazgatójával telefonon közölték a közelmúltban, hogy ki van rúgva, de volt már példa e-mailes és sms-ben közölt felmondásra is. Az extrém esetek ráirányítják a figyelmet arra, hogyan lehet szabályosan és stílusosan elküldeni a munkatársat. A jogszerűtlen kirúgás ugyanis milliókba kerül, a megalázó helyzet pedig rontja az ott dolgozók morálját és a cég hírnevét.
Mégsem változtat a szabadságok számán a kormány
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi terveivel ellentétben az új Munka törvénykönyvében nem változik a munkavállalók éves rendes szabadsága - a többi között ez derült ki azon az egyeztetésen, amelyet a törvénytervezetről kedden tartott az NGM szakállamtitkára három munkaadói és két munkavállalói szövetség képviselőjével. Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem szerepel majd a jogszabályban a munkavállaló korlátlan kártérítési felelőssége, és mégis a munkáltatónak kell majd bizonyítania a rendes felmondás okát.
Demján: Magyarország az egyik legsebezhetőbb Európában
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Munka törvénykönyvének új tervezetéből ne legyen törvény Magyarországon, mert az szinte minden elemében sérti a dolgozók jogait - mondta Gaskó István, a Liga szakszervezeti tömörülés elnöke egy keddi konferencián. Demján Sándor nagyvállalkozó azt mondta, a görögöket úgyis megmentik, de minket nem fognak, ha bajba kerülünk, ezért reformokra van szükség.
Öt hosszabbított hétvégét akar jövőre a Nemzetgazdasági Minisztérium
2012-ben öt olyan pihenőnap kiadását javasolja Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, amik az egyébként is munkaszüneti napnak számító dátumok mellé esnek. A hosszú hétvégéket szombati munkanapokon kell majd ledolgozni.
Lehet-e próbaidő alatt szabadságra menni?
Vannak, akik júniusban kezdtek új munkahelyükön és a nyári hónapokban éppen próbaidejüket töltik. Elmehetnek-e ők szabadságra, akár csak egy hosszú hétvégére? Dr. Sipos Márta munkajogászt erről és más, gyakran felmerülő szabadságolási dilemmákról kérdeztük.
- címkék:
- Sipos Mária
- munkajog
- szabadság
- Címkefelhő »
Kvótával fenyegetőzik az EU, ha nem lesz több női menedzser
Több nőt szeretne látni vezetői poszton az Unió területén működő vállalatokban az Európai Bizottság esélyegyenlőségi biztosa. Belgium a közelmúltban, Franciaország már korábban döntött kvóták felállításáról, ezt látja jó megoldásnak Viviane Reding biztos is, ha a cégek nem lépnek maguktól. Magyarországon ugyan létezik egy kormányhatározat az általános célokról, a konkrétumok viszont hiányoznak.
Összefogtak a szakszervezetek a munka törvénykönyvének új tervezete ellen
Elfogadhatatlannak tartja hat szakszervezeti szövetség a munka törvénykönyvének új tervezetét, és nyomatékosan felszólítják a kormányt a javaslatról szóló tárgyalásokra. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken hozta nyilvánosságra a tervezetet.
"Nem akarjuk kizsigerelni a dolgozókat" - interjú Dávid Ferenccel, a VOSZ főtitkárával
Az ittasan, felelőtlenül dolgozókat eltüntetheti az üzemekből a munka törvénykönyvének új változata - mondta az [origo]-nak telefonon adott interjújában Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára, aki szerint az is fontos, hogy hatóságok szigorúan fellépjenek a feketefoglalkoztatás ellen a legfertőzöttebb ágazatokban.
A cégek és a merész dolgozók járhatnak jól az új munka törvénykönyvével
Több múlik majd a dolgozók és a munkáltatók egyéni alkuin, mint most, ha a parlament elfogadja a munka törvénykönyve múlt héten bemutatott tervezetét. Lehet majd alkudozni arról, hogy milyen beosztásban akarunk dolgozni, több pénzt szeretnénk több munkáért vagy többet lennénk otthon, valamennyivel kevesebb fizetésért. A javaslatot előkészítő egyik munkajogász az [origo]-nak azt mondta, rugalmasabb lett a szabályozás, ami több ponton a munkaadóknak, de nem csak nekik kedvez.
Lázár: A Fidesz kész vitatkozni az új munka törvénykönyvéről
Az új munka törvénykönyvében olyan szabályozásra van szükség, amely a munkanélkülieknek, a gyermeket nevelő anyáknak, a szülési szabadságról visszatérőknek a munka világába való visszavezetését szolgálja, ezzel ellentétes szabályozást a Fidesz nem fog támogatni - mondta az MTI-nek hétfőn Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A kormánypárt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által közzétett dokumentumot munkaanyagnak tekinti.
Kétséges, erősödik-e a gazdaság a dolgozói jogok szűkítésével
Egy júliusi munkaügyitörvény-módosítás után a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken egy teljesen új munka törvénykönyve-javaslatot hozott nyilvánosságra. A javaslat tovább szűkítené a dolgozók jogait, ami az [origo] által megkérdezett szakértők szerint várhatóan nem éri el kívánt hatást, és nem fogja javítani az ország versenyképességét.
Sztrájkok lehetnek a Munka törvénykönyvének új tervezete miatt
A Liga Szakszervezetek vezetője szerint a Munka törvénykönyvének új javaslata elfogadhatatlan, mert csökkentené a kereseteket, a munkavállalók jogbiztonságát, az érdekképviseletek erejét, és néhány helyen alkotmányellenes.
Jó lenne szieszta a munkahelyen?
Kampányba kezdtek német szakszervezeti vezetők, hogy dél-európai mintára vezessék be a sziesztát a német munkahelyeken. Szerintük a délután beiktatott pihenőidővel a munkavállalók hatékonyabban dolgoznának, kevesebbet hibáznak és egészségüket is óvnák. Miként fogadnának Magyarországon egy hasonló kezdeményezést?
- címkék:
- munkajog
- munkaidő
- Címkefelhő »
Csökkenti a fiatalok kivehető szabadságát a Munka törvénykönyvének új javaslata
Csak ötvenegy éves kortól jár harminc nap szabadság az új Munka törvénykönyve szerint, amelynek tervezetét pénteken hozta nyilvánosságra a kormány. A koncepció szerint az anya és az apa megosztva is kiveheti a gyerekek után járó pótszabadságokat, és a munkavállaló az új munkahelyén fél évig nem kérheti a munkáltatóját, hogy engedje szabadságra. Emellett a tervezet szerint változik a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás, illetve megszűnnek a felmondási tilalmak és a szakszervezeti vétó is.
Így változik augusztustól a Munka törvénykönyve
Az Országgyűlés a 2011. július 4-i ülésnapján elfogadta az Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője segítségével a Munka törvénykönyvének, várhatóan augusztustól életbelépő új szabályait elemezzük.